Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ 1964. június 1© Befejeződött a kukoricakapálás a bonyhádi járásban A szekszárdi járás megelőzte a paksit —- Lassan halad a burgonyatöltögefés és a szénabetakarítás A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának jelentése szerint az elmúlt héten a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben haladt legjobban a munka. Az előző he­tek, sőt az egész tavaszi időszak alatt a paksi járás haladt az élen, szinte minden munkában, hétről hétre. A mostani jelentés­ből kitűnik, hogy a szekszárdi járás első helyen áll a cukorrépa második ka­pálásában, a burgonya máso­dik töltögetésében és a kuko­rica második kapálásában. Jellemz.ő még az elmúlt heti munkára; hogy a tamási járás szövetkezetei bár a szénakaszálás kivételével, utolsó helyen állnak, de elmaradásuk már nem olyan nagyarányú, mint azelőtt, és ez jobb, lendületesebb munkára vall. A jelentésből arra lehet következ­tetni, hogy a tamási járásban na­gyon sok erőt leköt a szénabeta­karítás, a rétek vágása. Ebben a járásban sokkal nagyobb terüle­tet foglal el a rét, mint más járá­sokban ; összesen 6635 holdat, mégis “4,7 százalékát levágták már a rétnek. Ez a megyében a második legjobb eredmény. Másként kellene csoportosítani az erőket a tamási járás közös gaz­daságaiban, hiszen a már égetően sürgős növényápolás mellett elég sok vöröshere vár még betakarí­tásra. A kukorica első kapálása e hét végéig csak a bonyhádi járásban fejeződött be. Nagy eltérésekre mutat, hogy a második kapálás­sal átlagosan 12 százalékig jutott a megye, viszont az első kapálás­ból is hátra van még több mint 8 százaléka. Egyes szövetkezetekben ötven, száz holdakat kell még megkapálni. Ez a munka minden­nél sürgősebb most, hiszen az eső eresen hajtja a gyomokat és ahol nem tisztítják meg tőle. a kuko­ricát, teljesen tönkremehet a kul­túrnövény. Ugyancsak nagy az eltérés a burgonya töltögetésében és a cukorrépa második kapálásában. Jónéhány szövetkezetben már először sem töltögették meg a burgonyát, máshol viszont már javában halad, sőt be is fejező­dött a második töltögetés. Job­ban kell számolni az idővel, hi­szen a jelek szerint korán kezdő­dik az aratás, és a lucerna máso­dik termését is be kellene még takarítani, aratásig, de legalább is az aratási főszezon kezdetéig. Az elmaradt munkákhoz tartozik a vöröshere betakarítása: eddig há­rom járás fejezte be, kettőben pedig sok még a 'betakarítani való. Mivel úgy mutatkozik, hogy Me- dárd után nem lesz tartós esőzés, ki kell használni a kedvező idő­járást, szünetek, ünnepek tartása nélkül dolgozni aratásig is. Magyar prlküldöttség utazott a LEI# Fock Jenőnek, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának vezetésével szombaton küldöttség utazott Var­sóba, a Lengyel Egyesült Munkás­párt hétfőn kezdődő 4. kongresz- szusára A küldöttség tagjai: Pul­iéi Árpád, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője és Rapai Gyula, a Központi Bizottság .tagja, a Bara­nya megyei pártbizottság első tit-Jti kára. (MTI) Kedden kexdődik Hruscsov skandináviai látogatása Koppenhága (MTI). Kedden dél­előtt 10 órakor fut be Koppenhá­ga kikötőjébe a Baltika . szovjet hajó, fedélzetén N. Sz. Hruscsov- val, családjának tagjaival, Gromi- ko külügyminiszterrel és más szovjet vezető személyiségekkel. A szovjet kormányfő jfiei harma­dik külföldi útja — Magyarország és az.Egyesült Arab Köztársaság után — három skandináviai or­szágba vezet: Dániába, Svédor­szágba és Norvégiába. Hruscsov skandináviai utazása igen nagy érdeklődést kelt világ­szerte. Ennek jellemzésére az az egy adat is elegendő, hogy több, mint 20 országból mintegy 250 külföldi újságíró, fotó-, film- és rádióriportéi- jelentette be ma­gát, nem számítva a több száz svéd és dán újságírót. A világ­közvélemény érdeklődése két ok­két ország bizonyos mértékben megőrizte az önálló döntés jogát. Egyik ország sem engedélyezi, hogy területén békeidőben nuk­leáris fegyvereket tároljanak. Norvégia elutasította a külföldi csapatok állomásoztatásának gon­dolatát is. Mindkét ország kor­mánya — a ránehezedő nyomás ellenére is — semleges választ adott a sokoldalú NATO atom­haderő megteremtésének javasla­tára vonatkozóan. Mindez nem maradt visszhang nélkül a Szov­jetunióban, amely elsősorban ér­dekelt Észak-Eúrópa békéjének fenntartásában. A skandináv országok részéről igen jelentős érdeklődés nyilvá­nul meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztése iránt s ez is elősegí­tette a baráti viszony kialakulá­sát. Mind a három ország az u., .- „ .. , , __ . EFTA tagja ugyan, de külkereske­delmét legnagyobb részt az euró­pai gazdasági közösség országaival folytatja. Az ott felmerülő értéke­a szovjet kormányfő minden kül­földi látogatása fontos nemzetközi esemény — a Szovjetunió béke­szerető külpolitikájának megnyil­vánulása, s egyben növekvő nem­zetközi tekintélyének fokmérője is. Másrészt ez az út új kapcsola­tokat nyithat meg a Szovjetunió és a skandináv országok között és különösen nagy jelentőségű a Bal- tirtenger térsége, s ezen keresztül egész Európa békéje és- biztonsága szempontjából. Az eleveri államközi kapcsolat mindenekelőtt azzal magyarázha­tó, hogy a három északi ország­nak a nemzetközi kérdésekben vallott nézetei nem egy esetben azonosak a Szovjetunió nézetei­vel. Svédország hagyományos sem­legesség! politikát folytat, s a volt svéd külügyminiszter, Un.dea ter­jesztetté elő néhány évvel ezelőtt az északi atomfegyvermentes öve­zet tervét, amelyet a Szovjetunió helyesléssel fogadott. Dánia és Norvégia az agresszív észak-atlan- szerzedés szervezetének, a 1 NATO-nak tagja ugyan, de mind­jeleníette: kész a kereskedelem fejlesztésére. A kapcsolatok tehát javulóban vannak, s ennek hatása mind­három .északi országban érezhető. Közismert tény, hogy öt évvel ezelőtt. 1959-ben azért kellett le­mondani Hruscsov tervezett skandináviai utazását, mert a jobboldali körök mindhárom or­szágban szovjetellenes kampányt indítottak, s a hatóságok nem tették meg a szükséges intézke­déseket a provokációk megféke­zésére. Most viszont a zavart- keltő kísérletek teljesen elszige­telődtek. s a vezető államférfiak egyöntetűen kijelentették, szere­tettel várják országukba Hrus- csovot. Az északi országok és a Szov­jetunió kapcsolata, mint azt a szovjet vezetők . nem egyszer hangsúlyozták, példa lehet a különböző társadalmi gazdasági és politikai rendszerű országok békés együttélésére. gazdasági együttműködésére. N. Sz. Hrus- csov látogatása Dániában. Svéd­sítési nehézségek alapos gondot okoznak s ezért mindhárom or- , szág fokozottan fejleszteni kíván- I országban és Norvégiában ezt a , , . . , . „ i ceit: a békés együttélés poli­ja gazdasági kapcsolatait a Szov 1 ......... j etunióval, amely nem egyszer ki­tikájának megvalósulását szoigáir ja majd. Á Biztonsági Tanács tiltakozik a dél-afrikai terrorper ellen New York, (TASZSZ, ADN). A dél-afrikai terrorper elleni tilta­kozás és felháborodás izgatott légkörben folytatta munkáját a Biztonsági Tanács. A pénteki ülésen, amelyen a Dél-Afrikai Köztársaság ellen al­kalmazandó kereskedelmi és gaz­dasági intézkedésekről tárgyaltak, Szidi Baba marokkói küldött fel­olvasta Albert Lutulinak, az af­rikai nemzeti kongresszus Nobel­Harminc évvei decsiek elporhálása utón. □ A Hatalmas a decs! református temető. Süppedt sírdombok sora között itt-ott néhány idő koptatta kőemlék. Odébb büsz­ke márványoszlopok, kisházinyi méretű kripták. A régi han­tokat fű veri fel. az obeliszkek és kripták komor-konokul igye­keznek dacolni az elmúlással. Pompás. ízes neveket hirdet­nek a feliratok. Múltbarévedés is alig kell. hogy a látogató sejteni vélje mögöttük az egy­kor volt sárközi dacos magya­rok arcvonásait. Angyó, Arany. Balha. Bogár. Bóna. Borda, Borját!, Csapó. Könczöl. Pör- nyi. Tikos. Torméz. Vég... — sorakoznak a nevek. Alig több mint harminc esztendeje, az országot ván­dorló író. Móricz Zsigmond ugyanezekkel a nevekkel, egyik ■ másikuknak valószínűleg még élő viselőjével találkozott. Decsről írt két ragyogó riport­ját. az „Almárium”-ot és az „Öreg utcá”-t 1933 őszén, a Magyarország és a Pesti Napló közölte. Fénykép pontosságú, a szeretet kegyetlenségének ere­jével tárgyilagos ábrázolás mindkettő. Mit látott Móricz a harmin­ca«! évek elején Decsen? Várméretű, tdzenhatablakos gazdaportákat. Gazdagságot „A magyar parasztság leg­magasabb szintű arisztokráciá­ját”. A népművészeti bútor­kincseket sejtető épületekben városon vett bútorkacatot és már csak alig-alig viselt, de pompázatos szépségű ruhák tömegét. Az almáriumban szá­zával halmozódó, utánozhatat­lan díszű. rétesabroszokat, ken­dőket, j egyken dőket.körösztölő­kendőket, kenyérsütőkendőket, melyekből „Egy-két darab meg­szépít egy múzeumot”. Tanasz- talt megvető gőgöt, olyasfajta vendégszeretetet. mely csak csodálatot várt.- de1 ‘a legj- enyhébb bíráló élű kérdésre 1“ csigaként házába húzódott. Ilyen kérdés volt az egyke is „Gyereknek sehol semmi nyo­ma... Minek ebbe a komisz Világ­ba?... Elvigyék a -háborúba? Minek a?...” „Gyógyíthatatlan lehangolt ság” — írta Móricz. Az akkori cikkek- a vala­mikor olvasókört szervező, ko­moly. könyvforgató. idősebb emberek egyik-másikának em­lékezetében még felderengenek — Móricz jól megporhálta a decsieket — bólogat idősb Lu kácsi Pál. aztán hozzáteszi: — Tán igaza volt... Igazsága nem kétséges Ahogy pedig a harminc esztendős írá­sokat a mai meglettebbek ke zébe adjuk, általánossá válik a találgatás. Nevek röpködnek sokan egyszerre többféle por tára is ráismernek a leírtak­ból. Ivanicsék csalhatatlanul kijelentik, hogy a szinte ta­pintható érzékle tességgzl lei»’1 ház az övék. — Emlékeznek arra. hogy itt járt Móricz? Három nemzedék jelenlévő- tagjai egyakaratls’ tiltakoznak­— Itt nem! Nálunk nem vo’t! Kokonságelemzés következik. Az öreg utca című riport­ban szerepel egy vidám, erős öreg gazda és a fia. aki „sovány és olyan, mint egy állástalan sofőr”. Ilyen - volt. de nem itt, hanem a harmadik utcában- Ott meg a földbirtok területe nem. valós, az ötvenkét kis magyar hold az igazi nagy - gazdák között említésre sem volt érdemes. — Traktoruk is volt — ser­kentjük a nyomozást. Félkézen is meg lehet szá­molni az akkori decsi trakto­rokat. ismét nem talál a do­log. A traktortulajdonosnak töbh volt a földje és másfajta házban lakott. Az írás egé­sze. az apróságokból létrejövő összkép azonban vitathatatla­nul decsi, ezt még a kezdet­ben tamáskodók is elismerik — Más szava után nem ír­hatta! — vélik. Bizonyára nem. Ez Dec“ Olyanra azonban, aki a Decs utcáit járó Móriczcal személye­sen találkozott volna, a leg­gondosabb nyomozás érán sem tudunk bukkanni. — Harmincháromban a szek­szárdi népművészeti kiállításon én láttam, — állítja nagy ha­tározottsággal idősb Lukácsi Pál. — Akkor járhatott erre­— Szegény meghalt Pali Já­nos barátom, alsónyéki volt. az illető, — folytatja a fia. — Nyé­ken felismerte egyszer az, ut­cán. Jegyzetelt. De azt ő sem tudta kideríteni, hogy hol szállt a faluban? Alighanem csak egy napra jött. Móricz alsónyéki riportja szintén ismert. Fokozatosan kezd kialakulni a kép. Pörnyi Pál, az akkori közsé­gi bíró, megfellebbezhetetlenül vallja: — Hivatalos fogadása bizo­nyos, hogy nem volt. Ha csak a néhai lelkésznél is megszállt volna arról nekem tudnom, kel­lene. Az olvasókörben pedig egész bizonyosan nem járt. A Decsről rajzolt kép azon­ban, ahogy említettük, fénykép élességű. Móricz mindenkiről írt, de senkiről nem névszerint, vagy konkrétan, úgy, hogy tel­jes biztonsággal magára ismer­hetne. Típust alkotott, az ak­kori decsi embernek azt a típu­sát, amelyben a harminc év előtti időkre jól emlékezők szinte valamennyije egy-egy ro­kon, ismerős vonásait fedezi fel. Igazat írt tehát, utánozhatatlan művészi fokon, olyan riporteri biztonsággal, amire a későbbi korok toliforgatója csak hódo­lattal nézhet fel. — A látogatás? — véli va­laki. — Alighanem csak egy­napos lehetett. Szemlélődött, járt-kelt, benézett ide, meg oda és gyönyörködött a ruhákban, épületekben. Sokan megtették ezt akkoriban, nem csoda, ha egy futó látogatásnak nem ma­rad emléke... Móricz azonban nemcsak gyönyörködött, hanem látott is. Láttá azt a harminc év előtti Decset, melynek mi most mai útjait járjuk. Ordas Iván—Szolnoki István (Folytatjuk) díjas elnökének a tanácshoz inté­zett táviratát. — A Mandela és társai ellen hozott szégyenletes ítélettel sírba- szálltak azok a remények, hogy Dél-Axrikában együttműködés ala­kulhat ki a fajók között — han- .goztatja Lutuli, s felhívja a világ kormányait, népeit és intézmé­nyeit, tegyenek meg mindent „ko­runk legnagyobb afrikai tragé­diájának megakadályozása vé­gett”. Fedorenko, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-fődelegátusa rámuta­tott, hogy a Biztonsági Tanács nem maradhat közömbös Lutuli felhívásával szemben. A dél-afri­kai hatóságok most újabb önké­nyes cselekedetre ragadtatták ma­gukat, pedig még alig száradt meg a tinta a Biztonsági Tanács június' 9-i határozatán, amely a terrorperek felfüggesztését köve­telte. Jiri Hajek csehszlovák és Roger Grimes libériái küldött erélyes intézkedéseket követelt a Ver- woerd-rendszer ellen. Mint Hajek hangsúlyozta, a pretoriai ítélet megmutatta, mennyire sürgető a gazdasági megtorló intézkedések alkalmazása. Az ENSZ afrikai csoportja pén­teken nyilatkozatban tiltakozott a dél-afrikaiak perében hozott élet­fogytiglani ítélet ellen. Bár meg­könnyebbüléssel vettük tudomá­sul, hogy a vádlottak megmene­kültek a halálos ítélettől, a hely­zet azonban lényegesen nem vál­tozott, — hangzik a nyilatkozat; A bírói döntés provokáció és ki­hívás mindazokkal az afrikai né­pekkel szemben, amelyek a tava­lyi Addisz Abeba-i értekezleten harcot hirdettek a véres elnyomás alatt sínylődő dél-afrikai nép fel­szabadításáért. A Béke-világtanács kitüntette a pretoriai perben elítélt hazafiakat A TASZSZ jelentése szerint a Béke-világtanács Nelson Mande­lát és a pretoriai vésztörvényszék által elítélt többi dél-afrikai ha­zafit „a békéért, valamint a de­mokráciáért és a dél-afrikaiak jogi egyenlőségéért vívott hősi harcának elismeréseképpen” a Joliot Curie aranyéremmel tün­tette ki. John Bernal professzornak, a Béke-világtanács ügyvezető elnö­kének az aranyérem odaítéléséről szóló nyilatkozata felhívja a béke híveit, küzdjenek a börtönbe ve­tett hősök kiszabadításáért,

Next

/
Thumbnails
Contents