Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-22 / 118. szám

1964. május 22. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÖ 3 BÖLCSKÉRŐL JELENTJÜK Hajnalban kezdődik a munka Kgy nyugdíjas pap Ä a szövetkezeti iroda udvará­ban, vele beszélgettem először a negyedik látogatáson. Köszönt, bemutatkozott, aztán nagy lelke­sedéssel ezt mondta: — Soha még ilyen... Csodálatos! Most kezd megvalósulni ez a gyö­nyörű gondolat. Mert a szövetke­zet gyönyörű gondolat. Csak ed­dig... Nézze meg, hogy dolgoznak! Csodálatos! A tsz-elnök azt mondja, nem kell eltúlozni a dolgokat. Tény, hogy nagy a változás, de gond is van még éppen elég. Mik a változások? Néhány személyi változás is tör­tént a legutóbbi bölcskei látoga­tásunk óta. Mivel a főagronómus lett az_ elnök, a .helyére kinevez­ték a volt főálíattenyésztőt, Ul­bert Ádámot. Ö már három év óta a Rákóczi Tsz-ben dolgozik, jól ismeri a szövetkezet adottsá­gait. A főállattenyésztői munka­kört most egy lány látja el, Ser­főző Ilona agrármérnök. Tavaly még gyakornok volt. Gödöllőn ta­nult, a Rákóczi Tsz ösztöndíjasa­ként. Amikor megtudtam ezt a kine­vezést, eszembe jutott egy tanács­kozás, amit a tavasz elején tartot­tak a megyei tanácson, összehív- ' iák a megye termelőszövetkezetei­ben gyakornokként dolgozó fiatal agrárszakembereket, beszélgettek velük, hogy érzik magukat, mik a problémáik, tudnak-e érvényesül­Az ipari üzemekben nagy ér­deklődéssel várták a dolgozók a Budapesti Nemzetközi Vásár meg­nyitását. A magyar és külföldi ipar hatalmas seregszemléje sok értékes tapasztalatot nyújt, me­lyet hazahozva, a gyárban hasz­nosítani lehet, A múlt évben rendszeressé tették az üzemek vezetői, hogy a legjobb munká­sokat. brigádokat jutalomképpen a vásár megtekintésére küldték. Az idén e gyakorlatot folytatták: Ezideig több mint ezer Tolna megyei munkás és műszaki uta­zott az ipar nagy. nemzetközi se­regszemléjére. Tolnáról. Bony- hádról a brigádok tagjai szerve­ni, szóhoz jutnak-e a szövetkezeti vezetők, szakemberek mellett. El­hangzott ezen a kis összejövetelen olyan vélemény, biztatás, hogy a kilátások nagyok; az is lehetsé­ges, hogy egy-két év után vezető beosztásba kerülnek a gyakorno­kok. A bölcskei példa, Serfőző Ho­na esete máris bizonyítja ezt. Uj a főkönyvelő: Röss János. Az előző főkönyvelő elment a falu­ból. Uj elnököt választottak az el­lenőrző bizottság éléié, Varga Jó­zsef tsz-tagot. A legdöntőbb SS mégis csak az, hogy nagy a mun­kakedv a bölcskei Rákóczi Terme­lőszövetkezetben. Naponta 250 ember is kimegy a határba. A cu­korrépát megegyelték, a lucernát levágták, és fel is gyűjtötték. Ép­pen az eső előtt fejezték be a lu­cernagyűjtést, szerdán. Tiszta a borsóföld, ami pedig ugyancsak nagy terület, 140 hold. A kukorica­földeket megfogasolták. Tavaly június 10-én kezdődött meg a szö­vetkezetben a kukorica kapálása, ebben az évben június 5-ig be akarják fejezni. Hangyaszorgalommal dolgoz­nak. Az elnök kocsisa azt mondja, a múlt héten minden nap hajnali négykor indultak, de a falu is megmozdul fél ötkor. Szerdán haj­nalban kötelet csináltak a lucer­nának, mert itt felkötözik a lu­cernát, hogy ne törődjön a levele. Reggel gyűjtöttek, utána átmen­tek az emberek a kertészetbe zetten, különautóbusszal utaztak a vásárra. Simontomyáról vonat­tal mentek a kiállítás megtekin­tésére. A bőrgyári munkások az indulás előtti napokban már meg­beszélték. hogy mit néznek meg, elkészítették a vásárlátogatás menetrendjét. így hasznosabban tudják eltölteni a vásáron ide­jüket. mert csak a szakmával kapcsolatos bemutatóknál időz­nek hosszabban, Az AKÖV dolgozóinak egy csoportja és más szekszárdi üze­mek dolgozói — mintegy három­százan — vasárnap rándulnak a BNV megtekintésére. hagymát szedni, tisztítani, cso­mózni. Hagymatisztító asszonyokkal beszélgettem Tóbiás Istvánná munkacsapata négy év óta együtt dolgozik. Hét asszony, meg egy lány. — Hat lányom volt — mondja tréfásan Tóbiásné —, ötöt már férjhezadtam. Minden munkában együtt van­nak. Kiosztják nekik a kapálni- valót, úgy, mint más tagoknak, családoknak, de ők együtt állnak bele minden táblába. Sok a ka- pálnivalójuk, különösen kukoricá­ból. Személyenként négy hold. Mondom is, hogy ez nagyon sok lesz. — Sok?! — néz fel a hagyma mellől a csapatvezető asszony enyhe méltatlankodással. — Meg­csináljuk mi! Ez a hangulat Bölcskén. Erre mondta az agg lelkipásztor, hogy csodálatos. Igazat adhatunk neki. Bölcske mögött négy mérleghiá­nyos esztendő áll. Most bizakod­nak. Mindenki bízik, mert szép a határ, és nem késtek meg a mun­kákkal. És bíznak a vezetőkben. Az elnökről, Glaser Pálról pél­dául azt hallottam, hogy „min­dig,” a tagok között jár, sokat időz a mezőn, mindenkinél megáll, be­szélget. Kedvelik. Mik a gondok? beszél. Fiatalítani kellene a ker­tészetet, de jóformán nincs is fia­talság. Beszél majd az iskolaigaz- -gatóval, próbálják együtt rávenni a végzős gyerekeket, hogy marad­janak a faluban, dolgozzanak itt. Talán lehetne nekik több előleget fizetni. A másik gond — ez ígérkezik a legnagyobbnak — az aratás. Hat­száz holdat kellene kézzel aratni, de legjobb esetben is négyszázat, összesen 1800 hold az aratnivaló, és a gépállomás csak 1050 holdat vállalt. Sokat kell kézzel aratni, a kézi erő viszont kevés. Marok­szedő még csak akad, de kaszás nehezen. Meg kell találni a módját, hogy kaszások is legyenek az aratás idejére. Tudja ezt az elnök, a ve­zetőség. Közgyűlést hívnak össze, s megbeszélik, mit lehet tenni. Az árpa nagyon szép, talán lehetne abból jutalmazni az aratókat. Ezen töpreng mostanában az el­nök, az egyéb gondok megoldása mellett. SZABÓ JÓZSEF Több mint ezer munkás és műszaki utazott már megyénkből a BNV-re fi szakszervezeti bizalmi a dolgozó érdekeinek első számú képviselője - de ugyanilyen rangú felelőse is a munkának ÜLÉSEZETT AZ SZMT ELNÖKSÉGE Megszoktuk már, hogy a Szak- szervezetek Tolna megyei Taná­csa mindig olyan témákban foly­tat vizsgálatot, mely1 leginkább foglalkoztatja a dolgozókat. Ez­úttal, az SZMT elnökségének ülé­sén egy ugyancsak fontos kérdés szerepelt- A szakszervezeti bizal­miak munkája, tevékenysége. Hogy közelebb kerüljenek a té­mához, az elnökség ülésének idő­pontja előtt az SZMT tpbb mun­katársa helyszínen tanülmányoz- ta a témát, jelesen: a Simontor- nyai Bőrgyárban. A bőrgyár szakszervezeti mun­kájáról, legfőképpen a bizalmiak tevékenységéről szólt az a jelen- I tés, melyet a gyári üzemi bizott­ság készített el, s az elnökség elé Szabó Sándor titkár terjesztett. A bőrgyárban is, mint mindenütt a szakszervezeti bizalmiak már mindinkább betöltik azt a fon­tos feladatukat, hogy a dolgozók érdekeinek első számú szószólói, képviselői legyenek. A simontor- nyai 64 bizalmi vállán ezernél több munkás, és alkalmazott gondja, oromé nyugszik. Az el­múlt évek során, amióta kezde­tét vette a bizalmi, munka új alapokra való helyezése, jelentős fejlődés következett be a gyár-1 ban. A korábbi években még ál-1 lalános volt, hogy a bizalmi csak a szakszervezeti bélyeg eladásá­val foglalkozott — ma már mun­kajogi kérdések családi ügyek is hatáskörükbe kerülnek, amennyi­ben a dolgozók hozzájuk fordul­nak. Az/a tapasztalat, hogy nem­csak munkajogi kérdésekben ke­resik fel bizalmiaikat a gyár munkásai, hanem még családi kérdésekben is kérik vélemé­nyüket. Egy-egy kis műhelykol­lektíva valóságos családdá forrott már — különösen az olyan üzem­részekben, ahol a pártalapszerve- zet bizalmijával is a kapcsolatot szorossá tették. A szakszervezeti bizalmi, azon túl, hogy minden fontos rende­letet ismer, — amely a dolgozó munkályát szabályozza, tájékozó­dik a munka végzésének módjá­ról, állásáról is. A bőrgyárban például a szocialista brigádver­seny-mozgalom főszervezői, irá­nyítói és nem utolsó sorban ér­tékelői éppen a szakszervezeti bi­zalmiak. A szakszervezeti munká­ban meghonosodott, hogy a dol­gozók érdekvédelmét összekap­csolják a termelési kérdésekkel. A termelés segítése is végered­ményben az egyéni érdek töké­letesebb kiteljesedéséhez vezet, mert a termelő munka sikere az alapja az anyagiak juttatásának, a magasabb bérnek, a jobb töké­letesebb szociális ellátottságnak. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége mélyreható elemzést végzett, amikor tegna­pi ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a szakszervezeti bi­zalmi-munka jó úton halad a bőr­gyárban. A jövőben is úgy kell a szakszervezeti vezetőknek irányí­tani a bizalmiak munkáját, hogy kettős feladatukat a csoportok felelős vezetői jól oldják meg. Az elnökségi ülés elismerését fejezte ki mind Szabó Sándornak, mind a gyár bizalmiainak, — és jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy a simontornyai gyárban a szak- szervezeti bizalmi-tevékenységet magas színvonalra emelték. Az SZMT elnöksége ezután meghallgatta Egyed Mihály je­lentését, melynek témája az SZMT működési szabályzata és hatásköre volt. Az elnökségi ülés fólyó ügyek tárgyalásával fejező­dött be. KÉPEK A VÁSÁRRÓL í&m*ém A Sok a látnivaló a szov­jet pavilonban, ahol „képviselteti magát” az iparnak szinte valameny- nyi ága. Képünk a köny- nyűipar bemutatójánál egyik részletéről, a gyer­mekjátékok kiállításáról készült. > Több korszerű élelmi- szeripari gépet is bemu­tatnak a lengyel pavilon­ban. Az előtérben egy szűrőprés, mögötte egy cukorkacsomagoló autó mata látható. A Részlet a nigériai ipái bemutatójáról, ahol egy­más mellett láthatók a különböző népművészeti cikkek és a korszerű ipar termékei. >/ Kis tévé — nagy tévé. A szovjet pavilonba:- kaptuk lencsevégre ezt. szokványos, asztali tele víziókészüléket, „aki hátán hordja „kisöccst a tranzisztoros táskát:' vízió-készüléket.

Next

/
Thumbnails
Contents