Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

m Június 25.

tOLNA MEGYEI NEPŰJSAf?

O

Hol vannak a tartós gyermekcipők?

Az országgyűlés vitáiban elhangzott, a sajtó hasábjain is már számtalanszor megjelent az elmúlt években a szakemberek ígérete arra vonatkozóan. hogy javítják a gyermekcipők minőségét. Valljuk meg. ha van is előrehaladás a cipők tartósabbá tétele terén a kívánatostól még messze vagyunk. A gyermekcipők. szandálokjzé- pek, csinosak, formásak s a szülők is szívesen ajándékozzák meg ilyennel a gyerekeket — de azért nem havonta A szülők — akik olykor havonta kéthavonta 1 énvtslensk új cipőt. szandált venni a gyerekeknek —. az egykor oly tartós gyermeklábbelire gondolnak, s nem egyszer hallhatta tőlük az eladó jó lenne néhányszo- rosára megemelni e cikkek élettartamát

Gyerekeink a meleg nyár ellenére sem mondanak le a futballozásról, a íut- kosásról. ezért más úton kell keresni a cipők tartósabbá tételének lehetőségeit Mondjuk a felsőrész és a talp jobb összedolgozása révén.

A szülők után megkérdeztünk öt cipészt is. mondják el véleményüket ebben a kérdésben. Az öt közül négy azt val'otta hogy a cipő divatcikk. S mert a divat gyorsan változó, nem a tartós lábbelik kellenek, hanem a csinosak, szépek. Az emberek hamar megunják cipőiket. s újat vásárolnak. Az ötö.dik cipész szerint valóban divatcikk is a cipő. de nem ártanak. ha kicsit tovább tartana.

Lehet, hogy a felnőtteknél döntő a divat — ez sem általánosítható —. de azért a gyermekek lábbelijénél semmiképp sem a divat az elsődleges, hanem a ,.strapa”-bírás.

Az idei nyár még nem hozott annyi tartós lábbelit.amenv- nyit a szülők joggal elvárnak.

(KBJj

A Tolna megyei Népművelési Tanácsadó megszervezte a megye

ói szí tőmű vész-szakkörvezetőinek továbbképzését Szekszárdon. Az egyhetes bentlakásos tanfolyam — amely szombaton ér véget — időszaka alatt a részvevők előadásokat hallgatnak meg az ország különböző népművészeti tájegységeinek népi kultúrájáról és gyakorlatban tesznek vizsgát anról. hogyan használhatók fel a

különböző motívumok a szakköri munkában. A továbbképzésen 20 szakkör képviselteti magát, a szakkörvezetők a továbbképzés tapasztalatait többek között Pakson. Németkéren. Ozorán. Pincehelyen. Tamásiban. Dombóvárott. Kurdon. Döb- röközön^ Majoson. Bonvhádon. Tengelicen, Szakályban kamatoztatják.

Egy áldozat az orvosok elé kerül.

felbukkanásában. Ezúttal csendes, szerény, jóindulatú tanárnők és életrevaló, kedves, szép gyermekek kerültek a sírba. Szükséges a harc minden őrült lángszórós ellen. s ezt a küzdelmet — az egész emberiség érdekében — az általános légkör szakadatlan javításával kell kezdeni.

Mindenütt, ahol egy-egy embernek módjában áll katonai lángszórókat készíteni...

(tp)

A kölni merényletről

Szekszárdi piac —

mellékgondolatokkal

Világszerte megrázta az egy- ., ,,

szerű embereket a kölni tragédia. *fif — ;

Kőin egyike a legszebb nyugat- ; 4 fák* a,'

német városoknak. E város egyik | J|®. * . ti ’<, '

iskolája; a közelmúltban meg- *

rohanta egy őrjöngő ..ámokfutó . V

névszerim Walter Seifert. Láng- 'V!

szóróját a gyermekekre irányítót- *■ V . r ; *

ta, hogy elégesse őket. A kétség- . mm 11 beesetten védekező tanárnők kö- /' * 4L ^11

zül kettőt meggyilkolt, egy har- 1»

madikat életveszélyesen megse- f|> !&'' lUEPjjWjS

besített. Ezután az udvarról az sjjL - -."

..............iába menekülő gyermekek '

u

tán rohant, s ott meg mindig pusztított lángszórójával. Az is- . ©fife*

kólái tantermet ábrázoló képűn- |Hl

kön jut lathatók a lángszóró ál- r tál megpörkölt bútorok. Mintegy ■tt kolás gyermeket szállítottak kórházba. de j jelenlévő 380 £ i;

r yo ou K közül igen sokat kóny- HK-;. iV nyebben sebesüett meg. A 42 '*■ í- '

éves gyilkos merénylő, aki állító- pr,

lag elmebeteg uoSt, tóflfc-títtía»-<áar «j-vos megkísérli a merénylő gyilkos lett. életének megmentését.

sábjain. Hey.e ostoba „őrmesteri” törekvésekkel jellemzi a nyugatnémet hadsereg kiképző módszeA merénylő fegyvere: a lángszóró*

Azok a kisfiúk és kig&nyok, akiket Seifert megtámadott.

Mit szöl mindeltfeez a napa k«ó- fiikás?

Anélkül, hogy eccífteíHé a szen- eóc lóban vájkálást, megállapíthat néhány rideg tényt Gyilkosok & merénylők, nyilvánvalóan nemcsak Etyugat-Né- metországban vannak. De ahol a gyilkosok és merénylőik a modern haditechnika eszközeit alkalmazzák, ott valószínűleg hangsúlyos

a társadalmi háttér is. Walter Seifert mindössze 42 éves volt Bogeszméje a tömeggyilkosság —•: katonai lángszóróval. És miután hadiállapotok nincsenek — ő maga teremtette meg a hadiállapotot. Tébolya abból a szellemből is táplálkozott, amelyet Heye, a Bundeswehr inspektora — parlamenti felügyelője — oly hevesen támadott meg a Quick haliéit. Arról ír, hogy a katonákat leszoktatják a gondolkodásról, rá nevesük a gyilkolásra, önmagukból levetkőztetik őket, hogy a hadigépezet engedelmes eszközeivé váljanak.

Ott, ahol a neofasizmus, a re- vanstzmus és a militarizmus megint polgárjogot nyerhet — ott van valami „törvényszerű” a Walter Seifert féle „elmebetegek”

Reggel négy órakor már igencsak kezdődik. Kosarak, zsákok terhe alatt szinte roskadozó asz- szonyok érkeznek. Lovas kocsik, teherautók állnak meg a legkülönböző áruval rakottan. Sürgés, kiabálás, még mielőtt az igazi vevők megérkeznének, máris igazi „sokadalom”. Egy pillanatig sem irigyeljük a szekszárdi piacra néző ablakok mögött aludni próbálkozókat. Később megnyílnak a sátrak, melyekben a női műanyagtáskától az annyiszor megírt és még mindig árusított falvédő giccsekig minden kapható. Az árusító asztalokon úgyszintén bőség, bár ma — szerdán — maradnak üres helyek, a leghátsó sornak már csak felénél állnak árusok.

Á

vnsárlnL folyama hajna- VdodriöK lok hajnalán

még csak szivárog, öt és fél hat között hirtelen bő folyammá duzzad, aztán ismét apadni kezd, hogy a késő reggeli órákban ismét elkezdődjön az áradás. Majdnem kizárólag nők jönnek, a piac elsősorban nőknek nőkkel vívott : harcainak csatatere.

— Maguk összebeszéltek! — állapítja meg egy fiatalasszony, amikor már a harmadik helyen ■is 13 forintért vehetné a császári és királyi színű kiskacsát.

— Dehogy beszéltünk, dehogy beszéltünk, aranyoskám! — tiltakozik az eladó és bizonyságul felhívja a figyelmet a kacsák étvágyára. — Nézze, hogyan falnak!

A fiatalasszony azonban láthatóan tisztában van azzal, hogy a kiskacsa falánk jószág és tovább lép. A következő árus. kivételesen egy férfi, már 14 forintjával kínálja a kosarában hápogó apró- népet.

Odébb kötözött lábú baromfi, majd virág, eper, cseresznye, zöldség. A csarnoképület melletti szegletben nagy pult. három asz- szony is méri a kertek terményeit. Előttük tolongás. Sejthe- tőleg valamilyen nagyobb gazdaság. alighanem termelőszövetkezet, árusítóhelye. Ez azonban csak találgatás, itt épp úgy. mint egyik-másik haáonló asztalnál.

Hal óra után

nek árusok. Egy sátorozó Trabant gépkocsival, a másik Skoda Octa- viával jön. Nem is ők ébresztik a gondolatokat. Hanem azok az asszonyok, akik egy zsonglőrnek is becsületére váló ügyességgel tömött rufíáskosárnyi csomagokat egyensúlyoznak a fejükön, miközben a kezük is tele van egy-két tízkilónyi áruval. A közlekedési csatlakozások véletlenje később hozta őket és mire elmennek, jócskán végére járunk majd a délelőttnek. Következik a hazavonatozás, buszozás. értékes órák elveszejtése, a sokszor egyáltalán nem közeli lakhelyig, összegezve: számokban alig kifejezhetően iszonyatos ez a munkaerő- és időpocsékolás, ami egy- egy piacnap alkalmával végbemegy! Akaratlanul is eszünkbe ötlik néhány Pest és Vas megyében látott példa, amikor — a szekszárditól igencsak nagyobb fővárosi vagy szombathelyi piacokra járó — távollákó asszonyok közösen szállították és értékesítették házuk tájának' terményeit. Egyetlep szállítóeszköz két tucatnyi háztartásból származó áru továbbítására is képes, a haszon visszatért a házhoz, de ugyanakkor az asszonyok otthon maradtak és ismét csak hasznot hajthattak: — elsősorban a termelőszövetkezetek földjein.

llvP«IllinpL a szekszárdi

IiyCSIlHUCK piacon egyelőre még nyoma sincs. Egyre jobban perzsel az égen felfelé emelkedő nap. Kendők alatt verejtékező asszonyhad kínálja áruját, dicsér, vitatkozik, ágál, rábeszél, tartatja a tekintetét és szeme sugarával ís igyekszik minél több vásárlót a kosarához bűvölni, édesgetni. Zajlik a szekszárdi piac.

(ordas)

Díszítőművész szakkörvezetők továbbképzése Szekszárdon