Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

1964. június 10. TofNA megye! népújság Közeleg az aratás _____ A azemlék eddigi tapasztalatai — Hanyagság, vagy alkatrészhiány ? — A kézi kaszásokra szükség lesz ! — A hátralévő időt a hibák pótlására kell fordítani Az öcsényi Kossuth Termelőszövetkezetben az idén 3000 csirkét te­nyésztenek. A baromfiakat héthetes korukban a Barneválon ke­resztül értékesítik. A nyári és az őszi mezőgazdasá­gi munkák lebonyolítására a me­gyei intézkedési terv egyebek kö­zött előírja, hogy a mezőgazdasági üzemekben június 10-ig meg kell tartani a gépszemléket. Június 10-e elérkezett. Az eddig végzett ilyen természetű munkákról Vajda Ist­vántól, a megyei tanács vb. mező- gazdasági osztályának helyettes vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — Mik a termelőszövetkeze­tekben az eddigi tapasztalatok? A megyei gépesítési előadó el­mondta, hogy a szemlék a szek­szárdi járásban például jórészt csak a traktorokra szorítkoznak. Ha így van, akkor tartani lehet, hogy a kombájnokkal, az arató- gépekkel sok baj lesz a nyáron. MI erről a véleménye, Vajda elvtárs? — Elsősorban azt szeretném el­mondani, hogy a szemlék folynak. A termelőszövetkezetekben szak­emberek, állami gazdasági, és gép­állomási szakemberek segítségével vizsgálják meg az erő- és a mun­kagépek állapotát Ez azért törté­nik így, hogy ne legyen semmiféle részrehajlás. Feltételezzük, hogy a gépállomási, az állami gazdasági szakemberek elfogulatlanok, tár­gyilagosak, és kizárólag a minél kevesebb veszteséggel történő ga- bonabetakaritást tartják szem előtt ami természetesen jól felfogott ér­deke a közös gazdaságok minden tagjának. Nem lenne értelme di­csekedni, mert nekem is van olyan tapasztalatom, hogy a termelőszö­vetkezetekben a gépjavítások mi­nősége sok esetben nem éri el a gépállomási szintet. Továbbra is Több mint 11 ezer fiatal nevezett az idei ifjúsági versenyekre A KISZ Tolna megyei Bizott­ságán a napokban értékelték azt a munkát, amit az ifjúsági szö­vetség megyebeli szervezetei vé­geztek az idei versenyek szervezé­sében. A mérleg igen pozitív, s azt mutatja, hogy megyénk fiatal­sága megértette a KISZ Központi Bizottságának felhívását, s jelen­tős részt akar vállalni a mező- gazdasági munkák végzéséből. A megyei versenyek közül az idén négyet szerveztek. Ezek kö­zül a termelőszövetkezeti ifjúsági növénytermelő munkacsapatok versenye talált a legnagyobb tet­szésre: erre a formára 935 fiatal nevezett be, s több mint 10 ezer hold kukorica, cukorrépa, burgo­nya és napraforgó gondozásátvál­lalta. Az ifjú tehenészek verse­nyébe 86 fiatal nevezett be. itt úgy látszik, még kerül tennivaló. Viszont nagyon szép, ahogy a fia­tal traktorosok vállalják a több munkát. A termelőszövetkezetek­ben dolgozó ifjú traktorosok közül több mint háromszázan vállaltak a megszokottnál nagyobb felada­tokat. Még a megyei versenyek között is kiemelkedő szerep jutott az az elismerést zebra-csíkos módra, az egyik sor elütne a másiktól. A zetorosok arról panaszkod­tak a szerelőknek, hogy a ré gebben vásárolt erőgépek ki­pufogó szelepe gyorsan eldugul. A tisztítás rengeteg vesződséggel és még több időveszteséggel jár — mondták. A gépjavító mű­helyiek (hatan dolgoznak a mű­helyben). vállalkoztak arra. hogy javítanak ezen az állapoton Próbaképpen egy gépnél lerövi- dítetiék a kipufogó szelepyezetőt. Azóta a régi gépeknél elvégez­ték az átalakítást, s a traktoro­soknak nem kell oly gyakran^ a szelepet tisztítani, mint azelőtt, tehát időt nyertek. A pártvezetőség nem fukar­** kodik az elismeréssel, ami jólesik az embereknek. A gép- műhely dolgozói büszkék a párt­szervezet dicséretére, hátha még az erkölcsi elismeréssel együtt, a tsz-vezetőség anyagi elisme­rése is párosulna, az még jobb volna. Az ipari üzemekben hagyomá­nyai vannak az újítómozgaiom- nak. A termelőszövelkezetekber ritkán lehet h-llani a nakiakéhoz hasonló 1 újítási mozgalomról, ész­szerűsítésről. pedig számtalan le­hetőség adódna, ha lenne, aki foglalkozna veler mint teszi ezt Gellén József, a pártszervezet titkára, akinek sikerült a tsz iparosainak érdeklődését felkel­teni az új. az ésszerű iránt. A riaki tsz párttitkára nem hiába képezte magát politikai és szakmai téren. Meg tudja ma­gyarázni az embereknek, milyen órási erőt képvisel a közösség összefogása és milyen sokszoro­san kamatozik az életrevalóság és a meggyőződéssel végzett mun­ka. Jóllehet, a naki Dózsa Tsz iparosainak ésszerűsítése nem országosan kiemelkedő dolog De maga az a tény, hogy eredménye­sen foglalkoznak az ésszerűsítés­sel. már az is valami, nem be­szélve arról, hogy akár a mű­trágyaszóró gépen, vagy a trak­toron végzett ésszerűsítéssel na­ponta értékes órákat nyernek. És akik azon fáradoznak, hogy a gép állásidejét lerövidítsék, il­letve tel iesí tőképességét növel­jék. megérdemlik az elismerést, a dicsérő szót. de méltán tarta­nának igényt az anyagi elisme­résre is. P. M. idén a KISZ-szervezetek és út­törőcsapatok rét- és legelőápoló versenyének. A nagyon hasznos, s a takarmánybázis jelenleginél jobb kialakítását biztosító ver­senyformába 9129 kiszes és út­törő nevezett be. Vállalták, hogy több mint 10 500 hold rétet gon­doznak 1964 folyamán. A megyei versenyek mellett több hasonló jellegű kezdeménye­zés indult községekben, gépállo­másokon és az állami gazdaságok ifjúsági szervezeteiben. A helyi versenyekre ezernél több fiatal jelentkezett, a gépállomások ifjú traktorosainak és kombájnosainak versenyébe pedig 168 fő nevezett be. Az állami gazdaságokban is biztató a helyzet: összesen 269 fiatal traktoros és kombájnos vállalt versenyfeladatokat. sok a panasz az alkatrészhiányra. Másrészt pedig a közös gazdasá­gokban igen érezteti hatását a szakember-, a szerelöhiány. Nehe­zíti a munkákat a gépek helytelen kezelése. Sok a korrozió-kár. Én Madocsán, az Igazság Termelőszö­vetkezetben láttam, hogy a korró­zió mennyi kárt és a gépjavítás során mennyi gondot okozott, összefüggő és az egész megyére kiterjedő képet a gépek állapotáról még nem nyerhettünk, így tehát nehéz általánosítani. Általában azért ak a tapasztalat, hogy az egyébként is jól működő termelő- szövetkezetekben a felkészülés ilyen szempontból is jónak mond­ható. A paksi járási gépesítési előadó tájékoztatása szerint pél­dául nagyon jól sikerült a szemle a pálfai Egyetértés Tsz-ben. — Vajda elvtárs, ne vegye rossz néven, de van olyan ta­pasztalatunk, hogy egyik-másik közös gazdaságban a hanyagsá­got, a lassúságot úgy próbálják megmagyarázni, hogy egysze­rűen alkatrészhiányra hivatkoz­nak. Gondolom, az AGROKER vezetői is tudnának erről egyet- mást elmondani. — Általánosítani nem lehet, de ilyesmi valóban fennáll. Példát is tudok rá mondani. A hőgyészi ter­melőszövetkezet a Teveli Gépállo­mással kötött szerződést az arató­gép kijavítására. A teveliek meg­ígérték a közös gazdaság vezetői­nek, szólnak majd, hogy mikor tudnak hozzálátni a munkához. Ez elmaradt, s a tsz vezetőinek pár nappal ezelőtt jutott csak eszébe, hogy itt van nekünk egy aratógé­pünk, és nem történt még vele semmi. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a valóságos helyzet helyett alkatrészhiányra kenik a mulasz­tást. Egyébként azt talán mondanom sem kell, hogy a megyei vezetés mindent megtesz az ilyen termé­szetű nehézségek enyhítésére. Jó hír; illetékes országos fórumokon ígéretet kaptunk, hogy a Balaton- kombájnokkal, az alkatrész-ellá­tást illetően nem lesz probléma. Ennek ellenére megmondom őszin­tén, hogy nem vagyok derűlátó, s még annyit jegyeznék itt meg, hogy a termelőszövetkezetek fi­gyelmét idejében felhívtuk arra. hogy a felújítható, vagy kopott al­katrészeket ne dobják el. Ezt a kérést meg szeretném ismételni. — E helyen azt sem árt újból hangsúlyozni, hogy ahol már meg­történtek a szemlék, ott a hátra­lévő időt valóban a hibák gondos kijavítására használják fel. Ahol pedig még nem sikerült befejezni ott lehetőleg kerüljék a kapko­dást, mert ez később visszaüt. Még egy utolsó kérdést, Vajda elvtárs. Hogyan készültek fel a termelőszövetkezetekben a kézi aratásra? — A helyzet nem valami bíz­tató. Részt vettem a Bölcskei Gépállomás tanácsülésén, ahol a termelőszövetkezetek jelenlévő ve­zetői elmondták, nehéz a dolguk. A szövetkezeti gazdák nem szí­vesen veszik elő a kézi kaszát, fő­leg ott, ahol a gabonabetakarítást már tavaly is jórészt gépek vé­gezték. Emberileg érthető, hogy a tsz-tagok ettől a nehéz fizikai munkától idegenkednek. De vég­eredményben a sajátjukról van szó, és ezt tartsák szem előtt, a kézi kaszás aratóbrigádok meg­szervezésénél. A terület nagysá­gától és a gépesítettség fokától függően álljon készenlétben min­denütt egy, vagy több kézi arató- brigád. A bölcskei gépállomási tanácsülésen a tsz-vezetők azt mondták: adjunk több gépet. De ha egyszer nincs, akkor nem le­het adni. Csak azzal a gépi erő­vel szabad tehát számolnunk, amivel jelenleg rendelkezünk. — Azt lehetne mégis ajánlani, amit tavaly a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben csináltak. A rendrearató gépekkel nagyobb területet vágtak le, mint ameny- nyit á kombájn felszedett. így a tagok a kaszálástól, tehát ,a leg­nehezebb munkától részben meg­szabadultak, és a rendeken lévő gabonát gyűjtötték össze. De még ilyen esetben is jó, ha készenlét­ben áll a kézi aratóbrigád. — fe­jezte be nyilatkozatát Vajda Ist­ván elvtárs. Szekulity Péter Az ÁFOR-telepek felkészültek az üzemanyag-ellátásra Tavaly az őszi mélyszántás ide­jén fordult elő, hogy a megye különböző pontjain a traktorok egy része néhány napig veszte­gelni kényszerült üzemanyaghiány miatt. E hiba elkerülése érdeké­ben megfelelő intézkedések tör­téntek, hogy a gabonabetakarítás idején zavartalan legyen az üzemanyagellátás. Az ÁFOR-tele- peken valamennyi tartályt, tároló­edényt feltöltöttek, ezen túl az ÁFOR a ■ közös gazdaságok kéré­sére ezekben a napokban helybe szállítja a kért üzemanyagmeny- nyiséget. A sárszentlőrinci tsz-ben ktiltivá torozzák a takarmány cirkot. A gép naponta harminc holdon gyomtaianítja a földet.

Next

/
Thumbnails
Contents