Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
1964. június 2. fÖLNA fTEGTEf ftEPÜJSAB s Mánifcufa efőtt Azt mondta hétfőn reggel a mine fok körüli hőmérséklet vár nikulai nap köszöntött ránk. S nyolc fokot mutatott a hőmérő, tata. De vajon hogyan várják az rii.nlc néhány üzemben látogatást zőket írta: Az öntödében Csak az egyik üst alatt ég az olaj. és a ventillátor percenként ezer köbméter levegőt cserél — mégis mele'g van. Negyven fok körüli a hőmérséklet. — Most még tavasz van — mondja a gépjavító öntőműhelyében Fricsi művezető —. ha így megy. akkor két nap múlva elérjük az ötveh fokot. Az öntők derékig levetkőzve, éppen formáztak. Itt kissé kellemesebb az idő. de a fülledt meleg már most szinte kibírhatatlan. Negyven fokot mérnek télen- nyáron az öntőműhelyben. Most. a kánikula előtt is meleg van. bár az első öntödében három.' a másodikban egy ventillátor is cseréli a levegőt. A munkásokkal beszélgetünk a melegről, a kánikuláról. — Kevés az olyan ember, aki itt egy-két évnél többet tó bír — moncMa Berlinger János, aki már 19öl óta — az öntöde felállítása idejétől — itt dolgozik. — A múlt évben hatvan dolgozó jött ide. ugyanennyi el is ment. Meleg van. a munka sem könnyű, és ezért cserélődik annyi ember. Népművészeti kiállítás Decsen Vasárnap a decsi járási művelődési otthonban népművészeti kiállítás nyílt. A kiállításon a művelődési ház hímzőtanfolyamain részt vevő asszonyok és lányok legszebb népi hímzései kerültek a falakra és vitrinekbe. A kiállítás megrendezésében tevékenyen közreműködött a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A kiállítás egy hétig tartja nyitva kapuit az érdeklődők előtt. rádióban a jelentés, hogy hatható — tehát gyakorlatilag ká- va’óban. délben már huszon- Tehát bevált a meteorológia jósemberek a kánikulát? Riporte- tett. tapasztalatairól a követketenek le a Szekszárdi lerakatban naponta. Hasonló mennyiséget a hőgyészi és a földvári palackozóban. De nincs messze az az idő. amikor az összes Tolna megyébe érkező sört itt palackozzák a szekszárdi üzemben. Már hozzáfogtak az egykori vágóhíd — Kánikulában milyen szak- megfelelő átalakításához, mában szeretnének dolgozni? — — a kánikula már beköszönkérdezzük az öntöző-szórófejeket tött. a fogyasztók várják a sört öntő munkásoktól. lesz elegendő? — kérdezzük a Fürdőmester a Csörge-tón lerakat vezetőjét. Braun elvtár- kapjuk szinte egyszerre a vá- sat. laszt. — Na. azért a sorkóstolás sem utolsó. — A pillanatnyi kánikulát átvészeljük. Számításunk szerint a mostani meleghullám, ha egykét hetes lesz. addig van elegendő sör. azután hűvösebb lesz. akkor összejön egy kis tartalék, azután megint meleg lssz — szóval így múlik el a nyár Én cukrász lennék, ha még- egyszer születnék. — Miért? — kérdezzük. — Mert az megeheti a selejtet Jót kacag ezen az öntőbrigád. kikísérnek bennünket az ajtóig ^ Itt három ballon szódavíz áll, bar mdl tel IerVne" — Igyon egyet az elvtárs — kínálják szives szóval a szódavizet. Hideg, jó/ erős szódavíz. Egy pohárral meg sem kottyan az embernek belőle — A tél az miniig jo. mert akkor a gyárak ellá iák az országot sörrel, nyáro-n azonban nem tudják, és a termelő- kapacitás. meg a lakossági fogyasztás azt sem teszi lehetővé Nem kellőién És mennyi fogy ebből a ^ogy tartalékoljunk megfeleli vízből egy műszak alatt? mennyiségben sört a kánikulára — Négyven-ötven liter simán r eifogv — kapjuk a választ Fricsi Jártunk még meleg helyen ‘művezetőről. — Ha melegebb van. akkor több. pedig alig tizen isz- szák csak... A sörpalackozóban A városban a kánikula bizonyos mértékben jó. Azonban a munka végzése sokkal nehezebb. A Patyolatnál a v-asalóasszonyok, a kenyérgyárban a Déliek, a Amilyen meleg van az öntők- kórházban a kazánfűtők, mindnél. s ahogy nem szeretik a ká- mind szívesebben vá .iák az őszt. nikulát. itt a szekszárdi sör- a telet, mint a nysrat — a mun- lerakat fej,ölében annál kelleme- kában De. amikor közeleg a sebb az idő és a munka is hét vége. ők is sietnek a szaHorváth Károlyné palackozót badba. fürödni, vike.-.dezni. hor- állítjuk meg egy percre. gászni. — Ide kívánkoznak az öntők S az olyan szakmák dolgozót a szomszéd üzemből, mert itt mint az úszómester, meg a víz- nincs meleg — mondjuk Horváth- szivattyú-kezelők, akik a város nénak, vízellátását biztosi ják és vi— Jöhetnek. Várjuk őket. Csak szonvlag kellemes körülménye ■ az a bpj. hogy itt is meleg van. között végzik munkájukat ck s A munka melegíti az embert szeretik a kánikulát, mindenütt Mert a hőmérséklet alig több 18 azt tapasztaltuk örülnek az em- fokrml s a sör is kellemesen hí- berek a kániku'ának — várják a deg. de amire egy műszakbori jó meleget, még akkor is. ha a 2590 üveget megtöltök — nekem meleggel a gondok is mégis kánikulai melegem van szaporodnak. Tizennyolc hektoliter sört fej- — pj — Nyakunkon a kánikula, itt van a jégfogyasziási szezon. Az ember azt gondolná, hogy az idő melegre fordulása nyomán felszökött a jégfogyasztás, és olyan panaszokat hall. majd a jéggyártól. hogy bár ismét mínuszban mérnék a hőmérsékletet. — Ránk bízták a jéggyá tástis — mondják a szekszárdi sör- lerakatban —. pedig szívesen meglennénk enélkü1. Naponta kénytelenek vagyunk 135 tábla jeget gyártani és nem tudunk belőle többet elddni 3—8 táblánál. A kevés mennyiség miat' kell üzemeltetni a jéggyártó berendezést. S valóban, eljutottunk már oda hogy 1egyszerűen feleslege sé vált a jéggyártás Szekszárdon. Egyedüli áHandó úásárló az Utas- e’lá ó Vállalat üzlete. Ide naponta három-négy tábla jeget elvisznek. s néha egy-egy rendezvényt tartó vállalat kér egy, vagy fél tábla jeget. Az ilyen kis menni iséget nem tudják legyártani. Mert a sóié az ammónia, de az egész gyártási technológia nagy' szériára van beállítva. A kis igény miatt nem érdemes beindítani a gépeket —- amennyiben a gazdaságosságot vesszük figyelembe —, há azonban nz igények kielégítését nézzük, akkor kell jeget gyártani 135 táblával. hogy ebből el tudjanak adni öt-hat darabot és elolvadjon 130 táblával... Tehát gyakorlatilag elolvasztják a forintot... Mer1 a Népbolt és a Földművesszövetkezet ma már nem tart igényt a jégre. Minden üzletben korszerű hűtőgépeket állítottak fel. általános a hűtőpultok alkalmazása is. és a természetes jégből is oly sokat halmoztak fel, hogy egyáltalán nem indokolt a jégtermelés. De hasonló a helyzet a vendéglátóiparban is. Még az sem indokolja, hogy a szekszárdi családok közül mindössze egy jelentette be. hogy június hónapban öt tábla jégre van szüksége. Tehát nem kell a jég biztosan ez lesz a helyzet a nyár kücepén is — de akkor minek üzemeltetik a gyárat? A tolnai tsz-ben három brigád vesz részt a szocialista brigád mozgalomban A termelőszövetkezetek, többsé- A kertészek és a gyümölcster- gében. ahogyan a tapasztalatok melók nagy vonalakban már kibizonyítják. a munkaverseny sok dolgozták — hat fő pontban —, kívánnivalót hagy maga után. A milyen feltételeket szabnak, miverseny magasabb formája, a szó- lyen követelményeket állítanak cialista brigádmozgalom pedig maguk elé. amelynek valóra váltá- még inkább... Ipari üzemekben, savai elérhetik, kiérdemelhetik a vállalatoknál egyre több brigád megtisztelő, büszke címet, nyerte el. érdemelte ki a szocia- Mindegyik brigád vállalta, hogy lista brigád címet, sőt, egész mű- a tervezettnél tíz százalékkal na- hciyek, üzemrészek munkájának gyobb bevételt érnek el. A kerté- célja az alapvető jelszó valóra vál- szét tervezett bevétele 1 552 800 fotósa: szocialista módon tanulni, rlnt, a gyümölcsösé 1 428 000 fo- dolgozni. élni. rint. A többletbevételt nagyobb És most két termelőszövetkezet- termelékenységgel kívánják elér- ban, két szomszédvárban, a tolnai ni- és minőségi munkával. Szere- Aranykalászban és a mözsi Uj Pel a feltételek közölt a munka- Életben éled ez a mozgalom. Tol- morál javítása: teljesen fel akármin három brigád is van egyszer- iák számolni az igazolatlan mure: a harminc fős traktorosbrigád, lasztés.okat. Aki valamilyen ma- a harminc tagot foglalkoztató kér- gántermészetű elfoglaltság miatt tészeti, és hasonló létszámmal bíró távolmarad a közös munkától, azt gyümölcstermelő brigád. I iiiiiiiinnii;«iiii -iiHlimiumiuu -luuiiuinidiuiil- (Minim iUiir.iHNir.iiuu mmmm «iiiiimuumn 'iiiiuiniiiimiw uiunimuuimu «umhm- ihummiM’ «mhmmi -nn:iuiiiiiiium- mi«iiiiiiiwii' -iiimi«. «iimmiiiii». mhiwmiuu. «Niinmiiiiuiii, ,,, . utolsó napja Md] US Diósberényben. ______1______ vasárnap. Napfény szikrázik a völgykatlanba bújt kis község háztetőin, már reggel háromnegyed hétkor meleg van. Itt-ott néhányan a földeken dolgoznak, de a falu lakóinak többsége vasárnapot ünnepel, pihen. Dankó bácsi az első élőlény, akivel az utcán találkozunk. Szíves szóval felel a községet nem ismerő idegen kérdéseire: — A földek? Igen, kérem, a földek jók! — A termelőszövetkezet? — Az rossz, édeskeveset fizetett. Egy kurta nap, és az első diós- berényi lépések aligha alkalmasak a termelőszövetkezet gazdálkodási eredményének boncolgatására. Különben sem ez a célunk. Azt jöttünk tudakolni, firtatni, hogy mit csinálnak a diósberé- nyiek vasárnap? — Ez a szép épület a tanácsház? — mutatunk egy emeletes, újonnan festett házra. — Nem, ez a plébánia! Társadalmi munkában tatarozták. A templom szintén frissen festett. A lassan gyarapodó reggeli forgalom két irányba tart. Asz- szonyok, jól öltözött, gyerekek a templom felé mennek, ugyancsak jól öltözött férfiak és nem kevés asszony is, a kocsma irányába. Utóbbi helyen egész a déli zárásig nem lankadó, szüntelen a forgatóin. Újabb beszélgetőtárs, harminchét éves, negyvenötnek látszó, vállas férfiember. Mihelyt megtudja, hogy újságírók vagyunk, sietve közli, hogy nem fedi fel kilétét. — Nehogy betegyenek az újságba! fiJicisbernuji vasárnap Egy pillanattal később azonban már legyint: — Nekem ugyan mindegy. A héten elköltözöm innen! — Hová? — Érden vettem egy kis házat, nyolcvanötezerért. Onnan járok majd be Pestre dolgozni. — Itt mit csinált? — Termelőszövetkezeti tag voltam! Az édeskeveset fizető, rossz termelőszövetkezet tagja tehát nyolcvanötezerért házat vett Érden és elköltözik a faluból. — Tulajdonképpen mit lehet itt csinálni vasárnap? Ezt már* Kántor Györgyné vb- titkártól Kérdezzük. — Van mozi, jó a könyvtár, a pártházban klubszoba működik. A moziban vasarnap a Tücsök című filmet vetítették. A könyvtár csakugyan jó, másfél ezer kötetes és kölcsönzési időben harminc— negyvenen is megfordulnák benne. A kölcsönzés ideje azonban nem vasárnap van, hanem csütörtökön, négytől hétig. Ilyenkor nem lehet bejutni. A pártház két helyisége közül az egyikbe viszont igen. Ez a kiszeseké lenne, ha nemcsak nevükben, hanem a gyakorlatban is volnának kiszesek. Tucatnyi szék, két asztal, por, elhanyagoltság. Szikrát sem lehet csodálni, hogy a fiatalok nem vágyódnak ide. — Inkább házibulikat rendezünk — mondja a világ, légtér-?' mészeteseób hangján Varga Anna, a KISZ-szervezet kultúrfele- lőse. A délelőtt egyik legnagyobb eseményét, á bérmálást követő körmenetet sikeresen lekössük. Rögtön utána következik a másik, kisdobos- és úttörőavatás az iskola udvarán. Hangulatos, kedves és egy kissé vontatottan zajló ünnepség. Az avatószülők észrevehető megilletődöttséggel