Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

t-j ttup-s i jlW 7.

tolivá Mvcvrr WB!»msAf?

I

•J

kutatóintézet

Amikor az ember dr. Kurnik Ernőt, az Iregszemcsei Kutató- intézet vezetőjét keresi, gyakran ezt a választ kapja:

— Nincs itthon, külföldön van. Tessék talán két hét múlva.

Máskor pedig ilyen felvilágosítást adnak előszobájában:

— Sajnos, a vezető kartárs most nem ér rá, mert külföldi vendégekkel tárgyal. Talán holnap...

Az Iregszemcsei Kutatóintézet valósággal idegenforgalmi nevezetesség — azzal a különbséggel, hogy ide nem az érdekes impressziókat, futó élvezeteket hajhászó turisták járnak, hanem a tudomány művelői. Hol szovjet, hol osztrák, német, holland mezőgazdasági kutatók, gyakorló szakemberek kopogtatnak be az intézetbe tapasztalatcserére.

Joggal mondhatjuk, hogy im— Most éppen egy külföldi szakfolyóiratban leírt kísérletet ismétlünk meg — mondja Tolnay László. — Ez egyrészt azért fontos, hogy ellenőrizzük, tanulmányozzuk a külföldi kollégák kísérleteit, másrészt pedig azért, hogy ezt lehetőleg hasznosítsuk a mi növényneme- sítési kísérleteinknél.

Rádióaktív folyadék segítségével vizsgálják a növényi életjelenségeket, s próbálnak hatni rájuk. Radioaktív hatásokkal kísérleteznek a különféle növények eltarthatóságának növelése érdekében is.

Az atomenergiát próbálják az ember szolgálatába állítani, Nem is eredménytelenül.

A következő helyiségben Par- ragh Judit kísérletezik. Parragh Judit részese volt, dr. Kurnik Ernő és Pozsór Béla kutatókkal együtt egy nagyszerű kísérletnek,- amely külföldön is nagy visszhangot keltett. Radioaktív

E helyiség egyik legérdekesebb műszere a mérleg, amelyet nemrég kapott az intézet meglehetősen drága pénzért. Ezzel a műszerrel tízezred pontosságig lehet mérni. Erre nagy szükség is van, mert hiszen többnyire ilyen parányi különbözetek döntik el, hogy melyik egyedet érdemes továbbszaporítani, tehát melyik fogja majd adni a tonnatöbbleteket a népgazdaságnak.

Kint a határban javában vetnek. Az egyik táblán sok asz- szonnyal, lánnyal találkoztunk: szóját vetettek, s természetesen kézzel, mert a nagy tábla rengeteg apró parcellára oszlik, s mindegyiket külön kell bevetni a más más zacskóba lévő magból. A parcellákat számozott karókkal különböztetik meg egymástól,

A szója ugyancsak az intézet ^specialitásai” közé tartozik, már nagyon rég óta kísérleteznek vele. Ennek két iránya van, egyrészt magtermesztés, másrészt pedig zöldtakarmánynak való termesztése. Jelenleg a leggazdaságosabb, ha zöldtakarmányként hasznosítják, mert ezáltal egy holdról 1000 liter tej előállítására alkalmas fehérjetöbbletet tudnak vele biztosítani. Eredményes kísérletek folynak a szója vegyszeres gyomirtására is. Bevált a szója és napraforgó együttes vetése zöldtakartnány céljából. Regszemcsén állítják elő az egész ország részére a szója-ojtóport, vagyis a szója termesztéséhez szükséges nitrogéngyűjtő baktériumot. Sikerült megoldani külföldi vegyszerek használatával a napraforgó vegyszeres gyomirtását, foglalkoznak az öntözéses takarmánytermesztés problémáival és egy sor más, a mezőgazdaság fejlődése szempontjából nagyjelentőségű kérdéssel.

Nagyvonalakban ezért lett külföldön és itthon egyaránt híres az Iregszemcsei Kutatóintézet

Szöveg: Boda Ferenc Foto: Zsiga Mária

Mészáros László vezetőhelyettes az értékes mérőműszerrel.

Tolnay László fizikus bekapcsolja a nukleáris berendezéseket.

.Vajon mi látható a parányok világában? Parragh Judit mikroszkóppal vizsgálja a növényi sejteket

már Európa-hírű az intézet és éppen ezért hoz a postás gyakran meghívót a külföldi tudományos társaságoktól, kutatóintézetektől, vagy éppen üzletfelektől, amelyben dr. Kurnik Ernőt, s a többi kutatót hívják kongresszusra, eszmecserére — a hazai meghívásokról nem is beszélve.

Mészáros Lászlóval, az intézet vezetőhelyettesével járjuk végig a laboratóriumokat, nézzük meg a kísérleti parcellákat.

Az egyik ajtónál ez a tábla fogad bennünket: „Vigyázat! Sugárzásveszély!”

— Ez az izotóp-laboratórium — mondja Mészáros László. — Itt sugárzó anyagokkal kísérletezünk, vagyis tulajdonképpen az atomenergia békés felhasználásával foglalkozunk e helyiségben;

Itt Tolnay László fizikussal és dr. Korláth ödönnével ismerkedünk meg. Mindenekelőtt bemutatják a nukleáris műszereket, amelyek lehetővé teszik a legkorszerű1 -b, iegbonyolultabb kutatást,

kísérletekkel sikerült megváltoztatni a növényi sejtek kro- moszoma-számál,. s erről mikroszkopikus felvételeket. készítettek. A kísérlet eredményéről írt tanulmányt idegen nyelvre is lefordították, s az egyik nyugatnémet folyóirat le is közölte. Ez az egyik leglényegesebb eredmény, ami iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik meg külföldön.

Néhány helyiséggel odébb a napraforgó olajtartalmának vizsgálatával foglalkoznak. Bonyolult berendezések, különös alakú lombikók sorakoznak. Az egyikkel — petroléter segítségével — a napraforgó olajtartalmát vonják ki. Az intézet egyik fő feladata e fontos ipari növénnyel való kísérletezés. Az iregszemcsei napraforgó, mint kiváló tulajdonságokkal rendelkező fajta, már a tankönyvekbe is bekerült, de még ennél is többet igyekszik produkálni az intézet a népgazdaság számára. Folynak a kísérletek a nagy olajtartalmú szovjet napraforgófajták meghonosításával is. ami fontos része a KGST me- zőgazdnságfejlesztési programjának.

Vetik a szóját é kiaetUJi jívtislláksu.