Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

1964. június S. TOT,NA MECTFÍ NEPÜJSÄ0 7 fl gyógyultak az egészséges ember örömével dolgozni akarnak A borítékból el°kerfül° röntgenfel­vételt vizsgálva az orvos megálla pítja, hogy az illető, akinek tü­dejéről készült a felvétel, tbc-s volt. Múlt időben beszél az orvos, mert most már rehabilitáltnak, gyógyultnak nyilváníthatja bete­gét. A megyei tbc-gondozóintézet- ben egyre szaporodik a rehabili­táltak száma, akik miután egész­ségük helyreállt, ismét munkába szeretnének állni. A rehabilitálás — a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint — azt jelenti, hogy valakinek a becsületén csor­ba esett, s ezt a jogtalan sérelmet orvosolják. A rehabilitáció az or­vosi nyelv használatában a gyó­gyult felkarolását, a róla való gondoskodást jelenti, amelyet a munkaügyi miniszter 1/1964. (III. 27.) számú rendelete is meghatá­roz. A rendelet az üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint a meghatározott munkakörben gümőkór miatt csökkent munka- képességű r dolgozók védelméről szól. A végrehajtási utasítás meg­határozza, hogy a tbc-sek kötele­sek időszakos vizsgálaton megje­lenni. A vizsgálatokról készült röntgenfelvételek az illető anya­gához kerülnek, s képet adnak a gyógyulás folyamatáról. I íz intézet fu"ká3a a .ff 1 gyulttá nyilvá­nítással még nem fejeződött be. A rehabilitációhoz tartozik az is, hogy az egészséggel együtt az em­bernek visszaadják munkaked­vét, s amennyiben szakmájában nem dolgozhat, lehetővé teszik számára, hogy egészségének meg­felelő szakmában képesítést sze­rezzen. Az intézet orvosai, asz- szisztensnői emberi kapcsolatba kerülnek a betegekkel. Ismerik családi körülményeiket, ellátott­ságukat. Az intézet vezető főorvo­sa, dr. Reglődi József, a több éves gyakorlattal rendelkező dr. Vaj- dik Lajosnéra bízta a gyógyultak- kal való törődést, sorsuknak to­vábbi alakítását. Szép és nehéz feladat az ő munkája. A hosszas betegségből felépült ember tele van gátlásokkal. Sértődékeny és különösen nem bírja elviselni a sajnálkozást, részvétet. Elég any- nyi, hogy régebbi munkahelyén gyanakvással, bizalmatlanul fo­gadják. Ezen az állapoton segít az intézet, amikor törődik a re- habilitáltakkal. Elsősorban azokat kutatják fel, akik semmiféle szak- képzettséggel, iskolázottsággal nem rendelkeznek, s ebből követ­kezően nehezen tudnának elhe- lyézkedni. A felkutatást követi a második lépés: megkeresni azo- kaj; az üzemeket, termelőszövet­kezeteket, állami gazdaságokat, ahol felveszik őket szakmunkás- tanulónak. Vannak már olyan példák, mint V. J. esete, aki gyó­gyulása után tsz-ben mezőgazda- sági szakmunkástanulónak szer­ződött. V. J. mint tanuló megkap­ta a neki járó bért, utána pedig a szakmünkásfizetést. Az emberies­ség, a sokoldalú gondoskodás, a munka visszaadta önbizalmát, fi­zikailag megerősödött és olyan szorgalmasan dolgozik, hogy sen­kinek sem jutna eszébe a tőle va­ló idegenkedés. I Az orvosok ™u?