Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-22 / 118. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1D64. május 22. VlUC. WtOtETARJAl. eGrCSGiJfUM tolna! MEGYÉI Írniitmiimf?CIA>'IS^A MUNK^SP^RT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Társadalmi ügy az ifjúságvédelem Eredményesen dolgozik a szekszárdi ifjúságvédelmi bizottság A városa tanács gyámhatósága mellett működő ifjúságvédelmi bizottság tagjai, Keresztes Ferenc - né, Papp Lászlóné, Szegedi Erzsé­bet, Mándy Gyuláné hetenként tervszerűen ellenőrzik a szórako­zóhelyeket, és a mozi utolsó elő­adásait.' A bizottság eredménye­sen dolgozik, ellenőrző munkájuk nem maradt hatás nélkül. Lé­nyegesen csökkent a késő esti órákban a szórakozóhelyek, a mo­zi környékén egyedül kóborló gyermekek száma. Bár a javulás lényeges, még mindig találkoznak szülő mellett ásitozó, bóbiskoló gyerekkel a Sörkertben, a ven­déglő-ben, vagy söröző ipari tanu­lókkal, annak ellenére, hogy a ki­függesztett táblán ez áll: „E helyi­ségben 20 órán túl 16 éven aluli sem szülővel, sem szülői felügye­let nélkül nem tartózkodhat!” Az elmúlt héten megtartott el­lenőrzés során a mozi utolsó elő­adása előtt találkoztak 6—8 éves általános iskolással, annak elle­nére, hogy az iskolákban szigorú rendszabályokat vezettek be. A késői mozielőadáson rajtakapott iskolás gyerek ellenőrző könyvébe bejegyzés történik, amelyben fel­hívják a szülők figyelmét arra, hogy a rendelet semmibevétele milyen károsan hat a gyermek nevelésében. Nehezíti az ifjúság­védelmi bizottság munkáját az olyan eset, amikor magukkal a szülőkkel kell vitatkozni a szabá­lyok be nem tartása miatt. Volt arra is példa, hogy a szülők, meg­látva az ifjúságvédelmi bizottság aktíváját, maguk igyekeztek el­bújtatni a kisgyereket, hogy be- vihessék az előadásra. Az ifjúságvédelmi bizottság, melynek munkájában részt vál­lalt a nőtanács is, sokrétű munkát végez. A bizottsági tagok ellenőr­ző munkájuk tapasztalatait álta­lános iskolások esetében az isko­lával, ipari tanulók esetében a fiatalt foglalkoztató üzem KISZ- szervezetével tudatják. A legtöbb esetben hatásos in­tézkedés történik. Az iskolás el­lenőrző könyvébe bejegyzik, hogy a szülő tudomást szerezzen gyer­meke iskolán kívüli magaviseleté­ről, esetleges csavargásáról. Az ipari tanulókat az üzemi KISZ- szervezet figyelmébe ajánlják, amelyek segítik a fiatal jó útra térítését, és egyéb problémáinak megoldását. A szekszárdi tanács gyámható­sága mellett működő ifjúságvé­delmi bizottság eredményesen dolgozik. A nőtanács bevonásával széles körű aktívahálózatot mozgó­sít, s ezek munkáján keresztül társadalmi ügy Szekszárdon is az ifjúságvedelem. P. M. Halmazati büntetésül: másfél évi börtön Elítélték a tolnaszigeti zetorost A bűntettek egész halmazatával vádolva állt tegnap a megyei bí­róság előtt Simon Mihály tolna­szigeti lakos, a Gerjeni Állami Gazdaság itteni üzemegységének zetorosa, aki ittasan vezetett, bal­esetet okozott az engedély nélkül elvitt Zetorral, végül erőszakos­kodott a rendőrökkel. Még ez év március elején egy fizetés utáni estén Simon össze­találkozott az egyik tolnai italbolt­ban barátaival. Záróra után a ba­rátok egy másik kocsmába men­tek, ahova követte őket .Simon is. Éjjel 11 óra tájban indult haza Simon egyik barátjával, Király Ferenccel. Király útközben meg­kérte Simont, vigye el őt Paksra a lakására, mert a fizetését szeret­né haza vinni, s a buszt lekéste. Simon begyújtotta egyik munka­társa Zetorját és elindultak Paks felé. Az éjjeliőr, Varga Lajos hiába figyelmeztette őket, neki azt mondták, hogy műtrágyát szórni mennek. Paksra érkezve nem ta­lálták otthon Király édesanyját, így aztán amikor ettek, elindul­tak vissza. Eközben azonban „fel­tankoltak”. Hajnalban felzavarták az egyik ismerőst és 1 liter pálin­kát vettek tőle az útra. Elmondá­suk szerint csak egy-egy kupicá­ra valót ittak meg belőle. Hazafelé az amúgyis forgalom­mentes 6-os úton nem történt semmi baj. Hajnali 4 óra felé ér­keztek Tolnára. A Garay és a Kossuth utca torkolatában azon­ban Simon nem tudta „bevenni” a kanyart, felfutott az útmenti töl­tésre és felborult. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár hozzá­vetőlegesen 3—4 ezer forint. A fel­borult Zetorból kifolyt az üzem­anyag, de eltört a pálinkásüveg is. így nem lehetett megállapítani, valóban mennyit is ittak meg be­lőle. De nemcsak a tanúk látták erős ittasságukat. Az orvosi vélemény Simonnál súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot állapított meg. Ez és a felelősség súlya késztethette arra Simont, hogy amikor a közle­kedési járőr megérkezett, egy óvat­lan pillanatban bicskájával ön­gyilkossági kísérletet akart elkö­vetni. A két rendőrnek együttes erővel sikerült lefegyverezni, s nem rajta múlt, hogy meg nem szurkálta őket; Egyébként Simonnak nem ez az első büntetése. Ittas vezetésért már elítélték javító-nevelő mun­kára. A megyei bíróság bűnösnek találta Simont, a fent említett vá­dakkal kapcsolatban és az összes enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevételével 1 év és 6 hó­napi börtönre ítélte, valamint kö­telezte a bűnügyi költségek meg­fizetésére. Az ítélet nem jogerős. Sz. E. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETpiTS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-11. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 20-10. Felelős kiadó: ORBÁN IMRE Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index-rszánu 25 ooe. •• év alatt megkét&sereződiitt a tsx-ekhen dolgozó szakemberek száma A Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiuma a közelmúltban foglalkozott a mezőgazdaság szak­ember-ellátottságának helyzetével. Megállapította, hogy az utóbbi években kedvezően alakult a me­zőgazdásági üzemekben, intézmé­nyekben dolgozó vezető, és beosz­tott szakemberek képzettsége, is­kolai végzettség szerinti összetéte­le. Ennek ellenére még mindig, minden területen igen nagy az igény a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező szakembe­rek iránt: jelenleg mintegy 3000 mezőgazdasági mérnökre, 500— 500 mezőgazdasági gépész- és ker­tészmérnökre, valamint 800 épí­tészre, jogászra, közgazdászra és más szakemberre volna szükség. A termelőszövetkezetekben több mint 2800 felsőfokú képesítésű szakember dolgozik, csaknem tíz­szer annyi, mint öt évvel ezelőtt. Egyetemi, főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakember azon­ban még így is csak minden má­sodik szövetkezetbe jut. A főag- ronómusoknak csak 40 százaléka rendelkezik ilyen képzettséggel, a brigádvezetők 60 százaléka pedig szaktanfolyamot sem végzett. Az állami gazdaságokban sok­kal kedvezőbb a helyzet. A felső­fokú szakemberekre itt négyszer, a középfokú képzettségűekre 2,5- szer kisebb terület jut, mint a szö­vetkezetekben. Ennek ellenére a mérnöki képesítést igénylő mun­kakörök 30—35 százalékában ala­csonyabb végzettségűek dolgoz­nak. Egyes gazdaságok azonban már technikusi munkakörben is mérnököket foglalkoztatnak: a brigádvezetők közül például 120- nak van egyetemi végzettsége. A termelőszövetkezetek szak­mai vezetésének megerősítését ed­dig, elsősorban úgy oldották meg, hogy a mezőgazdaság, illetve a népgazdaság más területeiről cso­portosítottak át szakembereket. A Földművelésügyi Minisztérium évente mintegy 2000 egyetemet, főiskolát és felsőfokú techniku­mot végzett fiatal szakember el­helyezéséről gondoskodik. Elosz­tásukat ezentúl úgy szervezik meg, hogy jobban segítse a ter­melőszövetkezetek szakember-el­látását. A végzettek mintegy 70 százaléka olyan szövetkezetben tölti majd gyakornoki idejét, ahol főiskolai végzettségű szakember mellett megszerezheti az önálló munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlati tapasztalatokat, mint­egy 20 százalékuk pedig az állami gazdaságokba kerül. A szakember-utánpótlás egyik igen nagy tartaléka: a képesítés­sel nem rendelkező vezetők to­vábbképzése. Jelenleg 4600-an ta­nulnak egyetemen, főiskolán, vagy felsőfokú technikumban, csaknem 17 000-en pedig közép- vagy alsó­fokú képzettséget szereznek. A termelőszövetkezetekben az elnö­köknek 25, az összes vezetőknek 23 százaléka tanul tovább. Az egyetemek, főiskolák, felső- és kö­zépfokú technikumok levelező ta­gozatának az idén több mint 4000 termelőszövetkezeti hallgatója van. A mezőgazdasági szakembe­rek, elsősorban a szövetkezetben dolgozók továbbképzését azonban még mindig sok körülmény nehe­zíti. A helyzet javítására a Föld­művelésügyi Minisztérium több intézkedést tervez. Többek között egységesíteni akarják a termelő­szövetkezeti vezetők továbbképzé­sét, amivel most több intézmény különbözőképpen foglalkozik. Szekszárdi népfrontküldöttség az Alföldön Harmincnégy tagú népfront­küldöttség utazott a hét elején Szekszárdról az Alföldre, Eszenyi Antalnénak, a Hazafias Népfront városi titkárának vezetésével. A küldöttség megtekintette egyebek közt Szeged nevezetességeit, a szalámigyárat, a bútorgyárat, majd tanulmányozta a szegedi Haladás Termelőszövetkezetben a munkadíjazás rendszerét. A ta­nulmányút két napig tartott. A szekszárdi küldöttséget az ottani népfrontbizottság képviselői fo­gadták. — Nyolcvan lóerős kishajót ka­pott a Vízügyi Igazgatóság szek­szárdi szakaszmérnöksége. A kis­hajót az ármentesítő anyagok és építőanyagok vízi szállítására használják fel, — Munkavédelmi ankétot ren­dezett tegnap Szekszárdon a He­lyiipari és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezete a helyi ipari üzemekben működő munkavédel­mi aktivisták részvételével. Fodor István, megyei munkavédelmi fel­ügyelő előadása alapján megvi­tatták a 34/1963-as törvényerejű rendelettel kapcsolatos teendőket. — Vidéki építésvezetőségein is megszervezi az iparitanuló-képzést a Tanácsi Építőipari Vállalat. Ed­dig csak a központban működtek iparitanuló-csoportok, de az ősztől kezdve kőműves-osztályok lesz­nek Dombóváron, Tamásiban és Bonyhádon is, — A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elutasította a sásdi gyer­mekgyilkos, Török Antal kegyel­mi kérelmét; A halálos ítéletet * végreha j tották. “ A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség életét, működését és az •itt végzett munka révén elsajátít­ható szakmákat bemutató kiállí­tás nyílik május 23-án Szekszár­don, az MHS székházában. — Takarmányszárítót építenek az őcsényi termelőszövetkezet ma­jorjában, Az építés befejeződés­hez közeledik, A TELEVÍZIÓ MŰSORA 9,30: Műsorismertetés. 9,31: Tv-híradő. (Ism.) 9,45: Az aranyfog. (Bolgár film. Tíz éven felülieknek!) 11,20: Telesport. (Ism.) 11,35: A jövő hét. műsora. járás v'-t' b <#::* Ifi 7*0404 — Miért sántítasz, szívem? — Nem sántítok, csalc vigyázok. — Talán szorít az új cipő? — Dehogy szorít, nagyon is kényelmes. Épp az a baj. hogy minden lépésnél egy kicsit kicsúszik belőle a sarkam. _ Az nem baj. hiszen minden cipő ilyen. kivéve azt. ame­lyik nagyon szoros. _ Nálad nem is baj. de nálam igen. Mert akkor meglátják. __ Na és... ha meglátják. A huszadik században élünk, ami­kor már rég kiment a divatból a hosszúszoknya. __ Az nem lenne baj, ha a sarkamból meglátnak egy sávot. h anem az. hogy amit megláthatnak, fekete. Még azt. hihetik, hogy retkes. — Aztán mitől? — Az új cipőtől, amit születésnapomra vettél. Fekete a bélése és a bélés megfogja a lábat. De jobb lesz,, ha nem sé­tálunk tovább, hanem sietünk haza. Nagyon kényelmetlen így menni. . Otthon most már alaposabban veszem szemügyre a cipót, amit — szerencsémre — nem én választottam ki. Ugyanis régi tanulság: „Férjuram ha meg akarsz ajándékozni, csak a -kasszá­nál állj helvt a többi az én dolgom”. A cipő, a fehér, tűsarkú cipellő kívülről nagyon szép sőt — kívül fehér, belül fekete — a színösszeállítás sem rossz. Csak éppen, hogy a fekete bélés meg­fogja befeketíti a lábat. Még szerencse, hogy nem fog mindenütt: Az aranybetűs cégjelzés; ..Minőségi Cipőgyár” festékanyaga már jobb az nem kenőd'k a lábra. így hát. ha majd a fekete bélés festékanyaga nvránk+nt teljesen átvándorol a feleségem lábára, még mindig bizonyíthatom — legalábbis a cipő talprészébe nyo­mott felirattal —. hogy minőségi cipővel leptem meg páromat születésnapjára. ’ Mivel hasonló, kívül fehér, belül fekete cipőket ^ tucatszamra látni a kirakatokban, talán nem ártana a többi vásárlót előre, még n boltokban kioktatni az újfajta, fogós cipő viselési módjá­ról: Nappal tipegni benne, este pedig benzines vattával lemosni a lábat. Mert ezt a festéket csak a benzin oldja, a szappan nem. Vagy tán egyszerűbb lenn9 a Minőségi Cipőgyár minőségi el­lenőreit figyelmeztetni, hogy gondosabban vizsgálják meg a bé- 1 lésnek felhasznált bőr minőségét? W Mérséklődő szél. Várható időjárás ma estig: mér­séklődő északnyugati szél, átfutó esők. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet 14—19 fok között. Baleseti krónika Gyapa-puszta és Németkér kö­zött vezető úton hajtott Kocsis Sándor gyapa-pusztai lakos a Ka- nacsi Állami Gazdaság vontatójá­val. A kormányszerkezet meghibá­sodásból a vontató az árokban kö­tött ki és oldalára dőlt. A pótko­csin ülő Molnár József és Szabó Tamás a baleset következtében könnyű sérülést szenvedett. A balesetért Kocsis Sándor nem okolható, mert indulás előtt meg­vizsgálta a járművet, a kormány- szerkezet rejtett hibából romlott el. * Csámpa-puszta határában, a 6-os műúton este okozott balesetet Nagy Lajos pécsi gépkocsivezető. Teherkocsijával belehajtott az előtte álló, szabályosan kivilágí­tott teherautóba. A gépkocsi a szakályi Kaposvölgye Tsz tulajdo­na, és műszaki hiba miatt állította félre Rappert János gépkocsiveze­tő. A balesetnél Wollák Jenő pécsi lakos könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár mintegy 17 ezer forint. A balesetet Nagy Lajos figyelmetlensége okozta. Az eljá­rás megindult ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents