Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

fsWL ftiiRf-Ä. SS tOLNA MEGYEI NEPŰ.TSAG 3 Kedvező bortermési kilátások Ahol a SAJT, VAJ készül 23 000 hektó bort vásárolt fel a múlt évi termésből a pincegazdaság Néhány héttel ezelőtt megkez­dődött az idei szőlőtermelés érté­kesítésére a szerződéskötés. Sa­ramé Jenőtől, az állami pince- gazdaság szekszárdi pincészetének vezetőjétől érdeklődtünk, hogyan halad a szerződéskötés, a termés- kilátások mit ígérnek. — Az elmúlt évek tapasztalatai eredményei arányában az idén is jól állunk — mondja a pincészet vezetője —, a termelőszövetkeze­tek — mert ők adják a mennyi­ség legnagyobb részét —, várható termésük arányában leszerződtek, kivéve a sióagárdi termelőszövet­kezetet. — Tehát a pincészet nem csak egyéni termelőkkel köt szerző­dést? — Nem. A termés nagyobb része a termelőszövetkezetektől jön. Egyébként most kezdődött meg a három évre szóló szerződés- kötés. Ezt csak termelőszövetkeze­tekkel kötjük, és két oldala van. Egyfelől; az állam több évre ter­vezni tud a várható mennyiségre, másfelől viszont a termelőszövet­kezeteknek megvan az az előny, hogy bármilyen nagy termés ese­tén is át kell vennünk, amit le­szerződtek, esetenként a termés nyolcvan-kilencven százalékát is. Szófia, (BTA). A KGST élemi- szeripari állandó bizottsága Vár­nában május 19-től 25-ig megtar­totta ülését. Az ülésen Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szov­jetunió küldöttsége vett részt, A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Kubai Köztársaság képviselője megfigyelőként volt jelen az ülésén. — Hogyan alakulnak a szer­ződéskötések? — A Il-ik félév tervét ezideig nyolcvan százalékon felül teljesí­tettük. Van tehát lehetőség arra, hogy ezt túl is teljesíthessük. De a szerződéskötések legnagyobb eredménye az, hogy az előző évek­hez képest jóval többen kötnek szerződést szőlőértékesítésre, mint borra. Ennek az az oka, a ma­gyarázata, hogy ha például olyan kadarka szőlőt hoznak be a ter­melők, amelynek cukorfoka eléri a 18-at, akkor 15 százalékos faj­tisztasági felárat kapnak. A bor­nál ugyanis nem lehet megnyug­tatóan megállapítani a faj tiszta­ságot. Mivel Szekszárdon elsősor­ban a kadarka a márka, így nyil­vánvaló, hogy ezt a fajtát helyez­zük előtérbe. A szőlőből sokkal könnyebb — éppen a keresletnek megfelelően — egységes minőségű, nagyobb mennyiségű — kadarka bort előállítani, mint a sokféle, egyszer, vagy kétszer fejtett bor­ból. A közelmúltban lezajlott bor­versenyen is beigazolódott ez, ahol vörös boraink több díjat nyertek. — Mit mutat a szerződések eddigi alakulása? Több bort értékesítenek a szőlőtermelők? I Az állandó bizottság megvitatta a KGST végrehajtó bizottságának határozataiból fakadó feladatokat és megfelelő intézkedéseket dolgo­zott ki azok végrehajtására. Ezen kívül a bizottság határozatot ho­zott a tagállamok élelmiszeripara Í966. és 1967. évi fejlesztési ter­veinek összehangolásával kapcso­latos munkálatok megszervezésé­ről. — Az eddigiekből következtetve a termelők több szőlőt, szerződtet­nek, mint a múlt évben. Általá­ban az a tapasztalat, hogy szíve­sebben kötnek szerződést. És elő­nyösebb a termelőnek is, ha sző­lőben adja le a termést, amint előbb említettem, a fajtisztasági felár miatt. — Milyen eredményt hozott a tavalyi szerződéskötés? — Most. fejeződik be a múlt év­ben szerződött borok átvétele. Mennyiségben mit jelent ez? Azt, hogy a szerződött boroknak mint­egy 95 százalékát behozták a ter­melők. Az elmaradt néhány száza­lék kiesése az érés kezdetén je­lentkező rothadásból adódott. De így is — a szabadon, szerződés nélkül felvásárolt borokkal együtt — elértük a tervezett mennyisé­get, összesen 23 000 hektót. — Nyilván figyelemmel kísé­rik'a terméskilátásokat is. Mit ígérnek a szőlők most, a virág­zás kezdetén? — A terméskilátások ugyanúgy biztatóak, mint a múlt évben. Min­den egyes fajtánál bőséges a fürt­hozam, de azt is figyelembe kell venni, hogy az időjárás nagyon kedvez a peronoszpórának. Eső, meleg napos idő, sőt csütörtökön reggel köd — mindegyik valóságos melegágya a peronoszpórának A jelentések szerint Villány körze­tében már erősen fellépett ez a veszély, tehát a védekezés min- denekelőttvaló módja a permete­zés. Ezzel nem szabad késlekedni egy percet sem, hiszen ilyenkor, virágzás idején tehet legnagyobb kárt a szőlőkben. — És még egyet — jegyzi meg Saramó elvtárs. — Az előző évek­ben gyakran találkoztunk durva hamisítással. Kevés bor, sok cu­kor, sok víz... A tavalyi termés át­vételekor egyetlen ilyen eset sem volt. A termelők belátták, hasz­nosabb, ha tiszta termést értékesí-. tenek. Záróközlemény a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának második üléséről WAV.V»W/MVVJ,/AW\VVVV%\«lWV#Wí#f#//###«//f/W/UWWArVAWVVrU\WVWWyW/^W . .. ' " , '" o Sála bácsi leveleket ír I Béla bácsi, ^ nevén !---------------------------Boros Béla, pedagógus Zombán. Nem kell azonban vezetéknevét említeni, csak annyit, hogy a látogató Bé­la bácsit keresi, s mindjárt irá­nyítják az ősz hajú, csendes szavú, hatvankét éves emberhez. Negy­vennégy esztendeje pedagógus, más ekkorra elfárad, az ő szemé­ben azonban még most is, a sok munka, és küzdelem ellenére is fiatalos, tűz lobog. Azt rebesge­tik róla, nyugdíjba készül, nem akarja már aktívként megérni a ritka jubileumot, a pályakezdés negyvenötödik évfordulóját. A nyugalmat feltétlenül megérde­melné, de végérvényesen még nem határozott. Egy jubileumot az idén külön­ben ünnepelhetne, ha egyáltalán hajlamos lenne valamiféle ma­gánünneplésre. Ez a hajlandóság azonban hiányzik belőle, s így csak mellékesen említi, hogy az országban az elsők között Zombán alakult dolgozók iskolája, 15 év­vel ezelőtt, 1949-ben. Harminc felnőtt ült akkor az iskolapadba, s több bizakodással, mint tudás­sal vágott neki Béla bácsi fel­ügyelete mellett a hetedik és nyolcadik osztálynak. Sikerrel el is végezték.' Aztán sok minden közbejött. Az ötvenes években az emberek nem túlságosan törődtek az önképzés­sel. Kisebb gondjuk is nagyobb­nak tűnt annál, minthogy tollat, könyvet vegyenek a kezükbe. Nyolc évnek kellett eltelni, amire újabb osztály indulhatott. /1 A kiesett éveket ,Fel£? ! ____________________________bácsi n agyon sajnálja. Arról beszélt, ritkán látható szenvedéllyel, mennyi mindent lehetett volna tenni azok alatt az évek alatt. Amióta ismét fellendült az érdek­lődés, 120 embernek adták kezébe az általános iskola nyolcadik osz­tályának elvégzéséről szóló bizo­nyítványt. Egy kissé elsodorta az emlékezés és a számolgatás. Olyan számot említett, ami Zom- bának nagyon dicséretére, és fő­leg hasznára vált volna, s talán sok esetben könnyebben is men­nének most a dolgok. Erre egy példát említ: Azt, milyen közös­séggé kovácsolódott azoknak a felnőtteknek a tábora, akik elvé­gezték az általános iskolát. Ott látni őket moziban, színházban, ismeretterjesztő előadáson, s igen gyakran együtt, a munkában is. És ez jó, mert az évek során el­vetett közösségi mag meghozta a gyümölcsöt, s ma érleli igazán. Nehogy azt higgye azonban va­laki, hogy Zombán egyszerűen ment a dolog. Nagyon is céltuda­tos munka kellett a dolgozók is­kolájának megteremtéséhez. Béla bácsi kisebb kutatómunkát vég­zett a régi osztálynapló sárguló lapjain. Személyenként derítette fel azokat a falubelieket, akik csak hat elemit, vagy ennél ke­vesebbet végeztek. S aztán asztal­hoz, írógéphez ült. Levelet írt. Nem felszólítást, mert annak nem lett volna foganatja, hanem né­hány soros, de mégis megtisztelő levelet. Aztán már csak házról házra kellett járni, hogy jöjjenek az első emberek. Kissé szégyen­kezve, szorongva teltek el a kez­dő stúdiumok, de aztán belejöttek. Olyannyira, hogy a közelmúltban végzettek közül többen járnak ma a mezőgazdasági technikum zom- bai konzultációs csoportjába. A szándékot, a tanulás utáni vágyat azonban mindenkiben kü­lön-külön kellett elülterii. S a pe­dagógusokat, Boros Bélát, és tár­sait talán éppen ezért illetheti őszinte dicséret. Mert valóságos ; iskolásokat neveltek a gyakran tö­rődött, fáradt felnőttekből. | Rüchers György és felesége pél- ! dául sárban és hóban, a négy ki­lométerre fekvő Nagytormásról jártak be hetenként háromszor Zombára, az órákra. Nem mu­lasztottak soha, pedig, közben ke­mény telek is voltak. Vagy a leg­idősebb hallgató, az 53 éves Streichner József kőműves esete, öt is Béla bácsi levele hozta be az iskolába, s aztán ott vált belő­le a legkötelességtudóbb tanuló. ! Az órákról még csak véletlenül I sem hiányzott, de a vizsgáknál majdnem baj történt. Reggelre belázasodott, éppen indulni akar­tak hozzá, hogy a betegágyban vizsgáztassák le. ő azonban nem várt erre, lázasan is bement az iskolába, és sikerrel tette le a vizs­gát a bizottság, előtt. I Idős ember Foros Fé!*­!--------------------------- Tanamo lá­n ya és orvos fia kirepültek a csa­ládból. Unokái is nagyocskák már. Ilyenkor nyugalomra vágyik az ember, úgy érzi, teljesítette köte­lességeit. Béla bácsi másként vé­lekedik, és másként cselekszik. ■ Bokros tennivalói mellett ő a : községi művelődési otthon igaz- \ gatója is. És túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy a zombai művelődé­si otthontól lehet tanulni. Nem vár azonban erre. még dicséretre sem. Végzi a dolgát, írja a leve­leket, mert vágyait, álmait, ifjú­kori és mai terveit, egész dolgos életét a tanításnak és nevelésnek szentelte és szenteli. Sz. 1. A szekszárdi tejüzembe naponta 37 ezer liter tej érkezik. Az üzem termékei a megye minden járásába eljutnak, ezenkívül vajat, sajtot exportálnak. Képünkön Szabó István a fölözőbői ki­folyó tei hűtését ellenőrzi. Felvételünk a vajüzemben készült. Seregi Lőrinc a kész vajat ve­Daradics Rozália és Illés Irén tanulólányok a sajtot veszik ki a formából. (Foto: Zsiga) r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents