Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
I 1664, június IS. TOLNA MEGYFI NflPÜJSAÖ A csibráki török átok Kis falu Csibrák. Ám, ha azt nézzük mennyi munkát ad néhány hivatalnak, igen nagy községgé minősíthetnénk. S ha pedig arról az oldalról közelítenénk hozzá, hogyan élnek itt az emberek azt mondhatnánk: török átok, a pereskedés veszedelme nehezedik rá. Miért, miért sem: ebből az egy utcánál alig nagyobb helységből annyi pereskedő kerül a a bíróság elé, hogy a számot nagyobb falvak is restellnék. Pedig az emberek többsége nyugodt, kiegyensúlyozott életet él. Van azonban néhány lakosa, aki pereskedésben, bajcsinálásban pótol mindenkit. V Ilyen feljegyzések tanúskodnak az állításunk mellett: Haraszti János kétszer tett feljelentést becsületsértés miatt Beck Katalin ellen. Kasza Istvánné Balogh Erzsébetet citáltatta bíróság elé a becsületén okozott sérelem miatt. László Julianna tettlegességgel párosult becsületsértés ügyében perelte be Orsós Istvánt. Acsádi István pedig rágalmazás miatt indíttatott eljárást Orsós József és Nyerges Erzsébet ellen. Véletlenül se higgye azonban senki, hogy az előbb felsorolt lista teljes: ezek csak esetek a több közül. A békétlenkedés szélesebb körű, s néha úgy gyűrűzik, mintha csakugyan átok ülne Csibrá- kon. A tanácselnök mesélte, milyen felfogást vall néhány ember, aki szinte mindig szerepel a bé- kétlenkedők között. Lakásügyről, szabálytalan lakáscseréről volt szó. Nyugtot sem hagyott , a községi tanácsnak, szinte mindennap megfordult az elnök irodájában. A törvény azonban pontosan azért törvény, hogy szabályozza a közélet normáit, s kötelező érvénnyel vonatkozzék minden állampolgárra. Segítség tehát nem mutatkozott, mire az illető azzal fenyegette meg az elnököt, hogy ő majd intézkedik. Az intézkedésből semmi sem lett, nem is lehetett, mert a törvény mindenütt egyforma. Mi következhet ezután? Nyilván az, hogy az illető tudomásul veszi: a törvénnyel. ellentétes módon járt el, s így nincs mód a segítségre. Máshol, más emberrel ez természetesen így alakult volna. De a szóbanforgó illető nem engedett a negyvennyolcból. Fogta magát és megvádolta az elnököt. Olyan híreket terjesztett róla, amelyek ha beigazolódnak méltatlanná teszik funkciója viselésére. Nem igazolódtak be, de az elnök mégsem tett feljelentést: mert inkább a józanságra alapoz, mint minden más egyébre. ^ Miért van elégedetlenség Csibrákon ? ______ H angzott el ezzel kapcsolatban olyan vélemény, hogy az emberek nehezen találják meg helyüket a változó, formálódó világban. Ez egy magyarázat, de nem teljes. A címben idézett török átoknak nem az új, hanem nagyon is régi felfogás az oka. Az, amelyik valamiként mindig az egyéni igazságkeresésben próbálta összegezni a nagyobbat, a társadalmit. De a helyzet éppen fordítva igazságos: az egyénnek kell alkalmazkodnia a nagyobb kollektíva szokásaihoz, felfogásához. Olyan társadalom még nem volt és nem is lesz, amelyik külön törvényeket alkotna az egyénre szabva, az egyes emberek kedvének, hangulatának megfelelően. Van a problémának egy másik oldala is. Említettük már, hogy csak az itt felhozott esetek menynyi időt pocsékoltatnak el különböző hivatalokkal. Lekötnek nagy adag, sokkal hasznosabbra fordítható energiát, s a bíróságot túlzsúfolják a tyúkperek, a gyakran semmitmondó, s még kevésbé bizonyítható esetek. A már említett Acsádi István azért perelte be Orsós Józsefet és Nyerges Erzsébetet, mert állítólag azt mondták róla: meghalt gyermekük torkába rajzszeget csempészett, hogy bűncselekmény gyanújába keverje őket. Mondtak ilyet avagy sem, nagyon nehéz lenne bizonyítani. Az viszont tény, hogy amikor az ügy kezdett költségesnek mutatkozni, azonnal hajlottak a békesség felé. Közben azonban az ilyen ügyek természete szerint faluszerte , yf próbálták bizonyítani igazukat, ííóaLué ablakok mőgőii. — Miért tette?.... —■ A kérdés számonkérően csattant, fojtott düh bújkátt mögötte. Az öregasszony nem válaszolt, keskeny száját összeszorította. Fekete kendője félig beárnyékolta arcát a félhomályos konyhában, de a szemén látszott az ideges vibrálás. Anya és lánya gyűlölködve méregették egymást. A kérdés megismétlődött, most már szárazabban, de válasz most sem érkezett rá. — Miért tette?... Szerencsétlen! Hiszen mindenki tudja hogy maga volt... Nyilvánosan fenyegetőzött a szomszédok előtt, ha még egyszer meglát engem a Ferivel, felgyújtja a hátukat... És képes volt rá. Perceken belül itt lesznek magáért és faggatni fogják. És én mit mondjak? Az anyámról? Maga ellen kell vallanom. Az öregasszony lemondóan legyintett. Láthatóan nem bántotta a dolog és nem félt a következményektől. Nem félt már akkor sem. amikor utoljára az utcán kiabált a lánya után, mindenki füle hallatára. Azt nagyobb szégyennek érezte hogy Erzsi mégis együt: mutatkozott Ferivel „Ezzel a senki fiával. Ezzel a kódissal. akiknek összesen annyijuk nincsen, mint amennyi nekünk a pajtában van. Csak az a rozoga nádtetős ház, meg egy beteg asszony, és egy városra járó foglalkozás. Ez az ember akarja az éti Erzsimet? Abba soha nem egyezem bele. mint ahogy az apja is megtagadta volna ezt. ha még élne”. A lány egy pillanatra arra gondolt, hogy hátha nem gondolnak az ügy nyomozói majd az ő anyjára, aztán elvetette a gondolatot, hiszen jól tudta, hogy a fenyegetőzésnek 'nagyon is sok fültanúja volt. „Meg a nevetséges babonái... Az egész fnlu a szájára vette az anyámat. amikor meglesett bennünket az utcasarkon. a bálból kijövet, és paprikát szórt Feri fejére. Mert ő úgy tudja. attól elmúlik a férfi szerelme. Ezt is sokat) látták és ezen az öregek is nevettek, mert az ilyesfajta dolgokban már ők sem hisznek. Hát csak az én anyám, egyedül?”. A ki nem mondott gondolatok vibrálása feszült csendet hozott a konyhába. A lány előtt Feri arca látszott, közös tervezgetéseik foszlányai jutottak eszébe, majd arra gondolt. ho->” fognak ezután majd egymáshoz szólni. A tömegben nem látta őt. Amikor észrevette Mah- ciék udvaráról a füst- eomól va sét Feriék házának irányából, rohanni kezdett. A ház körül már sokan álltak és kézről kézre tárt a vödör a kúttól. Lángok ekkor már nem voltak és üszkös lyuk is csak a nyári konyha fölött tátongott. A lakás fölé nem értek a lángok. Az emberek nem törődtek vele. a tűz oltásával voltak elfoglalva. csak a kapunál álló asszonyok súgtak össze egy pillanatra, amikor sarkonfordult és haza futott. Az öregasszony akkor már bent ült a konyhában. csak a nyitva hagyott kert kapu árulkodott arról, hogy nemrég érkezett meg sietve a kertek alatt. A lánynak émelyegni kezdett a gyomra, a feszült csend az öregasszony homloka mögött is majd elpattan tóttá az ereket. — Miért tette? — mondta még egyszer maga elé. választ sem váró csendességgel a lány. amire az öregasszony váratlanul felugrott és karon ragadta Erzsit. Maga előtt tuszkolta a kis lépcsőn felfelé. amely a tiszta szobába vezetett. Belökte az ajtót_ és egy pillanatra megállt. Itt még sűrűbb volt a homály, mint a konyhában. A zsalugáte- rek csak vékony fénycsíkokat engedtek be a napsütésből, benne porszemek remegtek. — Hát ezért... — kiáltott az öregasszony és felrántotta az ajtó melletti szekrény ajtaját. A polcokon tömött sorban feküdtek egymás tetején a lepedők és vánkoshuzatok... — Meg ezért — és már a másik szekrény ajtaját nyitotta ki kapkodó mozdulattal, ahonnan Erzsi ruhái villantak elő. Legvégén tompa gyöngvfényeivel a gazdagon hímzett ruha. amelyet csak egyszer viselt, fényképezéskor. mert ilyent már nem hord senki. Az öregasszony közben sorra kirángatta az almárium fiókjait, és az évek óta bontatlan ágyon heverő, feltornyozott dunyhákra, vánkosokra mutatva mondta: — Mert neked ez van. annak meg semmi.. Érted? A lány mozdulatlanul állt a szoba közepén, aztán valami fenyegető villanhatott a szemében, mert az öregasszony leejtette gesztikuláló kariát. és hátrázó léptekkel kiment a szobából. Erzsi hirtelen csak azt érezte, hogy rossz itt a levegő, és ha rögtön frisshez nem jut megfullad. A molyűző fű. meg a padlóra kent vastag viaszréteg szaga kibírha tail annak tűnt. Még a vékony fény- csíkokban remegő porszemeknek is szaga volt. Elviselhetetlen. Feltépte az ablakot, majd a zsa- lugátert próbálta kinyitni. Az azonban nem engedett az első nyomásnak. évek óta senki sem akarta kinyitni. Reccsenve szakadt ki a tokjából, a fény betódult a szobába és a nyitva hagyott ajtón keresztül meglódította az áporo- dott levegőt, amikor az utca sarkán egy férfiember fordult be. egyenesen feléjük tartva... Végh Miklós ECV „IDEGEN” MEDITÁCIÓM A furcsa öltözetű úr megállt az öles hirdetmény előtt. Arca való- színűtlenül fehér volt, tekintete nagyon távolinak tűnt. Magas homlokát összeráncolta és vékony ujjaival hegyes kis kecskeszakál- lát simogatta. Csipkegallérja és mellére simuló, gazdag redőjű zsabója magára vonta a figyelmet, a térdben buggyosan végződő nadrág és a fekete lakkcipőbe bújtatott, harisnyás lábak nemkülönben. Hóna alatt papírtekercseket szorongatott és öve mellől kikandikáltak az odabiggyesztett írószerszámok. A különleges jelenség rosszallóan csóválta a fejét, ahogy sorra vette a hirdetmény ajánlatait. „Váltson, nyári bérletet: A szabadtéri színpadon megtekintheti a következő operetteket...” És itt hosszú felsorolás következett. „Operett, operett, táncjáték, kabaré, operett” mormolta maga elé az idegen jövevény, majd pedig valamit a hálátlanságról mormogott maga elé az utókorról. „Pedig most van a jubileumom, és úgy tudom, hogy a felsorolt színházak mindegyike játssza legalább egy darabomat. Talán azok közül az egyik hozna annyi bevételt ebben a városban is, mint akármelyik operett.” A felismerés ekkor vált teljessé. A fura öltözetű idegen Shakespeare volt a Világirodalomból, ám. ekkorra már bosszankodó alakja eltűnt a szekszárdi fasorban... s ezzel feszültségben tartották a közelebbi és távolabbi környezetet. S valahol itt az utolsó mondatnál érdemes egy kicsit elidőzni. Nem mindegy, hogyan élnek nálunk az emberek, akár egyéni akár pedig más vonatkozásban. Azt azonban a „nem mindegy” mellett fontos hanesúlvozni, hogv a szocialista együttélés írott és íratlan szabályai Csibrák kiegyensúlyozatlan embereire, a pereskedőkre is érvényesek. Nekik sincs joguk ahhoz, hogy az esetek többségében szén szóval, emberséggel is elintézhető ügyeket, vélt sérelmeket felnagyítsanak, s aztán ezzel terheljék valamelyik közhivatalt, s nyugtalanítsák a falubelieket. Sz. I. A Sz.akálv-testvérek Szekszárdi Építőipari Ktsz azonnali belépéssel felvesz kőműves, ács, tetőfedő, villanyszerelő, vízvezetékszerelő és bádogos szakmunkásokat, valamint kőművesek mellé segédmunkásokat továbbá az alábbi szakmákra ipari tanulókat szerződtet 17 éves korig kőműves, ács, villanyszerelő, üveges és vas-, betonszerelő. Jelentkezés; a szövetkezet munkaügyi előadójánál Szekszárd, Rákóczi u. 15. szám alatt. (63) FIGYELEM! A Tamási Gépjavító Állomás vállalja állami és szövetkezeti szektorok részére gépjármüvek I. ii. számú szervizelését. Mindennemű gumijavltást, futózást, akkumulátor, karbantartását, feltöltését. Magánosok részére is vállal gumijavítást, akkumulátor töltését, karbantartást. ' Pontos munka, rövid határidő. Tamási, Szabadság u. 89. (volt gépállomás) (103) A kisipari termelőszövetkezetek autói rendszeresen FELKERESIK a községeket, felvevőhelyeket, tanyavidékeket A begyűjtőhelyeken összegyűjtik a javítanivalót: rádiót, tv-t, fehérneműt, cipőt és egyéb háztartási cikkeket, melyeket javítás után vissza is szállítanak (96) ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1.— Ft. vasárnapT” ét ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. Az t. M. Betonelem- gyórtó Vállalat dombóvári telepe ne'héz fizikai munkára keres férfi munkaerőt. Felvételhez szükséges: személyi igazolvány, munkakönyv, miilap, egy hónapnál nem régebbi keletű tanácsi igazolás, katonakönyv és tüdőröntgenlelet. Munkásszállásunk és üzemi konyhánk vön. (15) A Tolnai Épületkarban- tartó Ktsr azonnali belépésre felvesz építőipari technikust. Jelentkezés a szövetkezet irodájában. (95) ! Keresünk felvételre szekszárdi« valamint vidéki j telepeink részére segédmunkásokat és fogatosokát, jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezni: T. m. Talajerőgazdálkodási Vállalat szekszárdi telepén, Keselyüsi u. 3. (99) A Vízügyi Építő Vállalat szekszárdi építésvezetősége (Árpád u. 4. sz., telefon: 24—44) tolnai munkahelyére kőműves szakmunkásokat keres. Vidékieknek lakást és különélést biztosítunk. (98) 500-as Trabant kifogástalan állapotban eladó. Mözs, Szent István u. 89. Érdeklődni é óra után. (104) I Orvos-házaspár lakást, vagy albérletet keres. ,.Október 1-tő." jeligére, a Szekszárdi HirdstSoen. (102) Dombóváron két szoba, konyhái, kertes házat vennék, OTP-hiteleset is, azonnali beköltözéssel. Választ pontos cím közlésével, Molnár Gábor, Paks, Bástya u. 6. címre férem. (<5 7) Beköltözhető ház, méz- pergető kannák, kaptárok, viasz eladó. Szekszárd, Beloiannisz u. 41. Sclifl- rornéu (101)
