Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

1964. június 2. fÖLNA fTEGTEf ftEPÜJSAB s Mánifcufa efőtt Azt mondta hétfőn reggel a mine fok körüli hőmérséklet vár nikulai nap köszöntött ránk. S nyolc fokot mutatott a hőmérő, tata. De vajon hogyan várják az rii.nlc néhány üzemben látogatást zőket írta: Az öntödében Csak az egyik üst alatt ég az olaj. és a ventillátor percenként ezer köbméter levegőt cserél — mégis mele'g van. Negyven fok körüli a hőmérséklet. — Most még tavasz van — mondja a gépjavító öntőműhelyé­ben Fricsi művezető —. ha így megy. akkor két nap múlva elér­jük az ötveh fokot. Az öntők derékig levetkőzve, éppen formáztak. Itt kissé kelle­mesebb az idő. de a fülledt me­leg már most szinte kibírhatat­lan. Negyven fokot mérnek télen- nyáron az öntőműhelyben. Most. a kánikula előtt is meleg van. bár az első öntödében három.' a má­sodikban egy ventillátor is cseréli a levegőt. A munkásokkal beszélgetünk a melegről, a kánikuláról. — Kevés az olyan ember, aki itt egy-két évnél többet tó bír — moncMa Berlinger János, aki már 19öl óta — az öntöde felállítása idejétől — itt dolgozik. — A múlt évben hatvan dolgozó jött ide. ugyanennyi el is ment. Me­leg van. a munka sem könnyű, és ezért cserélődik annyi ember. Népművészeti kiállítás Decsen Vasárnap a decsi járási művelő­dési otthonban népművészeti ki­állítás nyílt. A kiállításon a mű­velődési ház hímzőtanfolyamain részt vevő asszonyok és lányok leg­szebb népi hímzései kerültek a fa­lakra és vitrinekbe. A kiállítás megrendezésében tevékenyen köz­reműködött a Sárközi Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet. A kiállítás egy hétig tartja nyitva kapuit az érdeklődők előtt. rádióban a jelentés, hogy hat­ható — tehát gyakorlatilag ká- va’óban. délben már huszon- Tehát bevált a meteorológia jós­emberek a kánikulát? Riporte- tett. tapasztalatairól a követke­tenek le a Szekszárdi lerakatban naponta. Hasonló mennyiséget a hőgyészi és a földvári palacko­zóban. De nincs messze az az idő. amikor az összes Tolna me­gyébe érkező sört itt palackoz­zák a szekszárdi üzemben. Már hozzáfogtak az egykori vágóhíd — Kánikulában milyen szak- megfelelő átalakításához, mában szeretnének dolgozni? — — a kánikula már beköszön­kérdezzük az öntöző-szórófejeket tött. a fogyasztók várják a sört öntő munkásoktól. lesz elegendő? — kérdezzük a Fürdőmester a Csörge-tón lerakat vezetőjét. Braun elvtár- kapjuk szinte egyszerre a vá- sat. laszt. — Na. azért a sorkóstolás sem utolsó. — A pillanatnyi kánikulát átvészeljük. Számításunk szerint a mostani meleghullám, ha egy­két hetes lesz. addig van elegen­dő sör. azután hűvösebb lesz. akkor összejön egy kis tartalék, azután megint meleg lssz — szóval így múlik el a nyár ­Én cukrász lennék, ha még- egyszer születnék. — Miért? — kérdezzük. — Mert az megeheti a selejtet Jót kacag ezen az öntőbrigád. kikísérnek bennünket az ajtóig ^ Itt három ballon szódavíz áll, bar mdl tel IerVne" — Igyon egyet az elvtárs — kínálják szives szóval a szóda­vizet. Hideg, jó/ erős szódavíz. Egy pohárral meg sem kottyan az embernek belőle — A tél az miniig jo. mert akkor a gyárak ellá iák az országot sörrel, nyáro-n azon­ban nem tudják, és a termelő- kapacitás. meg a lakossági fo­gyasztás azt sem teszi lehetővé Nem kellőién És mennyi fogy ebből a ^ogy tartalékoljunk megfeleli vízből egy műszak alatt? mennyiségben sört a kánikulára — Négyven-ötven liter simán r eifogv — kapjuk a választ Fricsi Jártunk még meleg helyen ‘művezetőről. — Ha melegebb van. akkor több. pedig alig tizen isz- szák csak... A sörpalackozóban A városban a kánikula bizo­nyos mértékben jó. Azonban a munka végzése sokkal nehezebb. A Patyolatnál a v-asalóasszonyok, a kenyérgyárban a Déliek, a Amilyen meleg van az öntők- kórházban a kazánfűtők, mind­nél. s ahogy nem szeretik a ká- mind szívesebben vá .iák az őszt. nikulát. itt a szekszárdi sör- a telet, mint a nysrat — a mun- lerakat fej,ölében annál kelleme- kában De. amikor közeleg a sebb az idő és a munka is hét vége. ők is sietnek a sza­Horváth Károlyné palackozót badba. fürödni, vike.-.dezni. hor- állítjuk meg egy percre. gászni. — Ide kívánkoznak az öntők S az olyan szakmák dolgozót a szomszéd üzemből, mert itt mint az úszómester, meg a víz- nincs meleg — mondjuk Horváth- szivattyú-kezelők, akik a város nénak, vízellátását biztosi ják és vi­— Jöhetnek. Várjuk őket. Csak szonvlag kellemes körülménye ■ az a bpj. hogy itt is meleg van. között végzik munkájukat ck s A munka melegíti az embert szeretik a kánikulát, mindenütt Mert a hőmérséklet alig több 18 azt tapasztaltuk örülnek az em- fokrml s a sör is kellemesen hí- berek a kániku'ának — várják a deg. de amire egy műszakbori jó meleget, még akkor is. ha a 2590 üveget megtöltök — nekem meleggel a gondok is még­is kánikulai melegem van szaporodnak. Tizennyolc hektoliter sört fej- — pj — Nyakunkon a kánikula, itt van a jégfogyasziási szezon. Az em­ber azt gondolná, hogy az idő melegre fordulása nyomán fel­szökött a jégfogyasztás, és olyan panaszokat hall. majd a jéggyár­tól. hogy bár ismét mínuszban mérnék a hőmérsékletet. — Ránk bízták a jéggyá tástis — mondják a szekszárdi sör- lerakatban —. pedig szívesen meglennénk enélkü1. Naponta kénytelenek vagyunk 135 tábla jeget gyártani és nem tudunk belőle többet elddni 3—8 táblá­nál. A kevés mennyiség miat' kell üzemeltetni a jéggyártó be­rendezést. S valóban, eljutottunk már oda hogy 1egyszerűen feleslege sé vált a jéggyártás Szekszárdon. Egye­düli áHandó úásárló az Utas- e’lá ó Vállalat üzlete. Ide napon­ta három-négy tábla jeget el­visznek. s néha egy-egy rendez­vényt tartó vállalat kér egy, vagy fél tábla jeget. Az ilyen kis menni iséget nem tudják legyár­tani. Mert a sóié az ammónia, de az egész gyártási technológia nagy' szériára van beállítva. A kis igény miatt nem érdemes be­indítani a gépeket —- amennyi­ben a gazdaságosságot vesszük figyelembe —, há azonban nz igények kielégítését nézzük, ak­kor kell jeget gyártani 135 táblá­val. hogy ebből el tudjanak adni öt-hat darabot és elolvadjon 130 táblával... Tehát gyakorlatilag elolvasztják a forintot... Mer1 a Népbolt és a Földműves­szövetkezet ma már nem tart igényt a jégre. Minden üzletben korszerű hűtőgépeket állítottak fel. általános a hűtőpultok alkal­mazása is. és a természetes jég­ből is oly sokat halmoztak fel, hogy egyáltalán nem indokolt a jégtermelés. De hasonló a hely­zet a vendéglátóiparban is. Még az sem indokolja, hogy a szek­szárdi családok közül mindössze egy jelentette be. hogy június hónapban öt tábla jégre van szüksége. Tehát nem kell a jég biztosan ez lesz a helyzet a nyár kücepén is — de akkor minek üzemeltetik a gyárat? A tolnai tsz-ben három brigád vesz részt a szocialista brigád mozgalomban A termelőszövetkezetek, többsé- A kertészek és a gyümölcster- gében. ahogyan a tapasztalatok melók nagy vonalakban már ki­bizonyítják. a munkaverseny sok dolgozták — hat fő pontban —, kívánnivalót hagy maga után. A milyen feltételeket szabnak, mi­verseny magasabb formája, a szó- lyen követelményeket állítanak cialista brigádmozgalom pedig maguk elé. amelynek valóra váltá- még inkább... Ipari üzemekben, savai elérhetik, kiérdemelhetik a vállalatoknál egyre több brigád megtisztelő, büszke címet, nyerte el. érdemelte ki a szocia- Mindegyik brigád vállalta, hogy lista brigád címet, sőt, egész mű- a tervezettnél tíz százalékkal na- hciyek, üzemrészek munkájának gyobb bevételt érnek el. A kerté- célja az alapvető jelszó valóra vál- szét tervezett bevétele 1 552 800 fo­tósa: szocialista módon