Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

ár 3* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUFTEM MEGYEI A MAGYAR SZOCIAÜSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA .XIV. évfolyam 111. szám. ARA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1964. május 14. í A 28 ventillátor haszna: két és félmillió liter tej (3. o.) 1 Képregény (4. o.) Idénynyitás előtt a Paksi Konzervgyárban (5. o.) Két év három hónapi börtön halálos gázolásért f8, o.) Indokolt felszólalás Ezt a felszólalást a felelősök lelkiismeretének kellene megten­ni ott, ahol az aratásra még ko­rainak tartják a felkészülést. Az eddig szerzett tapasztalatok ha nem is aggasztóak, mindeneset­re nyugtalanítóak. Puszpán Ist­ván, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának gépesítési elő­adója már Hetek óta szinte kizá­rólag a gépi aratásra való felké­szülést sürgeti, de a közös gaz­daságok egyik, másik vezetője túl korainak tartja még ezt a rnunkát. Pedig látni és érteni kell á helyzetet és számolni kell né­hány örvendetes, de egyúttal ne­hezítő körülménnyel is. Amennyivel jobb lesz a termés, annyival okoz több gondot az aratás, a betakarítás. Igaz ugyan, hogy a gépesítés az előző évekhez képest, határozottan jobb. Júni­us végéig számítani lehet rá, hogy újabb kombájnok érkeznek. Ezt azonban még nem lehet biztosra venni. Egyelőre a meglévő arató­cséplő gépeket és aratógépeket kell tökéletesen üzembiztossá tenni. Tudjuk, hogy tavaly kény­szermegoldásból néhány SZK- kombájnt rá kellett állítani a szárvágásra. Ez annyit jelent, hogy a legjobban kijavított kom­bájn is rejtegethet olyan hibát, amelyet majd csak a tarlón le­het észre venni. Nem mellékes, sőt igen lényeges a gabonák ál­lapota. Azt még nem tudjuk, hogy mennyi lesz a szemtermés, de szalmából sok lesz. Ezt már lát­juk. Sok, több mint tavaly. A betakarítást végző gépek teljesítménye mázsákban bizonyá­ra nő, de területben tavalyhoz képest csökken. A sok szalma nagyobb igénybevételt jelent és ebből logikusan következik, hogy a gépjavítás, nagyobb pontossá­got, lelkiismeretesebb munkát kö­vetel. A túlzott derűlátásnak nincs semmi helye. Alsónyéken a Dózsa Népe Tsz-ben, de más gazdaságokban is indokolatlan és érthetetlen az a következetlenség, amely a felkészülésben tapasztal­ható. Beszélgettünk Bölcsföldi Ferenccel, a gépcsoport vezetőjé­vel. ..Én felelek azért, hogy ná­lunk nem lesz az aratással sem­mi baj” — mondta. Mindez na­gyon szép, csupán az a szépség­hibája a dolognak, hogy e kije­lentésnek jelenleg nincs semmi alapja. A Dózsa Népe Tsz-ben az arató- gépek javítását júniusban akarják megkezdeni. Akkor, amikor már be kellene fejezni. A gépcsoport­vezető úgy véli, nem lesz késő. Káros ez a magabiztosság, mert a Gépállomások Megyei Igazgató­ságának főmérnökével megnéz­tük a két aratógépet, s azokat bizony a lehető legrosszabb ál­lapotban találtuk. Az aratógép lelkét, a kötözőszerkezetet példá­ul elfelejtették bezsírozni, a rozs­da marja. Pár milliméteres kor­róziós kopás már olyan veszély- lyel jár, hogy a kévekötéssel nem lehet boldogulni. Dehát erről túl késő lesz majd az aratás küszö­bén bizonyosodni meg. Koráb­ban kellene. Furcsa, hogy a Dózsa Népe Tsz-ben a gépcsoport legfonto­sabb dolga jelenleg az, hogy traktorosgarázsnak alakítják át a dohánypajtát. Esősen vitatható a dohánypajta ilyen célra való átalakítása, ésszerűbb lett volna műhelyt csinálni belőle. De ez most más lapra tartozik. A mun­kák sorrendje viszont nem. Hi­szen a garázs még néhány hetet várhatott volna, de a? arató- és a cséplőgépek javítása viszont nem várhat. Főként azért, nem mert ismerjük az alkatrész-ellátás gondjait, s tudjuk, hogy néha hetek kellenek egy-egy alkatrész beszerzéséhez. Ha ilyesmi elő­adódik, akkor mit fognak majd csinálni Alsónyéken júniusban? „Meg lesz minden” — bizonygat­ta Bölcsföldi elvtárs. Bár csak igaza lenne. Több közös gazdaságban a ve­zetők úgy vélik, a gépi aratás lebonyolítása egyedül a gépállo­mások' gondja, s egy-egy arató­gépre, vagy kombájnra akkora területet számítanak, mint tavaly. Beszélgettünk termelőszövetkezeti vezetővel, aid így számolt: „Nem kell begyulladni, a kombájn meg­eszi a maga 4—500 holdját, az aratógép levágja a 250 holdat. Mi gond lehet?” — ugyanakkor Vörös Antal, a Várdombi Gépja­vító Állomás igazgatója a kom­bájnokra legfeljebb 250—300 hol­dat, az. aratógépekre 150—180 holdat mer tervezni. S ha óvatos is, mégis ő jár közelebb az igaz­sághoz, mert a várdombi közös gazdaságban is látni lehet, hogy még az október végi búzavetés is sokkal erősebb, mint volt ta­valy a legjobb terület. Ebből pe­dig mi következik? Az, hogy a gabonabetakarítás idején a termelőszövetkezetek aratógépeire igenis számítani kell mert különben bajok lesznek, sőt indokoltnak látszik a tartalék ké­zi erőt is megszervezni. Olyan ez akár, az egyszeregy, de beszélni kell róla, mert vég­ső soron a gabona probléma megoldásának utolsó szakaszában nem lehet és nem szabad az ed­digi erőfeszítéseket, eredményeket könnyelműen sutba vágni. Tavaly ősszel szívós és együttes erőfeszí­tésekkel a közös gazdaságok és a gépállomások dolgozói az idei várható jó termést megalapoz­ták. Biztosat még nem tud sen­ki, mert ahogy mondani szokás, aratásig még sokszor kint alszik a búza. De a kilátások minden­esetre jók, a gabonatáblák re­kordtermést ígérnek. Mint mindig, most is vannak közös gazdaságok, ame­lyek biztatás nélkül tudják dol­gukat, s idejében hozzáfognak ahhoz. Szinte látatlanból is tud­ni lehet, hogy Dombóvárott, Döb- röközön, Pálfán, Mözsön, Tamá­siban és még nagyon sok község­ben a szövetkezeti vezetők előre­látóan készülnek fel. Ezt tapasz­taltuk Bátaszéken és a bátai No­vember 7 Tsz-ben. A járások te­hát ne ott csengessenek, ahol megy a munka, hanem azokon a helyeken, ahol kizárólag lelkese­déssel gondolják megoldani a ga­bonabetakarítást. Ilyen szempont­ból főként a járások mezőgazda- sági osztályán működő gépesíté­si előadók felelősségére apellá­lunk. S hát az érdekelt tsz-veze- tők önmaguk számára is csönges­senek, mert akkor lehetünk meg­nyugodva, ha június első felében kijavítva, úgy sorakoznak az ara­tógépek és a kombájnok, mint — képletesen szólva — a csatá­ba induló katonák. Árvízkaput kap a Sió — Dunai kikötő lesz Szekszárd — Megkezdték a vízlépcső tervezését A Duna árhullámai eddig mé­lyen benyomultak a Sióba. Mint­egy 35 kilométeres szakaszon ilyenkor a Sión ellenkező irány­ba, a Balaton felé folyt a víz. A Vízügyi Tervező Iroda szakembe­reinek javaslatára azonban á hosz- szadalmas gáterősítés helyett lé­nyegesen gazdaságosabban fel­használható árvízkaput terveznek a Sió torkolatában, hogy kizárják a dunai árhullámokat. Az árvízkapu tulajdonképpen egy új vízlépcső lesz, amely nem­csak az árvédelmet, hanem rend­kívül széles körű és komplex víz­gazdálkodási feladatok teljesítését is segíti. A vízlépcső duzzasztó­művé és hajózsilipje Szekszárdig hajózhatóvá teszi a Siót. Jelenleg csak akkor hordozhat hajót a csa­torna, ha a Balatonból — évente csak néhányszor és rövid időre — vizet eresztenek medrébe. A leg­alsó szakaszon viszont vízeresz- téskor is sekély a Sió, s csupán üres, vagy félig megrakott hajók közlekedhetnek. Az árvízkap'u duzzasztóműivé azonban állandóan. 3—3,5 méter mély vizet tart az alsó szakaszon, s a legnagyobb dunai hajók is úgyszólván egész éven át teljes terheléssel bonyo­líthatják le majd a forgalmat. Szekszárdból így fontos dunai ki­kötő lesz. A hajózás támogatására három Siókanyar átvágását is ter­vezik, hogy mintegy 4 kilométer­rel megrövidítsék a hajók útját. A vizisport híveiről is gondoskod­tak, mert a kisebb sporthajók ré­szére mintegy 400 méter hosszú 'csónakvontató pályát terveznek a duzzasztómű mellé. A vízlépcső sok segítséget nyújt majd a Sió, a Nádor-csatorna és a Kapos árhullámának levezeté­séhez, mert mintegy 88 millió köb­méter vizet tarthat vissza addig, amíg a Duna árhulláma levonul. Az új duzzasztómű nemcsak az árvédekezésnek és a hajózásnak, hanem a mezőgazdasági nagyüze­meknek is hasznára válik. A csa­torna alsó szakaszának megduz- zasztásával 15 000—20 000 hold földterület öntözéséhez adhat majd vizet a Sió-menti gazdasá­goknak. Az árvízkapu érdekessége, hogy különleges halcsapdát építenek alája. A halakat a csapdához ve­zető víz alatti folyosóba kell te­relni. Más vízlépcsőknél drótháló­val, vagy elektromos zárral irá­nyították a halakat. Most bonyo­lultabb a feladat, mert azokat az ivarérett angolnákat kell kifogni* amelyek átmeneti otthonukból, a Balatonból csapatostul vándorol­nak vissza őshazájukba. Ezek a kígyószerű halak nem ismernek akadályt és még a szárazföldön is átvágnak, ha a vízben már nem juthatnak tovább. Az erős fényre viszont érzékenyek. Ezért víz alatti fényszórókat szerelnek a meder aljára és ezekkel a vakító fénygátakkal kényszerítik az an­golnákat a csapdába.- A Vízügyi Tervező Iroda dol­gozói gondos vizsgálatokkal és szakmai tanulmányokkal készítet­ték elő a tervezési feladatokat, így már az év közepére elkészül az új vízlépcső beruházási programter­ve, jövőre pedig átadják a részle­tes rajzokat is. Előreláthatóan há­rom évig épül majd a Sió dpnai torkolatának nagy kapuja Hruscsov Asszuánban Asszuán (MTI). Szerdán reggel repülőgépen Kairóból Asszuánba érkezett Hruscsov miniszterelnök. Vele együtt utaztak a nagygát fel­avatására Nasszer. az EAK el­nöke. Szalal. jemeni köztársasági elnök, valamint az EAK alelnö- kei és Ali Szabri miniszterelnök. Asszuánban már kora hajnal­tól talpon volt a város apraja, nagyja. A környék minden tele­püléséből teherautókon és gya­logszerrel sok ezer ember indult az asszuáni repülőtérre, ahol a vendégek fogadására felsorakoz­tak az EAK miniszterelnök­helyettesei. miniszterei, a nem­zetgyűlési képviselők, az ország körzetének vezetői. Amikor Hruscsov. Nasszer és Szalal megjelent a repülőgép aj­tajában. a sok ezer ember lelkes éljenzése köszöntötte az arab- szovjet barátságot. (Folytatás a 2. oldalon) Baráti segítség SZUEZI­CSATORNA (TOMj 14IS2 ELEKTROMOS ENERGIATERMELŐ KAPACITÁS tOmillió kW Äi0r,,'|iw5 '"Mil 'KAIRO, ASSZUÁN, s I új iparvidék! ALEXANDRIA f iMfiV1'' , ó (c? J ASSZUÁN I NAGY-GÁT (SADD-EL-AAEI) I ABU I ISIMBELI ELÖNTÖTT TERÜLET Miután az ötve­ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK 840 OOO hektár nes évek végén az Egyesült Arab Köztársaságnak az asszuáni nagy gát (arabul: Sadd-el-Aali) épí­tésére irányuló hitelkérelmét a nyugati hatalmak elutasították - hogy ezzel az EAK-t haladó kül- és belpoliti­kai irányvonalá­tól eltérítsék a Szovjetunió az Egyesült Arab Köztársaságnak ismét segítő ke­zet nyújtott. 400 millió rubel- ala­csony kamatlábú, hosszú lejáratú kölcsönt adott, hogy az EAK-ban - az európai szocialista országok támoga­tásával készülő számos egyéb ipari objektum mellett is - kulcsfontossá­gú nagygát felépülhessen. A munkálatok 1960 elején indultak meg. Másfél ezer szovjet technikus részvételével a gátépítés első szakasza 1964 május közepére, határidőre elké­szült, a második szakasz építése is - a Szovjetunió pénzügyi támogatásával - szovjet műszaki tervek alapján és szovjet szakemberek közreműködésé­vel történik. Az asszuáni nagygát teljes felépíté­se - 1967 - után nagyjelentőségű vál­tozást hoz létre az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági életében. A ke­réken egymillió négyzetkilométer nagyságú ország felszínének 96,5 szá­zaléka sivatag, ezért 27.3 millió lakos­ságának kilenctizedé a terület 3,5 szá­zalékára, a Nílus keskeny völgyére és deltavidékére koncentrálódik. Az ég­hajlati viszonyok következtében új te­rületek mezőgazdasági művelése öntö­zés nélkül lehetetlen. A Sadd-el-Aali segítségével kétmillió feddán (840 000 hektár) öntözése válik lehetővé. Az élelmiszerimport csökkenésével egy­idejűleg az asszuáni gát - amellett, hogy az EAK részére százmillió EAK­font értékű valutát takarít meg, 21 százalékkal (294 millió fonttal) növeli az ország nemzeti jövedelmét. Segít-i ségével a Vörös-tenger mentén és a szudáni határ körzetében - az ottani ásványi kincsek, mint foszfát-, réz-, mangán-, vasérctelepek hasznosításán ra - új iparvidék épül ki. Miután a nagygát erőművének elktrómosener- gia-termelő kapacitása tízmillió kilo­watt, nemcsak a hazai ipar fejleszté­séhez járul hozzá, hanem jelentősen elősegíti az Egyesült Arab Köztársan ság más - térképünkön látható - te-* rületeinek is vülamosenergia-ellátá* sál. %

Next

/
Thumbnails
Contents