­'■----------------------- káját, fáradozá­sát siker koronázza. Sokasodnak a gyógyultak, akik egészséges em­berként visszatérnek az életbe és igénylik a munkát, a foglalkozta­tást. Szekszárdon a tbc-ből fel­gyógyult fiatalok számára ápoló­nőképző tanfolyam indult, 20 rész­vevővel. A fiatalok munka mel­lett végzik a tanfolyamot. Mikor­ra végeznek, mindegyiknek lesz munkahelye, az épülő tüdőszana­tóriumban. Tavaly Csákváron vet­tek fel tanulókat, az elektromos szakmába. Az idén Mórahalmán (Csongrád megye) indítanak tan­folyamot. A tanulók mezőgazda- sági technikusi képesítést szerez­nek. Államunk nem kis anyagi áldo­zatot hoz a tbc megelőzéséért, ter­jedésének visszaszorításáért. Az intézkedések, rendelkezések is ezt szolgálják. De van néhány dolog, ami nehezíti a rehabilitációs mun­kát. Az állam anyagi támogatása mellett azzal is foglalkozni kelle­ne, hogy a munkahelyeken ne fél­jenek azoktól, akik munkára je­lentkeznek. A gyógyultak az egészséges ember örömével dol­gozni akarnak, s ezt az örömet ne rontsa el a gyanakvás, az értet­lenség. ___________ Pozsonyi Ignácné To lna megyében járt a Televízió Lapunk közelmúltbeli cikke nyomán megyénkben járt szerdán és csütörtökön a Televízió egyik felvevő gárdája. A TV Híradó részére megörökítették a simon- tornyai vár jelenlegi helyzetét — azt, amit szóvá tettünk — és az idegenforgalmi érdekességgé vál­toztatható ozorai várat. Külön felvételeket készítettek a Szek­szárdi Állami Gazdaság nagy­arányú szőlőtelepítéseiről és az ezzel kapcsolatos tereprendezési munkákról. Nem fényűzésre szánt abrakfogyasztó paripák — Napi 40 itce tej — Coccin-kínai kakas — Borból volt quantum satis A hazai mezőgazdasági kiállítások történetéből 1848 után, a Bach-korszak ide­jén, hazánkban csak a gazdasági egyesületek tarthattak összejöve­teleket, rendezvényeket. Ezt a le­hetőséget használta ki a Magyar Gazdasági Egyesület, és 1857. jú­nius 6—12-e között megrendezte a „Gazdasági, termény-, állat- és gépkiállítást”. Ettől számítjuk a mai értelemben vett kiállításaink történetét. A kiállítást a Köztelek utca, az üllői út és a Kálvin tér által ha­tárolt, akkor még be nem épített területen rendezték. Mai szemmel nézve e kiállítás még kezdetleges rendszerű volt, de már érvényesült a teljesség igénye és a csoportbeosztás. A beküldő gazdaságokról és a ter­mékekről pontos leírást kellett adni, a bírálatok szakszerűbben folytak, a díjazások, az újszerű jutalmazások pedig ösztönző ha­tással voltak a kiállítókra. A kiállításra összesen 350-en jelentkeztek, 103 uradalmi gaz­daság küldte be productumait. A 77 kiállító gazda közül 21 nagy- birtokos, 44 középbirtokos és 12 parasztgazdálkodó volt. Az állatkiállításon 244 juhot, 80 lovat, 138 szarvasmarhát, 41 ser­tést és 65 baromfit mutattak be. A kiállítás sztárjai a juhok vol­tak, csempézett páholyokban he­lyezték el őket. ! „A budaörsi kincstári uradalom merinói ju­hai, annak az első merinói juh- nyájnak hazai ivadékai, melyet még Mária Terézia hozatott be Spanyolországból” — olvassuk az egykori beszámolókban. r A lovak során „nem fényűzésre szánt abrakfogyasztó paripák, de uradalmi tenyészállatok és pa­rasztgazdák igázására igen alkal­mas lovak szerepeltek”. A szarvasmarhákat a Boráros téren rögtönzött sátoristállókban 1 helyezték el. „Alig egyharmad itt a magyar fajta” — panaszkodott az egyik cikkíró. — „A többség svájcer, holland és más fajták­ból áll.” Látható volt viszont egy1 svájci tehén, melytől a helyszínen napi 40 itce (kb. 30 liter) tejet fej­tek. A sertésbemutató ez alkalom­mal szegényesebb volt, s ez an­nál inkább feltűnt, „mert már az 1855. évi első párisi világkiállí­tás során bebizonyosodott, hogy a magyar mangalicafaj első a- maga nemében”. „A tyúkászat új szenvedély ná­lunk — még gyermekcipőben jár. A Coccin-kínai kákas a tyúk mel­lett, mely pár az első díjat nyer­te, magyar kakas a világért sem volt látható” — jegyezte meg bosszankodva az egyik beszámoló. Növényi termelvényeket két nagy teremben mutattak be, de hazánk fő terméke, a búza nem volt illendően képviselve. „Borból volt quantum satis” — 1927 palack legkülönfélébb bort kellett a bizottságnak elbírálnia. Az első díjat az egyik tolcsvai aszú nyerte. A kiállításra meghí­vott angol újságírók és farmerek „nem győzték dicsérni a magyar nedű jóságát és sok nemes toka­jit vittek magukkal haza.” A körülbelül 500 különféle gé­pet bemutató tárlat volt a kiállí­tás legerősebb, legszínvonalasabb része. „A gépek korszakát éljük. Az ipar a haladást a gépeknek köszönheti, a gépek eszközölhetik a legnagyobb fejlődést a rhező- gazdaságban is” — írja az egyik tudósító, s „a gépek díszes és nagy csoportját látva”, lelkende­zik, „maholnap pansióba tehetjük a lovakat és ökröket, sőt aratók­ra sem lesz szükség”. A vezető angol gépgyárak jó üzleti érzék­ikéi felismerték, hogy az Alföld végtelen síkjain, a nagybirtoko­kon csak géppel lehet boldogul­ni, nagy számban hozták hát el gépeiket. A magyar gépek is meg­lepően jól szerepeltek. A híres Vidacs-féle eke, melynek első példánya már 1848-ban elkészült, szintén ezen a kiállításon vált közismertté és nyert a maga osz­tályában 350 Pft-os első díjat. A gyakorlati gépbemutatók, a pró­baszántások, a Howard-ekékkel végzett 16—20 hüvelyknyi (egy hüvelyk -)- 2,5 cm) mélyszántás a közeli Stahly-kertben folyt le. A nagysikerű kiállítás hat na­pig tartott. Belépődíj az első na­pon egy Pft volt, a továbbiakban 20 krajcár, június 9-én ingyen le­hetett megtekinteni. ,\A látogatók óriási tömege az egyik udvarból a másikba állandóan özönlött, s nagy megelégedettséggel szemlél­te a remek látnivalókat.” A kiállításról egyhangú elisme­réssel számolt be a hazai és kül­földi sajtó. Valóságos „diadal­ünnepet ült a honi gazdasági ipar” ezen a kiállításon. Dr. Sz. M. A Hőgyészi Állami Gazda­ság üzeme 2 fő gyakorlattal rendelkező motorszerelőt keres azonnalra. Fizetés meg­egyezés szerint. (33) HOCVAN UTAZOTT nyolcvan kanna tej? — Hogyan? A jó ég tudja. Még a vasutasok sem tud iák. Annyit melegében megá.lapi- tottak, hogy nem azzal a vonat- tál ért rendeltetési helyére — Komlóra —. mint amelyikkel, el­indították. Reggel a 6120-as személyvonat­tal küldik rendszeresen Dombó­várról a tejet Komlóra. Vagy a személyvonat elejére vagy a vé­gére csatolják a kalauzkocsit, amelybe berakják a nyolcvan­száz — esetenként változó meny- nyiségű — kanna tejet. S a sze­mélyvonat mszi magával a tejet Komlóra, ott kirakják, elviszik az üzletekbe, az üzletekből a fo­gyasztók haza. megf orralják es megisszák... Ha a tej megérkezik időben. Június harmadikén késett több mint háromnegyed órát Komlo város jónéhányszá,z családjában a reggeli, a jobbik esetben, a rosz- szabbik esetben nem tudtak csa­ládok százai reggelire tejet inni, mert késett a tej... Miért késett? A kérdéses nap déli tizenkét órájáig még nem tudták ennek az okát megálla- pí'ani illetékes szervek. Annyi derült ki mindössze, hogy nem a, 6120-as vonattal, hanem a 6130-as vonattal érkezett meg a tej Komlóra, amely vonat há­romnegyed órával később indul. Hogyan lehet ez? Sok variációt ki lehet találni Azt. hogy szárnyai nőttek a 6130-as vonatnak, és megelőzte a 6120-ast. s míg előz­te. addig titokzatos erők az •előbb indult vonatról lekapcsolták a kalauzkocsit, és rákapcsolták a későbbire... Ha -ez nem valószínű, akkor más eshetőséget is talál­hatunk. Például azt, hogy valaki, vagy valakik hanyagul végeztéje munkájukat. Mert 'a.z a szokás, hogy a két komlói személyvona­tot egymás végibe állítják. JjTehát a dombóvári állomás pécsi olda­lára az első vonatot, emögz — ugyanarra a vágányra — pedig a második-1 esetünkben a 6130-as vonalot. S szo' ás még az, is hogy a két vonat közé állítják a ka­lauzkocsit.. A kalauzkocsiba be­rakták a tejet. valamelyik jó vas­utas a kalauzkocsit nem az első vonat végére ak sztotta —. hogy korábban érjen a rendeltetési ál­lomásra. Annak ellenére, hogy papíron az első vonathoz tarto­zott a kalauzkocsi, a másodikra első kocsinak kapcsolták s így ért az első vonat helyett, a má­sodikkal Komlóra a tej.. Vagy más módon jutott a tej Komlóra? Ki tudja? Az esetben talán eg .szerű szó­rakozottságról van szó. Minden­esetre nagyon furcsa és érthetet­len. hogy a vasúton ilyen enyhén szólva, tévedések előfordulhat­nak .. Még megérjük azt. hogy felülünk a vonatra, hogy Buda­pestre utazzunk és valahol Ma- ma’ába érünk... ha nyáron lesz a MÁV e tévedése annak csak örülni tudunk. Ámbár a komlói lakosság a' dombóvári vasutasok tévedéséért. biztosak vagyunk benne, nem állít diadalkaput. Előzékeny kiszolgálásban részesítik kedves megrendelőinket a Tm. kisipari szövetkezetek mértékutáni szalonjai. Mindennemű ruhát, fehérneműt, cipőt a legújabb divat szerint készítenek. A szövetkezetek a legszebb anyagokkal rendelkeznek és így a megrendelő egyéni ízlésének megfelelően választhat. Szalonjaink a megye minden pontján megtalálhatók. (16) ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1,— Ft. vasárnapi és ünnepnap 2.— Ft Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számít. A Sárközi Népművészeti Szövetkezét textilipari tech­nikumi végzettséggel ren­delkező műszaki vezetőt keres. Ajánlatok: Sárközi Htsz, Decs, Kossuth utca 34. címre küldendők. (14) Rakodómunkásokat a Hő­gyészi Téglagyár tégla- és szénrakodáshoz felvesz. Je­lentkezés a gyárban, napi egyszeri meleg étkezés és szállás biztosítva van. (9) Értesítjük az érdekelt ügy­feleinket, hogy 1963. no­vember 1-től 1964. május 31-fg az átvételre nem került szappant 1964. já- nlus 15-ig kiadjuk. Ezen idő­pont után nem áll mó­dunkban azt kiadni. Srap- pankiadási napok: minden héten szerdán és szom­baton. Tolna megyei Szesz­es ödítőltalipari V. Szek- szárd. (241) Egy modern, fényezett háló, egy alig használt ülőgarnitúra eladó. Ér­deklődni: Szekszárd, Te­lefon: 25—15. Munkaidő alatt. (34) Építőipari techni­kusokat Paks és Dunaföld- vár munkahellyel,1 gyors- és gépírót, bádogos szakmun­kást, valamint kő­műves és ács ipari tanulókat felvesz a Paksi Járási Épí­tőipari Ktsz Paks, Marx tér 10. (30) Kőműves szakmunkás» kát és segédmunkásokat azonnali belépésre fel­veszünk. Bérezés: teljesít­mény alapján. V Jelentke­zés: a szövetkezet irodá­jában. Tolnai Épületkar­bantartó Ktsz. (229) Pécsett beköltözhető 2 szebás ház, 2 hold szőlő, buszmegállóhoz közel, víz, villany van, olcsón eladó. Pécs, Sallai u. J8. Varga. fi 3) A Nagydorog és Vidéké Körzeti Földművesszövet­kezet a kajdacsi presszós- fclatozójának vezetésűre I szakképzettséggel 'ende - ; kező házaspárt ketes. Je- j fortkezés személyese -, vagy j írásban az fmsz központi i irodájában. Felvétel ese­tén útiköltséget -.érí'tfnk. I m y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents