Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-03 / 128. szám
1964. június 3. TOI \'A MFC, TFT VtÍPŰJTSAfl Nem volt nehéz a szakítás A Sárköz síksága iskad^: borulata itt találkozik össze. Nem híres hely, hiszen még csak nem is község. A pusztai településeknél ugyan nagyobb, de önálló község* gé nem fejlődött, ezért aztán az egyik Köves-pusztának nevezi, á másik pedig egyszerűen Kövesd- nek, elhagyva a puszta szót, senki sem tudja, hogy tulajdonképpen melyik is a pontos. Kövesd néhány évvel ezelőtt még a szó teljes értelmében sötétségben élt, mert nem volt villany, a házakban petróleumlámpák pislákoltak. Most már van. — Néhány éve befejeződött a megye községeinek villamosítása, s most az ilyen félreeső helyeken, kültelkeken a sor — mondotta Baki János, a Déldunántúli Áram- szolgáltató' Vállalat üzemviteli technikusa, akivel ellátogattunk a községbe. Velünk volt Varga János üzemvezető is, ő azzal dicsekedett, hogy a néhány éve még sötétségben lévő Kövesden jelenleg már a szövetkezeti istállóban is villany világít. Betekintünk a szövetkezeti istállóba, ahol vagy hatvan göbö.ly hízik. Talán mondani sem kell, az állattenyésztők éppen oly könnyen megszokták az újat, mint az éjjeliőr, sőt az öreg, Lépő János, aki nappal ügyel a jószágra, már azon tűnődik, hogy mennyivel jobb lenne, ha a gyakran elromló benzinmotor helyett villanymotorral húzhatnák a vizet a kútból a sok állat részére. — Sőt, jó lenne, ha egy villany- motoros szecskavágót is beszerelnének ide az istállóhoz, mert-akkor nem lennének néha bonyodalmak a takarmányozás körül. Aztán benyitunk egy portára, ahol televízióantennára figyeltünk fel. Köszönésünkre fiatal asz- szony jön ki a konyhából, s vele kezdünk beszélgetni: — Igen, vettünk televíziót — mondja Schnidt Jánosné — márt ha már villany van, kihasználja a? ember. Kövesd ugyanis elég eldugott hely és igyekszik az ember kihasználni minden Szórakozási lehetőséget. Az épület minden helyiségébe - villanyégőt szereltettek, rádiót, mosógépet, rézsót használnak. A férj gépkocsivezető egy vállalatnál, a feleség pedig termelőszövetkezeti tag. Tehát mindketten ununkások "ás noha Kövesden, ezen a félreeső településen laknak. de lakásukhoz, otthonukhoz egy idő óta szervesen hozzátartozik a villamos energia. Nem is kérdem, hogy könnyű volt-e rrieg- szokni, mert hát kinek okozna nehézséget a kényelem, ki ne tudna „beletörődni” abba, hogy egy gombnyomás és világosság van a szobában, szól a rádió, a televízió, működik a mosógép. — Akad-e még petróleumlámpa a faluban? — érdeklődöm. — Van-e- olyan épület, amelyben nem ég villany? Ita aCCTfinU először rávágja, HL uOtfLUllj hpgy nincs olyan ház Kövesden. amelyben ne lenne villany, de aztán eltűnődik: mégis akad egy, vagy kettő olyan, ahol még petróleumlámpát használnak. — Hogy miért nem vezettették be, ezt nem tudhatom —7 így az asszony — minden családnak megvan a maga gondja. Megyünk tovább az utcán, meg is pillantunk egy épületet, amelyhez nincs leágazás a villanyvezetékről. — Szép. János vagyok — mutatkozik be á hᣠlakója, idős, vékony ember, látszik rgjtá. hpgy egészségileg sincs nála minden rendben. ...— Nem kellemetlen villany nélkül? — érdeklődünk, — Hm, megszoktuk mi ezt, petróleumlámpa nélkül éltük le egész életünket. Ha besötéledik, aludni mennek a gyerekek és éppenséggel semmi baj sincs amiatt, hogy nem ég a villany. Öt gyerek van a családban, a a legidősebb' már elmúlt húszéves, a legkisebb még nem jár iskolába. Elég szűkös anyagi körülmények közt él a család, így aztán az igénytelenség mellett az is közrejátszik, hogy bizony elég nagy megerőltetést jelentett volna a családnak, ha ki kell fizetni a villanyszerelési költségeket. — Ráadásul nem is a mienk a” ház —<■ ipondja Szép János — egyelőre senki sem tudja, hogy kié. mert az egykori tulajdonosát nem találják sehol, azért aztán, még ha lenne pénz. akkor is meggondolandó lenne ilyenre költeni, mert az ember nem tudja, hogy meddig lakhat itt. Találtunk egy másik házat is, ahol ugyancsak nem volt villany. Itt valami örökösödési, bonyodalom vari, s a benne lakók el akarnak onnan költözni, ezért nem vezették be a villanyt. Egy harmadik villanynélküli házban 70—80 év körüli öregeket találtunk. — Nekünk már riem sok van hátra ahhoz, hogy megérné a villanyt beszereltetni. A gyerekek, akik egyébként nem Kövesdpn laknak, azt szeretnék, ha itt eladnánk a házat és hozzájuk költöznénk — így Mayer János. Tehát mindössze rom családnál nincs villany. Másutt mindenütt könnyen szakítottak a régivel, s élvezik az elektromos energiát. Viszont érthetetlen, hogy a művelődési otthonnak szánt épületben sem ég a villany, mert nem vezetették be. Igaz, maga az épület eléssé rozzant, de egyelőre nincs másik ilyen, célra, s a kö- vesdi fiatalok nyilyán sokkal jobban éreznék magukat az olyan, helyiségben, ahol villanyvilágítás van. Annál is inkább, mert otthon már nagyon is hozzá tartozik a mindennapi életükhöz az új. Boda Ferenc Aparhanfi apróságok Évek óta a tiszta községek között emlegetik Aparhantot. Rengeteg ötlet merült fel arra az esztendők során hogyan lehetne még takarosabbá tenni ezt a két részből. Aparból és Hantból alakult falut. Az utóbbi időben azonban mintha fogynának az ötletek. Legalább is ez látszik a helybeli sütőüzem esetéből. vagy inkább környékének állapotából. Furcsán hangzik, de igaz tanács- ülési jegyzőkönyv is tanúsítja, hogy a legnagyobb tsitaságra igényt tartó üzem környéke a leggondozatlanabb a faluban. A körülötte csörgedező szennyvíz tömegével tenyészti a bacillust. kedvenc találkozóhelye a helyi és távolabbi vidékekről érkező legyeknek és szúnyogoknak. S hogy baj még nem történt, az egy kicsit a szerencsének is köszönhető. De miért támaszkodnak a sütőüzem gazdái a szerencsére, miért nem gondolkodnak inkább? Helyzetüket lényegesen megkönnyíti, hogy a községi tanács már több ízben hozott határozatot a helyzetmegváltoztatására. Ezek mindegyike azonban eddig pusztába kiáltott szó maradt. Következik Mint ahogy a példaadásra sem figyelt fel senki. Pedig másolhattak volna egy kicsit. Nem is kellett volna messzire m nni, csupán a földmüvessiövetkezet helybeli üzleteit megnézni. Ezeknél az átalakításokkal, korszerűsítésekkel párhuzamosan sikrrrel oldották meg a korábbi közegészségügyi problémák t. Az üzletek most tiszták, rendesek, s ebben a környezetben szívesen forog az ember az előzékeny kiszolgálók között. A község járdáin már kevésbé. Kissé érthetetlen, miért sürgették a helybeliek annak idején annyira a járdakészítést, amikor azokat inkább a keré'.párrs k. és a községben szórványosan kószáló ebek használják. Mert az emberek inkább a kevésbe biztonságos kocsiúton közlekednek. Ebből pedig már baj is lett:/ egy gyerek közlekedési balesete szenvedett, S ha az aparhantiak hamarosan nem változtatnak közlekedési módszerükön, nem biztos. hogy az elsőt nem követi majd a többi szerencsétlenség. a megyei verseny Az elmúlt- vasárnap hosszú hónapok munkájáról, felkészüléséről adtak számot a megye önkéntes tűzoltói, a járásonként megrendezett versenyeken. ; , A járási versenyekkel tulajdonképpen csak az első szakasz zárult le. Ezek győzteseinek az eddigieknél is keményebben kell dolgozni, hogy helytállhassanak a megyei versenyen, az országos verseny selejtezőjén, majd az'országos versenyen. Az idei küzdelmekre a megye önkéntes tűzoltó- testületeinek 218 raja, 2180 tűzoltója készült; 145 férfi, 14 női, 56 úttörő fiú, és három úttörő lány- raj. Ezekből összesen 52 raj küzd Bátaszéken, a megyei versenyen június 28-án a bajai selejtezőn, MoéV megy dofga a ? A régi nóta szerint: a juhásznak jól megy dolga. Csakhogy a végi juhászélet • romantikája is megkopott már. Elnyűtt a cifra szűr, helyette az esőkabát járjál A hodályban vetett ágyon is gokkal kényelmesebb aludni, mint a szabadban. Jónéhány esztendő eltelt, már azóta, hogy Sin Gyula bácsi elszegődött juhásztiak. Nem volt neki új a mesterség, pedig csak tizenhét éves volt akkor. Már csak azért sem, mert már apja is egész életét a Tisza-birtok legelőin töltötte. Ö maga sem akkor kóstolt bele először ebbe a „szakmába”, kilencéves korában kezdte kondásként. és csak később lett „előkelőbb” juhásszá. — Az Alföldön nagyobb nyájjal is könnyebb volt a legeltetés, mint itt Tolnában. Jobbak a legelők, és nem kell dombra fel, dombról le menni. Bizony gyalogolhat az ember eleget, mire jóllaknak a birkák. Húsz—húszonöt kilométer megvan minden nap. Kicsit fájnak már a lábaim. De ez olyan mesterség, amit nem lehet abbahagyni, vagy másra cserélni. Aki egyszer megszerette, az meg is marad juhásznak, élete végéig. Sin Gyula bácsi most a duna- kömlődi Szabadság Tsz juhásza. Három évvel ezelőtt hagyta ott az Alföldet és szegődött ide. Nem mintha jobban tetszene neki a dimbes-dombos Tolna, de úgy hallotta társaitól, hogy itt olcsóbbak a házak. Akinek pedig családja van, erre is kell gondolni. így hát Dunaköm'őJLön vett egy szép kis házat. A termelőszövetkezetbe csak a fele.sége lépett be. ö maga „fixért” dolgozik; 1600 forintot kap havonta a termelőszövetkezettől. Munkája reggel héttől naplementéig tart. Megállás nem sokszor van, a nyáj mindig arra megy, ahol jó füvet talál. Egyetlen segítsége van csak hozzá; a kutyája, az pedig elengedhetetlenül hozzátartozik a juhász portréjához. El is boldogulnak ketten, akármekkora a nyáj. — A mostani kutyám még nagyon fiatal. Sokat kell tanulnia. Az anyját még az Alföldről hoztam. Bírja még az is a munkát, pedig tizenhárom éves. De a kettőt együtt nem engedem. A kicsi mindenáron 1 azt akarja megmutatni, hogy 1 ügyesebb qz anyjánál. Ennek aztán mindig Verekedés a vége. Munkája nem sokban változott, de könnyebb lett. Nem kell napokat tölteni a nyájjal távol a családtól, ha elvégezte a dolgát, hazamehet. Azelőtt, ha betegség ütötte fel a fejét' az .állatok között, jobbára saját tudományára volt bízva a gyógyítás. Most pedig, ha valami adódik, szívesen kijön az állatorvos. A régi élet azonban sok mindenre megtanította. Öreg juhászoktól, régi gazdáitól leste el a tudományt, amelyet aztán féltve őrzött tovább. Most is hord a zsebében egy tégelyt, benne valami-, féle émelyítő szagú keverékkel. — Ez a sántázószer, mindig itt van a zsebemben. Sohasem tudja az ember, mikor lesz séükség rá. Egyszer, amikor még az Alföldön voltam, a tsz-ben rámbíztak egy beteg nyájat. Alig volt közöttük olyan, amelyik lábra tudott állni. Ezzel a szerrel kenegeltem őket; és hamarosan meggyógyult mindegyik. Az állatorvos aztán kérdezte: mit csináltam velük, hogy így rendbejöttek? Mondtam neki egykét szert, amiből készült, de mindegyiket nem árultam el. Ez már így szokás, a juhásztitkot nem szabad elárulni. A birkák rühösödése már egyre ritkábban fordul elő. De ha akad is, már nem a juhásznak kell ápolgatni őket. Fürdetéssel sokkal gyorsabban, jobban meg lehel oldani. A munka java még csak ezután kezdődik. Melegebb lesz az idő, hosszabbak a nappalok. Nemsokára a fejés is megkezdődik, akkor kell csak igazán korán kelni. Alig valamivel éjfél után, hogy mire megvirrad, készen legyen a fejés, ki Lehessen hajtani a nyájat. Igaz, több. pénzt is jelent. A kifejt tej húsz százaléka a juhászt illeti. Bojtárgyerek nincs mellette, egyedül végzi a munkát. — Bojtár most már nincs — mondja. — Nem nagyon jönnek a fiatalok, és ha jön is egy-kettő, apók sem bojtárok. Tanulók azok már, juhásztanülólc, vagy hogy is hívjam őket... Itt is van egy a termelőszövetkezetben, de az ö élete már egész más, mint az enyém volt. Sin Gyula bácsi fiai nem követik apjukat a mesterségben. Öle már más világban nevelkedtek, másképp gondolkoznak. Pedig mennyivel több a juhász becsülete is, mint régen voltde hiába,1 jobban érdekli őket az ipari szakma. A nagyobbik üvegcsiszoló lett Budapesten, a kisebbik meg kőműveskedik. — Én nem bánom, ők választották. Szeretni kell csak amit csinálnak, akkor boldogul az ember. Minek kényszerltsem őket. ha ahhoz éreznek kedvet. A puli összébb tereli a nyájat, a juhász cigarettái vesz elő, rágyújt. Azért a pipa is ott van a zsebében, azt is szívja még néha. Már inkább csak szokásból... KONYA JÓZSEF majd az országos versenyen való részvételért. Remélhetőleg a jó felkészülés a további eredményekben is gyümölcsözik, és önkéntes tűzoltóink ott lesznek az ország legjobbjai között. Megnyílt a Szekszárdi Szabó Ktsz n fűzőés fehérnemű- SZALONJA. Széchenyi u. 28 szám alatt, mindennemű javítást' is vállalunk. (250) Használt bútorait újjávarázsolja a Dunaföldvári Faipari Ktsz. MINDENNEMŰ BŰTOR javítását, átalakítását, fényezést, festést, kiváló minőségben, rövid határidőre vállalunk! (2) ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija. szavanxént hétköznap 1.— Ft, vasárnap- és ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon sze dett szó két siónak számít. Kőműves szakmunkáso- 1 kát és segédmunkásokat azonnali belépésre felveszünk. Bérezés: teljesítmény alapján. Jelentkezés: a szövetkezet irodájában. Tolnai Épületkarbantartó Ktsz. (229) 407-es Moszkvics személygépkocsi, 10 C00-et futott, eladó. Szekszárd, Munkácsy u. 3. (225) Modern kombinált bútor diófából, gyapjú epinglé- vel, tizenhárom darabból álló eladó. Sióagárd, Zrínyi 16. (236) Lerakatunk félévi leltározását június 26-tól július 4-ig tartjuk. Vegyianyag- lerakat, Szekszárd. (4) Rakodómunkásokat a Hőgyészi Téglagyár tégla- és szénrakodáshoz felvesz. Jelentkezés a gyárban, napi egyszeri meleg étkezés és szállás biztosítva van, (9) Eladó ház Szekszárdon, Baka u. 9., nagy kerttel, 36 ezerért. (10) Eladó 1 szoba, konyhás tdnyaépület, 400 n. öles szőlővel. Beköltözhető. Szekszárd, Nagybödő. (12) Értesítjük az érdekeli ügyfeleinket. hoqy 1963. november 1-től 1964. május 31-iq az átvételre nem került szappant 1964. június 15-ig kiad uk. Ezen idő- • pont után nem áll módunkban azt kiadni. Szappankiadási napok: mi. den héten szerdán és szombaton, Tolna megyei Szerzés üdítőitalípari V. Szekszárd. (241) Gépírónöt keresünk fé1- műszakos munkakörbe, je- hét nyugdíjas is. Cím a kiadóban. 1000 n. öl lóhere termése eladó, hidasdűlőben. Érdeklődni: Baka Józsefné, Szekszárd, Rózsamái u. 1. sz. (11) !
