Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

A&64. április 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 7 MIT MOND A § ? Kié a gyermek? A SZOCIALISTA TÁRSADA­LOMBAN a házasság két szabad és egyenlő jogú embernek köl­csönös vonzalmon alapuló önkén­tes szövetségeként jön létre, s bár társadalmi rendünk a házas­ságok fenntartását támogatja, mégsem kényszeríti együttélésre, vagy akár házassági kötelékük fenntartására azokat a házastár­sakat, akik között áthidalhatat­lan szakadék támadt. Családjogi törvényünk 18. paragrafusa sze­rint a házasságot komoly és ala­pos ok esetén fel kell bontani. Amikor a házastársak idáig el­jutnak, rendszerint felmerül a kérdés: kié legyen a gyermek? És itt előre kell bocsáj tanom, hogy a kérdésnek ilyetén feltevése eleve helytelen. A házassági együttélés meg­szakítása, a házasság felbontása semmiképpen sem járhat azzal a következménnyel, hogy a gyer­mek elveszítse szüleit, a házas­társak szembekerülhetnek egy­mással, a bíróság fél is bonthat­ja házasságukat, a gyermek azon­ban továbbra is gyermekük ma­rad. A fenti kérdés helyesen feltéve tehát így hangzik: házasság fel­bontása esetén kinél nyer elhe­lyezést a gyermek? Erre a kérdésre családjogi tör­vényünk 76. paragrafusa a követ­kező Választ adja: „A gyermek elhelyezése kérdésében — a szü­lők megegyezésének hiányában — a bíróság dönt. Ilyen esetben a hatodik életévét betöltött fiú­gyermeket rendszerint apjánál, a leánygyermeket és a hatodik életévét be nem töltött fiúgyer­meket rendszerint anyjánál kell elhelyezni. A gyermek érdekében azonban ettől a szabálytól el le­het térni, sőt a gyermeket más­hol is el lehet helyezni.’; , ­Társadalmunk és ' az ennek akaratát kifejező jogszabály is feltételezi, hógy a közös gyermek elhelyezésének és további neve­lésének kérdését házaséletük fel­bomlása esetén is általában ma­guk a szülők tudják a legmegfe­lelőbben elrendezni, éppen ezért a törvény a gyermek elhelyezését elsősorban a szülőkre bízza. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szülőknek ez a megegyezése a bí­róságot nem köti, a bíróság meg­tagadhatja ennek az egyességnek a jóváhagyását, ha azt látja, hogy az egyesség a szülők érdekének ugyan megfelel, de nem felel meg a gyermek érdekének. A Legfelsőbb Bíróságnak az alsóbb bíróságokra kötelező elvi döntése szerint: „Ha a szülőknek a gyer­mek elhelyezése kérdésében kö­tött megegyezése a gyermek ér­dekeivel ellentétes, a házassági per bírósága a megegyezés félre- tételével az elhelyezés kérdésé­ben hivatalból úgy intézkedhet, ahogy az a gyermek érdekének legjobban megfelel.” A GYERMEK TEHÄT nem ké­pezheti alku tárgyát a szülők egyezkedésében, még kevésbé le­het anyagi haszonszerzés, például tartásdíj fizetése alól való men­tesülés, vagy bosszúállás, zsarolás stb. eszköze. Ugyancsak a bíróság dönt abban az esetben, ha a szü­lők a gyermek elhelyezése kérdé­sében megegyezni nem tudnak. A családjogi törvényünk fen­tebb már idézett rendelkezése folytán olyan közfelfogás kezdett kialakulni, hogy a leánygyermek korra való tekintet nélkül, a ha­todik életévét betöltött fiúgyer­mek pedig mindig az apának „jár”. Ez a felfogás téves. A tör­vény maga is kimondja, hogy et­től a szabálytól el lehet térni, további iránymutatást pedig a Legfelsőbb Bíróság elvi döntése ad, amely szerint: „A gyermek elhelyezése,' vagy eddigi elhelye­zésének megváltoztatása iránt indult perben a bíróságnak min­den esetben gondosan vizsgálnia kintenie.” A bíróságnak tehát figyelem­mel kell lennie arra, hogy a gyermek tartása, élelmezése, ru­házata, kulturális igényeinek ki­elégítése. betegsége esetéh ápo­lása, gyógyítása melyik szülőnél látszik jobban biztosítottnak, a szülők anyagi viszonyai tehát nem közömbösek de — a Legfel­sőbb Bíróság elvi döntése szeriht is — a gyermek érdekét nem le­het leszűkíteni a jobb anyagi el­látottságra. Vizsgálnia kell a bí­róságnak a szülők egyéniségét, erkölcsi tulajdonságaikét, élet­módjukat. világnézetüket, a gyer­mekről való gondoskodásukat, nevelési képességeiket, a gyer­mekhez való ragaszkodás őszinte­ségét, a gyermek iskoláztatásá­nak lehetőségét, a szülők iránt táplált érzelmeit, röviden: me­lyik szülő személyében van na­gyobb biztosíték arra, hogy a gyermek a társadalom értékes tagjává válik. DE BÁRMELYIK SZÜLŐNÉL helyezi is el a bíróság a gyerme­ket, ez nem jelenti azt, hogy a másik szülő elveszítette gyerme­két. A társadalom ilvenkor is megkívánja, hogy a másik szülő is érintkezhessen gyermekével, hogy figyelemmel kísérhesse gyer­meke sorsát, fejlődését, jellemé­nek kialakulását. De nem jelen­ti azt sem. hogy ez a másik szülő most már nem tartozik felelős­séggel gyermeke sorsáért, vagv éppen felmentve érezze magét szülői kötelezettségei alól. Egy házassági bontópernek, vagy egy gyermekelhelyezési pernek lehet pervesztese az egyik, vagy a má­sik szülő, de sohasem lehet vesz­tese és nem szabad, hogy veszte­sé legyen a gyermek. Dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész kell a gyermek érdekét és dönté­sénél ezt kell főszempontnak te­Nyugdíjas és járadékos tsz-tagok kereseti korlátozásának megszüntetése A mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok nyugellátásának folyósításáról fontos rendelet je­lent meg a Magyar Közlöny 1964. évi március 14-i számában. Ezen rendelet (7/1964. körrel sz, r.) egyrészt az iránt intézkedik, hogy azok a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok, akik a rendelet hatályba lépésének nap­ján, vagyis 1964. március 14-én is tagjai a tsz-nek és nyugdíjat, vagy munkaképtelenségi, illetve öregségi járadékot kapnak, azt ezután is folyósítani kell ré­szükre. az ilyen igényeket, ame­lyeket eddig benyújtottak, a fenn­álló rendelkezések szerint kell elbírálni, mégpedig tekintet nél­kül arra, hogy ezek a tagok sár ját maguk, vagy házastársuk be­segítése folytán a tsz-ben hány munkaegységet teljesítettek. En­nek folytán az 1964. március 14. napján tag­sági viszonyban álló nyugdíja­sokat és járadékosokat 1964. ja­nuár 1-től már nem kell be­jelenteni a nyugdíjfolyósító szervhez, abból a szempontból, hogy a ter­melőszövetkezetben hány munka­egységet teljesítettek. A korábbi rendelkezések foly­tán ugyanis az Országos Nyug­díj Intézethez (ONYI) a termelő­szövetkezetek tartoztak bejelen­teni mindazokat a nyugdíjasokat, akik 250 munkaegységnél, és mindazon járadékosokét, akik 200 munkaegységnél többet ékesíte ­tek. A bejelentést azért kn1,e t megtenni, hogy ennek alapján a nyugdíjasok részére a nyugdíj és járadék folyósítását arra az időre tartsák vissza, amíg abban az évben a tsz-től ezen munka- egységeket figyelembe véve na­gyobb jövedelmet kapnak. Ez a jövedelemkorlátozás az új ren­delkezéssel megszűnik és lehe­tővé vált, hogy mind a nyugdíjasok, mind a járadékosok kereseti korlátozás nélkül bármekkora jövedelem erejéig dolgozhassanak a ter­melőszövetkezeti közös gazda­ságokban. Tehát korlátozás nélkül felvehe­tik a teljesített munkaegységre, tekintet nélkül az ONYI által folyósított nyugdíjakat, illetve já­radékot. A rendelettel kapcsolatban több nyugdíjas és termelőszövetkezeti vezető felvetette, hogy a korlá­tozás-feloldás milyen nyugdíja­sokra terjed ki, alkalmazható ez az, úm. ipari nyugdíjasokra, vagy alkalmazásban ' álló egyéb nyug­díjasokra is? Ezzel kapcso'atban a rendelet aként intézkedik, hogy a kor áto- zás-feloldás minden olyan nyug­díjasra vonatkozik, aki 1964. március 14-én már termelőszövetkezeti tag volt, te­kintet nélkül arra, hogy nyug­díját akár az ipari, akár a ter­melőszövetkezeti nyugdijtörvény alapján folyósították. A z i'yen nyugdíjasok tehát mim- korlátozás nélkül végezhet­ő-unkát a termelőszövetkeze­tekben. A 260 forintos öregségi, ille­tőleg munkaképtelenségi jára­dékban részesülőknél nemcsak maga a járadékos, hanem annak házastársa is mentes a jövede­lemkorlátozás alól. Ez azért fon­tos. mert a járadék megállapítá­sánál a rendelet f 'gye'embe vette azt, hogy a járadékigénylő csak abban az esetben részesülhetett járadékban. ha magának az igénylőnek, vagy házastársiénak egyéb forrásból eredő jövedelme nem haladta meg á 260 forintot. Viszont nem terjed ki az új ran- ■ delkezés hatálya azokra a nyug- | díjasokra, akik 1964 március 14- j ig ’nem léptek be a termelő­szövetkezetbe, nem tagjai a tér- | melőszövetkezetnek. vagy esetleg munkaviszony alapján dolgoznak : ott. / A munkaviszonyban álló nyug­díjasokra továbbra is fennáll az a törvényes rendelkezés, hogy csupán havi 560 forint munkabért vehetnek fel kor­látozás nélkül. A jövedelem-kiegészítésében ré­szesülő nyugdíjasokra nézve az eddigi rendelkezésik továbbra is fennállnak, vagyis a tsz-be át­irányított nyugdíjasok jövedelem- kiegészítésként továbbra is vál­tozatlanul megkapják nyugdíju­kat, attól függetlenül, hogy a termelőszövetkere nél milyen ösz- szegű munkabérben, vagy hány munkaegységben részesülnek, a tsz-ezel megkötö.t szerződésük alapján. Dr. SZABÓ GYULA tsz-jogíanácsos ZAPLACSEK ■— külföldön járt ■AAAAAi4tAAtAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi Zaplacsek megjött külföldről. Saját autóval ment, azzal is jött vissza. Zaplacsek szeret utazni. Külföldi útján élvezi a kilométe- renken át való rohanást országo­kon át. S most kalandjairól me­sél. Szájtátó közönséget toboroz maga köré a rokonok küldte Re­kord, Zaplacsek meséje csak olyan másodrendű, mert az ö kö­zönségét elsősorban az autó ér­dekli. A REKORD. Mert ez az autó. Ez igen. Nem is egy olyan vacak Trabant, amelyik csak öt litert fogyaszt, és harminc forint az adója... S hogy meséjére is fel- figyeljen a szájtátó közönség, olyan dolgokat mond, hogy érde­mes odafigyelni. — Besoroltam a Zoll-nál, vagy huszadiknak. Már a második Fecskét füstöltem el, amikor oda­jön szalutálni nekem az egyik vá­mos, és azt mondja: Szabad egy kis ellenőrzésre, kedves uram? tj mert az urat még a tisztek is megismerik. Kiszállok a kocsiból, felpattintom a hátsó ajtót, benéz oda a vámtiszt, kipéóéz egy cso­magot. Kibontottam. Szerencsém volt. Abban volt a váltás fehér­nemű, zoknik, nadrágok, ingék. A tiszt köszönt, és elment, én meg megnyomtam a gázt, azután ut- gyi, át a sorompó alatt... — És ott milyenek az utak? — Ott? Apuskám! Ött nem utak vannak, ott tükrön jár a Rekord. Tükrön, tudja kisapám, mi az a tükör?... Nahát, Ott olyanok az utak. (Szegény atyafi, úgy látszik, itthon becsukott szemmel közle­kedik a hatos úton) — Na és a sebesség? — Az igén, ott hajtanak csak igazán. Már ugye, aki ismeri a forgalmai. Én nem mertem az el­ső kilométerekben, csak azután. De hogy mentem! Te jó isten, ha azt láttátok volna! A eager min­dig száz fölött volt. (A sebességet még itthon tanulta, S szokta meg, úgyannyira, hogy már minden közlekedési rendőr ismeri.) — No, és hol, s merre járt? — Hdf ugye én Drezdenben szé­keltem, kilenc napig voltam ott. Azt a tisztaságot, ami abban a városban van. De még a falukban is. Nincs ám ott úgy mint nálunk, hogy szemét, meg kosz van az ut­cán. (Az ő háza előtt a járdát itthon csak a szél sepri.) — És volt-e a Zvinger-ben? — A Zvinger? Mi az? Én ilyen italozó helyet nem láttam. De tudja, apafej, van ott egy olyan jó kis borkóstoló... — Hát a Zvinger, az a világhí­rű képtár... Nem nézte meg? Nem volt benne? — Képtár, ugyan, uram, én utazni mentem, nem nézni holmi piktúrákat. (Öár szereti a „szé­pet”, lakását telerakta giccsekkel.) — És ott milyen a vidék? — A vidék? Hát milyen lenne? Wunderschön! Fenomenális! Cso­dálatos. Amikor az Elba völgyé­ben végigszáguldottam... Azt a pazar, csodás vidéket... — A múltkor Öbányán voltunk kirándulni, az is csodás vidék — jegyzi meg valaki a szájtátók kö­zül. — Óbánya, Öbánya, már az is Valami! Külföld! Innsbruck! Becs! Prága! Apafejosz! Az ám a Világ, a csodás világ. (De hazai tájaink közül nem keresett fel egyet sem. Nem járt még soha a Mátrában, a Bakony rengetegén még nem utazott ál csodás Re­kordjával.) — És mit hozott, Zaplacsek úr? — Aíif hoztam? Haha? Hát mit gondolsz apaféj, én úgy hozom? Jöni fiacskám, tudod úgy jön, vámtiszt nem látta úton. — S mit nem látott a vámtiszt? Apró kacatokat vesz elő a ko­csiból, műanyagholmikat, mely­hez hasonlókból néhány héttel ezelőtt itthon végkiárusítás volt. Zaplacsek úr megjött. Zapla­csek úr itthon van. Most újább útra készül. Ezál­tal Olaszországba. Az NDK. Cseh­szlovákia é$ Ausztria után most Olaszország. Atyaúristen! Már ott is megismerik Züplacseket! Meri itthon azért csak megvagyunk ve­le. Ráhagyjuk utazási szenvedé­lyét, mesélő kedvét. Valaminek ő is hadd örüljön...-Pj­Szalcképzett cukrászt keresünk j újonnan épült cukrászbázis | üzemünk vezetésére. Az j üzem havi 100—120/MFt-os termelést Végez. Reprezenta­tív, zenés kisvendéglőnk ré- | szére szakképzett és meg- j felelő gyakorlattal rendelke- I ző vezetőt keresünk. Ameny- | nyiláén a vezető családtagja j is képesítéssel rendelkezik. \ beosztott munkakörben eset i legesen alkalmazást nyerhet. I Az egység átlagos havi for- , galma 140'MFt. BAtaszék és Vidéke Körzeti I Földmű vessző vetkezet Báta- I. «*• ____ (85) . ..Apróhirdetések... te apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1.- Ft, vasárnap— *é ünnepnap 2,— Ft. Az als« és minden további vastagon sze­dett szó két széhak számit. Jé állapotban lévő. 8000 kilométert fűtött piros Da núVla eladó, fekete Pan­nóniát beszámítök. Címí Sárpilis, Nyéki ü. 3. síóm. Két szoba, konyha, mel­léképülettel, 860 négysiög- öl gyümölcsös. Méhészek­nek, vagy baromfitenyész­tőknek ölesón eladó. Ka­kaód, kaitelek. Prém«Mné. Serlandíert alanyra ol­tott 1 éve? Saszia gyöke­res oltvány éladó, d ara­bonként 2 £t-os árbon, bármely mennyiségben. Métragyöngye Tsz, Gyön­gyös. Szállítás utánvéttel. .________________(118) K önyvöd ráták, közöljék érdeklődési körüket: An­tikvárium, Budapest, XII., Kiss János altáhöfnágy u. 54. fc34) Szölöoltvénf, olaszriillng II. oszt. 1.20 Ft, utánvét­tel megrendelhető, azon­nali szállításra. Gyöngyös, postafiák: 81. (111) Felvételre keresünk a Ba- ranyd. Tolna megyei Vas- és Műszaki N. V. szekszár­di telepére legölább 8 ál­talános iskolai végzettség­gel rendelkező fiákat vas- és ffiűszáki kereskedelmi tonulőntík. Jelentkezés a '•állóiét szekszárdi telepén. (W)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents