Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-23 / 119. szám
ÍOS'1. május 23. ■TOLNÁ MEGYEI NÉPŰJSAÖ 3 Család a gáton Három rövid, egy hosszú — 6000 méternyi töltés Paksnál elhagyjuk a műutat és rös Sugár Termelőszövetkezet tét- nagyszülőknél. Onnan íár iskola Paksnál elhagyjuk a műutat és gépkocsink a töltés koronáján robog tovább. Balkéz felől most szelíden hömpölyög a Duna, fák levelén, locsogó habokon, pazar szépségű tájon csillog a napsugár. Kilométerhosszat robogunk, elhagyjuk a révet, mire végre feltűnik az első lakóház. Emeletes, ódon épület, igencsak elhanyagolt. — A gátőréket keressük! — kopogunk be az első ajtón. — Itt laknak a szomszédban, — hangzik a válasz. — Alig ötszáz méternyire. A félkilométeres szomszédság sem volna éppen közelinek nevezhető, a valóság azonban négyszer ekkora. Újabb két kilométer után váratlanul pompás, modern villa bukkan elő. Akár egy körorvos lakhelyének is vélhetnénk, ha nem hirdetné rajta hivatalos tábla, hogy a Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének II./6. számú gátőrháza előtt fékezünk. Elhárítjuk az idegent őrjöngve ugató kutya ostromát, és első kérdésünk Heizler Ferenc gátőrhöz a magányosságra vonatkozik. — Nem unalmas itt, mindenkitől távol? A középtermetű, pirospozsgás férfi arcán mosoly fut át: — Van itt forgalom, kérem! Például ma délelőtt mentek el a gépek. A gépek alatt hatalmas traktorok, SZ—100-asok és DT-k értendők. Egyengették a talajt, igazították a rámpákat és előkészítették az erdő újabb honfoglalását. Az ártérbe erdőt telepít a Vízügyi Igazgatóság. A gátőr birodalma nagy, felelőssége pedig óriási. — Ez a hatezer méteres szakasz, melyet naponta be kell járnom, elsősorban Dunaszentgyör- gyöt, Faddpt, Gerjent, de még Tolnát is védi. Átlagosan hét—nyolc méter magas a töltés, csak a legutóbb is húszezemyi köbméter földet mozgattak meg az erősítéséhez. Természetesen nem közlekedési út, az átvonuló forgalmat sűrűn elhelyezett sorompók gátolják. Most csak annak köszönhettük szabad utunkat, hogy: — Fűárverés van. A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet tette le a „bánompénzit” 3200 méternyi gátszakasz kaszálási jogáért, az ugyancsak paksi Ezüstkalász pedig szintén nagyjából ennyiért. A beszélgetést odabenn, a házban folytatjuk. Patyolattisztaság, a tágas előszobában ízléses aszparáguszok, nagy konyha, és két szép, parkettás szoba. Az egyikbe nemrég került új bútor. — Nem mindig volt ilyen — magyarázza a gátőr. — 1957-ben, amikor idekerültem, még a régi, rossz gátőrházban laktunk. A konyhából négy ajtó is nyílt, majd kivitt bennünket a huzat. A Vízügyi Igazgatóság sokat költ dolgozói lakáskörülményeinek megjavítására. Heizlerék a két esztendeje elkészült épület mellé még nyárikonyhát, ólat, istállót is kapnak. — Mit lehet itt munkaidő után csinálni? — kérdezzük. Ember és asszony összenéz, láthatóan nem okozott még gondot nekik a szabad idő felhasználása. — Dolgozgatunk, van egy kis- holdnyi illetményföldünk, elolvassuk az újságot, rádiót hallgatunk. A rádiót minden délben két órakor hajszálpontosan, mert fel kell jegyezni a vízjelzési adatokat. Ha valahol Esztergomnál megindul az árhullám, azt két nappal előbb Paks-Faluhelypusztán már tudják. Elsőfokú készültséggel kezdődik, aztán ha a könnyen haragossá váló Duna ellepi a töltések előtti árterületet, következik a másodfok. Harmadfokú készültség idején már mindenki, aki eleven és mozog, kinn dolgozik a gáton. — Mivel? Válasz helyett megmutatja a patikai tisztaságú raktárt. Egy zászlóaljnak is elegendő ásó, csákány, lapát sorakozik a tartókon. Karóverő sulykok, kézikosok, pallók. saroglyák, talicskák, tornyosuló homokzsákkötegek. A hatezer méteres szakasz hosszában pedig több ponton is rőzsehalmok emelkednek, fonadékkészítéshez, a gát erősítéséhez. Még egy szót a magánéletről. — Család van? — Egy fiú. Pakson lakik, a nagyszülőknél. Onnan jár iskolába. A szülők pedig vásárolni Paks- ra kerékpárral, látogatóba szintén Paksra, ugyancsak kerékpárral. A városi látogatóban tüstént lábra kél a kíváncsiság: — Elmenne innen? — Én?! Nincs az a fizetés, amiért igen. Jó a levegő, szép, egészséges a lakás, pletykálkodó szomszédok nincsenek, no, meg a munka felelősségteljes: — szeretek, szeretünk itt élni! Telefoncsengés vet véget a beszélgetésnek. Az előszobában két készülék is áll, egy postai, és egy árvízvédelmi. Most az utóbbi vág a szavunkba három rövid, és egy hosszú csengetéssel. Ez a II./6. számú gátőrház éjjel-nappali hívójele. ORDAS IVÁN A BNV-n Iá fiuk A porkohászat és a műszénipar termékeinek sokoldalú felhasználását is bemutatják a nehézipar kiállításán. n nyári és őszi munkákra való felkészülésről tanácskoztak a menyei tanács vt-ülésén ÜNNEPI KÖNVVHÉT május 23—31-ig* A könyvhét kiadványaiból: Benjamin László: Világ füstje kötve Faulkner W.: Sírgyalázók kötve Galabárdi Zoltán: Átkozottak kötve Gelléri Andor Endre: Összegyűjtött novellái 1—2 kötet kötve Goda Gábor: ördögűzés 1—2 kötet kötve Jókai Mór: Az arany ember 1—2 kötet kötve 26.50 21.50 35.— 53,— 68,— _____ 44,— K ritikai kiadás kötve 61,— Kilátó 21 mai szovjet novella kötve 31,— Körkép 35 mai magyar novella kötve 33,— Noll. D.: Egy ifjúság regénye kötve 30,— Puskin válogatott költői művei kötve 48,— Semprun J.: A nagy utazás kötve 17,— Simon István: Gyümölcsoltó kötve 23,50 Solohov: Emberi sors kötve 20,— bőrkötésben 45,— Széchenyi Zsigmond: Nahar kötve 47,— Sztelmah M.: Igazság és hamisság kötve 33,— Váci Mihály: Szegények hatalma kötve 15,50 hanglemezzel kötve 38,— Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban könyvpavilonjában és az üzemi könyvterjesztőknél! (189) Pénteken ülést tartott a Tolna megyei Tanacs Végrehajtó Bizottsága Tolnai Ferenc vb-elnök helyettes elnökletével. A vb elfogadta Szabópál Antal vb-elnök jelentését, a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően megvitatták Szűcs Lajos mező- gazdasági osztályvezető jelentése alapján a nyári és őszi mező- gazdasági munkálatokra való felkészülés időszerű problémáit. Az előterjesztett anyagban szerepel az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ezzel kapcsolatos intézkedési terve. Az előterjesztett anyag és vita központjában a gabonabetakarítás jó megszervezése állt. Ezzel kapcsolatban felvetődött egyebek közt, hogy a gépesítés állandó fejlődése ellenére sem lehet még teljes egészében a gépi munkára számítani, hanem szükséges megyeszerte a kézi betakarítás megszervezése is. A vita során számos felszólalás hangzott el. Szili Péter, az őcsé- nyi termelőszövetkezet elnöke az alkatrészhiányról beszélt, amely gátolja a mezőgazdasági gépek kihasználását. Szülő Béla, a Hő- gyészi Állami Gazdaság igazgatója a növényvédelemmel foglalkozott. Elmondotta, hogy legtöbb helyen a termőterületeken elvégzik ugyan a szükséges növényvédekezést, az árkokon, utak mentén azonban nem, s ott zavartalanul szaporodnak a kártevők. Ezért javasolta, hogy megfelelő határozattal kötelezzék a tsz-eket, állami gazdaságokat egyaránt, arra, hogy ilyen területeken is végezzék el a szükséges növény- védelmet. Heimann Ferenc szekszárdi tsz- elnök a parlagterületek hasznosítására tett javaslatot. Foglalkozott a növényvédelemmel és az alkatrészellátás problémáival is. Dr. Ettig Elemér, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke hangsúlyozta a gépek minőségi kijavításának szükségességét. A népi ellenőrzés tapasztalatai alapján elmondotta, hogy a korábbi években előfordult: jelentették a gabonabetakarító gép kijavítását, a gép azonban csak addig volt jó, amíg kiszállították a munkahelyre. Az ilyen „gépjavítás” sok hátrányt jelent, ezért nagyobb gondot kell fordítani a minőségi munkára. Manczal Géza, a tamási járási tanács mezőgazda- sági állandó bizottságának elnöke a gépállomások munkájáról, a parlagterületek hasznosításáról, a növényápolásról mondotta el gyakorlati tapasztalatait és foglalkozott a megyei cárt- és tanács vb intézkedési tervével. Felszólalt a napirendi pont keretében Fenyvesi Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. Felszólalásában elemezte a kalászosok gyomtalanításának tapasztalatait. Elmondotta, hogy a tsz-ek nem mindenütt használták ki megfelelően a védekezési lehetőségeket: későn láttak munkához és elsősorban csak a növényvédő állomás gépeire támaszkodtak, így aztán nem is tudtak mindenütt megfelelő eredményt elérni. A továbbiakban Fenyvesi Ferenc a megyei párt- és tanács-vb intézkedési tervével foglalkozott. Czapáry Béla, az Alsótengelici Kísérleti Intézet igazgatója felszólalásában a mezőgazdasági munkálatok időbeni megkezdésének és elvégzésének fontosságára, valamint más szakkérdésekre hívta fel a figyelmet. A vita tanulságait Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnök- helyettese foglalta össze. Egyebek közt a következőkre hívta fel a figyelmet: mivel a gabona betakarításánál az eredetileg tervezettnél előreláthatóan nagyobb szükség lesz a kézi munkaerő alkalmazására, fontos, hogy a megfelelő ösztönző módsze- | rek alkalmazásával ne csak a családtagok, hozzátartozók hanem más kívülállók bevonását is szorgalmazzák. A következő napirendi pontban Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető jelentése alapján a termelőszövetkezetek balesetvédelmi helyzetével foglalkozott. E napirendi pont vitájában felszólalt dr. Deák Konrád, a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze. Elmondotta, hogy a megelőzéssel kapcsolatos intézkedések egyes helyeken inkább adminisztratív jellegűek, de érdemében nem sokat változtatnak a helyzeten. A jövőben nagyobb felelősséggel kell foglalkozni a mező- gazdasági dolgozók, biztonságával, ennek érdekében esetenként alkalmazni kell a bírságolási lehetőségeket is. Fodor István, az SZMT képviseletében utalt a -munkavédelmi rendelkezésekre, a biztonsági megbízottak szerepére, és más időszerű kérdésekre. Magyari Jenő, a Földművelés- ügyi Minisztérium képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a balesetek megelőzése terén csak akkor várható számottevő eredmény, ha ez nem csak egy-két ember reszortja, hanem minden vezető és dolgozó ügye lesz. A bejelentések című napirendi pontban foglalkoztak egyebek között városfejlesztési kérdésekkel. E vitánál jelen volt Virágh Pál területi főépítész és Korbontts De- zsőné az Építésügyi Minisztérium képviseletében. Elutazott Budapestről a szovjet kormányküldöttség Pénteken délben D. F. Usztyi- nov, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese, a nép- gazdasági főtanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja vezetésével visszautazott Moszkvába a szovjet kormány- küldöttség. A delegáció nyolc napot töltött Magyarországon. A szovjet kormány képviselőit fogadta az Országházban Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A vendégek megtekintették a Budapesti Nemzetközi Vásárt és felkeresték az ország több nagyüzemét. ______ A Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Biró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari ( miniszter, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szekér Gyula, a nehéziDari , miniszter első helyettese és Böjti János külügyminiszter-helyettes búcsúzott a Szovjet kormány képviselőitől. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete, és a nagykö- vetség több munkatársa. (MTI) Magyar - jugoszláv gazdasági tárgyalások Belgrádban Belgrad (MTI). Csütörtökön a szövetségi végrehajtó tanács új belgrádi épületében magyar—jugoszláv tárgyalások kezdődtek a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseiről. A megbeszéléseken részt vevő magyar küldöttséget Vályi Péter, a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság alelnöke, a jugoszláv delegációt pedig dr. Jozse I Brilej, a vegyesbizottság alelnöke j vezeti. j A tárgyalások célja előkészíteni a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság plenáris ülését. | Csütörtökön este Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete vacsorát adott a magyar küldöttség tiszteletére.
