Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

4964. június 23. ÍOLNA MEGYEI NEPCJSAÖ Ki a gazdája? Hogy kié ez a masina, egyelőre rejtély. Még az is, hogy micsoda tu­lajdonképpen. Annyit a laikus is megállapíthat, hogy valami ele­vátorféle, de hogy hol használják, és mire, ezzel kapcso­latban nem sike­rült semmit sem megtudnunk. A szekszárdi gim­názium udvarának egyik sarkában áll közel egy éve. Az­óta már lassacskán benövi a gaz, „esze geti” a rozsda. A villanymotor hiányzik róla, sen­ki sem tudja, hogy szabályosan szerel­ték-e le, vagy egy­szerűen valaki el­lopta. Mint ahogy azt sjm lehet tudni hogyha a gimna­zisták feldarabol­nák és eladnák ócskavasnak, egyáltalán keres­né-e valaki. Mint Horvay elvtárstól, a gim­názium igazgatójától megtudtuk, a tavaly ősszel megrendezett me­gyei újítókiállításon „szerepelt” több más mezőgazdasági géppel együtt ez a gép. A többit azóta már apránként elszállították, ez itt maradt, ö sem tudja, kié és még kinyomozni sem lehet, hi­szen még leltárcímkét, vagy vala­mi más feliratot sem találtunk rajta. Pedig a gép bizonyára mégis­csak valakié. És erős a gyanúnk, hogy ez a „valaki” nem magán- személy, hanem vállalat, állami gazdaság, vagy gépállomás lehet. Mindenesetre olyan intézmény, ahol évenként — talán még ne­gyedévenként is — leltároznak. A leltározásnál nem hiányzott ez az elevátor? Hasonlóan ahhoz, amikor a rendőrség köröz valakit, most mi is e módszerhez fordulunk. Talán olvasóink segítenek megállapítani ki a gép gazdája. Még jobban örülnénk, ha maga a „gazda” je­lentkezne és elvinné a masinát, ami bizonyára valami munkára csak alkalmas, hiszen újítási kiál­lításon mutatták be. (J.) A legjobb aratók jutalmazása Megyei verseny az állami gazdaságok kombájnosal között — A gépállomásokon házi verseny — Megyei céljutalom a vezetőknek Megyei tü oltóverseny Bátaszéken A Tolna megyei Tanács VB tűzrendészet! bizottsága június 28- án rendezi meg a megyei tűzoltó­versenyt Bátaszék községben. Ezen a járási versenyeken leg­jobb helyezést elért önkéntes csa- \ patok mérik majd össze erejüket. A verseny résztvevőit Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke köszönti. A tűzoltóverseny prog­ramjában szerelési gyakorlatok, tűzoltási bemutatók szerepelnek. Még aznap sor kerül az ered­ményhirdetésre és a díjkiosztás­ra. Költséges hazug az igaz út — ítélt a Bach András paksi lakos buzgó I híve volt a halászatnak. Hosszú j időn keresztül előírásosan meg­váltotta halászjegyét, legutóbb j azonban vonakodott ezt megten- ‘ ni. noha Mező Benő halőr — ha- j tósági személy — ismételten fi­gyelmeztette kötelességére. A ha­lászattól természetesen eltiltották. | Március 28-án hosszú italozás után saját motorcsónakjával sze­mélyszállítást végzett a túlsó partra, majd visszatérve megron­gálta a halőr hálóit, később pedig erőszakoskodott vele. A bíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntettében ás egyrendbeli ittas járművezetésben mondta ki bű­nösnek és öt hónapi szabadság- vesztésre, valamint hatszáz forint Körülkőtőste sag — Legjobb paksi járásbíróság pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását Bach büntetlen elő­életére való tekintette] három évi próbaidőre felfüggesztették, de az jogerős. • A nagykorúság határát éppen csak, hogy átlépett Demecs Fe- rencné, Ruff Juliannát hamis tanúzásban találta bűnösnek a já-. rásbíróság. A fiatalasszony szem­tanúként tett tanúvallomást egy olyan verekedés! ügyben, mely­nek színhelyétől ezernyolcszáz méterre — tehát látó- és hallótá­volságon kívül — tartózkodott. Büntetése háromhónapd szabad­ságvesztés. Ugyancsak a paksi járásbíróság hozott végzést Cziráki György du- naföldvári lakos ellen, akit ittas állapotban elkövetett gépjármű- vezetésért ezerkettőszáz forint pénzbüntetéssel sújtottak. Az aratás idejére többféle ver- ' senyt hirdettek me,g a megye ál-! larni gazdaságaiba^ és gépállomá­sain. A versenyek' győztesei szép jutalmat kapnak. Minden állami gazdaságban van egyéni verseny a kombájn- vezetők és aratógép-kezelők kö­zött. Ezenkívül megyei versenyt hirdetett az Állami Gazdaságok megyei Igazgatósága, a kombáj- nosbrigádok részére. Egy-egy bri­gádba 2—4 gép tartozik és a győz­tes brigád mindegyik kombájn­vezetője 1200 forint jutalomban részesül. A második helyet elérő brigád tagjai 900, a harmadiké pe­dig 600 forint jutalmat kapnak személyenként. Minőségi követelmény ebben a versenyben, hogy három százalék­nál kisebb legyen a szemveszte­ség, a szalmakupacok egyenes vo­nalban álljanak, és a tarló a lehe­tőségekhez képest, minél alacso­nyabb legyen. Szűcs József, a me­gyei igazgatóság tervcsoportveze­tője azt mondja, hetenként jelen­tés készül a verseny állásáról, és híradóban közlik a gazdaságok 1 dolgozóival. A gépállomásokon nagy jutalmaikat tűztek ki az ara­tásban részt vevő 'traktorvezetők­nek. Megyénk valamennyi gépál­lomásán lesz házi verseny, de me­gyei versenyt nem hirdettek a kombájnosok és aratógépkezelők részére. Megyei versenyt csak üzemek között rendez a Gépál­lomások Igazgatósága, s céljutal­mat tűzött ki a vezetőknek. Juta­lomban részesül az első három gépállomás, valamint a két gépja­vító állomás igazgatója, főmérnö­ke, főagronómusa. főkönyvelője és műhelyvezetője. A céljutalom nemcsak az aratásban elért ered­ményekkel kapcsolatos, hanem az egész nyári munka alapján ítéli meg az igazgatóság. A feltételek: 1. Az egy szántótraktor-egységre, jutó legmagasabb normálhold- és műszaknorma összteljesítmény: 2. A tavaszi-nyári együttes terv túl­teljesítése, 3. Az összevont aratá­si terv túlteljesítése, 4. Kombáj­nonként két ember (gépkezelő) biztosítása az aratás befejezéséig, A gépjavító állomások versenyé­nek jutalomfeltételei: 1. A kom- bájnolási terv 110 százalék felett való teljesítése. 2. Kombájnonként az aratás teljes elvégzéséig két ember biztosítása. A harmadik felvétel a gépjavítással kapcsola­tos és a harmadik negyedévre vo­natkozik. Tolna megyében ezeken a versenyeken kívül a KISZ és a MEDOSZ megyei bi­zottsága meghirdette az ifjú kom- bájhosok versenyét, amely az egyéb ifjúsági versenyekhez tar­tozik.' A mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó fiatalok szocialista munkaversenyében ugyancsak ér­tékes jutalmakat kapnak a leg­jobb, legszorgalmasabb kombájn­vezetőik. Elkészült a zombai gyermekotthon a földgolyót J Béreljen... A zombai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet átadta oktatási célokra a Paradicsom-pusztai kas­télyépületet a hozzá tartozó par­kos résszel együtt. Az illetékesek annak idején úgy döntöttek, hogy a kastélyt gyermekotthon céljai­ra alakítják át, s ehhez biztosí­tották a szükséges anyagiakat is. Az épületen nagy átalakításokat hajtottak végre, s természetesen új külsőt is kapott az ódon épü­let. Az átalakítási munkálatok és a tatarozás — amelyet nemrégi­ben fejeztek be —• egymillió 200 000 forintot tettek ki. Megfe­lelő lakóhelyiségek, mosdó, kony­ha, étkezde, s tantermi rész áll rendelkezésre az épületben. Úgy tervezik, hogy 50 állami gondo­zott gyermeket helyeznek majd itt el. A gyermekotthon augusz­tus elsejével kezdi majd működé­sét. Igazgatója Misóczki József lesz, a többi tanerőt ezután biz­tosítják, a technikai személyzeti már rendelkezésre áll. — Tudják, mióta élnek kötélgyártók a földön? — kérdezi Rubold Ferenc, az idős tolnai kötelesmester. Természetesen nem tudjuk. — Amióta szent Pé­ter Cecén mulatott! __ 7 — Azt tartja a me­se, hogy amikor Pé­ter Cecén mulatott Jézussal, kedve kere­kedett neki is a cso­datételhez. Levágta a fejét valakinek, hogy majd utána visszara­gasztja. Megtette, de fordítva, az illető mindig hátrafelé né­zett. Erre mondta az­tán Péter: „Nem baj. kötelesnek majd jó lesz!” Az anekdota a fog­lalkozás mozdulataira céloz. Miközben a kö­tél kiszalad ujjai kö­zül. a gyártó mester valóban sűrűn tekint hátrafelé. Rubold Fe­renc éppen hatvanegy éve. Tizenkét eszten­dős korában kezdte a mesterséget* Fajszon. Apja az Óbudai Ha­jógyár kötélgyártó műhelyében dolgozott nagyapja még Sankt­Pöltenben. de szintén a szakmában. Hat­vanegy év glatt annyi kötél került ki a keze alól. hogy nyugodtan körül lehetne tekerni vele a földgolyó* va­lahol az Egyenlítő tá­ján. Ma elsősorban istrángot, kötőféket, marhakötelet, rudazó- kötelet gyárt, egyszó­val mindazt, amit a gyáripar nem. — Miért? — Sudaras, vagyis elkeskenyedő kötél előállítására egyelőre csak a kézműipar al­kalmas. A kisebb kötelek benn készülnek a színszerű hatalmas műhelyben. Odakinn a kertben is áll azon­ban a fonókerék, csak a zsinórtartót kell ki­hozni és készülhet a százméteres ladikhú­zó zsinór, aminek a súlya egy kiló húsz deka, de ha vasta­gabbra sodorják, le­het hét kilogramm is. A zsinórtartó egyéb­ként — egy állvány­szerű. keretes beren­dezés — újítás. — Lehet úgy száz­ötven éves, — véli Rubold mester. A kötélgyártás időt­len régi technikával dolgozik. A másfél évszázados újítás for­radalmi volt, egy em­bert megtakarított. Most már ketten el­végzik azt a munkát, amihez azelőtt hár­man kellettek. — Kik a vásárlói? — érdeklődünk. — Magánosok és ter­melőszövetkezetek. Utóbbiak Bogyisz- lóról, Fajszról és Kaj- dacsról is eljárnak Tolnára az öreg mes­ter gyártmányaiért. — Utánpótlás? Szomorúan rázza a fejét és nehezen lé­legzik: — Az nincs! Kiha­lóban van a mester­ség. A nehéz légzést nem a kor. a szakma okozta. Foglalkozási betegség, már Rubold bácsi apja is ebben szenvedett. A kender­por lerakódik a tüdő­ben. Nemcsak szép. hanem veszélyes is ez a halálraítélt mester­Ordas Iván Ihéztartásá és gyermekei kikeket, [magnetofont, fényképezőgépet, rá­kdiót, kerékpárt, stb. a Belkeres­kedelmi Kölcsönző Vállalattól. ^Budapest. IX., Közraktár utca *30. Ez a hirdetés bizonyára Pesten fis olvasható. Hát igen. a főváros­iban is feltétlenül sok olyan ház- J tartás van, amelyből hiányoznak iá fentebb felsorolt holmik, és •amelyeket néhány forint díj elle­nében használatba lehet venni. De ezt a hirdetést lehet olVasni [a most kiadott Tolna megyei táv­ibeszél ön évsor hátáé borítóján is. [a borító belső oldala a Magyar I Hirdető reklámja, amely közűi a [szekszárdi, a paksi, és a tolnai Ikdrendeltség címét. Valóban, jó. [hasznos tudni a megye lakóinak. Ihol adhatnak fel hirdetést. De úgy 'látszik, jó tudni azt is. hogy • Pesten, a Közraktár utcában le­lhet bérelni háztartási és gyer- |mekcikkekel. stb... Mindössze néhány forintéit... Csak az útiköltség, ami számít, meg a,z a néhány forint, amit őrt elkölt az ember. Vagy talán a szekszárdiakra j gondoltaik a telefonkönyv szer-1 kesztői. miután minden járási , székhelyen van a Közraktár ut-1 caihoz hasonló — legfeljebb ki- j sebb méretű — kölcsönzőbolt, te- J hát onnan nem kell ezekért Pesl- : re menni. . Bl. 1 A'Vasipari Vállalat új mosópályáin egyszerre két gépkocsit lehet mosni. A gépkocsikat nem kell mozgatni, mert a mosó emelős szerkezetű. Az új berendezésnek köszönhető, hogy most már na­ponta negyven gépkocsi karbantartását el tudja látni a szerviz.

Next

/
Thumbnails
Contents