Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

1964. július It TÖT,NA MEGYEI NfiPŰJSAC s Készülnek a KISZ II. kongresszusára A KISZ II. kongresszusára va­ló készülődésről beszélgettünk Hohmann Józseffel, a Szekszárdi Járási Városi KISZ-bizottság tit­kárával, aki a következőket mon. dotta: — A kongresszusra való készü­lődés első szakaszában titkári ér­tekezleteken ismertettük a KISZ Központi Bizottságának határoza­tát, amely a szervezeti szabályzat­nak megfelelően ez. év decembe­rére összehívja a KISZ II. kong­resszusát. Ezt követte a járási pártbizottság szervezésében ösz- szehívott közös értekezlet. Ezen az alapszervezeti párttitkárok és KISZ-titkárok vettek részt. Ugyan­csak az előkészítéshez tartozik az is. hogy az üzemekben, tsz-ekben és más munkahelyeken KISZ-tag- gyűléseket hívnak egybe, ahol Az Ifjúság a Szocializmusért Moz­galom eredményeit teszik mér­legre. — Mit mutat a mérleg? — Az eddigi összegyűjtött anyag alapján a járásban 5462 KISZ-korosztályú fiatal vesz részt Az Ifjúság a SzocializmXsért Moz­galomban. A kongresszus tiszte­letére tett vállalások még nem fejeződtek be és folytatódnak. El akarjuk érni. hogy a megyei pártbizottság határozatának meg­felelően, a fiatalok 50 százaléka részt vegyen a célkitűzések meg­valósításában. Az üzemi KISZ-szervezetek kö­zül a Tolnai Selyemfonógyár ki- szesei felhívással fordultak a me­gye fiataljaihoz. Felhívásukban üzemük termelési terveinek tel­jesítésére tettek vállalást. Az if­júsági brigádokban dolgozó fiata­lok az anyaggal való takarékos­ságot és a munkafegyelem meg­szilárdítását szorgalmazzák, mint az egyik fő feladatot. A szervezeti élet fellendítéséért tett vállalásuk­ban a taggyűlések látogatottságá­ra és a szomszédos község, a fad- di Lenin Tsz KlSZ-szervezeténeic patronálására vállalkoztak. A kongresszusra való előkészületek teendői közül nem hiányoznak a kulturálódást elősegítő rendezvé­nyek tartása, de nem hiányzik a közösségi életre jellemző szép megnyilvánulás a társadalmi munkavállalás sem. A selyem­gyári fiatalok kongresszusi ké­szülődésén és a kongresszus tisz­teletére tett vállalásán a mai munkásfiatajok derűs életöröme, tettvágya és a, jövőbe vetett hite jut kifejezésre. — A járás termelőszövetke­zeti fiataljai hogyan fogadták a KISZ-kongresszus . Összehívásá­nak hírét? — A termelőszövetkezeti fiata­lok az üzemiek példájára olyan célt tűztek maguk elé. hogy min­den fiatal, tudása legjavát adja. Fiataljaink vállalásukban önte­vékenyen az aktuális feladatok megoldását tartják szem előtt. Eddig 250 fiatalról tudunk a já­rásban, akik a tsz-ben, illetve a tsz megsegítésére 12 394- munka­napot dolgoztak. A bogyiszlói Dunagyöngye Tsz fiataljai a ker­tészetben, a bátaszékiek a nö­vényápolásban, és az aratásban, az őcsényiek az állattenyésztés­ben és a gyümölcsösben végeztek Debreceni labdazsonglör Vásárhelyen Hódmezővásárhelyen, ahol az if júsági labdarúgó-válogatott csa­patok országos tornáját rendezik, a játékosok között egyéni tech­nikai versenyt is rendeznek. A különös próbán részt vevő fiatal labdarúgóknak fejelni és ,.de- kázni” kell a labdával — külön jobb- és külön bal'ábbal. A versenyben a 17 éves debre­ceni Imri István szinte egyedül­álló fejelési rekordot ért el. 25 perc alatt*‘2427-szer fejelt a lab­dába anélkül, hogy az földet, lábat. v;rgy kezet ért volna. Jel­lemző Imri nagy technikai kép­zettségére. hogy az utána követ­kező Várdai (Hajdu-Bihar). csak 427 fejelésig vitte. Imri István egyébként jobblábával 768-at, bal- pedig 123-at „dekázott”. összteljesítménye 3318 lábbal és így labdaérintés. m m im m m jó munkát. A rét- és legelőápo­lásba ' is bekapcsolódtak a fiata­lok, kiszesek és úttörők. 196 KISZ-tagunk és 712 úttörő 1045 hold legelőn végezte ■■ el a gyom­talanítást. — A KISZ-vezetöségek újjá- választása a pártbizottságokra és pártszervezetekre is felelős- j séget hárít. Milyen segítséget kapnák a fiatalok a párttól? v — A járási pártbizottság a pártalapszervezetek titkáraival, majd a gazdaságvezetőkkel ta­nácskozott. A tanácskozásokon útmutatást adott a KISZ-vezető­ségek újjáválasztásával kapcsola­tos tennivalókra. A továbbiakban segítséget kapunk a KISZ-vezetők megválasztásához úgy is. hogy a fiatal párttagokat, pártfeladatként KISZ-munkával bízzák meg. Erre szükség is van. A járásban a KISZ-vezetők közül 33-nak az életkora, húsz év alatt van. Az említett harminchárom KISZ- vezető között kilenc még a 16 évnél is fiatalabb. Az a tapasz-! talatunk, hogy a túl fiatal veze­tőknek kevés a mozgalmi munká­ban való jártasságuk, s a szerve- ; zeti élet fellendítésére sincs el­gondolásuk, ötletük, nem beszél­ve arról, hogy a 20—26 évesek között kisebbségi érzésük van. A . dolgot másik oldaláról vizsgálva olyan megállapításokat tettünk. ! hogy ezeken a helyeken a 20—26 1 évesek azért nem látogatják a | KISZ-rendezvényeket, mert úgy j érzik, hogy a 16 évesek mellett ők már „öregek”. A pártszervezetek segítségével .el szeretnénk érni. hogy a KISZ- vezetőségek újjáválasztásával já­rásunkban az eddigieknél eleve­nebb. színesebb ifjúsági élet ala­kuljon ki. A KISZ-szervezetek élére olyan, politikailag képzett fiatalok kerüljenek, akik helyt­állnak a termelőmunkában ér­tenek a fiatalok neveléséhez, a J vezetéshez és megtalálják az utat 1 a fiatalok értelméhez, szívéhez í — mondotta a járási KISZ-bizott- | ság titkára. A gyökerek nem szakadnak el... I Az újratalálkozás zavart, közhe­1--------------------------------------lyeket mondo­g ató perceiben a falusi presszó híg kávéját ke- vergetliik, majd hosszú séta következett a falu szinte végtelenbe nyúló főutcáján. Hazatérő sze­kerek, egy-egy dilhósen elpuffogó traktor, es a kapukban ácsorgó, háziszöttes-ruhájú öregasz- szonyok élénkítették a délutáni utcaképet. Az egymással szembenéző házak sora a domb vonu­latát követi, ahol pedig el lehet látni a házak fe­lett, a holt-Duna víztükre csillan elő. A kémé­nyeken itt is, ott is gólyafészkek kerekednek, sőt az egyik templomtornyon is gólyafiak próbálgat­ják gyenge szárnyaikat. Az egyik közön új házak sorára lehet látni. Szögletes, nyers téglafalaik típusházakat sejtet­nek. Az első összefüggő beszélgetés ezekről fo­lyik. A házak jellegtelenségéről, tucatszerűségé­ről és arról, hogy más nemzetekhez 'hasonlóan, a mi tervezőink miért nem tudják a magyar pa­raszti építkezés motívumait felhasználni a ter­vek készítésénél. „Természetesen nem a régi építkezési módok lemásolásáról van