Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

1964. június iS. TOLVA JWEGTEÍ VEPÜJSÄO 3 Á panaszok, hatósági ügyek intézésének tapasztalatai Ülést tartott a megyei tanács vb és hatósági ügyintézésében. Ordas A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága pénteki ülésén elfogadta Szabópál Antal vb-el- nök jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végre­hajtásáról. Ezt követően vitatták meg a panaszok, hatósági ügyek és a közérdekű bejelentések inté­zésének tapasztalatait. A napiren­di pont előadója dr. Lencsés Gyu­la, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetője volt. A panaszokkal, hatósági ügyek­kel, közérdekű bejelentésekkel ál­landó feladatként foglalkozik a megyei tanács vb; e témát rend­szeres időközönként ülésének na­pirendjére tűzi, s ez egyben mu­tatja, hogy súlyának megfelelően foglalkozik vele. Megfelelő jogszabályok, rendelke­zések írják elő, hogyan kell fog­lalkozni például a lakosság pana­szaival, s ezek egyebek közt arra kötelezik a tanácsi szerveket, hogy megfelelő lelkiismeretesség­gel, kellő körültekintéssel járja­nak el minden egyes panasz-ügy­ben. Ebből következik, hogy nem maradhat intézetlenül egyetlen panasz sem. Az elmúlt egy évben lényegesen csökkent a panaszok, bejelentések száma. Ez egyrészt azzal magya­rázható, hogy a múlt évi tanács­választások során a kisgyűlése- ken, beszélgetéseken rendkívül sok egyéni és közérdekű javaslat, probléma vetődött fel, s ezek nagy részét a tanácsok a válasz­tók kívánságának megfelelően el is intézték, így aztán csökkentek a sérelmek, panaszos ügyek, ke­vesebb embernek kellett a ké­sőbbi időszakokban a különféle szervekhez fordulniok sérelmük­kel, panaszukkal. De hozzájárult a panaszok, bejelentések csökke­néséhez az is, hogy a tsz-ekben javult a gazdálkodási fegyelem, erősödött a szocialista demokratiz­mus, ennek aztán következménye hogy kevesebb embert ér sére­lem. Az ügyészség rendszeresen vizs­gálja a tanácsok ilyen irányú te­vékenységét, s e vizsgálatok alap­ján dr. Szilcz Ákos megyei fő­ügyész az ülésen egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy nagy javulás tapasztalható a tanácsok panasz­József, a megyei tanács vb tagja is azt hangsúlyozta felszólalásá­ban, hogy más a tanácsi osztá­lyok, szakvezetők, előadók hozzá­állása az ilyen munkához, mint ami korábban jellemezte a taná­csi apparátust, vagyis sokkal több lelkiismeretességgel végzik ezt a munkát. Dr. Ettig Elemér, a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzési vizsgá­latok alapján erősítette meg a be­számolónak azt a megállapítását, amely a javulásról szólt. A helyzet javulását mutatják a statisztikai adatok is. A múlt év­ben a tanácsi ügyiratforgalom­nak még 3,5 százalékát tették ki a panaszlevelek, az idén a pa­naszlevelek aránya már 1,2 száza­lékra csökkent. A megyei tanács vb egyik osztályán, a pénzügyin, tavaly a különféle hatósági ügyek 30 százalékát nem intézték el az előírt határidőn belül, az idén az esetek 5 százalékában sem lépik túl a határidőt. A vizsgálatok, a szakosztályok döntései megalapozottabbak, körültekintőbbek. Igen számottevő a javulás a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán. Tavaly még joggal ki­fogásolták, hogy nem foglalkoz­nak megfelelően a tsz-tagok ter­melőszövetkezettel kapcsolatos pa­naszaival. E hiba kijavítására megfelelő vb-határozat született, s ezen a vb-ülésen már arról ad­hattak számot, hogy a mezőgaz­dasági osztályon is rendjén men­nek a dolgok. Sok szó esett az ülésen a tár­sadalmasításról. A beszámoló is felvetette: „Az ügyintézés továb­bi minőségi javítását jelentené, ha a szakosztályok jobban kihasznál­nák azi igazgatás társadalmasítá­sában j-ejlő lehetőségeket”. Dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára is foglalkozott a problémával fel­szólalásában. „Társadalmi erők bevonásával alaposabbá, körülte­kintőbbé lehet tenni a panaszok intézését, ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy a jövőben minden szin­ten kihasználjuk a társadalmasí­tásban rejlő lehetőségeket.” Természetesen még akadnak hi­bák is, s a munka további javítá­sa érdekében ezekről ugyancsak j sok szó esett az ülésen. Még elő­fordul, hogy egy-egy fellebbezés esetén egyszerűen lemásolják az alsóbb szerv véleményét, azt kü­lön nem vizsgálják meg, hanem egyszerűen elfogadják hitelesnek, márpedig a fellebbezés érdemi el­bírálása éppen azt tenné szüksé­gessé, hogy külön kivizsgálják az ügyet, mert csak így lehet megnyugta­tóan dönteni. E helytelen gyakor­lat megszüntetésére vb-határozat született. Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb- elnöke is felhívta a fi­gyelmet egy hiányosságra a vita összefoglalója során. Elmondotta, hogy többnyire ugyan betartják a határidőt, ez jó, de ugyanakkor indokolatlan, s éppen ezért meg­engedhetetlen, hogy kivárják a 30 napot az olyan ügyek intézé­sénél is, amihez csak egy-két nap szükséges. A lakosság azt várja a tanácsoktól, és joggal, hogy minden ügyet a lehető leggyorsab­ban intézzenek el, ezért a jövőben külön vizsgáljuk majd azt is a megyében, hogy a szükséges időn belül intézték-e el az ügyet, vagy indokolatlanul az utolsó napokra hagyták — mondotta. Ismét felvetődött a Patyolat Vállalat problémája: itt súlyos hiányosságokat tapasztaltak ta­valy, de az idén is több hibára figyeltek fel. A napirend anyagá­ban szerepelt például az egyik Dombóvár-környéki panaszos le­vele, aki ruhát adott be tisztítás­ra, s a vállalat által megjelent határidőben megjelent a ruháért, a ruha azonban nem volt kész, újabb határidő, újabb ígérgetés... A panaszos egyebek közt ezt irta levelében: „őszintén megmon­dom, a szekszárdi Patyolatról nem sok jót hallottam, de ilyen ko­molytalan viselkedésre nem gon­doltam.” Az ülésen a Patyolat munkájának megjavításával kap­csolatban is született határozat. Döntés született az ülésen egy sor folyamatban lévő ügyben, s végül megvitatták a legközelebbi megyei tanácsülés elé terjeszten­dő anyagot. Az ülésen Szabópál Antal vb-elnök bejelentette, hogy a megyei tanács vb vezetői a na­pokban tárgyalást folytattak az egészségügyi miniszterrel a me­gyét érintő egészségügyi kérdések­ről. Négylábú lett ax ötlábúból A Népújság március 12-i szá­mában tájékoztattuk olvasóinkat | arról, hogy a lápafői Aranykalász Termelőszövetkezet tehenészeté­ben egy héttel korábban ötlábú üszőborjú látta meg a napvilágot. A már akkor, egyhetes korá­ban is életrevaló, vidám boci fel sem vette, hogy eggyel több láb­bal áldotta meg a természet. Te­henész kellett hozzá, hogy a fotó­riporter lencséje elé állítsuk. A róla készült felvétel ugyancsak lapunkból ismeretes. A boci sor­sa azonban kevésbé. Újabb híreket a napokban kap- ! tunk róla. Ezek szerint a közben sokszor megcsodált borjúcska te­kintélyes növendékmarhává ser­dült, s egy műtéten is átesett. Le­operálták a marjából kinőtt feles­leges végtagját, s azóta már a he­lye is behegedt. Mint a jelentés elmondja: a műtét még étvágyá­ban sem okozott változást, to­vábbra is egyik legkedvesebb el­foglaltsága a .táplálkozás. Jó úton, van afelé, hogy négylábú tehén legyen belőle. 1 Három találkozás... Amióta jobbra for­dult az idő, törzshe­lyüknek választották az egyik sétakerti padot. A nap egy bi­zonyos órájában, ebéd után mindig ott lehe­tett látni őket. Elvá­laszthatatlanul, ösz- szetartozóan. Soha­sem beszéltek halkan, csevegésükből a szomszédos padokon mindig lehetett hal­lani részleteket. A két barátnő nem tit­kolta senki előtt gc.ndjait, örömét, leg­alább is hangjukat nem fogták egyszer sem suttogóra. Az első alkalommal a diáksapkát ott szo­rongatták a kezük­ben, a padra tett, de­geszre tömött iskola­táskák felett azon vi­tatkoztak, milyen esélyeik vannak a inzsgákon. Szeré­nyek, szolidak voltak az iskolai köpenyben, U járókelők nem is igen méltattak őket figyelemre. Később matrózru­hában üldögéltek, barna buksijukat ösz- szedugva magyará­zott a magasabbik: „Ha a termelő erők és a termelési viszonyok egyensúlya felbom­lik, forradalmi hely­zet áll elő... Hát ez egyszerű, mégsem akar a fejembe men­ni... Csak már ezen túl lennénk. Egy jó állásra van kilátá­som. Havi ezer- százért... Te, tudod mennyi az ezeregy­száz forint? A másik bólintott, és egy félmondattal arra utalt, hogy neki bár az egyetemi fel­vétele sikerülne. Az­tán órájukra néztek, és felpattantak, izga­tottan gesztikulálva indultak el az iskola felé. Harmadnap a pa­dot más foglalta el­Azaz mégsem? Az arcok ismerős voná- súak, de a rúzs mint­ha vastagította volna a magasabb leányka ajkát. No, meg a ha­ja is szőke lett. A másiknak pedig vörö­ses színben játszott. Karcsú bokájuk arasznyi magasságú tűsarokban végző­dött. Elegánsan feszí­tettek, és az arra járó fiatalemberek egy pillanatra megálla­podtak rajtuk tekin­tetükkel. Matrózblúzos kis­lány tartott feléjük. A fekete rétikul mel­lett vaskos könyve­ket szorongatott. — Jé, Ica... Ági? Hát ti már túl vagy­tok? Ica és Ági szinte egyszerre kérdeztek vissza: — Hát nem látszik rajtunk, hogy már le­érettségiztünk?... Rá­gyújtasz. ..? ÚJ CIKKEK a bőrdíszműben Az első félévben tizenegy új cikket gyártottak a bőrdíszműben. Az új típusok közül kilenc exportra készül, elsősorban a Szovjet­unióba szállítanak. A jól dolgozó brigádok pontosan teljesítik ter­vüket. Júniusban nyolcezer darab húzózáras bőröndöt állítanak össze a táskaüzemben. Tegzes Mihály és Hegedűs Sándor a készáru minőségét ellenőrzik szállítás előtt. (Foto: Túri Mária)

Next

/
Thumbnails
Contents