Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
1564. május 21. fÖLSÄ MFOTTT SÍPÜÍSSlg 5 Tanácsi életünk egyéves mérlege Közlekedésrendészeti kiállítás p1 ltelt egy esztendő az új ta- ■Li nácsok megalakulása és munkájuk megkezdése óta, s éppen a következő feladatok sikeres végrehajtása végett nem árt ■ a tanulságokról beszélni. Az összképről általánosságban is elmondhatjuk, hogy kedvező, a tanácsválasztások óta tovább javult, erősödött állami életünk. Ez a jó összkép egy sor olyan részből tevődik össze, amelyek jelentősége egymagában is meglehetősen nagy. Amikor a tanácsválasztásokra készültünk, arról volt szó, hogy egyrészt új erőkkel kell felfrissíteni a tanácsi életet, másrészt pedig továbbra is támaszkodni kell azokra, akik jó1 munkájuk alapján élvezik a nép bizalmát, s képességeiket figyelembe véve, alkalmasak is a különféle tisztségek betöltésére. Sikerült is elérni e kettős^ célt, s e kettő közül az egyiket, ‘a felfrissítést nézzük egy kicsit részletesebben. Noha korábban is volt bizonyos felfrissítési tendencia, e téren azonban az 1963-as választás hozta a legnagyobb eredményt. Egy sor új erő került • különféle tanácsi funkciókba, ez azonban egymagában még nem jelentett volna valami különösen nagy felrissülést. ha ezzel párhuzamosan nem alakul ki új szellem a mindennapos munkatempóban, intézkedésben. Ezt az új szellemet röviden így jellemezhetnénk: az akarás, a tettek szelleme. Nem mintha korábban semmi sem történt volna, semmit sem tettek volna a különféle szintű tanácsok, s azok vezetői, de az is tény, hogy amikor felvetődött valamilyen probléma, akkor legtöbb esetben azt latolgatták, hogy miért nem lehet azt megoldani, milyen akadályok merülnek fel, milyen jogszabályokkal ellenkezik és így tovább. Végül aztán az indokokkal mindenki megnyugtatta magát, s beletörődött, hogy a probléma megoldatlan marad. Nagyon gyakran találkozhattunk ilyen légkörrel, ilyen szellemmel, ami kétségtelen, a könnyebbik megoldás volt, nem okozott különösebb fáradtságot, de az is igaz, hogy ebből nem is sok haszon származott. Amikor, a múlt év tavaszán munkához láttak az új tanácsok, már a kezdet kezdetén érezhető volt, hogy ezzel a régi szellemmel szakítani akarnak, s most, egy év múltával, joggal Inondhatjuk, hogy sikerült ez a szakítás, ha nem is minden területen. Gyakran hallani tanácsi értekezleten, hogy szinte belefojtották a szót a magyarázkodókba. azokba, akik a kibúvókat keresték, nem pedig azt latolgatták, hogyan lehetne ezt, vagy azt a problémát a város, vagy az egész megye javára megoldani. Valami olyasfajta légkör uralkodott el az egész tanácsi életben, melyben nem dicsőség, sőt szégyen a „nyomós” indokokkal való mentegetőzés, de dicsőség, sőt követelmény a merész kezdeményezés, a megoldhatatlannak vélt problémák esetében is a megoldási lehetőségek felkuta,tása. Tehát a dicsőség a közügyekben való fáradozás, a munka, az erőfeszítés. A félreértések elkerülése vé- gett sző sincs arról, mintha korábban mindez ismeretlen lett volna, de vitathatatlan, hogy gyakran uralkodott el a tunyaság, kényelmeskedés. Hogy menynyire így van, mutatja, hogy egy egész sor olyan feladatot sikerült megoldani egy év alatt, ami már évek óta vajúdott, de nem haladt előre. Elég, ha csak néhány szekszárdi létesítmény ügyére gondolunk, de ugyanúgy vehetjük a megye más nagyobb helységeinek egyes fejlesztési problémáit is. Ez az új szellem mindinkább eluralkodik a kis községekben is. így aztán sorra tudnak megoldani olyan problémákat, amelyekre korábban még a nagyközségekben is azt mondták, hogy lehetetlen. Az új múnkaszellemet a felfrissülést nem valamiféle statisztika mutatja, ezt nem lehet számokkal kifejezni, de megfigyelhető a tanácsi élet hétköznapjaiban. Kialakulásában — kétségtelen — alapvétő szerepük volt azoknak, akik új erőként kerültek a tanácsokba, de ez csak az egyik oldal. A másik pedig az. hogy az új légkör kialakulását nagymértékben segítették azok a régiek, akik n választási előkészületek során meghallgatták, megszívlelték, te hát komolyan vették a választók igényeit, s gyakorlatukkal, több éves tapasztalatukkal felfrissült, megújult erővel fogtak munkához a választások után. Az érdem tehát feltétlenül a nagy tanácsi kollektíva érdeme, s ezen belül ki több. ki kevesebb erővel segítette meghonosítani ezt az alkotó légkört. És itt eljutottunk egy másik, nagyon említésre méltó tapasztalathoz: tovább szélesedett a kol lektivitás a megye tanácsi életében. Tolna megyében hozzávetőlegesen 4000 községi, járási, városi és megyei tanácstagot válaszoltak meg a múlt év februárjában. A függetlenített vezetők ennek egy kisebb részét teszik ki. de elmondhatjuk, hogy a különféle állami, közösségi ügyekben négyezren tevékenykednek rendszeresen. Sikerült lényeges javulást elérni olyan tekintetben is. hogy a tanácstagok munkája nem korlátozódik elsősorban a tanácsülésekre. a határozatok megszavazására. hanem egy sor olyan munkát is végeznek, amelyeket > korábban csak függetlenített ve- j zetők végeztek. A tanácstagok, j mint például Szekszárdon és j Tamásiban, közvetlenül is szer- i vezik a különféle közérdekű fel- j adatok végrehajtását. A megye tanácstagjai a múlt év során ! 79 000 választóval találkoztak a ' beszámolóik és fogadóóráik so- i rán, ami ugyancsak a munka kollektivitását, másrészt pedig a tömegkapcsolat elmélyülését mutatja. A tanácsi munka sokolda- lúbb. mint korábban volt. s ez elsősorban abban jut kifejezésre. hogy a tanácsok nem egy, vagy két fontosabb problémával foglalkoznak, hanem a súlyának megfelelően számtalan kérdéssel, örvendetes, hogy a tanácsok több energiát fordítanak például a községfejlesztésre s az ezzel kapcsolatos társadalmi munka szervezésére. Jellemző, hogy a tanácsválasztásoK után át is dolgozták a tanácsok a társadalmi munka tervet, tek ki így is tervet. Igaz, még hetnénk. de tatja, hogy vannak alakul. rw^ok Mi i. r Közlekedésrendészeti kiállítás nyílt á szekszárdi múzeumban, a Tolna megyei Rendőrfőkapitányság és a Megyei Közlekedési Balesetelhárítási Tanács rendezésében. Képünkön Szabó László rendőr alhadnagy, a közlekedési úttörők vezetője, a kiállításon az őrs néhány tagjának tart magyarázatot. Megjegyzés Az elvtelen békességhez Nem gyakori, de sajnos még nem bírja. kéri. hogy ne marad- előfordul, hbgy nagyon kilóg az a jón el a felelősségre vonás, bizonyos lóláb. A bonyhádi járás A járásnál azt mondták a főszervezésére vonatkozó egyik közös gazdaságában, párt- könyvelőnek, hogy állításait tog- taggyülésen megbírálták a terme- lalja írásba. ,,Majd. megteszem* — löszövetkezet főkönyvelőjét. 1 Az jelentette ki a főkönyvelő, és hantost más kérdés, hogy a bírálat- zautazott. De nem tett semmit, nak volt-e alapja, vagy sem. A Mi lehet ennek a magyarázata?, főkönyvelő valami oknál fogva Két dolog. Vagy az, hogy állításai arra gondolt, hogy a tsz-elnök nem fedik a valóságot;, és kizáró- bi.ztatta fel a bírálót. Efeletti el- lag az elvtelen bosszú vezette, keseredésében elhatározta, hogy vagy pedig az, hogy eltelt néhány ... .. . . . „visszaüt”. Beutazott Bonyhádira, nap s a főkönyvelő elhatározta, túlsúlyban, örvendetesen - ott illetékes helyen elmondta: . . ... . 7 fejlődik tanácsi életünk. ; a termelőszövetkezeti elnök több 3 eSí eiessegben maradni. j visszaélést követeit el. ezt ö, Vnár- De bajon milyen bizonyítványt BÖDA FERENC 'mint a főkönyvelő, tovább nézni állít ki magáról az ilyen ember? 104 BORIM a megyei borversenyen nagyobb feladatokat tűz- célul. de év vegére még sikerült túlteljesíteni a hibákról is beszel a mérleg azt mu a jó tapasztalatok A Szekszárdon megtartott megyei borversenyen 104 Tolna megyei bor mérte össze „erejét”. A kiváló szakemberekből álló bíráló bizottság Katona Józseffel, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatójával az élén. a nemzetközi színvonalat vette, alapul a borok elbírálásánál. A bizottság két csoportra oszlott, egyik a fehér, másik a- vörös borokat vizsgálta. A helyezéseket három kategóriában állapították meg: vörös, siller és fehér bor. Külön bírálták el az egyéni termelők borait, az állami gazdaságok és Állami Pincegazdaság által hozott bormintákat. A vörös borok versenyében első helyezést az Állami Pincegazdaság szekszárdi kadarkája érte el 18,64 pontszámmal. A további hét helyezést is az Állami Pincegazdaság érte el kékfrakos. kadarka és oportó boraival. A családtagok segítsége A tamási és a bonyhádi járás közös gazdaságai a növényápolásban ismét elmaradlak a többi járás termelőszövetkezeteitől. A késés sokféle kockázattal jár. A jelenlegi állapotokat figyelembe véve lígyanis nem valószínű, hogy be tudják majd tartani, gokban lesz-e idő kétszer megkapálni a kukoricát. Nem valószínű, hogy be tudják majd tartani, éppen a késés miatt, a minőségi követelményeket. Akár így. akár úgy, a termésátlagok alakulása szempontjából máris bizonyos veszteségekre • lehet számítani. Fűként akkor, ha elmarad a családtagok megfelelő mozgósítása. E két járásban is felosztották a területet egyénekre. A szövetkezeti gazdák erejükhöz mérten vállaltak kapálnivalót kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, burgonyából. De a jelek arra mutatnak, hogy mégsem győzik, hiszen a növényápolással egyidejűleg égetően fontos munka a széna- betakarítás, ahol szintén nagy szükség van a munkaerőre. Leg-, kézenfekvőbb megoldás: igényelni a családtagok segítségét, közreműködését, hiszen ezt a felosztott terület valóban lehetővé teszi. A bányász férj, vagy a háztartással elfoglalt feleség szabad idejében néhány órát feltétlenül segíthet. Jó lenne a brigádveéetőknek erre több gondol fordítaniok, s jó lenne a termelőszövetkezeteknek ezt a rejtett tartalékot jobban felhasználniuk. Másrészt, a családoknak is érdekük idejében, és jó minőségben elvégezni a közös földeken a növényápolást, hiszen ez úgyszólván mindenütt függvénye a kiosztandó természetbeni prémium meny- nyiségének. Kovács Sándor, az Állami Pincegazdaság pécsi fő minőségi ellenőre fehérbort bírál. Böta. &5iga A vörös borok kategóriájában egyéni versenyzők közül Klézli József1 (Szekszárd, Honvéd u. 3.) szerezte meg az első helyet, 17,92 pontszámú. 1963-as évjáratú kadarka borával. Második lett Deák Dénes (Simontornya) 1963-as évjáratú burgundi borával. Barsi Imre (Szekszárdi, kadarka boraival a harmadik helyezést szerezte meg ebben a kategóriában. Siller borokkal az egyéni versenyzők indultak. Első lett Cseri István (Szekszárdi kadarka-siller borával. Második .Baumann József (Szekszárdi, aki szintén kadarka-siller borral vett részt a versenyen. Rácz János decsi lakos 1961-es évjáratú kadarkasiller borával harmadik helyezési ért el. A fehér borok versenyében 70 borminta szerepelt. Első. helyezést az állami gazdaság — pincegazdaság kategóriában a Biritói Állami Gazdaság szerezte meg, édes furmint borával. Az Állami Pincegazdaság bátaszéki rizlingszilváni bora második lett a fehér borok versenyében. A Hőgyészi- Állami Gazdaságok édes olaszriz- lingje a harmadik helyezést érte 'el. Egyéni termelők fehér borai közül Es-zteri József (Szekszárdi olaszrizling bora szerezte meg az első helyet. 16.79 pontszáprnal. Második leti Vesztergombi János olaszrizling bora 16.76 pontszámmal. Az egyéni versenyződ közül a harmadik helyet is Vesztergom- bi János szerezte meg-. A már évek óta hagyományosan megrendezett borversenyek eredménye bizonyította, hogy a megye borai évről évre tisztábbak, jobban és szakszerűbben kezeltek. a. A.