tanulni, rlnt, a gyümölcsösé 1 428 000 fo- dolgozni. élni. rint. A többletbevételt nagyobb És most két termelőszövetkezet- termelékenységgel kívánják elér- ban, két szomszédvárban, a tolnai ni- és minőségi munkával. Szere- Aranykalászban és a mözsi Uj Pel a feltételek közölt a munka- Életben éled ez a mozgalom. Tol- morál javítása: teljesen fel akár­min három brigád is van egyszer- iák számolni az igazolatlan mu­re: a harminc fős traktorosbrigád, lasztés.okat. Aki valamilyen ma- a harminc tagot foglalkoztató kér- gántermészetű elfoglaltság miatt tészeti, és hasonló létszámmal bíró távolmarad a közös munkától, azt gyümölcstermelő brigád. I iiiiiiiinnii;«iiii -iiHlimiumiuu -luuiiuinidiuiil- (Minim iUiir.iHNir.iiuu mmmm «iiiiimuumn 'iiiiuiniiiimiw uiunimuuimu «umhm- ihummiM’ «mhmmi -nn:iuiiiiiiium- mi«iiiiiiiwii' -iiimi«. «iimmiiiii». mhiwmiuu. «Niinmiiiiuiii, ,,, . utolsó napja Md] US Diósberényben. ______1______ vasárnap. Nap­fény szikrázik a völgykatlanba bújt kis község háztetőin, már reggel háromnegyed hétkor meleg van. Itt-ott néhányan a földeken dolgoznak, de a falu lakóinak többsége vasárnapot ünnepel, pi­hen. Dankó bácsi az első élőlény, akivel az utcán találkozunk. Szí­ves szóval felel a községet nem ismerő idegen kérdéseire: — A földek? Igen, kérem, a földek jók! — A termelőszövetkezet? — Az rossz, édeskeveset fize­tett. Egy kurta nap, és az első diós- berényi lépések aligha alkalma­sak a termelőszövetkezet gazdál­kodási eredményének boncolgatá­sára. Különben sem ez a célunk. Azt jöttünk tudakolni, firtatni, hogy mit csinálnak a diósberé- nyiek vasárnap? — Ez a szép épület a tanácsház? — mutatunk egy emeletes, újon­nan festett házra. — Nem, ez a plébánia! Társa­dalmi munkában tatarozták. A templom szintén frissen fes­tett. A lassan gyarapodó reggeli forgalom két irányba tart. Asz- szonyok, jól öltözött, gyerekek a templom felé mennek, ugyancsak jól öltözött férfiak és nem kevés asszony is, a kocsma irányába. Utóbbi helyen egész a déli zárá­sig nem lankadó, szüntelen a for­gatóin. Újabb beszélgetőtárs, har­minchét éves, negyvenötnek lát­szó, vállas férfiember. Mihelyt megtudja, hogy újságírók va­gyunk, sietve közli, hogy nem fe­di fel kilétét. — Nehogy betegyenek az új­ságba! fiJicisbernuji vasárnap Egy pillanattal később azonban már legyint: — Nekem ugyan mindegy. A héten elköltözöm innen! — Hová? — Érden vettem egy kis házat, nyolcvanötezerért. Onnan járok majd be Pestre dolgozni. — Itt mit csinált? — Termelőszövetkezeti tag vol­tam! Az édeskeveset fizető, rossz ter­melőszövetkezet tagja tehát nyolcvanötezerért házat vett Ér­den és elköltözik a faluból. — Tulajdonképpen mit lehet itt csinálni vasárnap? Ezt már* Kántor Györgyné vb- titkártól Kérdezzük. — Van mozi, jó a könyvtár, a pártházban klubszoba működik. A moziban vasarnap a Tücsök című fil­met vetítették. A könyvtár csak­ugyan jó, másfél ezer kötetes és kölcsönzési időben harminc— negyvenen is megfordulnák ben­ne. A kölcsönzés ideje azonban nem vasárnap van, hanem csütör­tökön, négytől hétig. Ilyenkor nem lehet bejutni. A pártház két he­lyisége közül az egyikbe viszont igen. Ez a kiszeseké lenne, ha nemcsak nevükben, hanem a gya­korlatban is volnának kiszesek. Tucatnyi szék, két asztal, por, el­hanyagoltság. Szikrát sem lehet csodálni, hogy a fiatalok nem vá­gyódnak ide. — Inkább házibulikat rende­zünk — mondja a világ, légtér-?' mészeteseób hangján Varga An­na, a KISZ-szervezet kultúrfele- lőse. A délelőtt egyik legnagyobb eseményét, á bérmálást követő körmenetet sikeresen lekössük. Rögtön utána következik a másik, kisdobos- és úttörőavatás az is­kola udvarán. Hangulatos, ked­ves és egy kissé vontatottan zajló ünnepség. Az avatószülők észre­vehető megilletődöttséggel lépnek az őrsönként felsorakozott gyere­kekhez, hogy