Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

I ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. május 20. Dél-arábiai helyzetkép-/ DÉL-A RÁ B I A 7 FÖDERÁCIÓ ...........— ■ .... i i ■ .......................-*------UrUeti! .--JklMUiitiStu ffl-filsMw 5-SÍu5áj?ir5.-f«fe5 Jafei S.'^Tmiig Közel egy hónapja tart már a küz­delem a legmodernebb fegyverekkel felszerelt brit csapatok és a száraz, ko­pár Radfan-hegység szakadékaiba hú­zódott arab gerillák között. Az arab-félsziget legdélibb részén élő törzsek fegyveres harca a területet gyarmatosító * Nagy-Britannia ellen nem újkeletű. Az arab függetlenségi mozgalom e körzetben az ötvenes évek közepén lángolt fel és a forradalmi Jemeni Arab Köztársaság megszületé­se óta egyre erősödik. A haladó erők és a feudális államocskák csapatai kö­zött napirenden vannak a fegyveres harcok, melyek során többször is megsértették^ Jemeni Arab Köztársa­ság területet. Az antikolonialista mozgalom Nagy- Britannia hajdani támaszpontrendsze­Párt- és kormányvezetők látogatása a Budapesti Nemzetközi Vásáron Kedden a kora délelőtti órák­ban a párt. és a kormány több vezetője kereste fel a ligeti vá­sárvárost. A körsétán részt vett Biszku Béla. Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Cseterki La­jos. Czlnege Lajos. Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagjai, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Pap János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese s a kormány több tagja. Kedden délelőtt dr. Münnich Ferenc, államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja is megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Tájékoztató az idei kenyérgabonatermés elhelyezéséről kor, hova és mivel szállít. A cél az, hogy a szállítmányok minél kevesebb időre vegyék igénybe a szállítóeszközöket és a munkaerőt. Az idén először térítést kapnak azok a termelők, akik a megen­gedett 14,5 százalékosnál alacso­nyabb víztartalmú terményt ad­nak át. Befejezésül rámutatott Rékai Gábor, hogy a szükségraktárak építésén kívül az országban több- helyütt épülnek korszerű nagy raktárak. A tárolási gondok megoldásáról, valamint 1964. évi gabonafelvá­sárlás szervezéséről Rékai Gábor, a Gabonatröszt vezérigazgatója kedden tájékoztatta a sajtó mun­katársait. Többek között elmondotta, hogy a várható termésből felvásárolt mennyiséghez viszonyítva körül­belül 45 000—50 000 vagonnyi ter­ményt érintő raktárhiány tapasz­talható. E hiány pótlására már a múlt év végén megtörténtek az in­tézkedések. A Dunai Vasmű és egyes kisipari vállalatok együtte­sen 16 000—18 000 vagon gabona tárolására alkalmas, könnyen és gyorsan összeszerelhető vasvázas színeket gyártanak. Ezek összeállí­tása megkezdődött, s július 31-ig valamennyi elkészül. A gabona­felvásárlók ezzel egyidejűleg or­szágszerte felkutatják az időleges tárolásra alkalmas helyeket. Ily- nódon már ezideig hétezer vagon- íyi gabona elhelyezéséről gondos- :odtak. A továbbiakban még kö- ülbelül háromezer, tehát együt- ;sen tízezer vagon gabona biz- mságos elhelyezését tartják meg- dhatónak ilyen szükségtároló- dyeken. A még fennmaradó ennyiség elhelyezésére bértáro- ú szerződéseket kötnek az álla- és a szövetkezeti gazdaságok- 1. A tárolásra vállalkozó mező- üdasági üzemek a tárolt gabona nden mázsája után hat forintot inak, s ezt hetenként és má­nként további tizennyolc fillér- e»és' ítik ki. F.«y rnáz«n gabo- tíz heti tárolása tehát pon- n 7,8 forintot hoz a gazdasá­lak. termés zökkenőmentes felvá- isánál arra törekednek, hogy •nyérgabonát a felhasználó lók körzetében található rali­ba, a takarmánygabonát ps- i keverőüzemek körzetében raktárakba irányítsák. Fel­ül szükséges, hogy minde- oontos szállítási ütemtervet senek. A felvásárlók felke- az üzemeket és jóelőre meg- ik és rögzítik, hogy az adott ág milyen terményt, mi­(Valamivel fiatalabbnak hit­tem. Idősödő, erősen szőke em­ber. A hivatalos vélemény az róla, hogy elnöknek kiváló, em­bernek viszont nem mindig az. Nagyjából ezt tartják a tagok is. Néhány megnyilvánulása ar­ra enged következtetni, hogy anyagias. Más megnyilvánulásai viszont bizonyossá teszik, hogy a magyar termelőszövetkezeti mozgalom hűséges támasza. Va­jon, mi a véleménye arról, amit róla hisznek, és róla monda­nak? Läufer József a neve, a lengyeli Búzakalász Tsz elnöke. Kertelés nélkül, és őszintén be­szél.) — Milyen a tagok munkához való viszonya, elnök elvtárs? Ne haragudjon, hogy ezzel a sablo­nos kérdéssel kezdem, de ez lenne talán a leglényegesebb. — Tűrhető, megfelelő. 1962. jú­nius 1-én jöttem ide. Akkor még nagyobb mértékben fordult elő, szóval, hogy is mondjam, lopás. Kocsiszámra vitték a takarmányt, könnyű volt észrevenni, mert ami­kor az ember ezekre a dombokra felmegy, sok mindent meglát. So­kan „zsarolták” a tsz tulajdonát képező dolgokat. — Csak a tagok? Úgy tudom, magának is vissza kell fizetni bi­zonyos pénzösszeget. Úgy tudom, az a&ronómusnak is. A „szűkebb” vezetőség mindegyikének. — összesen 20 ezer forint kö­rüli az összeg. A közgyűlés nem rének egyik legutolsó tagját, a 180 000 lakosú Adent (ahol mintegy ötvenezer jemeni lakos él) közvetlenül veszé­lyezteti. A ma még kulcsiontosságú adenl bázis megvédésére Nagy-Bri­tannia az utóbbi években neokolonia- lista módszerekhez folyamodott. A tá­maszpont hátországát képező területen létrehozta a Dél-arab Föderáció elne­vezésű államszövetséget, melybe a la­kosság heves tiltakozása ellenére Aden koronagyarmatot (melynek te­rületén fekszik a támaszpont) is be­olvasztotta. E föderációnak jelenleg 14 tagállama van. A kelet-adeni brit védnökség terüle­téről Lahedzs szultánság (térképünkön l-es számmal jelölve), Akrabi sejkség (2), a volt koronagyarmat, Aden (3), Avabril terület (4), Dhala emírség (5), Hauszhabi (6), Alsó-Jaíai (7), Auclhali (8), Fadhli (9), szultánátusok, Bejhan emirség (10), Felső-Aulaki sejtség (11), Datina terület (12), Alsó-Aulaki szuí- tánság (13), a Nyugát-Adeni védnökség területéről pedig Vahldi (Azzan) szul­tánság (14) tartozik az új államszö­vetségbe, melynek vezetői feudális jo­gaik konzerválására megújították Nagy-Britanniával kötött védelmi szer­ződéseiket. Tüntetés New Yorkban New York (TASZSZ). A színes- bőrű lakosság haladásáért küzdő szövetség és a faji egyenlőség kongresszusa rendezésében New Yorkban egésznapos tüntetést rendeztek a néger és a portoricói iskolás gyermekek faji elkülöní­tése ellen, a városi iskolákban. A tüntetés az esti órákban a New York-i törvényhatósági ta­nács épülete előtt nagygyűléssel fejeződött be. A nagygyűlés szónokai követel­ték a faji megkülönböztetés meg­szüntetését a New York-i iskolák­ban, és más államokban. szólt volna ellene, de vissza kell fizetni mégis. Viszont ón azzal a feltétellel jöttem ide, hogy ha nem kapom meg a különbözetet, akkor nem maradok. Megígérték a 200 forintot. Én így nem is va­gyok hajlandó itt maradni semmi áron, semmi szín alatt. Oda me­gyek, ahol megfizetnek. — Mekkora ez a tsz, mennyit keres maga, és mennyi a tagok átlagkeresete? — A tsz ezer holdas, ebből 732 hold a szántó. Én havi 1300 fo­rint dotációt kapok, és 55 munka­egységet. Tavaly 28 forint 19 fil­lért ért egy munkaegység nekem. A tagoké prémiummal együtt 34,86 forint. Az idén 30 forintot terveztünk. Az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem 1962-ben 10 052 forint, 1963-ban 12 394 fo­rint. — Ahogy gyorsan, kapásból ki­számoltam, magának elnök elv- társ, eszerint körülbelül 3000 fo­rint volt tavaly a havi átlagke­resete. — Na és, ez nem sok. Az Állat­forgalmi Vállalatnál 1886 forint alapfizetést kaptam, ennek 80 százalékát kérem, ez 1500 forint lenne. Amikor idejöttem, meg is ígérték, a közgyűlésen szóba is került, de aztán abba maradtunk, hogy majd egy következő alka­lommal tárgyaljuk meg. Szóval a hiányzó 200 forintot vettem fel a tsz-től, ezt kell visszafizetni, mert erre mondják, hogy jogtalan. Miért jogtalan? A tagok is kap­Hruscsov és Hasszer beszéde a Pori Szaid-i nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) kát akarnak most felhasználni a népek nemzeti felszabadító moz­galma ellen. A „repülőgépanya- hajók diplomáciájának” segítségé­vel próbálják visszaállítani a reakciós rendszereket Ázsiá és Afrika országaiban. Bátran kije­lenthetjük azonban, hogy a mili­taristák eféle számításai éppen úgy kudarcba fulladnak, mint ahogy összeomlott a gyarmatosí­tók számos agressziós kísérlete az utóbbi években, ahogyan kudarc­ba fulladt az „ágyunaszádok dip­lomáciája” is. Jelenleg az ázsiai, afrikai, és la­tin-amerikai népek előtt nemcsak az a feladat áll, hogy védekezze­nek az imperialista agresszió el­len, hanem a gazdasági függetlenség meg­teremtésének, a gazdaság fel­lendítésének, az életszínvonal emelésének, a demokrácia fej­lesztésének feladata is — mondotta Hruscsov. A nemzeti függetlenségüket ki­vívott országok feladata a társa­dalom gazdasági és társadalmi szerkezetének átalakítása, a kül­földi monopóliumok gazdasági önkényének megszüntetése. En­nek az imperializmus-ellenes harcnak a súlypontja a nemzeti felszabadító, anitifeudálíis, de­mokratikus forradalom befejezé­sére helyeződik. Az Egyesült Arab Köztársaság népe ma saját munkájával épiti az új életet — mondotta befeje­zésül Hruscsov és kijelentette: a szovjet emberek őszintén kíván­nak egyiptomi barátaiknak nagy sikereket az új élet építésében, új eredményeket a békéért és bol­dogságért végzett alkotómunka területén, sikeres előrehaladást a szocialista fejlődés útján. Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke kedden beszédet mondott a Port Szaid-i nagygyűlésén. — Ez a város híven megőrzi emlékezetében, hogy milyen ál­láspontra helyezkedett a Szov­jetunió népe és kormánya a sú­lyos időkben, amikor e városun­kat az imperialisták veszett táma­dása érte, amikor ez a város a maga és hazája becsületét, az arab nemzet becsületét és a né­pek szabadságát védelmezte — mondotta a többi között. — Ez a csata — folytatta Nasszer — megmutatta az arab nemzet népeinek egységét a megpró­báltatások súlyos és veszélyes napjaiban, és határozottan fel­tárta az arab nemzethez tarto­zó népek nemzeti egységének társadalmi tartalmát is, miután összekapcsolta az egység problémáját a néptömegek akara­tával, és törvényes társadalmi jo­gaival. Az Egyiptomban kivivőit győze­lem és annak társadalmi jelentő­sége megmutatta minden népnek, hogy a politikai felszabadulás el­választhatatlan a társadalmi fel- szabadulástól — jelentette ki az EAK elnöke. — A függetlenség nem csupán zászló és himnusz. A függetlenség területi sérthetetlen­séget, nemzeti szuverénitást jelent mind gazdasági, mind politikai értelemben. A Port Szaid-i nagygyűlés után Hruscsov miniszterelnök, Nasz- szer elnök és Aref elnök, vala­mint a kíséretükhöz tartozó sze­mélyek megtekintették a szovjet —egyiptomi gazdasági együttmű­ködést ismertető kiállítást. Dr. Rusdi. Port Szaid kormány­zója ebédet adott a magasrangú vendégek tiszteletére. Ezután a három vezető meg­tekintette a Szuezi-csatorna léte­sítményeit. A vendégek kedden este külön vonattal Kairóba utaztak Port Szaidból. Szovjet parlamenti küldöttség Japánban Kobe (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége folytatja körutazását az ország városaiban. A szovjet képviselők egy csoportja Anasztasz Mikojan vezetésével kedden a legnagyobb forgalmú japán kikötővárosba, Kobeba érkezett. Délelőtt a küldöttség a Kobe Seiko vaskohászati üzembe láto­gatott el. Az üzem megtekintése után a szovjet küldöttség tagjai tovább utaztak Hirosima felé. A szovjet küldöttség tagjainak egy másik csoportja Z. T. Szerd- juk vezetésével Hokkaido-szigetén tartózkodik. Beszélgetés nak prémiumot, nyolc évig vol­tam tsz-elnök Aparhanton, visz- szahívnak, elmegyek oda. — Én úgy tudom, elnök elvtárs, hogy nem hívja Aparhantra sen­ki. — Mondom, én úgy tudom, nem hívta senki. — Én itt meguntam. Ezt egy­szer meg kell próbálni ilyen he­lyen. Ma például ugye pünkösd másnapja, és nekik ünnep van. Nem tudunk csinálni semmit. El tudja képzelni, reggel mennyi mérget eszünk? El kell menni egy taghoz háromszor—négyszer, hogy legyen szíves jönni. Az a baj, hogy a miénk, és nem az enyém a tsz. Ma a gépesek sem dolgoz­nak, ők is ünnepelnek. Ez a tsz- demokrácia! (Vagy nagyon fáradt ez az em­ber, vagy valami más hiba van. Az is lehet, hogy sok neki ez a poszt: meghaladja erejét. Kedvet­len.) — Van nekem egy jó szakmám. — Mi a szakmája, Läufer elv- társ? — Szijjártó... Itt sokszor olyan dolgokat kérnek az embertől, amit nem lehet megcsinálni, és rengeteget le kell nyelni. (Be­megy a másik szobába, kihoz, és megmutat egy beszámolót) Tes­sék: Az összes közös vagyon 1962- ben 3 733 000 forint. 1963-ban 5 800 057 forint. A tiszta, teher­mentes vagyon 1962-ben 1 433 000 forint. 1963-ban 1 966 000 forint, több mint félmillió forinttal nőtt a tiszta vagyon. Hát ez az a „gyenge” tsz, amelyiknek ilyen az elnöke. — Ne értsen félre, Läufer elv­társ, most másról van szó: Keres havonta körülbelül 3000 forintot. A tsz mindössze 1000 holdas, te­hát keres háromszor annyit, mint amennyi a tagok átlagjövedelme. Hogyan lehet az, hogy 200 forin­ton „lovagol”? Szerintem célra­vezetőbb lenne a termésátlagok, a terméseredmények növelésével a munkaegységek értékét is növel­ni, és így nyomban többet keres­ne. Miért ne lehetne egy év múl­va 40, vagy 45 forint az egy mun­kaegység értéke? — Ezt a 200 forintot nekem megígérték. Ezenkívül határozot­tan tudom, hogy nálam gyengébb emberek is megkapják fizetésük 80 százalékát. Ha nem adják meg, elmegyek: három—négy tsz-ben elvállalom a szíjjártó-munkát és kész. Én érzem a felelősséget, de tudom, hogy nem vagyok megfi­zetve, most is annyi a munkánk, hogy két hétig biztos nem fogok aludni. Különben is, mindenki /

Next

/
Thumbnails
Contents