lépnek az őrsönként felsorakozott gyerekekhez, hogy megkössék nyakukon a kék, vagy a piros nyakkendőt. Dobpergés, tisztelgésre emelkedő kezek, a zászlót végigviszik a felsorakozott csapat előtt. Fejet szellőztetni, levegőzni felmegyünk a dombtetőre. Kőhají- tásnyifa a templomtól, ott van a temető. A sírköveken német és magyar nevek, odébb egy erdélyinek tűnő kopjafa. A feliratok többsége, alighanem valamelyik helyi kőfaragó speciális helyesírásának jóvoltából: „Béke porai ra!” A nevek sokfélesége azonban másvalamire is vall, amit késő s délután már a sokgyerekes Daró- . ci Lajos bácsival és egy hetvenen;,; túllévő idős helybélivel vitatunWj meg, aki ismét csak homályban' hagyja nevét. — Sokféle nép él itt. kérem! Jöttünk talán hatfelől is... , i—=r— Éspedig? — Elsősorban itt van ax helyi svábság. Aztán a Bukovinából, Istensegítsről, Hadikfalváról ide iszármazott magyarság. Felvidéki telepesek, a Nyírségből átköltözöt- tek, jómagam meg, és természetesen sokan mások Békés megyéből, Bucsa községből jöttünk. A sokfelől származó nép természetesen nem egykönnyen szokott össze. — Most azért már békesség van — véli Daróci bácsi. — Ezt alighanem a fiatalok teremtették meg. A következő generáció. Elkezdődtek az egymásközti házasságok. A fiatalokhoz Daróci bácsi igazán érthet. Hat fia van. Rendre sorolja a szakmájukat: <■ — Az egyik itt van velem, a tsz-ben, a másik marós a gyönki gépállomáson. Van egy technikus fiam Szegeden, egy ács, aki most a katonaidejét tölti, egy kereskedőtanuló Tokajban, és egy kereskedő itt, helyben. Szóval nagy a család! Szép is. Beszélgetés közben azonban lassan gyérül körülöttünk a nép, a nap utolsó eseménye, a labdarúgó-mérkőzés felé szivárognak. Nagy az izgalom, mert valamilyen múltkori botlás miatt most eltiltották a közönséget a pályától. Csak négy méternyi távolságból nézhetik kedvenceiket, a kék-fehér színben játszó diósberényi csapatot. Este fél hétkor széliünk gépkocsiba, hogy búcsúzzunk a falutól. Az utolsó mondat, mely diósberényi szájból megüti a fülünket, egy pirosnyakikendős útitörőlánytól származik. Az egész falura jellemző. A többiek után kiált: — Hová siettek? Hiszen ráérünk komótosan is! ORDAS IVÁN mindig előre bejelenti. Az általános műveltség növelésének különböző változatait vállalták. A brigádok fiatalabb tagjai közül egyesek levelező, esti iskolán tanulnak, mások szaktan- folyamot végeznek. Azoknak, akik koruknál fogva nem vehetnek részt állami oktatásban, azok részére ismeretterjesztő előadásokat rendez a szövetkezet. Többen tettek már arra is ígéretet, hogy rendszeres látogatói lesznek a községi illetve a tsz-könyvtárnak. A traktorosbrigád tagjai most foglalkoznak a feltételek kidolgozásával, amelyek alapján a szocialista brigád címet meg akarják szerezni. A mözsi termelőszövetkezetben a traktorosbrigád a kezdeményező, az elhatározás ott is megszületett. Most még a feltételek megvitatása, végleges formájának kidolgozása következik. Remélhetőleg ragadós lesz a példa, más termelőszövetkezetek brigádjai is felismerik magukban; eléggé összeforrottak, érettek arra, hogy részt vegyenek a munkaverseny eme, magasabb formájában. Segítséget, támogatást is kapnak; megalakult a Szakszervezetek megyei Tanácsának mezőgazdasági bizottsága, amely tanácsokkal, a legjobban bevált tapasztalatok átadásával segítséget tud adni a termelőszövetkezetek brigádjainak a szocialista brigádmozgatóm elterjesztésében! A Magyar Autóklub helyi csoportja értesíti tagságát, hogy 1964. szeptember hó 5, ÍZ, 19 és 26-i indulással jugoszláviai túrát szervoz egyhetes időtartamra, 1820 forintos részvételi díj ellenében. Bővebb felvilágosítást az alábbi cimen: Pásztor Sándor Szekszárd. 11. sz. AKÖV Hunyadi út 4—6. (7)