Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-12 / 136. szám
TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG l Do 1. június 13. Véget ért az Orosz Föderáció parlamentjének ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Az Orosz- országi Föderáció parlamentje két napon át tárgyalt a lakosság egészségügyi ellátásának fejlesztéséről. Számos javaslat hangzott el. Többen indítványozták munkás- védelmi intézet létrehozását és az orvostudományi egyetemeken fo\ lyó kutatómunka fokozását. A kormány pótlólagos pénzösszegeket irányoz elő kórházak építésére. Az Orosz Föderáció Legfelső Tanácsának ülésszakán megvitatták a szovjet polgári törvénykönyv és polgári perrendtartás tervezeteit. Ezzel az Orosz Föderáció Legfelső Tanácsának ülésszaka, amely három napon át ülésezett a Nagy Kreml palotában, véget ért. Az ülés egyik szünetében kedves jelenet játszódott le a parlament folyosóján. A képviselők körülfogták és jókívánságokkal halmozták el Andrijarv Nyikolajev űrhajós képviselőt, Jelena lánya születésének alkalmából, a szovjet űrhajóst csuvas földijei választották be a föderáció törvényhozó szervébe. Közlemény a magyar és a kanadai kormány között létrejött egyezmények aláírásáról Május 20-tól június 11-ig Ottawában a magyar és a kanadai kormány képviselői tárgyalásokat folytattak a két ország közötti kapcsolatok rendezése tárgyában. A lefolytatott tárgyalások eredményeként a két ország diplomáciai kapcsolatot létesít nagykövetségi szinten és a Magyar Nép- köztársaság kereskedelmi kirendeltséget állít fel Montrealban. A két fél hároméves kereskedelmi egyezményt kötött, amely szabályozza a kereskedelmi forgalmat a két ország között a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös ! biztosításával. Megállapodás jött létre abban, hogy további tárgyalásokra kerül sor a két ország közötti függő pénzügyi kérdések kölcsönös rendezésére és egyes konzuli kérdések tárgyában is. A megállapodásokat június 11- én kanadai részről Paul Martin külügyminiszter és Mitchell Sharp kereskedelem- és iparügyi miniszter, magyar részről Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese írta alá. A képviselőház megszavazta Johnson külföldi segélyprogramját Washington, (AP). Az amerikai képviselőház gyakorlatilag maradéktalanul megszavazta Johnson elnök három és félmilliárd dolláros külföldi segélyprogramját. A külföldi gazdasági és katonai segély a jövő pénzügyi évben folyósítandó. A 230:175 arápyú szavazást a megfigyelők Johnson személyes sikerének könyvelik el, bár az elnök már eleve egymilliárd dollárral kevesebbet kért, mint tavaly a néhai Kennedy. (Kennedy külföldi segélyprogramját, mint emlékezetes, a republikánus ellenzék 600 millió dollárral csökkentette a képviselőházban.) A szerdai szavazáson vereségét szenvedett az a módosító indítvány, amely úgy szólt, hogy az Egyesült Arab Köztársaságtól tagadják meg az anyagi segítséget — leszámítva az iskolákra és kórházakra fordított összegeket — ha Kairó nem vállal politikai feltételeket. A hírügynökségek azt írják, hogy Johnson előtt egyetlen amerikai elnök sem kapott ilyen támogatást a képviselőházban a viharos előéletű külföldi segély- program tizenhét éves történetében. Erhard befejezte kanadai tárgyalásait Ottawa, (MTI). Véget ért Erhard kancellár kanadai látogatása. A második napon Erhard és Pearson kanadai miniszterelnök hosszasan tárgyalt négyszemközt, majd a két ország külügyminisztereinek jelenlétében. A közös közlemény annak megállapítása mellett, hogy a kelet- nyugati kapcsolatok fokozatosan enyhülnek — kijelenti: a két fél szükségesnek tartja az atlanti szövetség további erősödését. A közlemény külön kiemeli, hogy Erhard fontosnak tartja a kanadai csapatok további jelenlétét Nyugat-Németországban, mint komoly tényezőt a „kollektív nyugati védelemhez”. Erhard szerda este megtartott sajtóértekezletén nyilatkozott a Hruscsov szovjet miniszterelnökkel való találkozásáról szóló hírekről. Kijelentette: az, hogy a találkozás küszöbön áll, „politikai spekuláció” de ez nem jelenti azt, hogy a találkozó lehetősége kizárt. A kancellár „helyesbítette” Seebohm bonni közlekedés- ügyi miniszter revansista kijelentéseit és szükségesnek látta hangsúlyozni, hogy Bonn-nak Csehszlovákia irányában semmiféle területi követelése nincs. A kancellár azt fejtegette, hogy Bonn nem „nacionalista perspektívából, hanem Európa biztonsága szempontjából” nézve helyesli a multilaterális atomerő létrehozását. A Közös Piaccal kapcsolatban kívánatosnak mondotta Nagy-Britannia belépését, majd végül újból kifejtette a nyugatnémet álláspontot Németország újraegyesítésének kérdésében. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása a genfi értekezlet előtt Genf, (MTI). A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkájának újrafelvétele után csütörtökön délelőtt tartotta második ülését, amelyen Lukanov, a bolgár küldöttség vezetője elnökölt. Naszkowski lengyel külügyminiszter-helyettes beszédében emlékeztetett a szocialista országok jószándékára, amely mindig újabb javaslatokban jut kifejezésre. Kijelentette, reméli, hogy a nyugati hatalmak megváltoztatják megegyezésellenes magatartásukat. A lengyel küldött — miután üdvözölte Zorin keddi felszólalását, — a továbbiakban arról beszélt, hogy bár a bizottság fő feladata az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozása, változatlanul nagy jelentőségük van a nemzetközi enyhülést szolgáló részintézkedéseknek. Ezek közé sorolta az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozását, a fegyveres erők létszámának csökkentését, a hadikiadások csökkentését és' megnemtámadási szerződés megkötését a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között. Naszkowski végül hangsúlyozta a Gomulka-terv jelentőségét, majd a bonni kormánykörök agresszív politikáját leleplezve felkérte a nyugati hatalmakat, ismerjék fel, hogy milyen veszélyeket jelent az, ha folytonosan engednek Bonn követeléseinek. Dumitrescu nagykövet, román küldött hangsúlyozta, itt az ideje, hogy szisztematikusan megvizsgálják a konferencia elé terjesztett javaslatok közül azokat, amelyekről leginkább feltehető, hogy megegyezésre vezetnek. Lukanov nagykövet, bolgár küldött a nemzetközi enyhülést szolgáló részintézkedések között elsősorban azt emelte ki, hogy meg kell tiltani a nukleáris fegyverek elterjesztését. A csütörtöki ülésen felszólalt még Etiópia képviselője. A következő plenáris ülést kedden tartja a bizottság. Szovjet emlékirat a fejlődésben lévő országokkal való kereskedelemről Genf (TASZSZ). Az ENSZ ke- egyetemiben : „Az értekezlet el- Az értekezlet tudomásul veszi, hogy reskedelmi és fejlesztési érte- ismeri hogy ■ a szocialista orszá- a szocialista országok hajlandók kezletén részt vevő szovjet kül- gokkal folytatott kereskedelem két- és sokoldalú egyezményeket döttség emlékiratot nyújtott át lényegesen előmozdítja a világ- kötni, közöttük hosszúlejáratú az értekezlet elnökének és tit- kereskedelem fejlődését és hozzá- egyezményeket is, ha ez a ke- kárának. Az emlékirat kifejti, járul a fejlődő országok export- reskedelmi partnerek számára hogy a szovjet közgazdászok jövedelmének növekedéséhez. A gazdaságilag előnyös és örömszámításai szerint a Szovjetunió socialism államoknak a fejlődő mel üdvözli hogy a szocialista hogyan fökozhatia keresk delmé; országokból szármázó fokozott , a fejlődésben lévő országokkal behozatalát ezek az országok a orszagok keszek fokozatosan az 1980-ig terjedő időszakban. szocialista államokban eszközölt megkönnyíteni a hitelegyenlegek: Eszerint a Szovjetunió, amely fokozott vásárlásokkal viszonozzák, transzferálását”. 1963-ban 1480 millió rubel értékű —-------------------------------------------- ■ ■ - — á rucsereforgalmat bonyolított le az említett országokkal. 1970-ig ezt az árucsereforgalmat 3300 millió. 1980-ig pedig több mint 10 milliárd rubelre növelheti. Az emlékirat részletesen felsorolja, mely árufajták behozatalát mennyivel kívánja növelni a fejlődésben lévő országokból 1970-ig. illetve 1980-ig. Az emlékirat értelmében a szovjet küldöttség nem ellenzi, hogy a számadatokat bevegyék az értekezlet záróközieményébe, az alábbi megállapításokkal Magyar kitüntetéseket kaptak szoyjet felsőoktatási intézmények vezetői Moszkva, (MTI). Rajnai Sándor, rend aranyfokozatát nyújtotta át hazánk ideiglenes moszkvai ügy- L G. Petrovszkij professzornak, vivője csütörtökön délután a Ma- a moszkvai állami egyetem rekto- gyar Népköztársaság Elnöki Ta- rának, a Munka-érdemrend ezüst- nácsának megbízásából kormány- fokozatát Sz. V. Nagyezsgyinnek, kitüntetéseket nyújtott át szov- a moszkvai' energetikai főiskola jet egyetemek és főiskolák ve- dékánjának; a Munka-érdemrend zetőinek abból az alkalomból, bronzfokozatát Sz. D. Orlovának, hogy 15 eve tanulnak magyar ősz- , , f , - kctaénfnkú szak töndijasok nagyobb számban a a szovlel telsö “ kozeptoku szak Szovjetunió főiskoláin. oktatási minisztérium munkaRajnai Sándor a Munkaérdem- társának. Túlteljesíti félévi tervét a szénbányászat A félév közeledtével kettős kor — mint ismeretes — hét»- érdeklődés kíséri, hogyan gon- kig közlekedési nehézségek, vas doskodnak a bányászok az ipari úti kocsihiány akadályozták a termeléshez szükséges legfonto- termelést, a szénbányászat túl- sabb energiahordozóról és a la- teljesítette tervét. A második kosság téli tüzelőjéről, a szén- negyedévben változatlanul jól dolgoztak a bányák és május A Nehézipari Minisztérium bá- végéig 182 000 tonna szénnel ter- nyászati műszaki főosztályán el- meltek ki többet az első öt hómondották. hogy a hideg, hó napra esedékes terv szerinti fúvásos első negyedévben, ami- mennyiségnél. Több előre nem látható üzemzavar. így például a balinkai. az ebsáőnyi. a Jókai-bányai és a padragi vízbetörés, ezenkívül a mezőgazdasági idény kezdetével fokozódó munkaerőhiány azonban ebben az időszakban is visszavetette a termelést. Májusban a tervezettnél ezerrel kevesebb munkással dolgozott a szénbányászat. Az előzetes számítások szerint a félévi tervet így is túlteljesítik. Előreláthatólag 150 000—160 000 tonna körül lesz a félévi többlet, amelyhez a második negyedévben nem vesznek igénybe vasárnapi műszakot. (MTI) |VF«r a javuló szovjet—amerillljlll kapcsolatokra utal a cím, és azt a feltételezést is szeretné sietve eloszlatni, hogy netán nagyobb búzaszállítmányok indultak útba Ukrajnából az Egyesült Államok felé. Nem, az ukrán búza évtizedekkel ezelőtt áthajózott már az óceánon, és egy elfeledett apostol, Mark Alfred Car- leton jóvoltából megvetette az alapját az amerikai gabonagyárak gazdagsága nem csekély részének. Carleton nevét talán csak a szakkörök nem felejtették el azóta, a hivatalos politika képviselői mindenesetre elvétve sem emlegetik. Carleton 1876-ban, Ohio államban született, tehát ma élné aggkorát, ha — mint oly sok kutatóval — a nyomor nem végez vele idő előtt. Farmerek fia volt, a gabonatermesztés megszállottja, aki már tízéves korában látta — akkor Kansas államban — miként teszi tönkre a fekete üszög kister- mesztők ezreinek vágyait, sodorja el létalapjukat. Mark Alfred Carletont nem hagyták nyugodni a gyerekkori tapasztalatok. Növénykutató lett, 1897-ben szerzett diplomát, és minden családtagjának egybehangzó véleménye szerint elásta magát a wichitai egyetem természettudományi tanszékének falai között. Huszonhét éves korában felfedezte azt a — ma már minden gyakorlati gazda által ismert — tényt, hogy valamennyi gabonafajtának külön rozsdabetegsége van, és például a zabé nem fertőzi a búzát. A felfedezésért az USA valamennyi búzakísérleti állomásának főfelügyelői tisztét kapM, azaz parancsnokságot egyetlen könyvelő, és egy maréknyi rosszul fizetett tisztviselő felett. F77FI a szervezettel CarleSjMjIimjIj fonnak sok százmillió hektárnyi búzaföldet kellett volna megmentenie a rozsda kártételétől. Hosszú éveken át nem sikerült. Carleton meghozatta a világ szerinte csak elképzelhető valamennyi búzafajtáját. Éveket töltött a szakállas japán Ónig,ara, a török Haffkani, a csupasz német Császár-búza, az olasz Porlifero, az orosz Ghirka, az ausztrál Rattling Jack és Rattling Tom összehasonlító kísérleteivel. Elve az volt, hogy „Nem azon múlik, hogy az egyes búzafajták milyen térUkrán búsa mést hoznak jó esztendőben, hanem mindennél fontosabb, hogy túléljék a legrosszabb esztendőt is”. Hitte, és kitartott azon elképzelése mellett, • hogy a legjobb kenyér annak a búzának a lisztjéből származik, amelyik a legszélsőségesebb éghajlati ingadozásokat is kibírja. Ilyesformán a betegségellenállásra való nemesítés mellett a búza általános élettani el- lenállóképessóg.ének prófétája is lett. És aztán jött a vélettén. Carleton országjárása során véletlenül találkpzott néhány szakállas férfiúval, akik inkább muzsikoknak voltak minősíthetők, semmint amerikai értelemben vett farmereknek. A cári Oroszország nyomora elől elmenekült parasztok voltak ezek, akik akkor is holdanként harminc mérő búzát arattak, amikor köröskörül minden teljesen elpusztult. A búza az óhazából származott. Kemény volt, sokkal keményebb az Amerikában megszokott fajtáknál. Olyannyira, hogy a molnárok hosszú időn át még az őrlésnél is nehézségeket támasztottak. NAGYMÉRETŰ azon ban csak később került sor. Carleton utazási engedélyt kért és kisebb- nagyobb huzavona árán kapott is Oroszországba. Aztán elutazott, és egy nem túlságosan hosszú, de rendkívül élesszemű megfigyelésekkel kísért, barangolás után hazahozta az Egyesült Államokba a téli Charkovot és a tavaszi Kubánkét. i A Kubanka a csontkeménnyé aszalódott föld szárazságát is kibírta, a Charkov tűrte a fagyot, és mindkettő ellenállt az üszögnek. Carleton természetesen nem lett volna növénykutató, ha csak ezeket a fajtákat hozza haza. Poggyászában volt még Arnaut- ka, Charnowka, Pererodka is, és... I
