Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
'I július 2. frOLNA MEGYEI NEPŰJSAÖ 3 Semmelweishez méltóan... Diófási Imre bácsi, aki a szék- Az első véradók közt volt szárdi mentőállomás alkalmazá- Sólyomvári Nándor főorvos — sában három és fél évtizedet töl- többszörös véradó, régebben a lőtt el mentőautó volánja mögött, véradóállomás főorvosa — és mesélte; a végén meg sem szá- Füzesi János asztalos, molhatta, hány esetben feküdt le — Sok éves gyakorlatomban a behozott beteg mellé, hogy vért megtanultam, mit jelent, ha ideadjon neki, és úgy is segítse élet- jében rendelkezésre áll a szüksé- ben maradását. Olyan szerencsés ges mennyiségű vér — magyaráz- helyzetben volt — és a betegek ta a főorvos az először vért adó élvezték az előnyét —, hogy vér- asztalosnak, aki csodálkozva hali- csoportja minden betegnek meg- gáttá, mennyi ideig tudják tartófelelt... sítani, és hányféle módon tudják De akkor még gyermekcipőben felhasználni az adott vért. járt a véradás. Ha valakinél vér- És voltak derűs pillanatok is... átömlesztést kellett alkalmazni, Amikor az arra járó Almacht esetenként kerestek megfelelő László esztergályost rábeszélte véradót. Aki éppen kéznél volt, az agilis asszisztensnő... 7mnf ... Vagy amikor Török János, a Most pedig, amikor immár szülészet műtőse másodszor is társadalmi mozgalommá vált a hajlandó lett volna odafeküdni... térítésmentes véradás, természet- Vagy amikor a néhány perccel szerű volt, hogy a szekszárdi kór- előbb a nyári gyakorlatra meghúz orvosai, alkalmazottai is fel- érkezett Meskó Sára egyetemi iratkoztak az önkéntes véradók hallgatót bírták rá a véradásra... sorába. Ünnepélyes momentum, (véradóállomásról ment egye- az orvostudomány nagy úttörő- temTe a sári.) jenek Semmelweisnek évfordulóján... Szerdán reggel már nyolc órakor megkezdődött a véradás, amelyre százharmincnál többen jelentkeztek. S az elsők között a i'éradóállomás személyzete, főorvostól az asszisztensig. Igaz, ők túlnyomórészt rendszeres véradók... Egyik kis ápolónő nem adhatott ugyan, de mivel jelentkezett, azért könyörgött; legalább jódoz- zák be a karját, hogy a többiek lássák, ő is adott vért. Persze, teljesítették a kérését. És azok, akik annyiszor nyugtattak másokat egy-egy injekció adásakor; nem is fáj, csak egy Érdemes rajta elgondolkodni A háztáji árutermelés tapasztalatairól megyei De volt főorvos, aki először Pillanat az egész, most magukat, nyújtotta karját, hogy vérével is ®s a többieket nyugtattak, igazán, segítse betegek gyógyulását, és semmiség az egész, nem is fájt. volt ápolónő, takarítónő, és fizi- Száznál több szekszárdi egészkai dolgozó is, nem egy... ségügyi dolgozó — főorvostól a Érdekes volt látni, ahogyan iz- takarítónőig — adott vért tegnap gultak azok, akik először adtak térítés nélkül, hogy munkáján kínért, azok, akik nap-nap után vül igy is segítse számtalan beteg veitek, vagy adtak vért másoktól gyógyulását. A Semmelweis-év- és másoknak. fordulóhoz méltóan... Ülést tart a megyei tanács vb Pénteken, július 3-án délelőtt fél kilenc órai kezdettel ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként jelentés hangzik el a végrehajtó bizottság jogkörében hozott intézkedésekről, és a lejárt határidejű Előadó: Szabópál Antal, a végrehajtó bizottság elnöke. Második napirendi pontként a lejtős területek művelése, a talaj- javítás, a talajvédelemmel kapcsolatos feladatokat vitatja meg a végrehajtó bizottság, Szűcs Lajos. a mezőgazdasági osztály vezetője beszámolója alapján. Végül vb-határozatok végrehajtásáról. | bejelentésekre kerül sor. Hovatovább megszokott látvány lesz: hetipiacok alkalmával falusi asszonyok érkeznek Szekszárdra, s közülük sokan nem eladnak, hanem vásárolnak — zöldségfélét, babot, krumplit, hagymát stb. Vannak, akik azt mondják, ennek az az oka, hogy a községekben a földművesszövetkezetek, vagy a tsz-ek nem elégítik ki a lakosság ilyen természetű igényeit, vagy csak hiányosan felelnek meg a követelményeknek. Ez a felfogás elfogadhatatlan és helytelen, mert a háztáji gazdaságokban legalább a család szükségletét mindenki megtermelhetné, sőt tovább menve, bizony szegénységi bizonyítvány, ha egy parasztház a bab, a krumpli, a zöldség, a tojás és a baromfiszükségletet a piacon szerzi be. Az is furcsa és lehangoló látvány, hogy mindegyik községben akad néhány szövetkezeti gazda, akinek a portája üres. „Se kutyájuk, se macskájuk” — de nem is ez a baj, hanem az, hogy se malac, se csirke, se semmi. A háztáji árutermeléssel foglalkozó községi bizottságok jó szolgálatot tennének az ügynek, ha feltérképeznék ezeket az üres portákat, és utána okos, meggyőző szóval, intézkednének, hogy parasztház ne legyen jószág nélkül. A tsz- tagok a közösben termelt takarmány egy részét ilyen, vagy olyan prémium címén, természetben kapják. Az a jó bolt, ha ezzel a takarmánnyal hizlalnak, baromfit tartanak. Kisvejkén a Szabadság Tsz elnökhelyettesével, Seres Aladárral számvetést, elég pontos mérleget készítettünk arról, hogy MIT LEHET KIHOZNI A HAZTA TI G ' i'sr, Érdemes rajta elgondolkodni. Igaz, hogy Seres Aladár felesége rengeteget dolgozik, de megéri. Nézzük csak, miért. Tejből havi 700 forint a család készpénzbevétele. Ez évi átlagban kb. 4000 fo- zöldségféléből, babból, burgonyá- rint. Seresék leszerződtek a föld- ból önellátó, az a család renge- művesszövetkezettel 3000 tojásra, teget megspórol. Minimális alapáron számolva, ez 1 Beszélgettünk olyan tsz-tagok- 3000 forint. Egy eladásra szánt kai, akik nem tartanak jószágot, hízó sertés kb. 2000 forint, malac- Miért? összegezve általában az a és süldőeladásból 8000 forint, s mindez összesen 17 ezer forint. Hát bizony Seresék könnyen beszélnek, ha mindehhez még hozzászámítjuk a termelőszövetkezetből származó fő jövedelmet. Érdemes tehát bajlódni, hiszen 17 ezer forint, havi átlagban számolva közepes pluszfizetésnek felel meg, aféle ráadás a termelőszövetkezeti bevételre. Érdemes még megválasz, hogy NINCS TÖKE AZ INDULÁSHOZ Seres Aladár példájára egy tsz- tag azt mondta: „Tudnám én is. csinálnám is, de nincs meg hozzá az alap. Ha jószágot akarok tartani, akkor ólak, istállók kellenek. Mindez viszont Sereséknél biztosan megvan”. — Ilyen beszédre szokás mondani, hogy . , _ , ...... nemakarásnak nyögés a vége. SÄ mert ugyan: miből áll - ha nincs de rendszerint van — tyukólat. munka mellé a közösből 500 négy szögöl cukorrépát, 400 négyszög öl krumplit, 400 négyszögöl napraforgót, másfél hold kukoricát vállalt. Győzi, mert azt tartja, munka nélkül nem lehet boldogulni. A faluban akadnak emberek, akik csodálkoznak azon, hogy Seresék soha nincsenek pénz nélkül. Pedig érthető. Példájukat bárki követhetné és a forintgond nyomban megszűnik. Meg lehet figyelni akármelyik községben, hogy azok beszélnek legkönnyebben, AZOK BOLDOGULNAK LEGJOBBAN, akik a megfelelő törvényes keretek között, kihasználják a háztáji árutermelés minden lehetőségét. S jól teszik. Viszont éppen Kisvejkén találkoztunk egy fiatalemberrel, aki a tsz pénztárosát kereste: „Nincs egy fillér a háznál, elsejéig legalább húsz forint előleg kellene” — mondta. Jószágot azon az alapon nem tart, hogy nem érdemes vesződni. így már érthető, miért nincs egyetlen fillér sem a háznál, mert ahol ha nem több, de naponta legalább tíz tyúk tojik, ott nem fordul elő, hogy fillér nélkül marad a ház. Arról nem is beszélve, hogy az a család, amelyik tejből, húsból, Nagy dologidőben Néhány termelő zövetkezeti vezetőségi tag furcsa nézeteket vall: „A nagy nyári munkák idején, amikor a mezőgazdasági tennivalók a határba szólítják-az embereket, felesleges gyűlésekkel. politikai tájékoztatókkal le foglalni őket". Megállapításukat érvekkel is igyekeznek alátámasz tani: „Nem a pol tikai felvilágosítás. hanem a határban végzett munka dönti el, milyen eredményes lesz a gazdálkodás és mennyi lesz a tagság közösből szárm zó jövedelme". A cél nélkül összehívott gyűlés, amikor^ a vezetőségnek nincs mondanivalója, tényleg n em viszi előre az ügyet. Az olyan gyűlésről, amelyet — mondanivaló hiányában — csak azért tartanak meg. mert az év elején elkészített munkatervben szerepel, a tagok úgy vélekednek: „Ezért kár volt fél éjszakát elüldögélni. Jobb lett volna a gyűlés helyett pihenni”. Az ilyen esetekben igazuk van a véleményt nyilvánítóknak. Az üres szalmacséplésnek, szeszipari ásn ak nem sok értelme van. Ugyanakkor nagyon so'tat ér az olyan politikai és termelési tájékoztatás. amely a jobb munka végzésére ösztönzi a tagságot. A céltudatosan Összehívott értekezlet, gyűlés nemcsak hasznos, hanem sokszorosan vissza is térül. Két termelőszövetkezet párti itkárának véleményét adjuk közre. Mindkettőjüknek azonos kérdést tettünk fel. Hogyan oldják meg a szövetkezeti tagok tájékoztatását és mennyire kamatozik ez a nyári munkák idején? A pártonkívüliek szívesen segítenek, s abban is sokat köszönhetünk nekik, hogy a második kapálást az aratás megkezdése előtt el tudtuk végezni. Az prémium megtette a hatást: 109 vezetett bennünket, és e gondo- aratópár jelentkezett. Tagjaink latot sikerült a termelőszövetke- szorgalmát, igyekezetét ismerve, zet tagjaival is elfogadtatni: az napi egy hold gabona learatására aratás meglehetősen szétforgá- számítunk aratópáronként, és ar- csolja az erőket és kapkodást ra, hogy 4—5 nap alatt végzünk szül, ha az emberekét úgyszól- a 470 hold gabona kézi aratásá- ván naponta csoportosítjuk egyik val. munkahelyről a másikra. IgyeMás tekintetben is hasznos kezzünk végezni a második kapá- volt, hogy először a taggyűlés lássál, hogy a felszabadult erőtárgyalta az aratásra való felké- két az aratásnál foglalkoztathas- szülést. Másnap a brigádokban suk. dolgozó párttagok elvitték a tag- Tagságunk a nagy dologidőben gyűlés javaslatát és kikérték a minden nap a mezőn dolgozik, tsz-tagok véleményét. Az aratási A vezetők; a tsz-elnök, a főagro- munkákra kidolgozott premizálás nómus és jómagam naponta be- ismertetésénél nem volt ellenié- járjuk a területet. Munka köztes vélemény. Még csak próbál- ben beszélgetünk tagjainkkal, kozás sem olyan iránvban, hogy akik el is várják, hogy naponta most itt az alkalom és a lehető- meglátogassuk őket. Nálunk már ség a szorult helyzet kihasználá- bevezetett szokás, hogy az árasára. Véleményem szerint a nagv tás idején, vasárnap dolgozunk, munkák ideién is lehet, sőt és ezt szó szerint kell érteni, kell időt szakítani arra. hogy po- Vasárnap a vezetők mentesülnek Ferenczi József németkéri Haladás Tsz párttitkára: zalékban gépek arattak a né- - Egy-egy nagyobb feladat metkéri határban s arra gondol- előtt pártvezetőségi illetve tag- tunk, hogy az idén is úgy lesz. litizáljunk. Ennek egvik része a a funkcióval járó ügyintézés alól termelési tervek és az ösztönző végzett munka eredményeinek is- és a hivatali szervek képviselőimódszerek kidolgozásánál az ara- mertetése és a további tenniva- vei való tárgyalásoktól. A tsz- tásra nem terjedt ki a figyel- meghatározása. tagok már megszokták, hogy a műnk. Tavaly ugyanis 100 szá- Ez a munka fontos és sokszo- vasárnapi munkában az agronőrosan kamatozik. gyűlést párton hívunk egybe, ahol kívüli szakemberek Amikor láttuk, hogy a gabona is gy°rs betakarítása miatt 470 részt vesznek. Közösen állapodunk holdról kézi meg abban, hogy a pártszervezet kaptam a gabonát, parttaggyu- hogyan segítse a gazdasági fel- ^ f>M yoU adatok megoldását. Az aratásra sy arQlásrí, párttag- a össze Szilágyi László az uzdi Táncsics Tsz párttitkára: Kevés a párttagunk, mind- 14. Kevés ahhoz, hogy a mus, az elnök, a párttitkár velük együtt dolgozik a mezőn. Termelőszövetkezetünkben a tagok és a vezetők kapcsolata a közös munka végzésére, az őszinte véleménycserékre és a kölcsönös bizalomra épül. * Két párttitkár mondta el munkamódszerét és adott választ való felkészülésnél is ezt a mód- célja hogy a kézi ar^asra kidől- tsz-tagok mindegyikéhez eljus -------------- - ------- -------<-7prt alkalmaztuk A taaevűlé- g°zzuk az osztonzo módszereket, SQn szavunk Ezen úgy próbál- azoknak, akik arra hivatkoznak, sen arról tárgyaltunk, hogy tér- s egységes legyen az allasfogla- tunk segítenij hogy a jól dolgo- hogy a nyári munkák idején kár inelőszövetkezetünknek 1500 hold las- Abban állapodtunk meg, hogy zó_ becsületes pártonkívülieket az embereket gyűlések tartásáaratni valója van A terület na- munkaegységenként két kilo ga- magunk mellé vontuk, s meg- val lefoglalni. Abból, amit clgyobb és a termésátlag is jobb a bonát adunk prémiumként az bíztuk egy-egy feladat elvégzé- mondtak, van mit megszívlelni tavalyinál. Az idei évre szóló aratásban résztvevőknek. A sével. P- M. vagy disznóólát csinálni. Az viszont már nagyobb figyelmet érdemel, hogy nincs tőke. Magyarán: esetleg nincs annyi felesleges forint, hogy kocának, vagy hízónak való süldőt vásároljon egyik-másik tsz-tag. Ezen több Tolna megyei közös gazdaság úgy segít, hogy anyakocának, vagy hízónak való malaccal látja el a tagokat, a jószág árát év végén vonják le. A kocakihelyezési akció is annak idején jelentős köny- nyitésnek számított a háztáji állatállomány megteremtésére, megalapozására. Azok jártak jól, akik I igénybe vették a kocakihelyezési akció jelentős kedvezményeit. Csak hát sajnos vannak olyan emberek, akik ahogy mondani szokás, mindig későn „kapcsolnak”. Őket kell elsősorban bíztatni. A háztáji árutermelés növelésére irányuló törekvéseket zavarja, vagy éppen akadályozza néhány ellentmondásos probléma. Érdemes röviden ezekkel is foglalkozni. Van a megyében néhány közös gazdaság, ahol a vezetők bosszankodva könyvelik el, hogy a „hivatalos vonal” a háztáji árutermelés növelésére bíztat akkor, amikor az adott termelőszövetkezetben — Bonyhá- don, Dunaföldváron, stb. — a tagok egy része úgyis csak a háztájival törődik, abból él és tájára sem néz a közösnek. Ilyen esetekben azt kell megérteni, hogy a háztáji árutermelés növelésének hangoztatása nem azt jelenti, hogy az a néhány, minden tsz-ben megtalálható tag tovább növelje a már amúgy is túlméretezett állatállományt, hanem azt jelenti és jelentse, hogy NE LEGYEN ÜRES EGYETLEN SZÖVETKEZETI GAZDA UDVARA SEM. Erre irányuljanak a háztáji árutermelés növekedését segítő intézkedések. Egy másik dolog: A tamási Széchenyi Tsz elnöke mondta el, tud arról, hogy egyes helyeken korlátozzák a sertés- és baromfi tartást arra való hivatkozással, hogy a jószág nagyon sok kárt tesz. A probléma ebben az esetben is kettéválasztandó. A háztáji árutermelés nem jelenti azt, hogy akár a tsz-tag, akár az állami gazdasági dolgozó szabadjára engedje a jószágot, és a közösségnek kárt okozzon. Ilyet nem lehet megengedni. De ennek nem a korlátozás az eszköze; hanem más. Nevezetesen, hogy az állatállomány bekerített helyen, vagy megfelelő őrizet alatt legyen. Ha mégis kárt csinál, akkor a világ legtermészetesebb dolga, kártérítésre kötelezni a gazdát. Egyes esetekben valóban túlméretezett a háztáji állatállomány, de azt azért látni kell, hogy nem ez az általános, inkább az, hogy a tsz-gazdák jelentős hányada kevés jószágot tart, éppen ezért a megkívánt változás bekövetkezéséig állandó és fontos tennivaló a közös érdekek csorbítása nélkül, a háztáji árutermelés segítése, fejlesztése. Szekulity Péter
