Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

1364.- június 2. ‘TOLNÁ ÜPOTFü NÉPtiJSÁé 1 idén virághoz megfelelő vázát talál az üveg- és porcelánboltokban szavanként hétköznap 1» első és minden további szó két szónak számít. Felfedeztük S Amikor gitáros kislány az idegenvezető — Figaró belépője a szőlőhegyen I Piros autóbusz tűnt fel a !-------------------------------- napokban S zekszárd főutcáján. Kohó- és Gépipari Minisztérium — Buda­pest hirdette messziről felírása. Harmincöt fővárosi látogatott megyénk székhelyére és termé­szeti szépségeket is kínáló kör­nyékére. A bonyhádi kollégium­tól, szállásukról indult vasárnap reggel a piros busz utasaival, akik a Sötétvölgytől kezdve gyalog folytatták kirándulásukat. Az út kellemesnek ígérkezett. A szép idő is kedvezett. A jó han­gulatról nemcsak az időjárás, ha­nem a megyei természetjáró-szö­vetség is gondoskodott, és zene­kedvelő fiataljait kérte meg a vendégek kalauzolására. A jól gi­tározó Mihály Ágnes vezette a szekszárdiak által kék jelzéssel megjelölt turistaösvényen a pes­tieket. Amikor megpihentek az erdészháznál és a Haramia-forrás­nál, megpendült a húros hang­szer és szárnyalt a dal. Felzen- dült a La paloma és Tosti sze­renádja olaszul a sötétvölgyi er­dőben. Kiderült, hogy operaéne­kes is van a vendégek sorában. Dr. Balázsfalvy Ottó, az Európát bejárt Forrai-kórus tenoristája. Délben a grábóci erdészháznál volt az ebéd, turista módra, háti­zsákból, s üdítő forrásvízzel oltva a szomjat. Ezután Szálka irányá­ba folytatta útját Mihály Ági és dr. Pávó Pál vezetésével a buda­pesti expedíció. Közbén bőven nyílott alkalma a táj szépségei­nek megörökítésére dr. Mosonyi Tibornak, az Építésügyi Minisz­térium szakemberének, aki egyike a legismertebb magyar turista­fotósoknak. Tizenöt kilométernél hosszabb utat jártak be, mire Szálkára le­értek a hegytetőről. Észre sem vették, hogy ilyen nagy út maradt a nyomukban. Pedig a legtöbben családjukkal együtt jöttek, idő­sebbek és gyerekek is lelkesen haladtak sorukban. Ez érthető volt, amikor dr. Pávó Pál túra- vezető elmondotta, hogy évek óta ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalat a MŰM 505. Iparitanuló-intézetnél, Szekszárd, ipari tanulókat vess fel indokolt esetben szállást, elhelyezést biztosít. Jelentkezni lehet: kőműves-, szobafestő-, mázoló-tanulónak. Feltételek: 8 általános iskola eredményes elvégzése, az általános iskolától jelentkezési lapot kell kérni. Tanulóidő: 3 év. Jelentkezni lehet: Szekszárd, MŰM. 505 sz. Iparitanuló-intézetnél. (107) DÍSZÍTSE OTTHONÁT/ Minden A2 apróhirdetés dija: i ünnepnap 2,— Ft. Az m dett szó- Ft. vasárnap vastagon sze* Árukihordót azonnali ha­tállyal felveszünk félmű­szakra, szekszárdi munka­hellyel. Tolna megyei Ven­déglátóipari Vállalat. (6) Gépirónőt keresünk fé1- műszakos munkakörbe, le­het nyugdíjas is. Cím a kiadóban. Kőműves szakmunkáso­kat és segédmunkásokat azonnali belépésre fel­veszünk. Bérezés: teljesít­mény olapján. Jelentke­zés: a szövetkezet irodá­jában. Tolnai Épületkar­bantartó Ktsz. (229) Értesítjük az érdekelt ügy­feleinket, hogy 1963. no­vember 1-től 1964. május 31-ig az átvételre nem került szappant 1964. jú­nius 15-ig kiadjuk. Ezen idő­pont után nem áll mó­dunkban azt kiadni. Szap­pankiadási napok: minden héten szerdán és szom­baton. Tolna megyei Szesz­es üdítőital ipari V, Szek­szárd. (241) hódolnak a természetjárás egész­séges sportjának. Gondolnak az utánpótlásra is: 8—14 éves gyerekek, köztük Al­bert Zsuzsa és Bakó Attila vesz­nek részt a túrákon. S ők vérbeli természetjáró gyerekek, 200 kilo­métert bejárnak évenként. I Szálkára értük ment a köz­1------------------ ben Szekszárdon p ihenő autóbusz. A kocsiból is so­kat gyönyörködtek a táj változa­tosságában. Ráillik erre a vidék­re a Tolna megyei „kis Svájc” elnevezés. Amikor pedig a vár­dombi útra tértek rá, az egyik ol­dalon dombos, hegyes vidék, a másikon pusztai táj fogadta őket, a Sárköz és a szekszárdi dombvi­dék kettős arculata. Az itteni la­kosoknak fel sem tűnik ez, meg­szokott; az idegenek szemében azonban érdekességként hat. Megnyerte tetszésüket Szek­szárd is, bár egy korábbi láto­gatáskor megismerkedtek már a várossal. S mivel Szekszárd fogal­ma elválaszthatatlan kitűnő bo­raitól, meglátogatták a Babits Miháíyról elnevezett új iskola fö­lötti szőlőhegyet. Virágoskertes családi házak között haladtak a hegyoldalban, ahonnan megraga­dó kilátás tárult eléjük a verő­fényben. Rövid időre betértek, Eberling Istvánnak, a megyei szö­vetség egyik vezetőjének kalau­zolásával a város egyik patihás présházába, a Háromházi tanyába is, hogy megkóstolják a valódi szekszárdi bort. Megtöltötték ku­lacsaikat és üvegeiket az aromás kadarkából és az ízletes olasz- rizlingből. A jó borok és Szekszárd kö­szöntésére dr. Balázsfalvy Ottó, Mihály Ági gitárkíséretében kí­vánsághangversenyt rögtönzött operarészletekből. Többek között felcsendült Bánk bán és a Pa­rasztbecsület bordala, a Sorrentói emlék, Figaró belépője, a szőlő­hegyen. Előkerült egy tangóhar­monika is, s röpke táncot lejtett az ifjúság. Közben dr. Pávó Pál elmondot­ta, hogy a Vasas SK-hoz tartozó természetjáró-szakosztályuk a legnagyobb fővárosi turistaegyesü­letek egyike. Az ország minden részét meg akarják ismerni, s na­gyon tetszett nekik a tolnai táj. — Felfedeztük Szekszárdot és kör­nyékének alig ismert szépségeit, s elvisSzük ennek hírét — közölte. Véleménye azért- is jóleső, mert világlátott ember, aki e sorok megjelenésekor már a skandináv országokat Norvégia fjordjait jár­ja, tanulmányozza. Nézetét meg­erősítette Bállá Miklós, az Egye­sült Izzó osztályvezetője, aki a nagy budapesti gyárban beszámol a szekszárdi túra élményeiről, dr. Mosonyi Tibor pedig fényképfel- vélteleivel fog újabb barátokat toborozni vidékünk megismerésé­Az idő gyorsan eltelt. Csak egy órai lá­togatást terveztek a szőlőhegyen, a gyerekekre való tekintettel nem maradhattak tovább. Indulni kel­lett hazafelé, s a kedves látoga­tók nehezen váltak meg váro­sunktól. Búcsúzáskor megígérték, hogy visszatérnek még, és a szek­szárdi turistákat pilisi közös tú­rára hívták meg. Ballabás László Támfal épül A következő évek­ben sor kerül a bonyhád—teveli út korszerűsítésére is. Tevelen az úttest egyes szakaszokon jóval magasabban fut a baloldali házsoroknál, és a házakat támfal vé di. A régi, téglából épült támfal már sok helyen befelé dől, és mivel az új út nagyobb forgal­mának megterhelé­sét nem bírná, be­tonból és kőből újat építenek két helyen, 23 és 46 méter hosszan. A közúti igazgatóság munkásai, Vil­lányi József és Hajnal Ádám a befejező munkához a Ingázáshoz ké­szítik elő a tám­falat. Műsorok — vagy műsornaptár Szekszárdon rendszerint a hó­nap első napjaiban az utcákon, hirdetési helyeken megjelenik o városi művelődési otthon prog­ramja, amely pontosan tájékoztat előre, milyen nyilvános rendez­vények színhelye lesz a művelő­dési otthon épülete. Szinte ezzel egyidöben kapják kézhez a TIT- tagok és rendszeres TIT-klub lá­togatók a TIT rendezvényeinek programját. A hónap folyamán aztán egymás yián jelennek meg a plakátok: ...itt divatbemutató, ...ott hangverseny, ...emitt isme­retterjesztő előadás. < Nem egy rendezvényről kiderül aztán menet közben, hogy egy­időben tervezték egy másikkal. Akik ezzel■ foglalkoznak, ponto­son meg tudják mondani, hogy az ilyen „fedések" egyáltalán nem ritka esetek. Ez pedig senkinek sem hasznos. A rendezőknek sem, mert nyilván megoszlik a közön­ség, kevesebben mennek el az előadásra, meg a közönségnek sem jó, hiszen lehet, hogy ha különböző időpontokban került volna lebonyolításra a két ren­dezvény, mind a kettőt megláto­gatta volna. A különböző műsoros estek, rendezvények nem máról holnap­ra születnek, megtartásukról már hetekkel, ha nem hónapokkal elő­re lehet tudni. Ha a megyeszékhe lyen is — mint ahogy a dombó­váriak mar megcsináltákegy­séges műsornaptárt állítanának össze a rendezvényeket tártó szér- vek, intézmények, ezek a „fedé­sek", „rászervezések” elkerülhetők lennének. No, meg az összefogla­ló műsornaptár segítségével a szekszárdiak is jobban tudnának tájékozódni: „Hova menjünk via este?" —* v — ESZMEFUTTATÁS: Panaszkodó emberekről Hálószobabútor eladó, részletre is. Érdeklődni 4 óra után. Szeluszárd, Bencze Ferenc u. 4., II. em. Pál­mai, vagy napközben: 21— 33 telefonon. (232) Dunaföldváriak, figyelem I Lábápolás—pedikür-szolgál- tatást megkezdtük a szö­vetkezet fodrászüzletében, ahol tyúkszem, bőrkemé- nyedés, benőtt körmök ke­zelését vállaljuk. Szekszár­di Fodrász Kisipari Szövet­kezet, Szekszárd. (249) Megnyílt a Szekszárdi Szabó Ktsz frr mm fuzo­és fehérnemű- SZALONJA. Széchenyi u. 28 szám alatt, mindennemű javítást is vál­lalunk. (250) Nemrégiben találkoztam egy is­merősömmel, aki igencsak panasz­kodott, hogy milyen rosszul megy a dolga. Úgy látszik indiszponált hangulatban lehettem, mert bár illendően végighallgattam, a bú- csúkézszorítás után az együttér­zésnek még csak a szikráit sem tudtam felfedezni kebelemben. Az illető negyven éves, egy kö­zepesnél jobb termelőszövetkezet agronómusa. Nem mindig volt agronómus, még élénken emléke­zetemben él az az idő, amikor konvenciós kocsisként dolgozott a szomszéd falubeli uraságnál. Úgy hiszem, épp a konvenció említése volt az, ami megkeményítette egyébként lágy, és alacsony olva­dáspontú szívemet. Ismerősöm közölte velem, hogy a termelőszövetkezetben havonta 72 munkaegységet kap, továbbá nyolcszáz forint állami támoga­tást. Egy munkaegységre három kiló búzát, másfél kiló rozsot, két és fél kiló kukoricát, sok mást, és potom 17,58 forint készpénzt osz­tanak. Az egész munkaegység summa summárum 32 forint 46 fillért ér. Annak ellenére, hogy a középiskolában botrányosan rossz számtanista voltam, meglehetősen vonzódom a számokhoz, a gyak­ran ridegnek nevezett számok ez esetben azt vallották, hogy bará­tom havonta nem kevesebb, mint 3332 forintot keres. (A háztáji jö­vedelem nélkül, de erről szerinte jobb nem beszélni. Szerintem is, de szerénységből.) Ezután egy meglepő fordulattal szembeállí­totta egykori cselédkonvencióját mai jövedelmével. Mindig gyenge oldalam volt a közgazdaságtan, de azért ez az összehasonlítás vala­hogy túlzottnak tűnt. Nem keve­sebbet fejtegetett ugyanis, mint, hogy akkori munkáját lényegesen jobban megfizette az uraság, mint a jelenlegit a termelőszövetkezét. Már régen elváltunk, amikor még mindig ezen morfondíroztam. Aztán rádöbbentem, hogy bará­tomnak igaza van! Mert mit is ka­pott egykor? Egy esztendőre 18 mázsa gabonát, 4 ürméier tüze­lőt, napi egy liter tejet, disznótar­tást, 1 hold kerti földet, és ne­gyedévenként kemény öt pengő fertálypénzt. Ezenkívül 12 liter petróleumot és 6 kiló sót. A lé­nyekkel nem lehet vitatkozni. Igaz ugyan, hogy gabonát most is osztanak a részére, van teje, il­letményföldje, és disznótartása. A fertálypénzt havi bér váltotta fel. Lakásviszonyaiban is legfeljebb csak minőségi a különbség. Akkor két család lakott két szobában, és egy konyhában, most egy család — az övé — birtokol ugyanennyit, sőt még fürdőszobát is használ­hatnak. Egyetlen valamiben azon­ban tagadhatatlanul hátrányt szenvednek múltbéli helyzetükhöz mérten. A termelőszövetkezet nem oszt se petróleumot, se sót. O. I.

Next

/
Thumbnails
Contents