Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ 1964. június 1© Befejeződött a kukoricakapálás a bonyhádi járásban A szekszárdi járás megelőzte a paksit —- Lassan halad a burgonyatöltögefés és a szénabetakarítás A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint az elmúlt héten a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben haladt legjobban a munka. Az előző hetek, sőt az egész tavaszi időszak alatt a paksi járás haladt az élen, szinte minden munkában, hétről hétre. A mostani jelentésből kitűnik, hogy a szekszárdi járás első helyen áll a cukorrépa második kapálásában, a burgonya második töltögetésében és a kukorica második kapálásában. Jellemz.ő még az elmúlt heti munkára; hogy a tamási járás szövetkezetei bár a szénakaszálás kivételével, utolsó helyen állnak, de elmaradásuk már nem olyan nagyarányú, mint azelőtt, és ez jobb, lendületesebb munkára vall. A jelentésből arra lehet következtetni, hogy a tamási járásban nagyon sok erőt leköt a szénabetakarítás, a rétek vágása. Ebben a járásban sokkal nagyobb területet foglal el a rét, mint más járásokban ; összesen 6635 holdat, mégis “4,7 százalékát levágták már a rétnek. Ez a megyében a második legjobb eredmény. Másként kellene csoportosítani az erőket a tamási járás közös gazdaságaiban, hiszen a már égetően sürgős növényápolás mellett elég sok vöröshere vár még betakarításra. A kukorica első kapálása e hét végéig csak a bonyhádi járásban fejeződött be. Nagy eltérésekre mutat, hogy a második kapálással átlagosan 12 százalékig jutott a megye, viszont az első kapálásból is hátra van még több mint 8 százaléka. Egyes szövetkezetekben ötven, száz holdakat kell még megkapálni. Ez a munka mindennél sürgősebb most, hiszen az eső eresen hajtja a gyomokat és ahol nem tisztítják meg tőle. a kukoricát, teljesen tönkremehet a kultúrnövény. Ugyancsak nagy az eltérés a burgonya töltögetésében és a cukorrépa második kapálásában. Jónéhány szövetkezetben már először sem töltögették meg a burgonyát, máshol viszont már javában halad, sőt be is fejeződött a második töltögetés. Jobban kell számolni az idővel, hiszen a jelek szerint korán kezdődik az aratás, és a lucerna második termését is be kellene még takarítani, aratásig, de legalább is az aratási főszezon kezdetéig. Az elmaradt munkákhoz tartozik a vöröshere betakarítása: eddig három járás fejezte be, kettőben pedig sok még a 'betakarítani való. Mivel úgy mutatkozik, hogy Me- dárd után nem lesz tartós esőzés, ki kell használni a kedvező időjárást, szünetek, ünnepek tartása nélkül dolgozni aratásig is. Magyar prlküldöttség utazott a LEI# Fock Jenőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével szombaton küldöttség utazott Varsóba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt hétfőn kezdődő 4. kongresz- szusára A küldöttség tagjai: Puliéi Árpád, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Rapai Gyula, a Központi Bizottság .tagja, a Baranya megyei pártbizottság első tit-Jti kára. (MTI) Kedden kexdődik Hruscsov skandináviai látogatása Koppenhága (MTI). Kedden délelőtt 10 órakor fut be Koppenhága kikötőjébe a Baltika . szovjet hajó, fedélzetén N. Sz. Hruscsov- val, családjának tagjaival, Gromi- ko külügyminiszterrel és más szovjet vezető személyiségekkel. A szovjet kormányfő jfiei harmadik külföldi útja — Magyarország és az.Egyesült Arab Köztársaság után — három skandináviai országba vezet: Dániába, Svédországba és Norvégiába. Hruscsov skandináviai utazása igen nagy érdeklődést kelt világszerte. Ennek jellemzésére