megkössék nyaku­kon a kék, vagy a piros nyakken­dőt. Dobpergés, tisztelgésre emel­kedő kezek, a zászlót végigviszik a felsorakozott csapat előtt. Fejet szellőztetni, levegőzni fel­megyünk a dombtetőre. Kőhají- tásnyifa a templomtól, ott van a temető. A sírköveken német és magyar nevek, odébb egy erdé­lyinek tűnő kopjafa. A feliratok többsége, alighanem valamelyik helyi kőfaragó speciális helyesírá­sának jóvoltából: „Béke porai ra!” A nevek sokfélesége azonban másvalamire is vall, amit késő s délután már a sokgyerekes Daró- . ci Lajos bácsival és egy hetvenen;,; túllévő idős helybélivel vitatunWj meg, aki ismét csak homályban' hagyja nevét. — Sokféle nép él itt. kérem! Jöttünk talán hatfelől is... , i—=r— Éspedig? — Elsősorban itt van ax helyi svábság. Aztán a Bukovinából, Istensegítsről, Hadikfalváról ide iszármazott magyarság. Felvidéki telepesek, a Nyírségből átköltözöt- tek, jómagam meg, és természe­tesen sokan mások Békés megyé­ből, Bucsa községből jöttünk. A sokfelől származó nép ter­mészetesen nem egykönnyen szo­kott össze. — Most azért már békesség van — véli Daróci bácsi. — Ezt alig­hanem a fiatalok teremtették meg. A következő generáció. El­kezdődtek az egymásközti házas­ságok. A fiatalokhoz Daróci bácsi igazán érthet. Hat fia van. Rendre sorol­ja a szakmájukat: <■ — Az egyik itt van velem, a tsz-ben, a másik marós a gyönki gépállomáson. Van egy technikus fiam Szegeden, egy ács, aki most a katonaidejét tölti, egy kereske­dőtanuló Tokajban, és egy keres­kedő itt, helyben. Szóval nagy a család! Szép is. Beszélgetés közben azonban lassan gyérül körülöt­tünk a nép, a nap utolsó esemé­nye, a labdarúgó-mérkőzés felé szivárognak. Nagy az izgalom, mert valamilyen múltkori botlás miatt most eltiltották a közönsé­get a pályától. Csak négy méter­nyi távolságból nézhetik kedven­ceiket, a kék-fehér színben játszó diósberényi csapatot. Este fél hétkor széliünk gép­kocsiba, hogy búcsúzzunk a falu­tól. Az utolsó mondat, mely diós­berényi szájból megüti a fülünket, egy pirosnyakikendős útitörőlány­tól származik. Az egész falura jellemző. A többiek után kiált: — Hová siettek? Hiszen rá­érünk komótosan is! ORDAS IVÁN mindig előre bejelenti. Az általános műveltség növelé­sének különböző változatait vál­lalták. A brigádok fiatalabb tag­jai közül egyesek levelező, esti iskolán tanulnak, mások szaktan- folyamot végeznek. Azoknak, akik koruknál fogva nem vehetnek részt állami oktatásban, azok ré­szére ismeretterjesztő előadásokat rendez a szövetkezet. Többen tet­tek már arra is ígéretet, hogy rendszeres látogatói lesznek a községi illetve a tsz-könyvtárnak. A traktorosbrigád tagjai most foglalkoznak a feltételek kidolgo­zásával, amelyek alapján a szo­cialista brigád címet meg akarják szerezni. A mözsi termelőszövetkezetben a traktorosbrigád a kezdeményező, az elhatározás ott is megszületett. Most még a feltételek megvitatása, végleges formájának kidolgozása következik. Remélhetőleg ragadós lesz a példa, más termelőszövetkezetek brigádjai is felismerik magukban; eléggé összeforrottak, érettek arra, hogy részt vegyenek a munkaver­seny eme, magasabb formájában. Segítséget, támogatást is kapnak; megalakult a Szakszervezetek me­gyei Tanácsának mezőgazdasági bizottsága, amely tanácsokkal, a legjobban bevált tapasztalatok át­adásával segítséget tud adni a ter­melőszövetkezetek brigádjainak a szocialista brigádmozgatóm elter­jesztésében! A Magyar Autóklub helyi csoportja értesíti tagságát, hogy 1964. szeptember hó 5, ÍZ, 19 és 26-i indulással jugoszláviai túrát szervoz egyhetes időtartamra, 1820 forintos részvételi díj ellené­ben. Bővebb felvilágosítást az alábbi cimen: Pásztor Sándor Szekszárd. 11. sz. AKÖV Hunyadi út 4—6. (7)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents