Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-06 / 131. szám
2 TOLNA MEGTEI NÉPÜJSÁŐ 1964. június 6. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács ülése A Biztonsági Tanács megbélyegezte a Kambodzsa elleni agressziót A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Dr. Szabó Zoltánt, az egészségügyi miniszter első helyettesét ..egészségügyi miniszterré megválasztotta, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választott dr. Rusznyák István akadémikust tisztségében megerősítette. Az Elnöki Tanács a 6/1961. számú határozatát olyan értelemben módosította, hogy azok a küllőidén élő magyarok, akik állampolgárságukat rendezni kívánják, az illetékes magyar külképviseleti hatóságoknál terjeszthetik elő kérelmüket. Az Elnöki Tanács honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgári kötelékből való elbocsátási előterjesztésekben hozott határozatot, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt péntek délben letette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Kádár János, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kiss Károly, az Elnöiki Tanács titkára. <P Szabó Zoltán 1914. február 17- én született, a Somogy megyei Patalomban, ahol édesapja tanító volt. Középiskoláit Pécsett végezte, ugyanitt nyert 1939-ben orvosi diplomát. Az egyetem elvégzése után díjtalan gyakornokként az egyetemi belklinikán dolgozott. 1944. augusztusában tábori kórházi szolgálatra osztották be. 1945- től 1947-ig a Szovjetunióban volt hadifogságban. Hazatérte után a Pécsi Orvostudományi Egyetemen előbb tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. 1949-ben az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Vas megyei területi bizottságának lett a vezetője. 1952-ben az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökévé, 1963- ban főtitkárává választották. 1963. decemberében az egészségügyi miniszter első helyettesévé nevezték ki. Szabó Zoltánt 1962-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. New York, (Reuter, TASZSZ). A Biztonsági Tanács csütörtökön este befejezte az Egyesült Államok és Dél-Vietnam ellen benyújtott kambodzsai panasz vitáját. A Biztonsági Tanács határozatot fogadott el, amely elítéli a kambodzsai területek ellen elkövetett fegyveres akciókat és javasolja, hogy Kambodzsának fizessenek kártérítést. A határozat indítványozza, tegyék meg a szükséges lépéseket a további határsértések megelőzésére, majd felhívja a világ valamennyi országát, tartsák tiszteletben Kambodzsa semlegességét és területi sérthetetlenségét. A határozat előirányozza továbbá, hogy ENSZ-szakértői csoportot küldjenek Dél-Vietnam és Kambodzsa határvidékére. A határozati javaslatot Marokkó és Elefántcsontpart küldöttsége terjesztette elő. Fedorenko szovjet küldött felszólalásában rámutatott, hogy a határozat helyenként indokolatlanul enyhe hangnemben szól az agresszió szervezőiről. Viszont tény — mutat rá — hogy a határozat megbélyegzi az Egyesült Államok és saigoni bábkormányának agresszív cselekedeA partraszállás napja A teheráni konferencián, 1943. decemberében az angolok és az amerikaiak „véglegesen és visszavonhatatlanul” megígérik a szovjet vezetőknek, hogy a második frontot — amelyet már többször és több dátumra ígértek — legkésőbben 1944. május 1-ig megnyitják. Ám csak 37 nappal az „utolsó dátum” után, 1944 június 6-án hajnalban érkezett meg cirkálók és torpedórombolók kíséretében 6482 szállítóhajó a La Manche csatorna franciaországi partjához. A hajóágyúk tűz alá vették a parti erődítményeket, percenként 200 tonna tüzérségi lövedék verte a Westwall, a nácik „atlanti fala” állásait. Hitlerék nem hitték el, hogy sikerülhet, maga Hitler kijelentette: „Az angolok és amerikaiak nem maradnak 9 óránál tovább a kontinensen.” Az Atlanti falról azonban már a partraszállás napján, vagy legkésőbb a második nap>on kiderült, hogy alig több blöffnél. S a német fasiszták nemcsak hogy nem akarták elhinni a nyugati szövetségesek partraszállását (az angol—amerikai kémelhárítás számos megtévesztő „adatot” juttatott el Hitlerékhez, amelyekkel ködösítették a tervezett partraszállás helyét és idejét) — hanem katonailag, minden lényeges erőt a Szovjetunió ellen vetettek be. 1944. tavaszán 320 náci hadosztályból 210 a Szovjetunióban, 24 a Balkánon, 22 Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban viszont összesen csak 50 hadosztály állomásozott, a többiek elszórva védték a dániai, norvégiai partokat. S a „nyugati bástya” hadosztályai között a legtöbb olyan volt, amelyet az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) utasítása szerint betegekből állítottak össze, a 70. hadosztály például csupa gyomorbajosból állt... Június 17-én, Hitler Margiva! fald mellett fogadta Rommelt, Normandia parancsnokát, aki nyíltan megmondotta, hogy az angolszász invázió sikerrel járt. A június 6-i első ejtőernyős és partraszállt egységek után hat hét alatt 326 000 katonát, 54 000 jármüvet és 104 000 tonna fegyvert és hadianyagot, élelmiszert szállítottak át a csatornán az angolok és amerikaiak. Attól a pillanattól kezdve, hogy Sainte Marié Egjise falucskában leszálltak az angolok első siklórepülőgéppel szállított csapatai, tehát június 6-tól június 18-ig hetven kilométer szélességben és a parttól 12—15 kilométer mélységben megszilárdították állásaikat a partraszállók. Június 22-én megkezdődik a normandiai partraszállás egyik legfontosabb hadi tette: Cherbourg ostroma. Ugyanezen a napon a szovjet had- I sereg, ígéretéhez híven, olyan hatalmas offenzívába kezd, amely egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a nácik a keleti frontról akár egy hadosztályt is elvonjanak: megindul a nagy támadás a front északi szakaszán, a finnországi náci erők ellen, a Baltikumban, délebbre Vityebszk és Gomel között s még a Visztula tájékán is. Az első nagy rohammal több mint 400 kilométerre űzi maga előtt a szovjet hadsereg Hitler hadait. Az invázió támogatást kap az Európa-szerte küzdő partizánoktól; egész Franciaországban robbannak a hidak, a vasútvonalak, az ukrán és lengyel partizánok egész körzeteket szabadítanak fel, Jugoszláviában, Görögországban és Olaszországban egyetlen nap sem telik el a nácikra mért súlyos partizán-csapás nélkül. Amikor augusztus 20-án kitör a párizsi felkelés, az amerikaiak egyik éke már 25—30 kilométerre áll a francia fővárostól... Húsz esztendeje most a június 6-i partraszállásnak, annak a hadműveletnek, amelyet bizony sok ígérgetés után elég későn hajtottak végre a nyugati szövetségesek. Való igaz azonban, hogy a partraszállás — együtt a szovjet hadsereg harcosaival — olyan ütést mért Hitlerre, amelyet az már nem heverhetett ki. Még tizenegy nehéz, súlyos véráldozatokat követelő hónap kellett ahhoz, hogy végleg megsemmisítsék a fasizmus utolsó fegyveres erőit. Az első nagy csapások, a Moszkva alatti a Volga-parti csata után a normandiai partraszállás hozta közelebb az emberiség számára a szabadságot, a fasizmus bukását. g.m. teit. Félreismerhetetlen a javaslat szerzőinek az a törekvése is, hogy védelmezzék Kambodzsa semlegességét és területi sérthetetlenségét. A szovjet küldött indítványozta, hogy a határozat 5. cikkelyéről tartsanak külön szavazást. Ez a cikkely ugyanis azt javasolja, hogy ENSZ-csoportot küldjenek Dél- Vietnam és Kambodzsa határterületére. A Szovjetunió — hangoztatta Fedorenko — nem támogathatja azt a pontot, hiszen a helyszínen már más szerv tevékenykedik — a nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottság, amelyet az 1954-es genfi értekezlet határozata értelmében hívtak életre. A határozati javaslat 5. pontjára kilenc küldöttség szavazott. A Biztonsági Tanács két tagja — a Szovjetunió és Csehszlovákia —■ tartózkodtak a szavazástól. Ezt követően a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta Marokkó és Elefántcsontpart határozati javaslatát. Gomulka mondott záróbeszédet a varsói pártkonferencián Varsó, (MTI). Befejeződött a lengyel főváros kommunistáinak kétnapos tanácskozása. A varsói pártkonferencia vitazáró beszédét Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára tartotta. Beszédének bevezetőjében aláhúzta, hogy a kongresszusi tézisek feletti vitában az országban lezajló pártkonferenciákon nagy helyet szenteltek a gazdasági, különösen az elkövetkező ötéves terv iparfejlesztési problémáinak. Gomulka beszédében aláhúzta, hogy a gép és berendezésipar exportját 1970-ig meg kell kétszerezni. A lakásépítkezés kérdésnél megállapította, hogy a tervezett öt százalékos költségcsökkentés korántsem megfelelő. E téren radikális változásokra van szükség. Tovább kell fokozni az építkezés gépesítését és nagyobb súlyt kell helyezni a szövetkezeti lakásépítés fejlesztésére. A politikai és ideológiai munka problémáját , érintve Gomulka megállapította: a párttagok minden kételyét meg kell beszélni, s a meggyőzés után a párt tagja köteles követni a párt irányvonalát. Amennyiben egyes párttagok kételyeiket nem a párt kollektívája előtt beszélik meg, hanem máshol, és fellépnek a párt irányvonala ellen, akkor nem kommunisták. Ezzel kapcsolatban Gomulka megemlítette a 34 író és tudós levelét, amely egy lengyelellenes, a lengyelországi társadalmi berendezés és kulturális politika elleni kampány céljait szolgálta. Gomulka hangsúlyozta: a párt minden egyes tagjára egyformán kötelező a párt alapszabályainak betartása, a fegyelem, és a meghatározott irányvonal követése. Befejezésül Gomulka felhívta a figyelmet, hogy a varsói pártszervezet és az ország többi szervezetei sok sikerrel készültek a LEMP IV. kongresszusára, • •—:-------t-artott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken az ÉDOSZ székházában tartotta a Szakszervezetek Országos Tanácsa teljes ülését. Az ülést Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután Brutyó János a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja tartott beszámolót a nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetéről, a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról. A beszámolót követő vitában felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára is. Louis Padilla a Szakszervezeti Világszövetség titkára elmondotta, hogy a tanácskozás sok segítséget ad a világ- szövetség vezetőinek munkájához. Számos más felszólalás és Brutyó János válasza után a teljes ülés elfogadta a beszámolót. Ezután szervezeti kérdéseket tárgyaltak. Az ülés Bugár János- nét más munkakörbe történt távozása miatt eddigi érdemeinek elismerésével és elnöki tagságának fenntartásával felmentette titkári tiszte alól, és a SZOT új titkárává Geréb Sándornét választották. A teljes ülés Somogyi Miklós zárszavával ért véget. (MTI) Az ÉM 41. sz. Állami Építőipari Vállalat magas kereseti lehetőséggel budapesti munkahelyeire azonnali munkába lépéssel felvesz kőműves, áes-á!Iványozó9 burkoló, vízvezeték - és központifűtés-szerelő szakmunkásokat9 a felsorolt szakmunkások mellé kiszolgáló segédmunkásokat, továbbá kubikosokat és kőműves-, ácsipari tanulókat Ipari tanulóknak olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik a 8 általános iskolát elvégezték, vagy folyó évben végzik, s 16 életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a vállalat munkaügyi osztályán Budapest. V. József Atilla u. 18. * „ (39)