szó, hanem csak a motívumok átörökítéséről...” A bátai parasztház tisztaszobájában vázla­tok kerülnek elő, ceruzával gyorsan odavetettek, és színeket megőrző olajpasztellek. A beszélgetés ezekre fordul, festményekre, festőkre, művész­barátokra, élményekre. M. Szabó Istvánra sokan emlékeznek, különösen Decseri, Bogyiszlón és Szekszárdon. A decsiek és bogyiszlóiak azért, mert éveken keresztül ott élt közöttük, vásznára kerülő képek az ő életük egy-egy részletét jelen­tette. A szekszárdiak pedig elsősorban azért, mert festményei és önálló tárlata itt volt látható a város kiállításain. Több mint egy évvel ezelőtt, amikor elbúcsú­zott ettől a környéktől, a barátok és ismerősök, pályatársak igen sajnálták, hogy meg kell válniok tőle, de azért sok szerencsét és nyugodt alkotási lehetőségeket kívántak neki. A nagyváros közeléből, Fötről most újra el­jött erre a vidékre, újra a sárközi falvakat, bo­lyongja. Kezében ismét att van a vázlatfüzet, és a ceruza, a festékesdoboz. és az ecset. A vázlatok gyors egymásutánban készülnek, hogy rrtinél több élmény rögződjön a papíron, és hogy minél több benyomás maradjon meg, amelyet majd az elkövetkező időben feldolgozhat. Régi ismerő­sökkel való találkozás láthatóan jólesik neki, és nagy örömmel fogadja el az olyan meghívásokat, mint amilyet például Miska barátjától Sióagárd- ra kapott. I M. Szabó István képeire sokan em- |----------------------------------- lékezünk. A kasza­k alapálóra, a Leányanya balladájára. a Ke- ; nyérszegésre és a Bizalmatlanokra. Nem engedi felejteni ezeket a bennük sűrűsödő drámaiság. belülről szóló mondanivaló, a megformálás sajá­tossága. Azóta újabb képek is készültek, ezeket azon­ban csak az elmondás messzeségéből sejtjük csu­pán. A megfestett dolgokról mindig is nehezen, szavakat keresve tudott csak beszélni Szabó Ist­ván. „Beszéljen a kép önmagáért, ha tud, ha pe­dig ez nem sikerül neki, felesleges hozzá minden lábjegyzet.” A távolban készült, tehát jelenleg nem is látható festményekről még nehezebben folyik a szó, kevésbé eredményes a vallatás. A vázlatokat viszont látni lehet, megújuló alkotó­kedvről beszélnek. Egy korábbi beszélgetés jut eszembe, ahol ő lev fogalmazott a patétikus helyett az egyszerűbb szavakat keresve: „A gyökerem itt van, falun, mert itt vagyok otthon." A tápláló gyökerek nem szakadhatnak el semmilyen utazással. Lám, ő is itt van, amikor alkotó munkához kell újra erőt, témát gyűjteni, belülről feltöltődni. A szobában lassan, tompulnak a fények, oda­kint sötétedik, indulni kell visszafelé. A búcsú­záskor félmondatban arról is szó esik. hogy a következő megyei tárlatra majd több képet küld. hogy a jó ismerősök ne feledkezzenek meg róla végképp, már csak azért se. mert ő mindig ide­valósi lesz Tolnába, a Sárközbe. VÉGH MIKLÓS * Megkezdik a dombóvári szálloda építését Csaknem tíz éve annak, hojy Dombóváron napir_nd e kerüli egy szálloda építése. A nagyforgalmú községnek nem volt meg­felelő szállodája. pedig igen sokan igénybe vették volna. 1956- í)07i már megkezdték a szállodaépítést, azonban az ellenforrada­lom következtében beállott gazdasági nehézségek miatt az épít­kezés abbamaradt. Az idén végre sikerült a beruházáshoz megfelelő anyagi fe­dezetet biztosítani, megindulhat az építkezés. Az eredeti terve­ket azonban már át kellett dolgozni, a mai igényeket nem elégí­tené ki a úz évvel ezelőtt tervezett szálloda. A tervek szerint egy kétemeletes — az alagsorral együtt négyszintes — épületet emelnek, amelyben nemcsak az ötvenkét ágyas szálloda kap he­lyet. hanem többek közt égy százhúsz személyt befogadó étte­rem és egy nyolcvan férőhelyes presszó. Az éttermet és a prész- szót függönnyel választják el. így a két helyiség — a függöny elhúzásával — alkalmas lesz kétszáz fős rendezvény tartására is. A konyha nemcsak az éttermet látja. el. hanem a földművesszö- vetkezet más helybeli egységeit is. A szállodában hideg-melegvíz és központ fűtés is szolgálja majd a vendégek kényelmét. Jelenleg a helyet készítik elő az építkezéshez. Több üzletet kell ehhez lebontani és az üzleteket másutt elhelyezni. A bon­tással a hónap végéig végeznek, utána megindulhat az építkezés. A program szerint még az év vége előtt tető alá hozzák az új épületet, hogy a télen belső munkán dolgozhassanak az építők. Teljesen készen a jövő év végén adják át az új vendéglátó-kom­binátot. Bontják a tej- és kenyérbolt épületét. Pár nappal ezelőtt helyez* ték át az üzletet egy másik helyiségbe. Ha ezzel a munkával vé* geztek. a szomszédos önkiszolgáló élelmiszerbolt lebontására ke* rül sor. De még meg sem kezdték a bontást, már szerelik össze a pavi­lont az élelmiszerboltnak. Ez a pavilon a fél világot megjárta« nemrég a capablancai vásáron „szerepelt”, legutóbb pedig a Bu* dapesti Nemzetközi Vásáron volt látható, a román ipar termékeit helyezték el benne. A vásár román részvevői azonban nem vitték tovább, itt maradt Budapesten. A Dombóvári Földművesszövetke­zet megvásárolta és most a pavilonban kap helyet az élelmiszer- bolt, egészen októberig. Télen majd különféle áruk tárolására használják fel, utána pedig az ideihez hasonló üzlet-átalakítások­nál tesz majd jó szolgálatokat, egy-egy bolt ideiglenes ..befogadá­sával”. KENVELEM Kényelmes nemzet fiai va­gyunk■ Ennek olykor egészen fej- beütő jeleivel lehet találkozni. Például: 1964. július 14 délután negyed három. A mázai téglagyárból ki­ballag egy téglával rakott lóré. Gépkocsink megáll, mert a gon­dos gyár egy fiatal munkásnöt rendelt az országúira, nyilván a baleseteket elkerülendő. Azt azonban már nehéz elkerülni, hogy a megrakott kocsiról ne hulljanak a téglák. Hullnak is, szép sorban. A lány rendíthetet­len nyugalommal nézi. Kiszólunk az ablakon: — Miért nem veszi fel? A világ legtermészetesebb hang­ján közli: — Mr r; n m a arom megfogn i Nem is fogja. Szép tempósan lerugdossa mindegyiket az árok­ba. Más. 1964. július 15. reggel ki­lenc óra előtt. Alig hogy elérjük a kölesdi útkanyart, nyombari szembeötlik, hogy valami ment előttünk. Kilométer hosszan sza­bályosan felöntötte egy gépjár­mű az utat iszapszénnel. Me­gyünk a nyomon. Zsinóregyene­sen a kölesdi TÜZEP-hez vezet. Gép kocsivezetqnk káromkodik: — Nem volt ennek az ember­nek szeme? Legkevesebb öt má­zsát. vagy .még többet elszórt. Tanúsíthatom, hogy tévedett. Az illető gépkocsivezetőnek volt szeme. Csak valószínű, hogy me­rő kényelemszeretetből nem használta. O. X.

Next

/
Thumbnails
Contents