Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

2 TOLNA MEGTEI NÉPÜJSÁŐ 1964. június 6. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács ülése A Biztonsági Tanács megbélyegezte a Kambodzsa elleni agressziót A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Dr. Szabó Zoltánt, az egészségügyi miniszter első helyettesét ..egész­ségügyi miniszterré megválasztot­ta, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választott dr. Rusznyák István akadémikust tisztségében megerősítette. Az Elnöki Tanács a 6/1961. szá­mú határozatát olyan értelemben módosította, hogy azok a küllői­dén élő magyarok, akik állampol­gárságukat rendezni kívánják, az illetékes magyar külképviseleti hatóságoknál terjeszthetik elő ké­relmüket. Az Elnöki Tanács honosítási, visszahonosítási és a magyar ál­lampolgári kötelékből való elbo­csátási előterjesztésekben hozott határozatot, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt pén­tek délben letette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Ká­dár János, a Minisztertanács el­nöke, Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Kiss Ká­roly, az Elnöiki Tanács titkára. <P Szabó Zoltán 1914. február 17- én született, a Somogy megyei Pa­talomban, ahol édesapja tanító volt. Középiskoláit Pécsett végez­te, ugyanitt nyert 1939-ben orvosi diplomát. Az egyetem elvégzése után díjtalan gyakornokként az egyetemi belklinikán dolgozott. 1944. augusztusában tábori kór­házi szolgálatra osztották be. 1945- től 1947-ig a Szovjetunióban volt hadifogságban. Hazatérte után a Pécsi Orvostudományi Egyetemen előbb tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. 1949-ben az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Vas megyei területi bizott­ságának lett a vezetője. 1952-ben az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökévé, 1963- ban főtitkárává választották. 1963. decemberében az egészségügyi miniszter első helyettesévé nevez­ték ki. Szabó Zoltánt 1962-ben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusán a Központi Bizott­ság tagjává választották. New York, (Reuter, TASZSZ). A Biztonsági Tanács csütörtö­kön este befejezte az Egyesült Ál­lamok és Dél-Vietnam ellen be­nyújtott kambodzsai panasz vitá­ját. A Biztonsági Tanács határo­zatot fogadott el, amely elítéli a kambodzsai területek ellen elkö­vetett fegyveres akciókat és java­solja, hogy Kambodzsának fizes­senek kártérítést. A határozat in­dítványozza, tegyék meg a szüksé­ges lépéseket a további határsér­tések megelőzésére, majd felhívja a világ valamennyi országát, tart­sák tiszteletben Kambodzsa sem­legességét és területi sérthetetlen­ségét. A határozat előirányozza to­vábbá, hogy ENSZ-szakértői cso­portot küldjenek Dél-Vietnam és Kambodzsa határvidékére. A határozati javaslatot Marok­kó és Elefántcsontpart küldöttsé­ge terjesztette elő. Fedorenko szovjet küldött felszólalásában rá­mutatott, hogy a határozat helyen­ként indokolatlanul enyhe hang­nemben szól az agresszió szerve­zőiről. Viszont tény — mutat rá — hogy a határozat megbélyegzi az Egyesült Államok és saigoni báb­kormányának agresszív cselekede­A partraszállás napja A teheráni konferencián, 1943. decemberében az angolok és az amerikaiak „véglegesen és vissza­vonhatatlanul” megígérik a szov­jet vezetőknek, hogy a második frontot — amelyet már többször és több dátumra ígértek — legké­sőbben 1944. május 1-ig megnyit­ják. Ám csak 37 nappal az „utol­só dátum” után, 1944 június 6-án hajnalban érkezett meg cirkálók és torpedórombolók kíséretében 6482 szállítóhajó a La Manche csatorna franciaországi partjához. A hajóágyúk tűz alá vették a parti erődítményeket, percenként 200 tonna tüzérségi lövedék verte a Westwall, a nácik „atlanti fala” állásait. Hitlerék nem hitték el, hogy sikerülhet, maga Hitler ki­jelentette: „Az angolok és ameri­kaiak nem maradnak 9 óránál tovább a kontinensen.” Az Atlanti falról azonban már a partraszállás napján, vagy leg­később a második nap>on kiderült, hogy alig több blöffnél. S a német fasiszták nemcsak hogy nem akarták elhinni a nyu­gati szövetségesek partraszállását (az angol—amerikai kémelhárítás számos megtévesztő „adatot” jut­tatott el Hitlerékhez, amelyekkel ködösítették a tervezett partra­szállás helyét és idejét) — hanem katonailag, minden lényeges erőt a Szovjetunió ellen vetettek be. 1944. tavaszán 320 náci hadosz­tályból 210 a Szovjetunióban, 24 a Balkánon, 22 Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban viszont összesen csak 50 hadosztály állomásozott, a többiek elszórva védték a dá­niai, norvégiai partokat. S a „nyugati bástya” hadosztályai kö­zött a legtöbb olyan volt, amelyet az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) utasítása szerint be­tegekből állítottak össze, a 70. hadosztály például csupa gyomor­bajosból állt... Június 17-én, Hitler Margiva! fald mellett fogadta Rommelt, Normandia parancsnokát, aki nyíltan megmondotta, hogy az angolszász invázió sikerrel járt. A június 6-i első ejtőernyős és partraszállt egységek után hat hét alatt 326 000 katonát, 54 000 jár­müvet és 104 000 tonna fegyvert és hadianyagot, élelmiszert szállí­tottak át a csatornán az angolok és amerikaiak. Attól a pillanattól kezdve, hogy Sainte Marié Egjise falucskában leszálltak az angolok első siklórepülőgéppel szállított csapatai, tehát június 6-tól június 18-ig hetven kilométer szélesség­ben és a parttól 12—15 kilométer mélységben megszilárdították ál­lásaikat a partraszállók. Június 22-én megkezdődik a normandiai partraszállás egyik legfontosabb hadi tette: Cherbourg ostroma. Ugyanezen a napon a szovjet had- I sereg, ígéretéhez híven, olyan ha­talmas offenzívába kezd, amely egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a nácik a keleti frontról akár egy hadosztályt is elvonja­nak: megindul a nagy támadás a front északi szakaszán, a finnor­szági náci erők ellen, a Baltikum­ban, délebbre Vityebszk és Go­mel között s még a Visztula tá­jékán is. Az első nagy rohammal több mint 400 kilométerre űzi maga előtt a szovjet hadsereg Hitler hadait. Az invázió támogatást kap az Európa-szerte küzdő partizánok­tól; egész Franciaországban rob­bannak a hidak, a vasútvonalak, az ukrán és lengyel partizánok egész körzeteket szabadítanak fel, Jugoszláviában, Görögországban és Olaszországban egyetlen nap sem telik el a nácikra mért súlyos partizán-csapás nélkül. Amikor augusztus 20-án kitör a párizsi felkelés, az amerikaiak egyik éke már 25—30 kilométerre áll a fran­cia fővárostól... Húsz esztendeje most a június 6-i partraszállásnak, annak a had­műveletnek, amelyet bizony sok ígérgetés után elég későn haj­tottak végre a nyugati szövetsé­gesek. Való igaz azonban, hogy a partraszállás — együtt a szovjet hadsereg harcosaival — olyan ütést mért Hitlerre, amelyet az már nem heverhetett ki. Még tizenegy nehéz, súlyos véráldoza­tokat követelő hónap kellett ahhoz, hogy végleg megsemmisít­sék a fasizmus utolsó fegyveres erőit. Az első nagy csapások, a Moszkva alatti a Volga-parti csa­ta után a normandiai partraszál­lás hozta közelebb az emberiség számára a szabadságot, a fasiz­mus bukását. g.m. teit. Félreismerhetetlen a javaslat szerzőinek az a törekvése is, hogy védelmezzék Kambodzsa semle­gességét és területi sérthetetlensé­gét. A szovjet küldött indítványozta, hogy a határozat 5. cikkelyéről tartsanak külön szavazást. Ez a cikkely ugyanis azt javasolja, hogy ENSZ-csoportot küldjenek Dél- Vietnam és Kambodzsa határterü­letére. A Szovjetunió — hangoz­tatta Fedorenko — nem támogat­hatja azt a pontot, hiszen a hely­színen már más szerv tevékeny­kedik — a nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottság, amelyet az 1954-es genfi értekezlet határozata értelmében hívtak életre. A határozati javaslat 5. pont­jára kilenc küldöttség szavazott. A Biztonsági Tanács két tagja — a Szovjetunió és Csehszlovákia —■ tartózkodtak a szavazástól. Ezt kö­vetően a Biztonsági Tanács egy­hangúlag elfogadta Marokkó és Elefántcsontpart határozati javas­latát. Gomulka mondott záróbeszédet a varsói pártkonferencián Varsó, (MTI). Befejeződött a len­gyel főváros kommunistáinak két­napos tanácskozása. A varsói párt­konferencia vitazáró beszédét Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára tartotta. Beszédé­nek bevezetőjében aláhúzta, hogy a kongresszusi tézisek feletti vi­tában az országban lezajló párt­konferenciákon nagy helyet szen­teltek a gazdasági, különösen az elkövetkező ötéves terv iparfej­lesztési problémáinak. Gomulka beszédében aláhúzta, hogy a gép és berendezésipar ex­portját 1970-ig meg kell kétszerez­ni. A lakásépítkezés kérdésnél megállapította, hogy a tervezett öt százalékos költségcsökkentés ko­rántsem megfelelő. E téren radi­kális változásokra van szükség. Tovább kell fokozni az építkezés gépesítését és nagyobb súlyt kell helyezni a szövetkezeti lakásépítés fejlesztésére. A politikai és ideológiai munka problémáját , érintve Gomulka megállapította: a párttagok min­den kételyét meg kell beszélni, s a meggyőzés után a párt tagja köteles követni a párt irányvona­lát. Amennyiben egyes párttagok kételyeiket nem a párt kollektívá­ja előtt beszélik meg, hanem más­hol, és fellépnek a párt irányvo­nala ellen, akkor nem kommu­nisták. Ezzel kapcsolatban Gomul­ka megemlítette a 34 író és tudós levelét, amely egy lengyelellenes, a lengyelországi társadalmi be­rendezés és kulturális politika el­leni kampány céljait szolgálta. Gomulka hangsúlyozta: a párt minden egyes tagjára egyformán kötelező a párt alapszabályainak betartása, a fegyelem, és a meg­határozott irányvonal követése. Befejezésül Gomulka felhívta a figyelmet, hogy a varsói pártszer­vezet és az ország többi szerve­zetei sok sikerrel készültek a LEMP IV. kongresszusára, • •—:-------­t-artott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken az ÉDOSZ székházá­ban tartotta a Szakszervezetek Országos Tanácsa teljes ülését. Az ülést Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja nyitotta meg. Ezután Brutyó János a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja tartott be­számolót a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalom helyzetéről, a magyar szakszervezetek nemzet­közi munkájáról. A beszámolót követő vitában felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára is. Louis Padilla a Szakszervezeti Világszövetség tit­kára elmondotta, hogy a tanács­kozás sok segítséget ad a világ- szövetség vezetőinek munkájához. Számos más felszólalás és Bru­tyó János válasza után a teljes ülés elfogadta a beszámolót. Ezután szervezeti kérdéseket tárgyaltak. Az ülés Bugár János- nét más munkakörbe történt tá­vozása miatt eddigi érdemeinek elismerésével és elnöki tagságá­nak fenntartásával felmentette titkári tiszte alól, és a SZOT új titkárává Geréb Sándornét vá­lasztották. A teljes ülés Somogyi Miklós zárszavával ért véget. (MTI) Az ÉM 41. sz. Állami Építőipari Vállalat magas kereseti le­hetőséggel budapesti munkahelyeire azonnali munkába lépéssel felvesz kőműves, áes-á!Iványozó9 burkoló, vízvezeték - és központifűtés-szerelő szakmunkásokat9 a felsorolt szakmunkások mellé kiszolgáló segédmunkásokat, továbbá kubikosokat és kőműves-, ácsipari tanulókat Ipari tanulóknak olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik a 8 általános iskolát elvégezték, vagy folyó évben végzik, s 16 életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a vállalat munkaügyi osztályán Budapest. V. József Atilla u. 18. * „ (39)

Next

/
Thumbnails
Contents