Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

1364. júlias 38. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 5 Lakodalmak, születések, temetések Ölvén évvel SS?“. ESE ban leszúrták Szabados Kovács fiát. A legények ittak, mulatoz­tak, aztán egy lány körüli vita hevében bicskát rántottak. Egyet­len gyerek volt az áldozat, jómó­dú nagygazda fia. Az apa dühe féktelen volt amikor megtudta, hogy a fiú szegény lánynak ud­varol. A legény nem hallgatott az „okos szóra”, az apa a baráto­kat kérte, hogy beszéljenek a fe­jével... Szegény lánynak udvarolt. Ezt nem tudták megemészteni fél év­századdal ezelőtt Kajdacson, ezért történt véres dráma a búcsúban. Törvény volt ez falun, Íratlan, de kegyetlenül betartott törvény. A föld, a ház, a gazdasági udvar nagyságával mérték az embert. A vagyon szabott korlátokat bizo­nyos emberi jogoknak, de határ­talanul ki is szélesítette azt a sokholdasok javára. Kajdacs nagyon vegyes össze­tételű falu, ha az akkori mérték szerint nézzük. Lakott ott á száz­holdas nagy gazdától a nincstele­nig, mindenféle ember. Arany Vica néni, a falu egyik legöre­gebb asszonya még mindig tisz­telettel beszél Bodri Kovácsról, hiszen annak csépléskor „egy hé­tig is szólt a masina az udvará­ban”. Azután mintegy igazolás­képpen fűzi hozzá: — Bodri Kovács mindegyik fia módos lányt vett el feleségül. Olyan magához illőt. Mert úgy volt az akkor. Csak az unoka nem, ammán szegény lánnyal ment a házhoz. Hát hiszen mar­ták is érte az öregek. ügy tartották, hogy elment az esze annak a legénynek, aki a faluszéli kis házból a főutca felé kacsingat. De ugyanígy isten el­len való vétek volt az is, ha sze­gény leány gazdag legénnyel járt Még a háromholdas gazda is na­gyon meggondolta, odaadja-e egy nincstelennek a lányát, hi­szen kevesebb lesz a föld, keve­sebb érő az ember. Addig persze szó sem lehetett lakodalomról, míg a stafirung össze nem gyűlt a háznál, mert a legény nemcsak a .lányt nézte meg. hanem a ládát is. A lakodalom fontos szertartás­nak számított. Sokszor két napig tartott az eszem-iszom. Mert lát­ni kellett azt a meghívott roko­noknak. hogy nem ágrólszakadt a legény, vagy a lány. Száz— százhúsz ember gyűlt össze a va­KAJDACSON csorához, A meghívottak termé­szetesen ajándékot is hoztak. — Hatvan kázsmírkendőt kap­tam a rokonoktól. Az volt a kraj- cáros dolog, mindenki hozott be­lőle. De elfogyott tíz év alatt, mert engem is sokszor hívtak lag- ziba. így volt ez szokás, ha vala­kit meghívtunk, az később vissza­adta. Nem volt ám ilyen cicoma, mint most, ilyen édességek, meg torták. Hús, bor, kulcsos kalács. Mégis jól érezték magukat. Ruha sem volt annyi, mint most, tíz pendő, meg ingek, ezzel kész is volt a ruházkodás. — mesélte Arany Vica néni a hajdani lako­dalmat. A lakodalom ™ lyességéből, pedig néhány évtized már eltelt azóta. Ifjú Véner Jó­zsef lakodalmán a tavasszal több mint százan voltak, öt birka, három hektó bor fogyott el. Az ajándékokat szinte fel sem tud­ják sorolni: edények, étkészletek, ruhaneműk, paplanok, sőt még 4500 forint készpénz is, a meny­asszonytáncból. Ifjú Véner József abból a falu­ból hozta magának a lányt, ahol katonáskodott. A fiatalasszony csak nevet kérdésemre: — Stafirung? Ugyanúgy a férfi szülei, ami­kor a lány felöl érdeklődtem: — Hogy gazdag-e, vagy sem? Rendes, dolgos lány! Társadalmi esküvő több volt már a faluban, mind jól sikerült. A vendégség legalább akkora volt. mint a „hagyományos lako­dalmon”. Az a néhány idős ember is, akivel beszéltem, dicsérte, hogy milyen szép. Csak a hangju­kon érzett valami kébkedésféle, hogy hátha mégsem jó ez így. Az ügyes ember maga készí­tette el a bölcsőt, ha gyermeket várt a felesége. Nem nagyon sze­rettek érte pénzt adni. A gondo­zás, felügyelet a nagyobb gyere­kek gondja volt. Az asszonykéz kellett a földeken. Amikor egy idős emberrel be­szélgettem, szinte meghökkenve nézett rám: — Bölcső? Egész Kajdacson nem talál egy bölcsőt! Eltüzelték azt már régen, most már a kocsi járja. Mónus Andrásné kisfia nemrég született, Már jó előre megrendel­te az áramvonalas gyerekkocsit, szép nagyot, modemet választott. Persze ruhát is kellett venni né­hányat, még mielőtt megszületett a gyerek. Most kéthónapos, de annyi játékot kapott, hogy el sem fér a gyerekkocsiban. Ruhát vet­tek már, olyat is, amit majd csak kétéves korában tud hordani. Az asszonyka öt hónapig szabad­ságon lesz, de már azon gondol­kozik, hogy kivesz még néhány hónapot, ne maradjon egyedül a kiesd. Valamikor Kajdacson a vagyo­ni különbség a temetés aktusát meghamisította. Nemcsak az egy­szerű fakeresztek, díszes már­ványkövek jelezték a különbsé­get. Csak tolmácsolom egy idős asszony szavait: — A koporsó szebb volt, meg valahogy a pap is sokkal szeb­ben beszélt, ha módosabb gaz­dát temettek. A régi iratok tannrgaKa}s£; csőn majdnem minden héten te­mettek valakit. 1900-ban 47 te­metés volt a 4000 lakosú falu­ban. Ebből 18 gyermek, főlegj két-három éves korig. A halál oka a bejegyzések szerint: „To­rokgyík, görcsök. gyermekek* hasmenése, szamárhurut, tüdő- gyulladás”. Az idősebbeknél „Vizibeteg- ség, tüdőgümőkór ..., tüdőgümő- kór.” 1900-ban a 47 ember közül mindössze 12 halt meg természe­tes halállal. A halál okaként „aggkori végkímerüíést” jegyez­tek be. Életkoruk: 60. 63. 65 év. Foglalkozásuk szinte kivétel nélkül: uradalmi cseléd. Ha az 1963-as évet vizsgáljuk, így alakul a kép: Haláleset 12, életkoruk 71. 73, 76 év. Gyermekhalai nem volt. A statisztika puszta számai is bizonyító erejűek, minden kom­mentár, magyarázó okfejtés nél­kül. A lakodalom, születés, temetés most is ugyanúgy az öröm és a bánat szertartásai, mint régen. Kajdacson is. másutt is. Mégis változás van. nagy szívmelengető változás. A világ egészen más lett, az emberek is. Mindkettő. Kónya József Nagyipari házépítés Soha nem titkoltuk, hogy az épülő lakások száma nem áll még arányban a lakást igénylők számával. Ez különben nem eppen „hazai specialitás” — világjelenség. A nehézségek kétség­telenül nagyok. Építőiparunk vezetői úgy is igyekeznek segíteni a problémán, hogy megszervezik a nagyipari házépítést. A jelszó: „Négy és fél hónap az alapozástól a kulcs átadásáig”. Ezzel a módszerrel épül jelenleg Dunaújvároson a város egyik legnagyobb lakóháza. A dunaújvárosi Dózsa György úton ugyanis egy újabb városrész építését kezdték meg — nagypane­les építőtechnikával. Maga az építés folyamatos. A nagy-pane­leket a dunaújvárosi házgyár készíti. Ugyancsak ott gyártják a fürdőszoba-. WC-, konyhafal-tér elemeket is. Ezeket aztán az építkezés színhelyére szállítják és ott egyetlen emeléssel juttat­ják á helyükre. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legmodernebb hazai építésszervezés eredményeként minden eddiginél rövidebbre korlátozták az átfutási időt. Valóban: az alapozás megkezdésé­től a kulcs átadásáig négy és fél hónap lelik el. az eddigi hét hónappal szemben. »'í$i fcsf! Mérlegen a szekszárdi építkezések Az előző évekhez képest javulás van, de még mindig nagy a lemaradás Ugyanakkor a KISZ- la kótelep melletti vízmosás megkötését még el sem kezdte, pedig a befeje­zési határidő augusztus 31. Útépítésből, illetve felújításból hatmillió forint értékű munka há­rult az építőipari vállalat, év elején megalakult mélyépítő rész­legére. Bár szakember-, anyag- és megfelelő felszerelés-hiánnyal küzdött, amely még most is be­folyásolja a munkát —, vala­mennyit határidő előtt, vagy határidőre befejezheti. A Faze­kas téri. a Mérey utca—Kálvin téri. a Mészáros Lázár, a Toldi, a Kapisztrán. az Előhegy, a Zrínyi utcai útépítéssel jól ha­ladnak. A tanácsi vállalat mun­kájában viszont néhány helyen minőségi kifogás merül fel az útpálya készítése közben, de ezeket építés közben ki lehet javítani. A féléves mérleg tehát abban mutat pozitivet, hogy az előző időkhöz képest kevesebb munka­helyen van késés a tervhez vi­szonyítva. De sajnos, még min­dig van. amelynek oka létszám­hiány. anyaghiány, de nem egy­szer a szervezettség hiánya is. Mindenesetre jó és hasznos lenne — az építővállalatoknak is. a városnak is —. ha az év végén a mérleg a határidőre elkészült ( létesítmények javára billenne. ; Jobban, mint ezideig. Sí. 1 Az idén ismét sok új létesít­mény gyarapítja a várost; újabb bérházak, intézmények, új utak és más létesítmények. Útépítés­ben például csak ebben az év­ben annyit lép előre a város, mint a múltban három-négy-öt év alatt. Az idén végre meg­kezdődött — egyelőre még a megelőző csatornaépítéssel — a városon átvezető főútvonalak korszerűsítése. Az első ütemben a Rákóczi utca 12 méter széles úttestje épül meg a hármashídig. A másodikban a Széchenyi utca a Garay térig, a Mártírok tere, a Hunyadi utca a vasúti át­járóig. A harmadik ütemben építik meg a Széchenyi utca és a Bér; Balogh Ádám utca új út­testjét. egészen a Béri Balogh- fáig. A Wossinszky, a Béke utcában, a Tarcsay Vilmos utcai bérház- negyedben újabb lakóházak épül­nek, épül az új MTH-iskola. a kertvárosi iskola, és a vízellátás megjavítására a vas- és mangán- talanító. Mindegyik több millió forintos beruházás. A már felépült, és használatba vett létesítmények között szere­pel a tervezőiroda székháza. a víz- és, csatornamű székháza. az AKÖV új forgalmi , telepe, a munkahelyen azt mutatja a munkák állása, hogy határidőre, sőt. határidő előtt elkészülnek. Ugyanakkor vannak létesítmé­nyek. amelyek csak jóval a ha­táridőn túl készülnék el. Rá­adásul jórészt több milliós ér­tékűek. A 300 ágyas tbc-kórházat a szerződés szerint az idén át kellene adni; a munkált állása viszont azt mutatja, hogy arra csak a jövő évben kerülhet sor. Kínos lassúsággal épül a Déli- Kertváros iskolája. Az építést még kora tavasszal megkezdték — de a mai napig csak a földr szint föflémezéséig jutottak el az építők. A ‘ Kadarka utca felújí­tását a Hídépítő Vállalat két és félmilliós költséggel végzi. A be­fejezési határidő december 31 — de ahogyan a munkák állása mutatja, aligha készül el ek­korra. Legalább is nagyon kell igyekeznie a vállalatnak. A Pécsi Közúti Üzemi Vállalatnak is ugyancsak igyekeznie kell a Mikes utca felújításával — a költségek elérik a 300 000 forin­tot —. ha az. október 31-i határ­időre be akarja fejezni. (Az el­múlt napokban megkezdték a kőszállítást). A Vízügyi Igazgatóság készíti a baktaj övcsatornát — a költ­Tarcsay utcai 24 lakájos bérház sége 300 000 forint —. A határ- — a közeljövőben újabb két idő november 30. de a munka lakóépület készül el, — Több már most a befejezés előtt áll. Első képünkön egy térelem látható. (Fürdőszoba, WC. konyha* fal). Ilyen előregyártott térelemeket illesztenek a helyükre a földszinten és az emeleten egyaránt. Második képünk a házgyárban készült nagy-paneleket mutatja be. Ezek a legelső építőelemek. Mindegyiket lengyel torony daru* vart juttatják.. a helyére. F ; WijtüWiCw, Száz új mezőgazdasági szakmunkás tanulószerződés (Tudósítónktól:) Száz mezőgazdasági szakmun­kástanuló szerződött eddig a me­gye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. A mező­gazdasági tanulók három évre kötnek szerződést az üzemmel, ahol gyakorlati idejüket is töl­tik. A legtöbb szerződést a szán­tóföldi növénytermesztő gépész­szakmába kötötték. Érdekes, de egyben szomorú is, hogy eddig egyetlen szőlőtermelő szakmun­kástanuló-szerződést sem kötöt­tek gazdaságaink. Juhásztanulót már évek óta nem sikerült szer­ződtetni. pedig a termelőszövet­kezetben és állami gazdaságok­ban jelentős a juhállomány. Ez évben kötöttek a Dalmandi Álla­mi Gazdaságban először ló­tenyésztő szakmára szerződést három tanulóval.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents