Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

XIV. évfolyam. 137. szám. ARA: 5« FILLÉR Szombat, 1964. június 13.

Szovjet-német barátsági gyűlés a Kremlben

A vásárlók, a piac és tsz-ek

Pár nappal ezelőtt a szekszárdi vásárcsarnok egyik emeleti standjára áruival „beköltözött” a szed- resi Petőfi, Tsz. Az új boltot sok vásárló keresi fel, s a vevők elsősorban arra kiváncsiak, mi kapható, mi jobb, mi olcsóbb. Ha bőséges, egyenletes, és folyamatos lesz az áruellátás, ha a minőség megfelel a követelményeknek, ha érvényesül a rugalmas árpolitika, akkor a Petőfi Tsz nagy vevőtábort vonz magához és a tsz-tagok nem tudnak majd annyi árut Szekszárdra szállítani, hogy a sok el ne fogyjon. Ebből a közös gazdaságnak természetesen anyagi és mondjuk csak ki bátran, erkölcsi haszna is származik. Ez az utóbbi azért is lényeges, mert az erkölcsi haszon ma még gyakran ezen a területen tizedrangú kérdés.

Márpedig nem mindegy, hogy akár az egyik, akár a másik közös gazdaság miként szerepel a piacon, milyen hírt, nevet és rangot vív ki magának ott, ahol felesleges terményeivel a piacokra felvonul. Az évszak és a körülmények is indokolják, hogy beszéljünk erről. A vásárlók és ezzel együtt a piacozó tsz-ek kölcsönös érdekeinek szem előtt tartásával beszéljünk róla. Ma még a vásárlást végző férj, vagy feleség gyakran Szekszárdon is bosz- szankodva állapítja meg' a tsz- standok előtt: rosszabbak mint a kofák.

Moszkva (TASZSZ). A Kreml kongresszusi palotájában pénteken / szovjet—német barátsági nagygyűlést tartottak. A hatezer ember befogadására alkalmas kongresszusi terem zsúfolásig megtelt.

A résztvevők helyükről felállva, tapssal köszöntötték Walter Ulbrichtot, az őt kísérő német állami és párt vezetőket, Nyikita Hruscsovot és a szovjet kormány más tagjait.

A gyűlést Nyikolaj Jegoricsev, a moszkvai pártbizottság első titkára nyitotta meg. A zenekar a

Moszkva (TASZSZ). Pénteken a Kremlben aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződését, továbbá a közös közleményt Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének a Szovjetunióban tett látogatásáról.

Mind a két dokumentumot Hruscsov szovjet kormányfő és Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke írta alá.

Fogadás a Kremlben Ulbricht tiszteletére

Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió nemzeti Himnuszát játszotta el.

Ezt követően a barátsági nagy-', gyűlésen Alekszej Malinkin. a moszkvai villamosipari gyár lakatosa, Borisz Petrovszkij akadémikus és Marina Jefimova egyetemi hallgató mondott beszédet. A felszólalók meleg szavakkal méltatták a szovjet—német barátságot.

A barátsági gyűlésén beszédet' mondott N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht.

ken a Kremlben fogadást adott Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére. A fogadáson Ulb- richttal együtt az NDK kiemelkedő állami és pártszemélyiségei voltak jelen.

Szovjet részről Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői vettek részt a fogadáson.

Dokumentumokat írtak alá a Szovjetunió és az NDK közötti tanácskozások után

Az Építők Szakszervezete megyei bizottságának ülése

Tegnap ünnepi ülést tartott az Építő- Fa- és Építőanyagipari dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei 'Bizottsága az építők napja alkalmából.

Kiss Ferenc megyei titkár emlékezett meg az építőmunkások

Megyei Tanácsa nevében Körösi István, az elnökség tagja köszöntötte a részvevőket. Ezután a megyei titkár átadta az építésügyi miniszter által adományozott „Építőipar kiváló dolgozója’’ kitüntetést Fruzsina Jánosnak, a

Ennek van alapja, mert árban úgyszólván nincs semmi különbség a kofák és a tsz-ek termel- vényei között. Nem arról van szó persze, hogy a közös gazdaságok bármelyike ingyen osztogassa portájékát, kizárólag arról, hogy ne mindig a tsz-ek igazodjanak a legmagasabb szabadpiaci árakhoz, fogjanak össze és tegyenek bizonyos méltányos árengedményeket, hogy végre a kofák legyenek kénytelenek igazodni a tsz-ek által közösen kialakított tisztességes árakhoz.

„A pénz az nekünk is pénz” — mondja erre sok tsz-vezető. Ez elvitathatatlan. De arra is szabad azért gondolni, hogy a néhány filléres árengedmény bőségesen megtérül, az ilyen módon szerzett népesebb vásárlóközönséggel. Jó példa erre éppen az élő csirke. A tsz-ek is drágán adják, de amikor megjelenik egy-egy nagyobb szállítmánnyal a közös gazdaság, akkor mindenki odamegy, mindenki ott akar vásárolni és a portéka rendszerint elfogy, a kofáké pedig megmarad. Viszont volt már rá példa, hogy az egyik tsz a legmagasabb piaci áron kínálta a kakasokat és a „nyakán” maradt az áru, mert a vásárló azt mondta „inkább nem eszek baromfihúst de ennyi pénzt nem adok”.

Szóval, summa, summárom, akad még olyan közös gazdaság, amely a szabad piacon éppen olyan gátlástalan és mohó, akár a legrosszabb kofa és a piacon szeretne meggazdagodni. Pedig éppen ez a céltévesztés, mert az igazi kereskedő a régi világban is arra törekedett, hogy elsősorban jó hírnevet ilyen módon állandó és biztos vevőkört szerezzen magának, és a számításit ezzel találta meg legjobban. Más tartalommal ezt az elvet érdemes követni a termelőszövetkezeteknek is.

—• Ssp —

Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány pénteJelen voltak a moszkvai társadalmi élet képviselői, a tudomány és a kultúra művelői, a diplomáciai testület tagjai.

harcos múltjáról, a szocializmus építésében kifejtett erőfeszítéseikről és az építőipar előtt álló feladatokról. A Szakszervezetek

Tanácsi Építőipari Vállalat munkásvédelmi és szociális megbízottjának a szakszervezetek megyei I bizottsága tagjának.

Tanévsáró as ipari iskolában

Holnap megkezdődnek a szakmunkás-vizsgák

*

Tegnap reggel Szekszárdon, a szabadtéri színpadon több, mint ezerkétszáz ipari tanuló részvételével rendezte meg tanévzáró ünnepélyét a MŰM. 505. sz. Ady Endre Helyiipari Iskola.

Az ünnepségen Bacsó Miklós igazgató köszöntötte a fiatalokat és rövid ünnepi beszédében értékelte az elmúlt tanév eredményeit. Mint mondta, az előző évekhez képest javult a tanulási fegyelem, jobbak a tanulmányi eredmények. Az iskola átlaga 3,15, de vannak osztályok, amelyeknél az átlagos tanulmányi eredmény meghaladja a 4—4,2-t is. A végzős osztályoknál a legjobb az átlag, több, mint négyszáz végzős átlagosan 3,52-es osztályzatot ért el. Tavaly 150-nel kevesebb tanulóból 98 bukott meg, most a bukások száma tízzel alacsonyabb.

Kiválóan szerepeltek az iskola

tanulói a „Szakma kiváló tanulója” versenyen is, közülük többen — a jó szereplés jutalmaként — három hónappal korábban válhattak szakmunkásokká.

Ismertette az igazgató az elmúlt tanév kulturális- és sporttevékenységét, a nevelési eredményeket, és beszélt a jövő célkitűzésekről is. Az ünnepség végén került sor a legjobb eredményt elérő tanulók megjutalmazására.

A tanévzáró után irodájában kerestük fel Bacsó elvtársat, hogy tájékoztatást kérjünk a szakmunkás-vizsgákról.

— A harmadévesek — és néhány olyan szakmában, ahol két év a tanulmányi idő, a másodévesek — szakmunkás-vizsgáira az elkövetkezendő napokban, hetekben kerül sor — mondja az igazgató.

Szekszárdon mintegy négyszáz, a megyében pedig hatszázötven végzős fiatal tesz szakmunkásvizsgát összesen harminchat szakmában

— Melyek a legnépesebb szakmák?

— Mindenekelőtt a géplakatos. A hatszázotven vizsgázóból kétszázöt a géplakatos. Utánuk a kőművesek jönnek. Hatvanan vannak. A villanyszerelők negyvenötén, az esztergályosok harmincötén lesznek. Szobafestő és mázoló szakmából harminc fiatal készül a szakmunkás-vizsgára. A lista végén vannak a karosszéria- lakatosok és a fényezők. Mindkét szakmában kót-két fiatal vizsgázik.

~ Vannak új szakmák is a

„listán”? Olyanok, amiből itt most vizsgáztatnak először?

— Igen. Szerszámkészítő szakmában eddig itt nem vizsgáztattunk, mivel egy-két tanuló miatt nem volt érdemes összehívni vizsgabizottságot. Most azonban itt van a műszergyári tanműhely egyik osztálya, tizennégy érettségizett fiatal kétéves tanulási ideje lejárt, ők itt vizsgáznak. Velük együtt teszi le a vizsgát egy bonyhádi zománcgyári szerszámkészítő tanuló is. Hőgyészen, a nevelőotthonban tizenkét lány férfifehér- nemű-készítésből vizsgázik. Elsőízben vizsgáztatunk ilyen nagylétszámú felnőtt csoportot, mint most a DÉDÁSZ-nál. Húsz betanított segédmunkás részvételével még az ősszel szakmai tanfolyamot indítottunk a vállalatnál. Ennek résztvevői most teszik le a szakmunkás-vizsgát. Elsőízben vizsgáznak nálunk rádió- és televíziószerelők is. Nyolc fiatal várja e szakmában a vizsgát, köztük négy olyan, aki a gimnáziumban — a politechnikai oktatás keretében — tanulta a rádiószerelést, az érettségivel egyidőben minősítő vizsgát tett és most, egy évi tanulóidő után megszerezheti a szakmunkás-bizonyítványt.

Mint a továbbiakból megtudtuk, a szakmunkás-vizsgák holnap reggel kezdődnek, A müszergyári

szerszámkészítők és a bőrdíszműüzem tizenhat tagú csoportja „nyitja meg a sort”, őket követik hétfőn a lakatosok és a többi szakmák tanulói. Július 15-ig lezajlanak minden szakmában a vizsgák.

— Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak a fiatalok részére?

— Csaknem valamennyinek biztosítva van már a munkahelye. A legtöbb ott dolgozik majd szakmunkásként is, ahol tanulta a szakmát, néhányan másutt helyezkednek el.

Mintha csak az előbbieket akarná igazolni, megszólal a telefon. A vonal túlsó végén a Vasipari Vállalat munkaügyi osztályvezetője jelentkezik. Ötven új szakmunkásra, lakatosra és esztergályosra volna szükségük.

A „saját nevelés44 nem elegendő

Harmincat most vennének fel, további húszat pedig júliusban.

— Nem hiszem, hogy még ötven lakatosunk volna, akinek nincs helye — válaszolja az igazgató. — De tessék eljönni a jövő héten, akkor vizsgáznak a lakatosok. Beszéljenek velük. Talán sikerül találni köztük néhány jelentkezőt, (j;