Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

6

TÖT.NA WFCYFI NtlPÜJS«!

1331. július 11

Kosárlabda:

Befejeződtek az NB II 1964. évi csoportmérkőzései

A férfiak biztosították a bentmaradást

Az NB II. egyik újonca, a Szekszárdi Petőfi, a középcsoportban a nyolcadik helyen kötött ki. Ha magát az elért eredményt boncolgatjuk, érdekes képet kapunk a Petőfi férficsapatáról. Az osztályozok befejezése után érzékeny veszteségek érték a csapatot. Eltávozott Dayka, Mahr és Funták. Hargitai katonai szolgálatra vonult be, ráadásul a katonáskodó Posta is csak mérkőzésekre járhatott haza.

A célkitűzés: 50 százalékos teljesítmény, 60—70 pontos adott kosárátlag. A kitűzött célt nem tudták elérni. Hét győzelmet szereztek, ami 39 százalékos teljesítménynek felel meg, az adott kosárátlag pedig 54 pont. Tovább vizsgálva a csapat teljesítményét. kialakul előttünk a teljes kép a kosaras fiúkról, illetve a csapatról. Az eredmények alapján három részre bonthatjuk a bajnokság idejét, ami — mondhatnánk azt is — jellegzetes „időszaknak” számtíott a fiúknál.

A kezdet nagyon jól sikerült

három győzelem egymás után. Ezek az eredmények a lelki- ismeretes odaadó munka eredményei voltak. A csapat egysége, kitűnő közösségi szelleme döntően befolyásolta ezeket az eredményeket.

A kezdeti siker azonban nem volt jó hatással egy-két játékosra, mondhatnánk úgy is: a csapat egészére. Kicsit a játékosok fejébe szállt a dicsőség. Pontatlanul rendszertelenül jártak edzésre, s egyik-másiknál a sportszerűtlen életmód is jelentkezett. Ezek a tények és egy-két szerencsétlenül elvesztett mérkőzés (Székesfehérvár, Kaposvár, PEAC) elegendő volt arra, hogy idegessé váljon a csapat, ami természetszerűleg magával hozta a csapatszellem romlását és egy-két elképesztően gyenge eredményt, (Kecskeméten 29 pontot dobott a csapat).

Szerencsére idejében „felébredt” a csapat és helyreállt a rend, aminek eredménye két újabb győzelem lett. Ahogy már ilyenkor a sportban szokás, a balszerencse is bekopogtatott a férfikosarasokhoz, Sérülések, betegségek gyengítették a csapatot, s ezzel válságos helyzetbe jutottak. Tehát hiába rendelkezett öt győzelemmel a Szekszárdi Petőfi, ott állt a kiesők között.

(Hiányzott az a két, esetleg három mérkőzés, amit a könnyelműség számlájára írhatunk!)

A hajrára végleg eltűnt minden akadály, ami gátolta a csapatot, igazi képességeinek kifejtésében. A sérültek, betegek helyrejöttek és a csapat is kigyógyult „lelki- betegségéből". Újból a nagy harci kedvvel, szívvel, lélekkel játszó, egységes csapattal találkozhatott a szekszárdi közönség. S ez elegendőnek bizonyult a bentma- radáshoz. Ugyanakkor azonban intő példa is a csapat minden egyes tagjának és a szakvezetésnek, hogy könnyelmű, felelőtlen ballépésekkel, esetleg hosszú évek fáradságos munkája is kárba veszhet.

Külön kell szólni a szekszárdi kosaras csapatok közönségéről. Ma már ott tartunk, hogy a kosárlabda-mérkőzéseken nagyobb a nézőszám, mint a labdarúgó-mérkőzéseken.

De nemcsak a nézőszám „mennyiségi” oldalát kell tekinteni. Megállapíthatjuk; olyan lelkes szurkológárdával, mint a Szekszárdi Petőfi kosarasai, kevés sportág és kevés csapat rendelkezik. Ilyen közönség megérdemli, hogy olyan mérkőzéseknek lehessen szemtanúja, mint példáéul a Kecskemét elleni férfi-, vagy a Szigetvár és Betonút elleni női mérkőzések voltak.

MNK röplabda-mérkőzések Tamásiban és Szekszárdon

A Tolna msgyei Röplabda - szövetség vasárnap rendezte a Magyar Népköztársaság Kupa területi döntőjét Tamásiban és Szekszárdon A területi döntő eredményei:

TAMÁSI:

Férfiak: Fornád—Hőgyész 2:0, Fornád—Dombóvár 1:2. Pálfa— Fornád 0:2. Dombóvár—Pálfa 2:0. Hőgyész—Pálfa 0:2, Dombóvár— Hőgyész 2:0.

Nők: Fornád—Hőgyész 2:0.

Varsád—Fornád 2:0, Fornád— Dombóvár 2:0. Dombóvár—Varsád 0:2, Hőgyész—Varsád 0:2, Dombóvár—Hőgyész 2:0.

A területi döntő végeredménye: Nők:

1.

Va rsád

3

3

—

6:0

6

2.

Fornád

3

2

1

4:2

4

3.

Dombóvár

3

1

2

2:4

2

4.

Hőgyész

3

—

3

0:9

—

Férfiak:

1.

Dombóvár

3

3

—

9:1

6

2.

Fornád

3

2

1

5:2

4

3.

Pálfa

3

1

2

2:4

2

4.

Hőgyész

3

—

3

0:9

—

SZEKSZÁRD

Férfiak: Máza-Szászvár—Szekszárdi Honvéd 0:2, Felsőnána— Máza-Szászvár 0:2. Felsőnána— Sióagárd 0:2, Szekszárdi Honvéd

—Öcsény 2:0. Máza-Szá zvár— öcsény 0:2, Sióagá d—Máza- Szászvár 2:0, Sióagárd—Szekszárdi Honvéd 2:0.

Nők: Sióagárd—Mzdina 2:0,

Sióagárd—C'kó 1:2. Bogy is ló— Sióagárd 0:2. Cikó—Brgyiszló 2:0. Medina—Bogyiszló 2:0. Cikó —Medina 2:0.

A szekszárdi döntő végeredménye:

Nők:

1. Cikó 3 2 1 4M 4

2. Sióagárd 3 2 1 5:2 4

3. Medina 3 1 2 2:4 2

4. Bogyiszló 3 — 3 0:6 —

Férfiak:

1. Szekszárdi Honvéd 4 3 1 6:2 6

2. Sióagárd 4 3 1 6:2 6

3. Öcsény 4 3 1 6:2 6

4. Máza-Szászvár 4 2 2 2:6 4

5. Feisónána 4 — 4 0:6 - —

Megjegyzés: Hőgyész női és férfi-, valamint Bogyiszló női es férfi csapata nem jelent meg a területi döntőn. A verseny- kiírás alapján a mérkőzés két pontját az ellenfél kapta.

A Ma,gyár Népköztársaság Kupa megyei döntője július 26- án 8 órakor lesz Szekszárdon, melyen a két csoport első két helyezettje vesz részt.

Gyorsabban, magasabbra, erősebben!

— Színek az olimpiák történetéből —

Citius, altius, fortius

Az 1800-as években számos kísérlet történt az olimpiai játékok felújítására. Végül Pierre de Cou- bertin francia báró sok, sok küzdelem után célhoz ért. A sporttörténetben híres Sorbonne-i értekezleten (amelyre Coubertin meghívta az egri reáliskola igazgatóját, Kemény Ferencet is) 1894 június 16-án megalakult a tizenkét tagú Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az első olimpia helyéül Athént jelölték ki. A bizottság elfogadta az olimpiai zászlót és a játékok jelszavát. A zászló: fehér alapon öt kör, az öt földrészt jelképezi. A kék Európát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, a zöld Ausztráliát, a vörös pedig Amerikát,'A jelszó: citius, altius, fortius — gyorsabban. magasabbra, erősebben!

Minden kezdet nehéz

A görögök lelkesen fogadták a

kezdeményezést, de amikor Coubertin meglátogatta őket, rossz benyomásokat szerzett. Nyoma sem volt az előkészületeknek, sőt a kormány le akart mondani a rendezés jogáról. A francia báró ekkor levelet írt Kemény Ferencnek és megkérdezte: nem rendeznénk- e meg Budapesten az 1896-os olimpiát, a milleneumi ünnepek keretében? A kormány három hónapig halogatta a választ. Majd a magyar sport fejletlenségére hivatkozva elutasította az ajánlatot. Athénben az idő alatt megbukott a kormány, az új többet törődött az olimpia ügyével, s végül mégis megrendezték 1896 április 5— 14 között a versenyeket. Bár Anglia és Amerika nem vette komolyan az olimpiai gondolatot, mégis 13 ország 285 versenyzője küzdött a győzelemért. A műsor 43 számból állt. A magyarok kis

csapattal vettek részt: két első, és több értékes helyezést szereztek. Mind a két olimpiai bajnokságunkat a 19 éves műegyetemi hallgató, Hajós Alfréd nyerte, a 100 és az 1200 méteres gyors- úszásban.

Igaz ugyan;- hogy az athéni olimpiát követően 1900-ban Párizsban ismét megrendezték a játékokat, de az olimpiai eszme még egyáltalán nem diadalmaskodott. A francia fővárosban csupán a világkiállítás kísérő műsora. A történelembe „zűrzavaros olimpia” néven vonult be. A magyarok számára a diszkoszvető Bauer Rudolf, az akkor 21 éves magyar- óvári gazdasági akadémiai hallgató szaporította az aranyérmek számát. Ö szerezte kontinensünknek az első atlétikai győzelmet. Csaknem hét méterrel javította meg az amerikai Garett olimpiai rekordját. Garett Athénben 29,15, Bauer pedig 36,04 méteres eredménnyel győzött. De még ez is milyen messze van a római olimpián győztes Oerter (USA) eredményétől?

Zefiros bűnössége

A diszkoszvetést a görögök úgy tartották nyilván, mint az ügyesség és az erő legkiválóbb gyakorlatát. Beszélnek egy legendáról, amely szerint Apolló jelent meg a stadionban először diszkosszal. A régi görögök legszeszélyesebb istenéről azt tartják, hogy ő találta fel a klasszikus diszkoszvető gyakorlatot, ö dobott először ezzel a sportszerrel, de szerencsétlen körülmények folytán leütötte legkedvesebb barátját, Ja- cint-ot, és megölte. Apolló tulajdonképpen csak véletlen emberöléssel volt vádolható. A bíró előtt Zefiros (a szél-király) lett az igazi vádlott, aki mivel féltékeny volt Apollóra, eltávolította

a diszkoszt eredeti röppályájáról. A diszkosz legelső formájában tányér volt. Később tányérformájú fémdarab, faragott kő, de végül is fából készítették. Második korszakában vasból kerekítették ki. Kezdetben közepén domború, a széle felé lelapuló, majd pajzs alakú, kicsi, kerek és sima. A rómaiak lecsiszolták, kifényezték. Azt akarták, amikor a levegőben repül, tündököljön. Homé- ros korában a diszkoszt kovácsolt vasból készítették, ezt salos-nak nevezték. „Aki ezzel a diszkosszal győz — mondta Achilles — öt évig birtokolja a vasat”. Az ókor első diszkoszvető bajnoka a spártai Lampis.

A fejlődés: 30,03 méter

Ahogy az újkori olimpia diszkoszvető eredményeit vizsgáljuk, nyomban felfedezhetjük: a négy évenkénti játék jótékony hatását a sportág fejlődésére. Az olimpiai győzelemhez mindig nagyobb eredményre volt szükség, mint négy évvel előtte, önként felvetődik a kérdés: hogyan tudták egyre messzebbre hajítani a tányér alakú sportszert? Az első olimpián Garett még csak 29,15, Rómában az amerikai Oerter viszont már 59,18 méterrel szerezte meg az aranyérmet. Hatvannégy év alatt tehát harminc méternél nagyobb a fejlődés.

Kétségtelen, hogy a század elején — különösen az olimpiák előtt — már rendszeresebben edzettek a sportolók, mint a múlt század végén. Ebben az időben kezdték bevezetni világszerte a kötelező és a fakultatív testnevelést az iskolákban, a középiskolákban és az egyetemeken. Mindez azt eredményezte, bogy az ifjúság nemcsak üffvesebh. de erősebb is lett. A testn evezés oktatásával foglalkozó nerlTO-ögusok is povrs ir’'4>jb caaknandtak. ami részint újabb technikai megoldások

Jelenet a Sióagárd—Felsőnána mérkőzésről.

A szekszárdi mérkőzések legizgalmasabb összecsapása a Cikó— Sióagárd női találkozó volt. Háttal a sióagárdi, szemben a cikói csapat játékosai.

utáni kutatást, részint módszeresebb oktatást fejlesztett. Az eredmények azonban hosszú ideig stagnáltak az ötven méter körül. Andersen (USA) már Los Angelesben, 1932-ban, 49,50 méterrel győzött, és az olasz Consolini 1948-ban 52,78 méterrel lett az első.

S ekkor a diszkoszvetés technikájának fejlődése precízzé tétele mellett „divatba jöttek” a kiegészítő sportok. A test sokoldalú fejlesztése további ugrásszerű fejlődést eredményezett.

BÉCS ISTVÁN (Folytatjuk)