Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
1964. június 21, Tolna megtei nüpüjSAö 7 Borsó-folyam A gyár „kihelyezett részlege” Dunaszentgyörgyön, a tsz-major mellett. Itt csépelik a lekaszált borsót. A „szalma” itt marad, a nagy fehérjetartalmú takarmány a termelőszövetkezeté marad. Az osztályozott és előfőzött borsót víznyomás tálóhoz. továbbítja a szelekAz autokláv-terem. Húsz autokláv sorakozik egymás mellett, ezekben melegítik fel — nyomás al.'.lt — i hőfokra a lezárt üvegeket, hogy az esetleg még bennük lévő baktériumok, gombák elpusztuljanak. A „folyam” itt ered a környéken, legalább húsz helyen. Ahol termelik a zöldborsót. A „torkolat” — egyelőre — a Paksi Konzervgyár . készáruraktára, ahol üvegekbe rakva várják a borsó- konzerves üvegek az elszállítást. Mprt rövid, pár hetes pihenés után folytatódik az út a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, vagy valamelyik másik országba. De most vegyük szemügyre kicsit-, közelebbről azt az utat, amit a borsó a termelőhelytől a raktárig megtesz, és amelynek miniden részletét pontosan meg kell határozni, valóságos menetrendet kell róla összeállítani. Mert talán ez a legfon,tosabb. Hogy minden óraműpontossággal menjen. Ne legyen a gépeknél állásidő, a gépek, berendezések folyamatosan dolgozhassanak. De ne forduljon elő torlódás sem, mert a borsó — különösen ebben a nyári melegben — gyorsan romlik. Folyamatosan, pontosan annyi borsószem érkezzék a gyárba, mint amennyit fel tudnak dolgozni. így tudják a párhetes borsóidény minden napját, óráját a legjobban kihasználni. A „menetrend” kidolgozása már hónapokkal a szezonnyitás előtt megkezdődik. Kint a termelőszövetkezetekben és a Biri- tói Állami Gazdaságban, a vetésnél. A folyamatos, ütemes anyagellátás legelső feltétele az, hogy ne egyszerre érjen be az összes borsó. Ezért mindenütt két—három fajta borsót vetnek, korait, és későit is, és a vetést sem egy napon végzik el, hanem olyan ütemben, ahogyan majd a gyár igényli a borsót a három gyártóvonal részére. Ahogy közeleg az érés ideje, újból mozgásba jön a gyár termeltetési csoporttá». Megbeszélik a borsó termelésre szerződött húsz termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vezetőivel (húsz környékbeli tsz 725, a‘;Biritói Állami Gazdaság 400 hoki cm termel borséi a Paiksi * JSSSiEervgyárnak \ hogy hol, mikor kaszáljanak. Ahogy beérik a borsó, megindul a hatalmas, felkészült és felkészített apparátus. A gazdaságokban munkába állnak a kaszáló- gépek, a vintatók, megindulnak a borsócséplő gépek. Néhány évvel ezelőtt még kézzel szedték a borsót, és hüvelyesen szállították a gyárba. így azonban nem lehetett növelni a termelést és feldolgozást. A jelenleg feldolgozásra kerülő barsómennyiség kézzel való leszedése legalább 1500—2000 dolgozót igényelne. Most, amikor különben is a mezőgazdaságban sokfelé kell a munkáskéz, lehetetlen lenne ennyit borsószedésbe beállítani. A cséplőgépek megoldották a problémát: jelenleg Biritón, Dunaszentgyörgyön és a gyárudvarban kót-két borsócséplő gépe működik az üzemnek, Né- metkiéren és Madocsán egy-egy. A lekaszált borsó hat—nyolc órát fonnyad — legalább ennyi kell, hogy könnyebben csépelje ki a gép — majd a gépbe kerül. A tisztított borsószemet ládákba engedik, a teli ládákat pedig teherautóval viszik be a gyárba. Itt igen fontos a gyorsaság, a szervezettség. Mert attól kezdve, hogy a borsót lekaszálták, de főképp azután, hogy a szemeket elválasztották a hüvelytől, minden perc drága lehet. Minél előbb a feldolgozó-vonalra, majd lezárt, sterilizált üvegekbe kerüljön. Ekkor lehet elmondani, hogy biztonságban van már, nem romolhat meg. Addig, ha valamelyik „állomásnál” többet Időzik a megengedettnél, nem lesz belőle jó konzerv. Éppen ezért „menetrendszerűen” járnak a teherautók cséplőgéptől cséplőgépig és viszik be a gyárba a borsószemet. A gyári szakemberek akkor elégedettek, ha a borsószem a csépiestül számított két órán belül a gyárban van. Újabb két óra múlva pedig — osztályozva, előfőzve, szelektálva, üvegekbe töltve, lezárva és sterilizálva. A gyárba érkező borsőszemet felöntik az osztályozó felvonójára, ezután már minden jóformán automatizálva megy. Az osztályozó négy—ötféle szemnagyság szerint osztályozza a szemeket — világító számlapos táblán jelzik a másik teremben dolgozó töltőknek, hogy milyen szemnagyságú borsó megy az egyes vonalakon, ugyanis egy üvegbe csak egyforma szemek kerülhetnek. Az osztályozott borsó közvetlenül jut a folyamatosan működő előfőzőbe, ahol — a szemnagyságtól függően 85—95 fokon főzik, majd hűtés után víznyomás továbbítja csővezetéken a szomszéd teremben lévő szelektálóba. Itt kihullanak a tört, léha szemek, egyéb idegen anyagok. A következő állomás az automatikus töltőgép, amely pontosan 55 deka borsószemet tölt egy-egy üvegbe, és feltölti lével is. Lapkázás, zárás után „sterilkosarakba” rakják az üvegeket és kocsival viszik át a sterilizálóba, ahol felvonóval emelik be az autoklá- vokba. A sterilizálás után egykét üveget kivesznek minden ko- sárból. Ezek a minták a labora- Szalagon érkeznek az üvegek a tórium es a termosztát részére, készáruraktárba, ahol az itteni A laboratóriumban gondosan munkásnők először a lapkákat tömegvizsgálnak minden minta- rölgetik le és zsírozzák be a rozs- üveget, — megvan-e az előirt dásodás ellen... töltősüly, mennyi a lé szárazanyag-tartalma, nincs-e a megengedettnél több törött, felrepedt szem az üvegben, stb. —, a termosztátban nyolc órára 40—45 fokos hőnek teszik ki a tele üveget. Ha nem volt tökéletes a sterilizálás, a hiba itt rendszerint „kiugrik”, vagy megzavarosodik a lé, vagy „felrobban az üveg. Akár a laboratórium, akár a termosztát kezelője hibát jelez, az egész kosarat, amiből a mintákat vették, néhány napig megfigyelés alatt tartják. A borsókonzerves üvegek a folyam” vécére jutottak, a raktárba kerülték. Természetesen a szállítás is gépi úton történik, a fal mellett, szalagon „utaznak” a raktárba az üvegek, közben le- töröligetik őket, beolajozzák a zá- rólapkákat. Huszonnégy óra sem telt el a borsó lekaszálása óta, és már itt tornyosulnak, a raktárban az akkor lekaszált, majd kicsépelt borsóval telt konzerves- üvegek. Most legalább háromhetes pihenő következik — ha esetleg egyik-másik tételnél valami rejtett hiba lenne, az ezalatt „kiugrik” —, majd ha nincs semmi baj, a borsó szállításra kész. Kétszázhatvan vagon borsókon- zervet kell az idén előállítania a Paksi Konzervgyárnak, 2 millió 80 000 ötnegyedes üveget kell megtöltenie zöldborsóval. Ennek több, mint felével már elkészültek, sőt, holnap már megindul a szállítás exportra. Négy vagont indítanak útnak a Szovjetunióba. A hónap végéig harmincat. JANTNER JÁNOS Fényképezte: TÚRI MÁRIA ...majd a raktárban „várják” meg a borsóval telt üvegek az elszállítást. A laboratóriumban — ugyanúgy, mint az üzemben — három műszakban folyik a munka. Állandóan ellenőrzik a nyersanyag, a fél- késztermék és a készáru minőségét.
