Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-15 / 87. szám
1961. április IS. rots a mmret nepűjsaö Egy nagy művész életéből 1889 április 16-án — 75 esztendeje — született Charles Chaplin angol származású, haladó amerikai filmszínész és rendező, a filmtörténet egyik legjelentősebb alakja. 52 esztendővel ezelőtt — 1912-ben — tűnt fel a gyermekcipőben járó Hollywood-i filmstúdiók világában. Szatirikus stílusával még a némafilm korában világhírűvé vált. Jellegzetes kellékeire százmilliók emlékeznek: a bambusznád sétabot, keménykalap, és a hatalmas, csámpás cipők. Számtalan rövid filmbur- leszk után 1920-ban született első nagy játékfilmje, „A kölyök”. Ez a film saját szegény gyermekkoráról szólt. Filmjeivel az 1930-as évek után szigorúan bírálta az amerikai gazdasági életet és művészi eszközökkel lépett a fasizmus elleni küzdelem harcosad sorába. Az állandó politikai zaklatás miatt és a hidegháborús amerikai propaganda elleni tiltakozásul 1952-ben elhagyta az Egyesült Államokat és Svájcban telepedett le. Életét és művészi munkáját a világbéke és a haladás szolgálatába állította. Mai krónikánkban színes epizódokat idézünk Charles Chaplin életéből és kívánunk a világhírű művésznek sikerekben gazdag, hosszú, boldog életet. Londoni cigaretták Chaplin amikor fiatal korában Londonban lakott, nagyon szegény volt. Annyira szegény, hogy még cigarettára sem telt neki. Mivel szenvedélyes dohányos volt, úgy segített magán, hogy az. utcán található cigaretta végeket szedte fel. Minden nap bement égy trafikba, és cigarettacsutkáinak egyikére a gázlángocskánál gyújtott rá, amely a vevők rendelkezésére állt, majd illedelmesen elköszönt. A trafükos egy napon elveszítet- ie türelmét. Amikor Chaplin megjelent az üzletben, hogy rágyújtson, öklével az asztalt verve, rári vallt: — De végre is, kicsoda ön? Chaplin a ' világ legtermészetesebb hangján felelte: — Hát nem ismer? Én vagyok az az ember, aki minden nap rágyújtok itt egy cigarettára! Szállodai emlék Chaplin fiatal éveiben szerény poggyászával az amerikai Atlantic Citybe érkezett és egy előkelő luxusszállóban bérelt szobát. Az utasok névsorában nagyon előkelő emberek neveit olvasta, mint például X. herceg és kísérete... Chaplin, aki nem akart kevesebbnek látszani, a következőképpen írta be nevét a szálló könyvébe: „Chaplin — a kíséret holnap jön.” Két levél története Chaplin egyszer a következő, két, kissé különös ajánlatot kapta. Az első levél így szólt: i,Igén tisztelt Chaplin úr! Ön utolérhetetlen a filmszakmában, éppúgy, mint én az enyémben. Az ön specialitása a film, az enyém a szélmalomgyártás. Miutgn valamennyi szél járását megfigyeltem, olyan malmot sikerült készítenem, amely egyformán jól működik a forró déli szelekkel, mint a jéghideg északiakkal. Társuljon tehát velem; ön adja a pénzt, én építem a malmokat, és meglátja, milyen nagyszerű üzletre van biztos reményünk...'1 ' A másik levél a következő volt: „Kedves Charlie, gondolkozott-e' már azon, hogy a mogyorón mennyi pénzt lehet keresni? Mint szakember, szívesen elősegíteném az ön mogyo'rófejedelemségét. Természetesen magam is benne lennék, az üzletben. Ha van kedve, kérem értesítését...” A levelekre válaszolt a művész titkára, ámde a borítékolásnál' tévedés történt. Ugyanakkor ugyanis két jótékonysági egyesület meghívójára is köszönő választ írtak. A két köszönő levél így szólt: „Nagyon sajnálom, hogy nem jelenhetek meg személyesen, de, hogy a jó ügynek szolgáljak, ezer dollárt bocsátók rendelkezésükre.” A borítékokat azonban véletlenül elcserélték és az utóbbi leveleket a szélmalom- és mogyoró-ajánlóknak küldték el, az ezeknek szóló választ pedig a jótékonysági egyesületek vezetőségének. Egy esztendő telt el, míg a tévedés kiderült. Egyik nap Chaplin az alábbi levelet és egy csekkel kapott. Az érdekes levél szó szerint így hangzott: „Kedves Charlie! ön egy évvel ezelőtt, volt olyan szíves, ezer dollárt rendelkezésemre bocsátani. Igaz, hogy a jelzett pénzt, vagy csekket a mai napig sem kaptam meg, de az ön levele és aláírása is elegendő volt ahhoz, hogy az összeget folyósítássá m magamnak. A pénzt megszerezve, a mogyorófarmot megnagyobbítottam, s az ön neve alatt szerencsét hozott. Az eddigi nyereség önre eső része 11359 dollárt tesz ki, mély összegből, engedelmével levonom a megígért ezer dollárt, és mellékelem a 10 359 dollárról szóló csekket. Remélhetően az idén már lesz annyi ideje, hogy személyesen is ellátogat farmunkra...” A londoni rádióban 1941. decemberében Chaplin az angol rádió mikrofonja előtt állt, s így beszélt: a. ■ " a. — Vége a karrieremnek — panaszkodott —, nem léphetek fel többé. Mindenemet kisajátították. Az esernyőmet Chamberlain, a bajuszomat Hitler, és az emberek már nem rajtam nevetnek, hanem Mussolinin... RÉVÉSZ TIBOR ifi, ha a vuxqLj $ SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST F > am Jkitaifargaíani Vállalttal (113) Akadémiai küldöttség utazott Szófiába A szocialista országok tudományos akadémiái április 14. és 20. között Szófiában tartják harmadik közös értekezletüket. Hétfőn Szabó Imre akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének vezetésével akadémiai küldöttség utazott Szófiába. A küldöttség tagjai Kónya Albert akadémiai levelező tag, Bernét György, az Akadémiai Kiadó igazgatója, Szántó Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tudományos munkatársa, Széme- rédy Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi kapcsolatok osztályának helyettes vezetője és Kánitz Gabriella főelőadó. A pénscsináló Új magyar íilmvígjáték „A pénzcsináló” Tolnai Lajos múlt századi novellájából készült. Bencsik Imre ültette át a film nyelvére. Egy kisember története, aki szélhámossága révén a legfelsőbb osztályokba, a „legelőkelőbb” társaságokba is bejut, s ott kitűnően beilleszkedik a „nagy korruptok” világába. Bán Frigyes, a már szinte klasszikussá lett Talpalatnyi föld és még több kitűnő film rendezője a Tolnai-novella alapján írt forgatókönyvből is olyan filmet készített, mely jelentős közönségsikerre tarthat igényt. A hamis ötkoronásokat gyártó Bányay eleinte csak a lakbérét szeretné kifizetni, s a nagyravágyó anyósa meg a mit sem sejtő családja kényszeríti, hogy tovább haladjon a pénzcsinálás útján. Kártyázik, lóversenyre jár, néha háborog, sőt egyszer kishaján rács mögé is kerül, de a film végen, a milleneumi ünnepségen őfelsége Ferenc József balján kap helyet. A kismányoki Déva vára Dolgozatot írtak a kismányoki iskolások a falit ól. Egy negyedikes kislegény. miután több szépet és jót elmondott szűkebb pátriájáról, a kifogásról sem fi- ledkeiett meg. Azt írta: ,;Épíil nálunk egy művelődési otthon, de úgy. hogy amit estia felépítenek, azt másnap lebontják”. Túlzott ez a dolgozat, de egyben igaza volt. Abban, hogy a kismányoki művelődé i otthon kissé hasonlít a balladabeli Déva várához. Igaz. hogy csak egyszer. de le kellett bontani egy korábban felépített falat, mert gyanúsan indult az u ca felé. Ez azonban még a kisebbik lenne a problémák közül. A nagyabbikat a helybeli vegyesbolt veze.ő- jének felesége mondta el: — Két éve lakunk a községben. de azóta mind g csinálják... Kristály Gyulát, a községi tanács elnökét kérdeztük meg. így válaszolt: — A megállapítás nem túlzott, mert a mi művelődési otthonunk építése b zony már jó régen kezdődött. S hogy még most sem fejeződött be, arra tanú a község központjában félkész állapo ban leledző épület. 1962. augusztusában úgy indult a dolog, hogy a régi düledező helyébe, a korábban apaállat-istállónak használt épületből felújítással új művelődési házat alakítanak ki. Kicsi a község, ...Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap f.— Ft, vasárnap s ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Jó állapotbon lévő, 8000 ( kilométert futóit piros Da nuvia eladó, fekete Pannóniát beszámítok. Cím: Sárpilis, Nyéki u. 3. szám. (115) Jó állapotban lévő szobakonyha, és mellékhelyiségekből . álló ház eladó, öcsény, Kölcsey u. 6. Stier. Elcserélném Szekszárdon, KÖvendi Sándor u. 11. j szám alatt lévő szoba- konyhás, lakható mellékhelyiségekből álló lakáso- mot, hozzá hasonlóért. (11/) j Vállalat részére egy helyiség munkásszáll'snak kiadó, Szekszárd. Cím: a Hirdetőben. Eladó sürgősen, két1 normás Munkácsy tele-i vízió. Érdeklődni lehet: dr. Kelemen, Keszőhidegkút. Siófokon 2040 n. ö!, kertésznek alkalmas, jelenleg szőlő és diós, lakásnak ’ is használható téglaépület ; présházzal, boltpincével betongyűrű* kúttáI eladó. ' Cím: Kaszner, Siófok, Somogyi út 5, a Sió-hídnál. Felvételre keresünk a Baranya, Tolna megyei Vas- és Műszaki N. V. szekszárdi telepére legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiúkat vas- és műszaki kereskedelmi tanulónak. Jelentkezés a vállalat szekszárdi telepén. (107', 6000 km-t futott 175-ös Ze.tka motorkerékpár el- . pdó. Círn: Stefán Káro!y, Hőgyvész,- Zrínyi u. 363. (94) (118) j . Beköltözhető családi há? 800 n. öl szőlővel, ’felszereléssel. Szekszárd, Újvárosban eladó. Érdeklődni: Perczel Mór u. 17. (116) kicsi lett volna a munka is. Valamennyire szaknyelven szólva. 450 ezer forint értékű felújítást kellett volna elvégezni. Ehhez alakult a határidő is. Az építők vállal’ák. hogy 1963 július 15-re befejezik az építkezést. Ez azonban megdőlt, mert munka közben derült ki, hogy bizonyos rész'ervek hiányoznak. Ilyenkor szokás megállni és határidőt módosítani. A módosítás megtörtént. az új határidő 1963. szeptember 15 lett. De meg is maradt annak, mert az épület nem haladt előrébb. Mi következhet ezután? Uj:bb határidő-módosítáy Ez 1963. december 15-e lett volna. Hogy a dolog teljes legyen, tegyük hozzá. a határidők máig sem zárultak le, mert a legújabb szerint a k’smányoki művelődési házat 1964. június 15-én kell átadni a községbelieknek. Persze jobb később, mint soha. Ebben az ügyben más vigasz nem lehet. De vajon elég-e ennyi? Aligha. Különösen akkor nem, ha az előbbiekhez hozzátesszük, hogy a községi tanács kimutatásai szerint azért, mert az építkezés ennyire elhúzódott. 215 ezer forint körüli összeg „veszett el” a felújítási keretből. Ez is csak akkor tűnik nagynak, ha kiegészítjük azza1, hogy a kis- mányokiak évi közseofejlesztési hozzájárulása köiülb lül 50 ezer forint.» És még egy: Helyes az a törekvés. hogy a kismányoki mü- 'Vslődési házat külső formájában is széppé akarják lenni. Azt azonban még így sem értjük, miért szükséges e’éje akkora bejárati építményt emelni, mintha valamilyen erődítmény lenne. Megítélésiünk szerint ez csak a költségeket novel*. S ami még hozzájárul, a vá szerű bejár-1 építése nem gyorsítja, hanem leséit ja ezt a sok ha‘ár dől megért. döcögős munkát. í sz. i. IIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllilllllMIIIMMJ HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban ! IllllllllllllllllllUilliliuimimiiaui I
