Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

IÜ64. májú» 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG s I7ilágmegváltó” munka a Koppány mentén Egy ember arra válla Iko­________________zott, hogy 100 ezer holdnyt területen megjavít­ja, megjavíttatja a rossz földeket, a vizenyősen mély fekvésűeket, és a siváran meredek domboldalakat egyaránt: termővé tesz mindent, ami használhatatlan, vagy kevés eredménnyel használható. Húsz év óta kísérletezik, bizonyít, rég­óta szervez és az utóbbi néhány év alatt nagyszerűen megmutat­kozott: nem hiába. Egészen kiváló eredmények szólnak mellette, s most mór az anyagi lehetősége is adva van a teljes megvalósulás­nak. Sokan kételkedtek terveiben, még gúnyolták is, mondván: ta­lán meg akarja váltani a vilá­got? Nem is rossz kifejezés eb­ben az esetben a világmegváltás. A munka olyan nagyarányú és je­lentőségű, hogy egyszerű szavak­kal nem könnyű a méltatása, de még bemutatása sem. Másrészt pedig: van egy dolog, Kovács Jó­zsef munkájában, a löszjavitás, , ami világviszonylatban is jelen- ' tős. Olaszországban 1962-ben ta­lajvédelmi világkongresszust tar­tottak, és azon bejelentették a magyar löszjavítást. Korábban ilyen tevékenység nem volt. Úgy mondják, löszjavításról addig nincs felirat, Kovács József, a Koppányvöl- gyi Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulás elnöke Tamásiban. Rendkívül elfoglalt ember, min­dig tárgyal és mindig hívják vala­hova. Abban az időpontban is, amikorra megbeszéltük a talál­kozást, sürgősen hívták, és ő ígérte is, hogy mindjárt, megy. De aztán elkezdett beszélni * a munkájukról, s másfél óráig a vendége voltam. Bámulatos az emlékezőtehetsége, minden adatot fejből mond, minden kísérletet, eredményt. Rétegvonalas műve­lést már 1944-ben végzett, sokat kísérletezett somkóróval, az „eke­talp” áttörése céljából kötött-, és lösztalajokon. A tamási járásban 1958-ban 1164 hold somkórót. ter­mesztettek. A legnagyobb termést Ozora úgynevezett ebédlátó terü­lete adta: egy év alatt kitermelte a befektetett költséget és a meg­maradt 280 ezer forintot felhasz­nálták a törpevízmű építéséhez. Azóta 138 hold ebédlátó terület változatosan termel különféle nö­vényeket. A póri Béke Tsz-ben a Koppány és a vasút közötti „bö- lénybikai” rétet feltörték 1961- ben és 1962-ben, egytestű szovjet PP-ekével, 80 centi mélyen, mert „a hamzsékok másképp nem for­dultak alá”. Tőzeget adtaik hozzá, és ez a terület 1963-ban holdan­ként 26 mázsa szárított muhart és 2.38 mázsa silókukoricát ter­mett. járás területének 37,4 százaléka 12 foknál erősebben lejtő, ero­dált, lekopott, tápanyagban sze­gény. Javításra és védelemre szo­rul. A hidrológiai és meliorációs munka együttesen tudja csak rendbehozni a vidéket. A távlati tervet Sorolja a példákatj Kovács József abból az. időből, amikor még kísérletezett, s ami­kor még járási főagronómus volt. Tizenkét évig viselte ezt a tiszt­séget Tamásiban. A mostani nagy munkát is régen előkészítette, például a Koppány vízlecsapolási tervét már 1953-ban kidolgozta. Hét évvel később került sor a megvalósítás kezdetére. A társu­lás 1959 november 25-én alakult meg, és a Koppány tisztítását másfél év alatt elvégezték a ter­vezett öt év helyett. A kis folyó vízgyűjtő területe 134 ezer hold, gyors hóolvadás, vagy nagy eső után egy-két nap alatt az egész területet elöntötte. A lecsapolás után különféle növénytermelés folytatható a két part mellett el­terülő 4800 holdon. A savanyú fü­vek kipusztulását kultúyfüvek be­vetésével helyettesítik^Ez 30 szá­zalékos ellátást biztosít a környék állattenyésztésének. — De nemcsak a vízrendezést tekinti feladatának a társulás — mondja Kovács József —, mert a 1969-ig elkészí­tették. A vízle- csapolás minden területen meg­történik addig, és völgyzáró ha­lastavakat létesítenek a rétek ön­tözéséhez. Hat év alatt 507 600 köbméter földet mozgatnak meg. 10 és félmillió forint költség, rá­fordításával. A javításra váró, és védelemre szoruló terület 14 467 hóid, és ebből 1135 holdat mór termékennyé tettek. Elkészült az anyag- és gépszükséglet felméré­se is. A Koppányvölgyi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társuláshoz 14 község, 5 állami gazdaság, 19 termelőszövetkezet és egy tsz-közi társulás tartozik. Ezek vízrende­zését, talajvédelmi és talajjavítá­si munkálatait, fásítását, rétjaví­tását kell elvégezni, évente meg­határozott, s a megyei és járási tanáccsal közösen megtárgyalt tervek szerint. Érdekes térképeket Magyar—szovjet baráti est Dunaszentgyörgyön Magyar—szovjet baráti estet rendezett Dunaszentgyörgyön — a többi tömegszervezet közremű­ködésével — a Hazafias Népfront. A baráti estre eljöttek az ideig­lenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonák. A művelődési házban minden talpalatnyi helyet elfoglaltak az érdeklődők; négyszázötvenen szorongtak a te­remben, és a folyosókon. Tarr Lajos, a községi népfront- bizottság-elnöke méltatta a világ békemozgalmának jelentőségét. egyik szovjet tiszt elvtárs pedig a szovjet—magyar barátságot, a két nép együttes erőfeszítéseit, amelyeket a béke fenntartása ér­dekében tesznek, A beszédek elhangzása után az iskolások műsora következett, majd pedig a madocsai népi együttes bemutatója. Nagy sikert aratott Bán Ferenc énekes, a tán­cosok közt pedig idős Tarczal Ist­ván. A szovjet fiatalok zeneszá­mokkal szerepeltek. József. Csapadékvizsgálat 1950 óta, béltartalma minőségvizsgálat és sok-sok terméseredmény fel­mérése. Például: a tamási Vörös Szikra Tsz-ben a Gy 3-as jelzésű, 40 holdas tábla 19 fokos lejtő, s ezen 1963-ban 236 mázsa cukorré­pa termett holdanként. A ter­ményérték összesen 40 696 forint, a talaj javítási költsége viszont csak 33 750 forint. Ez a terület kapott holdanként 300 mázsa tő­zeget, 33 százalékos szervesanyag­tartalommal. továbbá 80 mázsa is­tállótrágyát, 100 kiló kálisót. 150 kiló szuperfoszfátot és 200 kiló nitrogén-műtrágyát, ötven centi mélyen szántották meg, hegy felé fordítva, a rétegnek megfelelően. A talajjavításban részt vett 12 szövetkezet ’ közül csak kettő olyan volt, amelyik nem termelte ki egy év alatt a javítás költsé­geit az illető táblán, hanem más­fél év alatt térül meg a befekte­tés ezekben a gazdaságokban. Tíz tsz-ben viszont egy év után már nyereséggel termelnek, mégpedig nagy nyereséggel. Az eredmények csak kezdetét jelzik a roppant nagy fontosságú munkának. De a következő évek alatt egyre több föld válik igazán termékennyé a Koppány mentén, hegyen-völgyön egyaránt. Sz. J. A hét végére megszűnnek a vízellátási zavarok Szekszárdon Csütörtök reggelre a város magasabban fekvő részein és a bérházak emeleti lakásaiban csökkent, majd megszűnt a víz­szolgáltatás. Érdeklődtünk a víz- és csatornaműveknél, hogy mi az oka a vízhiánynak és mi­korra várható javulás. Kovács Lajos igazgatótól kaptunk felvi­lágosítást: — Nem a néhány évvel ez­előtt még gyakori, szezonjellegű zavarokról van szó — mondja Kovács elvtárs. — Az idei nyá­ron minden eddiginél jobb lesz a város vízellátása és számítá­saink szerint még . a csúcsfo­gyasztási időszakokban sem lesz fennakadás. Két új, nagytelje­sítményű kutat kapott a válla­lat, ezek hozama percenként ezer-ezer liter. Ez pedig több. mint fele a jelenlegi vízterme­lő kapacitásunknak. Az idén nyáron tehát, legalább másfél­szer annyi vizet tudunk adni naponta, mint tavaly. A mosta­ni vízellátási zavarok éppen amiatt következtek be, hogy az új kutak közül az egyiket, a .,G”-jelűt most helyezzük üzem­be. kapcsoljuk be a hálózatba. Mint az igazgatótól megtud­tuk, a „G"-kút a hozzátartozó s/ivaltyúházzal teljesen elké­szült. Bekötése azonban több napot vesz igénybe, mert köz­ben ki kell cserélni nagyobb át­bocsátóképességűre a 100-as és 125 milliméteres átmérőjű fő­nyomóvezetékeket. Ezeken ugyanis már nem lehetne a megnövekedett" vízmennyiséget betáplálni a városi hálósaiba. A csövek — egy kilométernyi vezetéknek nagyobb átmérőjűre való kicseréléséről van szó — és a tolózárak cseréjének idejé­re ezt a szakaszt ki kell kap­csolni, a működő .kutakat is le kell állítani. Tehát amikor a vállalat dolgozói itt tevékeny­kednek, csak a Kálvária-hegy oldalában lévő víztartályból és a város belterületén működő két kútból kaphat a város vizet. — Mikor szűnik meg a víz­hiány? — A hét végére elvégezzük as egy kilométeres főnyomóveze­ték csöveinek kicserélését és be­kötjük a „G”-kutat, ezzeí^ezer- kétszáz—ezerháromszáz köbmé­terrel több vizet kaphat, a vá­ros, mént korábban. Természe­tesen 'addig sem szünelef'telje- sen a vízellátás, azonban szük­ség van arra, hogy ä lakosság takarékoskodjék a vízzel. Szom­bat után tehát nem lesznek el­látási záporok. Az „F"-kút be­kötésére július 15-ág kerül sor. -4 nyáron tehqt minden eddigi­nél jobb lesz a város vízellátá­sa. , (j) Bér- és létszámgazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács vb ' Csütörtökön tanácskozást tar­tott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Szabópál Antal.. vo- einök elnökletével. A vb. el­fogadta a vb. jogköréiben hozott intézkedésekről és lejárt határ­idejű vb-határozatok végrehajtá­sáról szóló elnöki jelentést, majd dr. Teszler Vendel munkaügyi osztályvezető beszámolója alapján megvitatták a tanácsi vállalatok bér- és létszám-gazdálkodási hely­zetét, A napirendi pont vitája sorár, felszólalt dr. Szilcz Ákos megyei főügyész Felszólalásában az ügyészi vizsgálatok tapasztalatait elemezi^ Elmondotta, hogy a vizsgált területen csak kisebb hibákat, szabálytalanságokat ta­pasztaltak. de ugyanakkor megál­lapították, hogy helyes intézke­désekkel a túlóra-fel használó- nagy részét megelőzhették volna. IThre József, a megyei tanács vb, építés-közlekedési és vízügyi osz­tályának megbízott vezetője aa építőipar munkaügyi helyzetét elemezte. Elmondotta, hogy mi­lyen intézkedéseket tettek a bér­fegyelem megszilárdítása érdeké­ben. Dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb. ipari osztályá­nak vezetője a bérügyi helyzet javításával kapcsolatos intézke- fiésekről és más problémákról be­szélt. Szülő Béla. a Hőgyészi Ál­lami Gazdaság igazgatója, a me­gyei tanács vb tagja a munkások és alkalmazottak átlasbár-árá- nvainak alakulását elemezte. A vita tanulságait Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke fog­lalta össze, majd más időszerű kérdésekről tanácskoztak. A bejelentések című papirertdi pontban foglalkoztak egyebek közt a vízszolgáltatási feladatok­kal kapcsolatos tanácsrendelettel, magánjellegű kérelmekkel és máa folyamatban lévő ügyekkel. 4 leltárt igien könnyű el­készíteni. A búcsúi ami valóságos falusi népünne­pélynek számított valamikor, ma tíz sátorból, egy körhintából és két céllövöldéből áll. Kisebb, mint egy hetipiac. Hiába keres itt az .ember lacikonyhát, vagy mond­juk kegyszeres standot. — nincs. Eltűnt, Most a szegényes sátorsor — mennyiben sor még? — in­kább csak emlékeket idéz a szak- csi téren. Forgatag sincs. Ha csak azt nem neveznénk forgatagnak egy kis jóindulattal, hogy a kör­hinta körül három kutya \kergeti egymást, vad elszántsággal és még vadabb haraggal. Á hang­szóróból kiáramló, üvöltő zene azonban az ebeket is jobb be­látásra bírja: az az istentelen zenebona amúgy is elriaszt min­denkit. A búcsú hangulata inkább a mostoha külsejű, s belülről sem szelíd italboltban érződik. Két nyugdíjüs-fprma atyafi azon vi­tatkozik. miként lehetne vissza­szerezni a hűtlenségre hajló asz- szomytól az elorzott házat. Úgy rémlik. fiatalságukról beszél­getnek. mert vajmi nehéz elkép­zelni. hogy az ilyen koros embe­rekhez illő -asszonyok törődnének még a hűtlenséggel. Ám ki tudja? Egy bizonyos: a panasz hangu­latát több nagyíröccs színezi már. Pohár sör után állunk odább, vissza a búcsúba. A határozott cél: találni egy mézeskalácsost. — Két éve lemorzsolódott tő­lünk — használja a tanfolya­mokról közinyélvvé előlépett sza­vunkat Major Andrásné. buda­pesti kiskereskedő. — Cukrász, vagy valami ilyesmi lett belőle. De tudja mit? Kalács helyett ve­gyen .tőlem egy szép gyűrűt. Arcán határozatlan vevőfogó mosoly fut át. A kedveskedő sza­vak közül azonban furcsamód ki- csendül a lemondás. A szemből képes következtetni a vevő szán­dékára és komolyságára. -Csecse­becséit a következőnek — tizen­hat éves forma fiú — már na­gyobb határozottsággal kínálja Vevőt sejt benne, de csalódik. — Dombóváron a boltban öt­ven forintért két ilyet is vehe­tek — nevet tele szájjal a legény. — Akkor próbálkozzon ott. Az áru tekintélyét azonban meg kell őrizni, s ezért pergő nyelv­vel fűzi hozzá: — Ilyet: azért ott nem talál, mert. ez mind egyedi, kisipari munka, nem pedig tucatáru... A legényke azonban már egy sátorral arrébb alkudozik. Itt habkönnyű, színes műanyagból készült díszbabákat, madarakat, gyöngylyúk tollából eszkábált kakasokat árulnak. Ezekért, is sokallja a pénzt. — Nekem többe van — in­gatja a fejét egy felajánlott ösz- szegre. az ugyancsak pesti árus. S a legény ismét tovább megy. Végigjárja a sátrakat, s az utol­BÚCSÚZIK A BÚCSÚ sónál, hogy mégse menjen haza üres kézzel, vásárol egy simi- labdát. Tüntető fejtartással, de szapora lépésekkel vonul el újra a sátrak előtt. Játszadozik a gumiszálon ugrándozó labdacssal. mintha ingerelni akarná az áru­sokat. Délutánba hajlik az idő. A hét­köznapi hangulatú májusi va­sárnap azonban nehezen küldi a falubelieket a búcsúba. Figyel­tük például a körhintát. Három órája áll már. ütött-kopott vá­zai merednek a levegőbe, de tu­lajdonképpen semmi sem törté­nik körülötte, összesen egyszer indult még el villanymotorral Szabályozott körforgására, de az csak próbajárat volt. Nincs 'kö­zönség. A falusi gyerekek haj­dani nagy öröme, a népszerű sergő valójában nem üzemel. A tulajdonosnak arra is van ideje mellette, hogy betekintsen a cél­lövöldékbe. mert azok is az övéi. Ezzel az olcsó ,,szórakoztató kom­bináttal” járta az országot éve­ken keresztül. Azt mondja, nem válik meg tőle. bár igen sovány kenyér Még csak kocsit sem le­het vele szerezni, és ez egy ki­csit fáj neki. mert a sátrak mel­lett többnyire áll egy-egy jármű. A rendszámokból azonban lehet következtetni: akkor vették őket. amikor a CA-sorpzat járta. Vagyis, amikor még ment a búcsú, s nem búcsúzott, — Nem tudónk mi már ver­senyezni — legyint lemondóan, a közben ismerőssé vált Majomé. — Az állami boltokkal különben sem lehetséges, ök vannak előny­ben. még a falusi üzletek is töb­bet adnak, mint mi... Nem közgazdász, de van szeme. Egy életformát azonban nem könnyű feladni még akkor sem, ha szűkebben csurran a jövede­lem. mert a szokás erős valami. A búcsúsok periig már megszok­ták. hogy községről községre jár­nak. Kipakolják a készletet, kí­nálják az árut, de Majomé sze­rint a legismertebb kollégáik már becsukták a boltot. Ö még tartja magát, bár az üzemanyag sokba kerül, s a kétzsebű pénzes- kötény egyre ritkábban dagadozik a forinttól-. Késő délután, mintha élénkülne a búcsú, de amolyan hervadozó virágzás már ez. , Egy óra sem telik el, ismét csend lesz. Csak az árusok szöszmötötése hallat­szik. S mint1 végítélet. Majomé szava töri meg - az egyhangú rern- dezkedést: — Pakolj búcsús. múlik a vá­sár... SZOLNOKI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents