Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-19 / 115. szám
13G4. május lö. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÖ 5 Kibírjuk? EGYIK KÖZÖS GAZDASÁGBAN elhatározták, hogy a gépparkot körülkerítik. (Jó, és helyes az elgondolás, hiszen ez is egyik eszköze a drága munka- és erőgépek megóvásának. A kerítés pénzbe kerül, de nem valószínű, hogy a tagok közül erre bárki sajnálná a forintot. A tsz-elnök és a gépes oportvezető jelölte ki a területet és a leásandó beton-kerités- oszlopok helyét. Régebben, pár hónappal ezelőtt. Néhány nappal ezelőtt viszont az építőbrigád tagjai a kijelölt helyen az oszlopokat jó mélyre beásták. Másnap a gépcsoport vezetőjének eszébe jutott: Itt valami nem stimmel, hiszen a gépesítés még nincs befejezve, nagyobb területet kellene tehát körülkeríteni, nincs más megoldás, mint az oszlopokat újból kiásni, és néhány méterrel odébb rakni. Mindez akikor jutott eszébe, amikor az oszlopok egy része már áz eredetileg kijelölt helyen volt. Megkérdeztük tőle, miért nem jutott eszébe hamarább? Hallgatott, nem tudott mondani semmit. Pár napra rá a megyed tanács mező- gazdasági osztályán viszont elmesélte. hogy jártak nála kiküldöttek, és kissé furcsa az a mód, ahogyan őt „megfaggatták”. Nos, nézzük ezt a dolgot közelebbről, a tagok és a népgazdaság szemszögéből. Elég gyakori még az a túl- hangos embertípus, aki úgy védekezik, hogy támad. Volt idő, amikor ez a módszer a tehetetlenség, a. felületes gondatlanság, a lelkiismeretlenség leplezésére elég gyakran bevált: hibát követtem el, megjátszottam a sértődöttet, kiabáltam, méltatlankodtam, és előfordult, hogy az ütötte meg a bokáját, aki a hibát feltárta. De ma már a tsz-ek megszilárdulása olyan örvendetes stádiumba került, s a szövetkezeti gazdák olyannyira magukénak tartják a közöst, hogy'kimondhatjuk: csak annak állhat feljebb, akinek igaza van, és aki arra sem képes, hogy kicsit előrelátóan gondolkodjék, az legfeljebb egyet tehet: kevesebbet beszélhet, és több hasznos, fontos munkát végezhet A gépcsoportvezető az oszlopokat odébb ásaija, rendben van, de mit mondanak ilyen munka láttán a tagok? E kérdésen a gépcsoportvezető egy ideig gondolkodott, majd kijelentette: „semmit”. Ez aztán optimizmus. Semmit, örömükben talán majd tapsolnak? Nem. A szövetkezeti gazdák véleménye, ha kimondják, ha nem, ilyen esetben egyértelmű, az, hogy a mi szövetkezetünk valóban túl sokat kibír, és a mi szövetkezeti mozgalmunk is valóban túl sokat kibír. Nincs értelme persze felfújni ezt az ügyet, s kár lenne a bolhából elefántot csinálni. Kár lenne, ha az anyaggal, a munkaerővel, a munkakedwel való tékozlásnak csak ezzel az egy példájával találkoznánk, akkor szót sem érdemelne a dolog, hiszen munka közben előfordulnak hibák. De gyakori még az ehhez hasonló nemtörődömség, s ez ugyanA madocsai kacsatenyésztő A madocsai faluvégen elterülő kis „tó” fehérlik a kacsáktól. A termelőszövetkezet foglalkozik kacsatenyésztéssel, adottak hozzá a lehetőségek. akarnak nagyon korán felkelni. Utána a takarítás és a tojás ossz eszedé se következik; 650— 700 darab gyűlik össze naponta az ólakból. Ezt aztán tartókba A vizet elkerítő drótháló itt-ott már szakadozott, hiányos, de nem mennek messze az állatok. Főleg ha meghallják gondozójuk hangját, aki vödörrel a kezében a teli etetőkhöz hívja őket. Molnár Istvánná, a madocsai Igazság Termelőszövetkezet baromfigondozója „felügyel" a tsz 1100 kacsájára. —- Tenyészkacsákat hévelünk. Addig tartjuk őket. amíg letojnak. aztán eladásra kerülnek. A vezetőség azt ígérte, ■hogy a kacsák helyett csirkékét fogunk tartani. Szívesen vállalom én azoknak a gondozását is. Nagyon 'szeretek baromfiakkal foglalkozni — mondja Molnár Istvánná. Molnárné nem képzett baromfigondozó szakmunkás. Tudását. hozzáértését inkább a gyakorlatnak köszönheti. Amióta kacsatenyésztés folyik a termelőszövetkezetben, azóta ö a gondozó. — Nem zárkóznék én el a tanulás elől sem, csakhogy a csa Iád miatt nem mehetek el tanfolyamra. Rokkant az uram, szükség van arra. amit a tsz- ben keresek. A kacsák napközben elvannak a vízen, nincs különösebb vesződség velük. Többször utánuk k?ll nézni napközben, nem adódott e mégis valami baj. Az etetés reggel hétkor kezdődd, az eleséget már előző este el kéll készíteni, ha nem A megyei tanács végrehajtó bizottságának legközelebbi ülését május 22-én. pénteken délelőttre hívták össze. Ezen Szabópál Antal. a megyei tanács vb-elnöke a munkarendnek megfelelően jelentést terjeszt elő a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról és a vb-feladatkörben tett intézkedésekről. Ezt követően a teszik, hogy szállítani lehessen. — Napközben többször végig kell járni a vízpartot, meg az ólak előtti területet is. mert sokszor előfordul, hogy oda tojnak a kacsák. Ilyenkor. amikor egyre melegebb lesz az idő, nem kellemes dolog az alacsony ólakat takarítani. Mégis. hetenként egyszer el kell végezni a nagy- takarítást. vagyis az ólak teljes kitisztítását. Molnáráé nem egyedül végzi ezt a munkát. segítség is van mellette, a fiatal Molnár Éva. 0 ugyan az édesanyja helyett jött segíteni. de nagyon megtetszett neki itt, úgy határozott, hogy továbbra is marad. Vasárnap. vagy ünnepnap nincs a baromfigondozóknál. A kacsákat akkor is ugyanúgy el kell látni, mifyt más nápókon. — Van munka elég, de mégsem kérek segítséget. Úgy csak kerülgetnénk egymást, meg aztán hígulna a munkaegység. Ha beosztjuk, ketten is elvégezzük — mondja az asszony. A gondozásért 1,5—1,8 munkaegység jár naponta. Emellett elvállalták a kacsaállomány éjjeli felügyeletét is. ami fél munkaegységet jelent. Na. meg azt is. hogy éjszakánként, felváltva. valamelyiküknek kint kell lennie az ólaknál. Ha a termelőszövetkezetben végeztek, várja őket a házi munka. Takarítás, főzés... és a háztáji kacsaállomány. nyári és őszi mezőgazdasági munkálatokra való felkészülésről tanácskoznak. A napirendi pont előadója Szűcs Lajos, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezetője. Az ülésen külön napirendi pontként foglalkoznak a termelőszövetkezetek balesetelhárítási problémáival. úgy nem törvényszerű, mint ahogyan nem törvényszerű egyik-másik közös gazdaságban a szegénység. MIÉRT CSINÁLJUK ROSSZUL, amit jól is csinálhatunk, miért végezzük kétszer, amit elvégezhetünk egyszer? Gondolkodjunk: A hanyagság hanyagságot szül. A szövetkezeti gazda rendszerint úgy dolgozik, ahogyan a vezetőktől látja. Megkérdeztük az építőbrigád tagjait, mi a véleményük arról, hogy kétszer keld leásni a betonoszlopokat? „Kibírjuk” — mondták némi akasztófahumorral, de ugyan, kinek van joga szólni nekik akkor, ha másodszor már úgy dolgoznak, ahogyan a géppark kijelölése történt. Ebben a gazdaságiban fordult elő az is, — kibogozható, kinek a hibájából —, hogy a sertéséi oldalát kétszer kellett csinálni ahhoz, hogy jó legyen. így történt meg, hogy ldjöttek Szekszárdiéi, és kijelölték a hideglevegős szénaszárító helyét Eltelt néhány nap, és indokolt tűzrendészeti érdekből újabb döntés született: a hideglevegős szénaszárítót pár száz lépéssel odébb kell megcsinálni. Mit mondanak a tagok? „Fejetlenség”, s joggal mondják, mert ha másra nem, arra legalább • gondolni kellene, hegy olyan emberek figyelő tekintete előtt dolgozunk, akik gazdaként, tehát kritikus szemmel nézik munkánkat. Más szempontból pedig a hideglevegős szénaszárító telepitgetése nemcsak gazdasági, 'ennél jóval több, politikai kérdés, mert a tagok nem azt látják, hogy a népgazdaság anyagi áldozatok árán egy új, igen hasznos létesítménnyel gyarapította a termelőszövetkezetet, nem, mert az ostoba hercehurcában ez, tehát a lényeg elsikkad, komolytalanná válik, mivel a tagok szemtanúi a közönynek, a mechanikus, lélektelen munkának. ÉRTHETETLEN: ha egyszer a tűzrendészeti szempontokat is figyelembe kell venni, akkor miért nem úgy történik a helykijelölés, hogy legyen ott a tűzrendészeti ügyek értője is, illetőleg miért nincs ott egyszerre mindenki? Vagy miért mondja valaki biztosnak azt, amiről tudja, hogy bizonytalan. Sok idő, pénz, és energia vész el ezek miatt, s mindezeket mindannyiunk zsebe bánja. Éppen ezért, a kibírjuk szemléletet ne tűrjük, s a lélektelen, a gondatlan, a minden előrelátást nélkülöző munka ellen közös erővel lépjenek fel a szövetkezeti gazdák. Sz. P. Dicséret jó munkáért Egy hét alatt — május 8-tól 14- ig három olyan műszak; átadás volt a Tanácsi Építőipari Vállalatnál. ahol a bizottság jegyzőkönyvileg dicsérte meg az; építőket a jó minőségű munkáért. A keszőhidegkuti Uj Élet Termelőszövetkezet száz férőhelyes nővén dékistállójának, a szekszárdi meszest» jás-tárolónak és a decs; Uj Korszak Tsz száz férőhelyes növendékistállójának építőit részesítették elismerésben. Ülést tart ax SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége május 21.-én tartja legközelebbi ülését. Ezút* tál a Simtíntornyai Bőrgyár szak- szervezeti munkájáról tanácskoz nak. A gyár szb-titkára. Szabó Sándor tájékoztatja az elnökség tagjait a bizalmi-hálózatról, az egyes bizalmi-feladatok megoldásának módjáról. Az SZMT működési szabályzatával, valamint az SZMT hatásköréről Egyed Mihály, a szervezési és káderbizottság vezetője tájékoztatja az elnökség tagjait. Az elnökséget Nagy Zoltán tájékoztatja az alapszervezeti társad: lombiztosítási tanácsok munkájáról. A megyei tanács vb. legközelebbi ülése Készülnek a télre! Nemrég alakult a Simontornyai Vegyesipari Vállalat szörme- kikészítő-részlege. Egyelőre még a szőrmekikészítés munkáit egy teremben végzik, de már épiü az új. modern épület, mely az első félév végén fog üzemelni. Most a vadbőrök kikészítése folyik, ezenkívül feldolgoznak juhbőrt is. melyet importálnak, de készülnek a hazai szőrmeminták is exportra. A Az áztatás után történik a bőr gépi áttörése, melynek során a bőrt puhítják és tisztítják. Képünkön Persek István végzi ezt a munkát. ► Pilát Károly szűcs a finn szürkémé- kus szőrméjét készíti ki. Felvételünk Os váth Józsefei ábra zolja husolás köz ben. ▼ I
