Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

1964. június 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 BOLTOSOK - tükör előtt Aki idegen, ellenőrgyanús — Különös gyakorlatlanság — Mire jó a vastag papír ? Járási szakszervezeti nap Tamásiban A Közalkalmazottak Szakszer­vezeti Bizottsága, a Tamási Járási Tanács VB. és szakszervezeti bi­zottsága rendezésében szombaton járási szakszervezeti napot tar­tott a Fornádi Állami Gazda­ság művelődési házában. Az el­nökségben helyet foglaltak dr. Jókay Lóránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Jova- novits Mihály, az elnökség tagja a Közalkalmazottak Szakszerveze­te kulturális osztályának vezetője, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság előadója, megyei és járási tanácsvezetők szb-titkárok. A tanácskozáson részt vevő 300 tanácsi dolgozó előtt Vidóczy László, a járási tanács vb-elnöke tartott beszámolót: „A tanácsi munka időszerű kérdései és a ta­nács feladatai” címmel. Az elő­adó foglalkozott a VIII. pártkong­resszus határozataiból adódó fel­adatokkal. A szakszervezeti munkával fog­lalkozva, megállapította: — A szakszervezeteknek jelentős szere­pe van az állami feladatok meg­oldásában. A hivatalvezetés szo­ros kapcsolatban a szakszervezet­tel, támaszkodik munkájára. A szakszervezet mint érdekképvise­leti szerv foglalkozik a dolgozók munkajogi, kulturális és szociális problémáival. A Közalkalmazot­tak Szakszervezeti Bizottsága jó úton jár, és betölti feladatát. Bí­zunk abban, hogy e szakszerve­zeti nap is tapasztalataival hoz­zájárul munkánk jobbá tételéhez, a VIII. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásaihoz. A tanácskozás beszámolója és a vita tapasztalatszerzés céljából is igen hasznos volt, és kidom­borította a járásban folyó köz- igazgatási munka jó eredményeit és hiányosságait. Első alkalommal tartottak szakszervezeti napot a tamási járásban. A tanácskozás eredményességét hangsúlyozták ki a felszólalók is. Dr. Jókay Lóránd, a Közalkalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára, a közalkalmazot­ti dolgozókról való gondoskodás problémáira adott választ. Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke eredményesnek értékel­te a szakszervezeti nap tanácsko­zását. — A dolgozók között, ahogy itt, a tanácskozáson is tapasztal­hattuk, a hangulat jó. Eddig az időjárás is kedvez. A kölcsönös bizalom is megvan ahhoz, hogy még jobb eredményeket érhessünk el munkánkban — mondotta töb­bek közt. A tanácskozás politikai tartal­ma mellett a szervezés terén is tapasztalatot adott a résztvevők­nek. A szünetben a tamási gim­nazisták kulturcsoportja adott rö­vid műsort, majd a meghívottak közös ebéden vettek részt. A Fornádi Állami Gazdaság vezető­sége jó házigazda módjára gon­doskodott arról, hogy a tanács­kozás résztvevői jól érezzék ma- magukat. Megkezdődtek a szóbeli érettségik A tükröt a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készítette a megye boltosairól. Ez tulajdonkép­pen görbe tükör, elsősorban a hi­bákat mutatja, s azzal a céllal ké­szült, hogy a boltosok pillantsanak bele, vegyék észre a portájukon előforduló hibákat, okuljanak azokból — a vásárlók érdekében. A dolog úgy kezdődött, hogy köz­pontilag elrendeltek egy széles körű népi ellenőrzést a megyében. Erre a fogyasztók mind szélesebb körű érdekvédelmében volt szük­ség. Lássunk néhány dolgot a tükörből Amint a népi ellenőrzés is meg­állapította, meglehetősen gyakran folytatnak vizsgálatot a felsőbb szervek az egyes boltokban, tehát igenis törődnek a vásárlók érde­keivel. Ennek azonban van egy igen érdekes következménye. A boltosok általában jól ismerik vá­sárlóközönségüket, különösen fa­luhelyen pedig még azt is meg tudják, ha idegen érkezik a falu­ba, ezért minden idegen emberben ellenőrt látnak. Ebből következik, hogy az ellenőrök, akik megjelen­nek valahol, már eleve „gyanú­sak” és bármit kérnek a boltban, mindent pontosan mérnek szá­mukra. Ha abból indulunk ki, hogy a boltosok többsége eleve becsületes, tehát egyformán mér mindenki részére, fel kell tételez­ni azt is, éppen a tapasztalatok alapján, hogy az ellenőrnek pon­tosan mérő boltosok egy része kevesebbet mér a mindennapos vásárlónak. Csakhogy az ilyen bol­tosokat egyre nehezebben tudják elkapni a hivatalos ellenőrök. A közérdek viszont megköveteli, hogy napvilágra kerüljenek az ilyen súlycsonkítások, ezért nincs más megoldás, mint hogy a vásár­lónak egyben társadalmi ellenőr­nek is kell lennie. Ha a vásárló fi­gyeli a mérleget, nem tűri el, hogy akár egy dekával is keveseb­bet mérjenek számára, nem fo­gadja el a sört, ha például félig van a pohár, vagy az egyéb italt, ha kevesebb van a pohárban, mint amennyinek lennie kellene — ak­kor már eleve kevesebb lehetőség lesz a vásárlók becsapására. Az el­lenőrzés tehát akkor lesz hatásos, ha a hivatalos ellenőrök mellett minden vásárló szemmel kíséri a boltosok munkáját. Ez azért fontos, mert a legtöbb probléma éppen a mérések körül mutatko­zik. Ez nemcsak azokra az esetek­re vonatkozik, amikor a vásárló előtt mér a boltos, hanem az elő­re kimért áruk esetére is. A tamá­si járásban 70 csomag egy kilo­grammos, előre kimért lisztet el­lenőriztek. Ebből 37 csomag volt egyező, 19 csomag súlytöbbletes, 14 pedig súlyhiányos volt. A szek­szárdi járás egyik földművesszö­vetkezeti boltjában 20 cukorcso­magot mértek le, s valamennyi súly hiányos volt. Ugyanilyen ered­ményt mutatott a lemért 15 cso­mag rizs is. Amikor számon kérték a bolt­vezetőktől a hiányt, akadt aki az­zal védekezett, hogy fél a leltár­hiánytól. ezért mér inkább keve­sebbet. Akadt viszont, aki a gya­korlatlanságával próbálta igazolni magát. Ebben csak az az érdekes, hogy súlytöbblet véletlenül sem fordul elő „gyakorlatlanságból” te­hát annyira egyik boltos sem gya­korlatlan, hogy saját magát csap­ná be, inkább a vásárlóval teszi ugyanezt. Többlet általában rit­kábban fordul elő, legfeljebb a központilag csomagolt áruknál. Egyes áruk súlya a levegő ned­vességtartalmától függően válto­zik. Ez tovább bonyolítja a súly- csonkítással kapcsolatos ügyeket, mert néha valóban nehéz eldönte­ni, hogy az 1 dekás eltérést a bol­tos rosszindulata, vagy a páratar­talom megváltozása okozta-e. Só­nál, cukornál, lisztnél egyaránt előfordul ilyen. Megesik, hogy amikor becsomagolják az árut, pontos a súlya, de néhány nappal később csökken anélkül, hogy va­laki is hozzányúlt volna. Ilyenkor persze könnyen csorba eshet a bol­tos becsületén is. A hasonló ese­tek megelőzésére mutatkozik meg­oldás: megfontolandó lenne a csehszlovák tapasztalatok átvétele Ott is sok gondot okozott a sok­szor jelentéktelen súlykülönbözet, ezért növelték a központi csoma­golás arányát, s a csomagra nem azt írták, hogy egv kiló, hanem azt, hogy körülbelül egy kiló. Az áru súlya ugyanis a központi cso­magoláskor pontosan egv kiló, de a nem a boltos hibájából szárma­zó lényegtelen különbözetek így nem okoznak fennakadást. Ismét felszínre került — s nem először — a csomagolópapíroknál tapasztalható problémák soroza­ta. A drágább árut, például a sza­lámit, szívesen csomagolják vas­tag, súlyos papírba. A vásárlónak sokszor fel sem tűnik, de a való­ság az, hogy a 10 deka szalámijá­ból egy deka a papír. Nos, a pa­pír kilója közel sincs olyan ma­gas, mint a szalámié, amit bele­csomagolnak, ezért aztán a sok kis tételnél sok 20—30—50 fillér ma­rad pluszként a bolti pénztárban. Általános tapasztalat, hogy a na­gyobb zacskók a bennük lévő áru­tól könnyén kiszakadnak, s ilyen­kor ismét a vásárló károsodik. Mint a cikk elején mondottuk ez­úttal főként a hibákat szedték cso­korba. Ha a valóságban nem is mindenütt ilyen súlyos a helyzet, nem árt azonban e tükörbe nézni. B. F. Több fővárosi és vidéki gimná­ziumban hétfőn — az új vizsga- szabályzat alapján — megkezdő­dött a szóbeli érettségi. Kötelező tárgyak: a magyar nyelv és iro­dalom, a történelem, s a matema­tika. Választhatóan kötelező egy tantárgy a következők közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható, de nem kötelező leg­feljebb két tantárgy, a gimná­ziumban tanult rendes, vagy rendkívüli tárgyakból. Azoknak a diákoknak, akik szakosított tan­tervű — tagozati — osztályban végezték tanulmányaikat, a ma­gyaron, történelmen és matema­tikán kívül kötelezően érettségi vizsgát kell tenniök a szakosítás jellegét adó egy, vagy két tan- tárgyból is. A gimnáziumok és a közgazda- sági technikumok esti és levelező tagozatain az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsga június 3-án kezdődik és 10-ig fejezik be. A szóbeli érettségi képesítő vizsgá­kat a „felnőtt diákok” részére jú­nius 22 és július 15 között tart­ják. A nappali tagozatra vonatkozó könnyítések a dolgozók iskolái­ban is érvényesek. A középiskolák nappali, esti, illetve levelező tagozatain a 4. évfolyamokban az idén országo­san több mint hatvanezren feje­zik be tanulmányaikat. Ma kezdődik a TIT 4. országos küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat június 2-án és 3-án ren­dezi meg 4. országos küldöttgyű­lését a magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. A tanácsko­záson a TIT 22 000 főnyi tagsá­gának több száz képviselője és számos külföldi szakember vesz részt. A TIT által a küldöttgyűlésre meghívott külföldi vendégek kö­zül hétfőn Budapestre érkezett Dimitrij Danyilovics Brezsn yev professzor, a Szovjetunió összszö- vetségi Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatának elnökhelyet­tese, a Lenin Mezőgazdasági Tu­dományos Akadémia első alelnö- ke, Bóján Balabanov, a Bolgár Hazafias Arcvonal országos titká­ra, Robert Horák, a csehszlovák politikai és tudományos ismerete­ket terjesztő társulat főtitkára és Kurt Libknecht akadémikus, a Német Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat elnökségének tag­ja. Véget ért a szekszárdi sajtókiállítás vesznek munkájában, akik nem áldattak meg az átlagosnál na­gyobb felkészültséggel, viszont egy-egy szakterület érdekli őket. Ezek vannak többen, mint ahogy az életben is az átlagemberek al­kotják a többséget. S mivel az objektíve adott helyzet ilyen, mél­tán mondhatjuk: az ifjúság átla­gából fejlődik majd ki az a ko­rábbinál műveltebb szakmunkás- gárda, amelyikre hamarosan igen nagy szüksége lesz a szűkebb és tágabb hazának. Az élet sürgetően lémákat, siettetve kell szólni a szakkörök jelentőségéről. A befe­jezés előtt álló tanév mérlege fej­lődést mutat. Az egyébként nem elhanyagolható számszerűség azonban második helyre szorul, s inkább a dolog, tartalmi része ér­dekes. E szerint az iskolákban és művelődési házakban működő szakkörök az elmúlt 10 hónap alatt igen szépen megerősödtek. Mondhatnánk úgy is, megalapoz­ták következő esztendők munká­ját. Egy gond azonban a jó meg­alapozottság ellenére is kísért, s ez a tanév befejezését követő hosszú szünet. Ebben az időszak­ban csak arra lehet számítani, hogy a szakmával, vagy szak­tárggyal önmagát eljegyzett ta­nuló foglalkozik mindazzal, amit a szakkörben elsajátított, az úgy­nevezett „nagy átlag” azonban már kevésbé. És ez bonyolítja a dolgot, mert a szeptemberben kezdődő új tanévben sok min­dent elölről kell majd kezdeni, hiszen az idő megfakítja még ilyen távon is a gyermekek isme­retét. Valamilyen megoldást en­nek az időszaknak az áthidalásá­ra feltétlenül keresni kell. Nem lenne rossz, sőt igen jó lenne, ha a nyári évadban az iskolák sze­repét szakköri vonatkozásokban a községi művelődési otthonok ven­nék át, s nyújtanának otthont a foglalkozások számára. A nyári foglalkozás £££ tatás persze újabb elfoglaltságot jelentene a nevelőnek, aki ekkor tölti aktív pihenőjét. Mert a szün­idő a pedagógus esetében más, mint szokásos vakáció, hiszen a tanítónak, tanárnak fel kell ké­szülnie a következő oktatási év­re. Tréfás kis túlzással tanácsol­hatnánk: ha már lúd, legyen kö­vér, s a sok mellé illesszék bé programjukba a szakkörök nyári folytatását is. A tréfán túl azon­ban érdemes gondolkozni a meg­oldáson. s keresni alkalmat a te­hetségek és az általános képes­ségű szakköri tagok nyári foglal­koztatására. Az országban im­már nyolcadik he- yan rendezett „Hír­lap- és szakfolyó- irat-itaiállítás”-t « Posta Központi Hírlap Iroda, amely Szekszárdon má­jus 31-én zárta be kapuit. Ezt az or­szágos jellegű ki­állítást négy na­pon át. mindvégig nagy érdeklődés kísérte Szekszár- dorn. Ezt bizonyít­ja, hogy üzemek vállalatok do'go- zói, valamint az iskolák csoportos látogatást szervez­tek. A kiállítás iránti érdeklődés tetőfokát a zárás Papján érte el, miért is a zárás óráját meg kel­lett hosszabbítani. A kiállítás elérte célját. Igen színes és változatos volt a be­mutatott lapok skálája. Az egy­szerű tájékoztatástól a leg­magasabb szintig minden meg­található volt itt. A vendégkönyvbe több mint 2400 látogató írta be hevét. Az összlátogatók száma több volt háromezernél. A diákság közül is sok volt' a látogató. Az isko­lák csoportos látogatása során mintegy 750 diák tekintette meg a kiállítást. A kiállítás megnyerte a dol­gozók tetszését, ezt bizonyítja a vendégkönyvbe írt számtalan be­jegyzés is. A kiállítás tartama alatt a helyszínen a látogatók többféle újságra, műszaki lapra és tudo­mányos folyóiratra fizettek elő. A fiatalság egyébként nagy ér­deklődéssel szemlélte a legelső magyar újságokról készített fény­képeket. közte a 260 éves Rá- kóczi-szabadságharc hadiújságját. Úgyszintén az 1919-es Tolna me­gyei Vörös Újság megfakult, de új életet hirdető lapját, továbbá a felszabaduláskor Szekszárdon megjelent legelső . újságot, az Igazságot. A Posta Központi Hírlap Iroda propaganda-szolgálah igye­kezett megfelelni feladatának, amikor Szekszárdon a sajtó- kiállítást megrendezte. Sz. I. U. M.

Next

/
Thumbnails
Contents