az az egy adat is elegendő, hogy több, mint 20 országból mintegy 250 külföldi újságíró, fotó-, film- és rádióriportéi- jelentette be magát, nem számítva a több száz svéd és dán újságírót. A világközvélemény érdeklődése két okkét ország bizonyos mértékben megőrizte az önálló döntés jogát. Egyik ország sem engedélyezi, hogy területén békeidőben nukleáris fegyvereket tároljanak. Norvégia elutasította a külföldi csapatok állomásoztatásának gondolatát is. Mindkét ország kormánya — a ránehezedő nyomás ellenére is — semleges választ adott a sokoldalú NATO atomhaderő megteremtésének javaslatára vonatkozóan. Mindez nem maradt visszhang nélkül a Szovjetunióban, amely elsősorban érdekelt Észak-Eúrópa békéjének fenntartásában. A skandináv országok részéről igen jelentős érdeklődés nyilvánul meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztése iránt s ez is elősegítette a baráti viszony kialakulását. Mind a három ország az u., .- „ .. , , __ . EFTA tagja ugyan, de külkereskedelmét legnagyobb részt az európai gazdasági közösség országaival folytatja. Az ott felmerülő értékea szovjet kormányfő minden külföldi látogatása fontos nemzetközi esemény — a Szovjetunió békeszerető külpolitikájának megnyilvánulása, s egyben növekvő nemzetközi tekintélyének fokmérője is. Másrészt ez az út új kapcsolatokat nyithat meg a Szovjetunió és a skandináv országok között és különösen nagy jelentőségű a Bal- tirtenger térsége, s ezen keresztül egész Európa békéje és- biztonsága szempontjából. Az eleveri államközi kapcsolat mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a három északi országnak a nemzetközi kérdésekben vallott nézetei nem egy esetben azonosak a Szovjetunió nézeteivel. Svédország hagyományos semlegesség! politikát folytat, s a volt svéd külügyminiszter, Un.dea terjesztetté elő néhány évvel ezelőtt az északi atomfegyvermentes övezet tervét, amelyet a Szovjetunió helyesléssel fogadott. Dánia és Norvégia az agresszív észak-atlan- szerzedés szervezetének, a 1 NATO-nak tagja ugyan, de mindjeleníette: kész a kereskedelem fejlesztésére. A kapcsolatok tehát javulóban vannak, s ennek hatása mindhárom .északi országban érezhető. Közismert tény, hogy öt évvel ezelőtt. 1959-ben azért kellett lemondani Hruscsov tervezett skandináviai utazását, mert a jobboldali körök mindhárom országban szovjetellenes kampányt indítottak, s a hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket a provokációk megfékezésére. Most viszont a zavart- keltő kísérletek teljesen elszigetelődtek. s a vezető államférfiak egyöntetűen kijelentették, szeretettel várják országukba Hrus- csovot. Az északi országok és a Szovjetunió kapcsolata, mint azt a szovjet vezetők . nem egyszer hangsúlyozták, példa lehet a különböző társadalmi gazdasági és politikai rendszerű országok békés együttélésére. gazdasági együttműködésére. N. Sz. Hrus- csov látogatása Dániában. Svédsítési nehézségek alapos gondot okoznak s ezért mindhárom or- , szág fokozottan fejleszteni kíván- I országban és Norvégiában ezt a , , . . , . „ i ceit: a békés együttélés polija gazdasági kapcsolatait a Szov 1 ......... j etunióval, amely nem egyszer kitikájának megvalósulását szoigáir ja majd. Á Biztonsági Tanács tiltakozik a dél-afrikai terrorper ellen New York, (TASZSZ, ADN). A dél-afrikai terrorper elleni tiltakozás és felháborodás izgatott légkörben folytatta munkáját a Biztonsági Tanács. A pénteki ülésen, amelyen a Dél-Afrikai Köztársaság ellen alkalmazandó kereskedelmi és gazdasági intézkedésekről tárgyaltak, Szidi Baba marokkói küldött felolvasta Albert Lutulinak, az afrikai nemzeti kongresszus NobelHarminc évvei decsiek elporhálása utón. □ A Hatalmas a decs! református temető. Süppedt sírdombok sora között itt-ott néhány idő koptatta kőemlék. Odébb büszke márványoszlopok, kisházinyi méretű kripták. A régi hantokat fű veri fel. az obeliszkek és kripták komor-konokul igyekeznek dacolni az elmúlással. Pompás. ízes neveket hirdetnek a feliratok. Múltbarévedés is alig kell. hogy a látogató sejteni vélje mögöttük az egykor volt sárközi dacos magyarok arcvonásait. Angyó, Arany. Balha. Bogár. Bóna. Borda, Borját!, Csapó. Könczöl. Pör- nyi. Tikos. Torméz. Vég... — sorakoznak a nevek. Alig több mint harminc esztendeje, az országot vándorló író. Móricz Zsigmond ugyanezekkel a nevekkel, egyik ■ másikuknak valószínűleg még élő viselőjével találkozott. Decsről írt két ragyogó riportját. az „Almárium”-ot és az „Öreg utcá”-t 1933 őszén, a Magyarország és a Pesti Napló közölte. Fénykép pontosságú, a szeretet kegyetlenségének erejével tárgyilagos ábrázolás mindkettő. Mit látott Móricz a harminca«! évek elején Decsen? Várméretű, tdzenhatablakos gazdaportákat. Gazdagságot „A magyar parasztság legmagasabb szintű arisztokráciáját”. A népművészeti bútorkincseket sejtető épületekben városon vett bútorkacatot és már csak alig-alig viselt, de pompázatos szépségű ruhák tömegét. Az almáriumban százával halmozódó, utánozhatatlan díszű. rétesabroszokat, kendőket, j egyken dőket.körösztölőkendőket, kenyérsütőkendőket, melyekből „Egy-két darab megszépít egy múzeumot”. Tanasz- talt megvető gőgöt, olyasfajta vendégszeretetet. mely csak csodálatot várt.- de1 ‘a legj- enyhébb bíráló élű kérdésre 1“ csigaként házába húzódott. Ilyen kérdés volt az egyke is „Gyereknek sehol semmi nyoma... Minek ebbe a komisz Világba?... Elvigyék a -háborúba? Minek a?...” „Gyógyíthatatlan lehangolt ság” — írta Móricz. Az akkori cikkek- a valamikor olvasókört szervező, komoly. könyvforgató. idősebb emberek egyik-másikának emlékezetében még felderengenek — Móricz jól megporhálta a decsieket — bólogat idősb Lu kácsi Pál. aztán hozzáteszi: — Tán igaza volt... Igazsága nem kétséges Ahogy pedig a harminc esztendős írásokat a mai meglettebbek ke zébe adjuk, általánossá válik a találgatás. Nevek röpködnek sokan egyszerre többféle por tára is ráismernek a leírtakból. Ivanicsék csalhatatlanul kijelentik, hogy a szinte tapintható érzékle tességgzl lei»’1 ház az övék. — Emlékeznek arra. hogy itt járt Móricz? Három nemzedék jelenlévő- tagjai egyakaratls’ tiltakoznak— Itt nem! Nálunk nem vo’t! Kokonságelemzés következik. Az öreg utca című riportban szerepel egy vidám, erős öreg gazda és a fia. aki „sovány és olyan, mint egy állástalan sofőr”. Ilyen - volt. de nem itt, hanem a harmadik utcában- Ott meg a földbirtok területe nem. valós, az ötvenkét kis magyar hold az igazi nagy - gazdák között említésre sem volt érdemes. — Traktoruk is volt — serkentjük a nyomozást. Félkézen is meg lehet számolni az akkori decsi traktorokat. ismét nem talál a dolog. A traktortulajdonosnak töbh volt a földje és másfajta házban lakott. Az írás egésze. az apróságokból létrejövő összkép azonban vitathatatlanul decsi, ezt még a kezdetben tamáskodók is elismerik — Más szava után nem írhatta! — vélik. Bizonyára nem. Ez Dec“ Olyanra azonban, aki a Decs utcáit járó Móriczcal személyesen találkozott volna, a leggondosabb nyomozás érán sem tudunk bukkanni. — Harmincháromban a szekszárdi népművészeti kiállításon én láttam, — állítja nagy határozottsággal idősb Lukácsi Pál. — Akkor járhatott erre— Szegény meghalt Pali János barátom, alsónyéki volt. az illető, — folytatja a fia. — Nyéken felismerte egyszer az, utcán. Jegyzetelt. De azt ő sem tudta kideríteni, hogy hol szállt a faluban? Alighanem csak egy napra jött. Móricz alsónyéki riportja szintén ismert. Fokozatosan kezd kialakulni a kép. Pörnyi Pál, az akkori községi bíró, megfellebbezhetetlenül vallja: — Hivatalos fogadása bizonyos, hogy nem volt. Ha csak a néhai lelkésznél is megszállt volna arról nekem tudnom, kellene. Az olvasókörben pedig egész bizonyosan nem járt. A Decsről rajzolt kép azonban, ahogy említettük, fénykép élességű. Móricz mindenkiről írt, de senkiről nem névszerint, vagy konkrétan, úgy, hogy teljes biztonsággal magára ismerhetne. Típust alkotott, az akkori decsi embernek azt a típusát, amelyben a harminc év előtti időkre jól emlékezők szinte valamennyije egy-egy rokon, ismerős vonásait fedezi fel. Igazat írt tehát, utánozhatatlan művészi fokon, olyan riporteri biztonsággal, amire a későbbi korok toliforgatója csak hódolattal nézhet fel. — A látogatás? — véli valaki. — Alighanem csak egynapos lehetett. Szemlélődött, járt-kelt, benézett ide, meg oda és gyönyörködött a ruhákban, épületekben. Sokan megtették ezt akkoriban, nem csoda, ha egy futó látogatásnak nem marad emléke... Móricz azonban nemcsak gyönyörködött, hanem látott is. Láttá azt a harminc év előtti Decset, melynek mi most mai útjait járjuk. Ordas Iván—Szolnoki István (Folytatjuk) díjas elnökének a tanácshoz intézett táviratát. — A Mandela és társai ellen hozott szégyenletes ítélettel sírba- szálltak azok a remények, hogy Dél-Axrikában együttműködés alakulhat ki a fajók között — han- .goztatja Lutuli, s felhívja a világ kormányait, népeit és intézményeit, tegyenek meg mindent „korunk legnagyobb afrikai tragédiájának megakadályozása végett”. Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-fődelegátusa rámutatott, hogy a Biztonsági Tanács nem maradhat közömbös Lutuli felhívásával szemben. A dél-afrikai hatóságok most újabb önkényes cselekedetre ragadtatták magukat, pedig még alig száradt meg a tinta a Biztonsági Tanács június' 9-i határozatán, amely a terrorperek felfüggesztését követelte. Jiri Hajek csehszlovák és Roger Grimes libériái küldött erélyes intézkedéseket követelt a Ver- woerd-rendszer ellen. Mint Hajek hangsúlyozta, a pretoriai ítélet megmutatta, mennyire sürgető a gazdasági megtorló intézkedések alkalmazása. Az ENSZ afrikai csoportja pénteken nyilatkozatban tiltakozott a dél-afrikaiak perében hozott életfogytiglani ítélet ellen. Bár megkönnyebbüléssel vettük tudomásul, hogy a vádlottak megmenekültek a halálos ítélettől, a helyzet azonban lényegesen nem változott, — hangzik a nyilatkozat; A bírói döntés provokáció és kihívás mindazokkal az afrikai népekkel szemben, amelyek a tavalyi Addisz Abeba-i értekezleten harcot hirdettek a véres elnyomás alatt sínylődő dél-afrikai nép felszabadításáért. A Béke-világtanács kitüntette a pretoriai perben elítélt hazafiakat A TASZSZ jelentése szerint a Béke-világtanács Nelson Mandelát és a pretoriai vésztörvényszék által elítélt többi dél-afrikai hazafit „a békéért, valamint a demokráciáért és a dél-afrikaiak jogi egyenlőségéért vívott hősi harcának elismeréseképpen” a Joliot Curie aranyéremmel tüntette ki. John Bernal professzornak, a Béke-világtanács ügyvezető elnökének az aranyérem odaítéléséről szóló nyilatkozata felhívja a béke híveit, küzdjenek a börtönbe vetett hősök kiszabadításáért,
