Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

2 TOLNÁ STECYF! NEPÜTSÄÖ 1964. április 14. * Hruscsov elvtárs beszámolója a szovjet küldöttség magyarországi látogatásáról c/L kéke di($ él ete (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok fejlődésének, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt állandó erő­feszítéseinek, amelyek a szov­jet—magyar együttműködés­nek megszilárdítására irá­nyulnak. Ezután Nyikíta Hruscsov meg­állapította, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja egysé­gesen értékeli a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek nézeteit és tevékenységét. A KKP vezetőinek szakadár tevékenysége Magyar barátaink — mondotta a szovjet, kormányfő — teljes megértéssel és helyesléssel fo­gadták az SZKP Központi Bi­zottsága februári teljes ülésének határozatát és Szuszlov elvtárs -előadói beszédét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kom­munista világmozgalom egysé­gé írt vívott harcáról. Pártjaink megállapítják, hogy r. Kínai Kommünisía Párt ve­zetői a Stratégia és taktika minden alapvető kérdésében eltérnek a kommunista világ- mozgalom lenini irányvonalá­tól, amelyet a moszkvai ta­nácskozásokon közösen dol­goztak ki. A kínai vezetők meghirdették kü­lön irányvonalukat, amely a kis­polgári kalandorságot, a nagyha­talmi sovinizmust ömleszti egybe. A kínai szakadárok a dolog lé­nyegét tekintve, egész sor kér­désben trockista álláspontra he­lyezkedtek. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt ügy véli, hogy a ki­alakult helyzetben határozottan vissza kell utasítani a kínai ve­zetők a'ntileninista koncepcióját és aknamunkáját. XX. kongresszusa után pártunk, miként más testvérpártok is, so­kat dolgozott, hogy megszüntesse a sztálini személyi kultusz súlyos következményeit és helyreállítsa a lenini elveket a nemzetközi kommunista mozgalomban, ä szo­cialista testvérországok kapcsola­taiban. Kölcsönös kapcsolatainkból egyszer s mindenkorra kikü­szöböltük a nem egyenjogú­ságnak, egy ország tapaszta­latai és politikája más test­vérországokra való rákénysze- rítésének mindennemű ele­mét­Egységünk a marxizmus—leniniz- mus, a proletár-nemzetköziség elvein alapszik. A célok és az alapvető érde­kek közössége fűz össze ben­nünket. Abból indulunk ki, hogy a szo­cialista népek közösségében nem lehetnek nagyok és kicsik, fedd­hetetlen tanítók, és alázatos ta­nítványok. Mi valamennyien ta­nulunk egymástól, segítünk egy­másnak, együtt gondolkoduhk ar­ról, hogyan építsük jobban az új életet, szivünkön viseljük a kom­munista világmozgalom közös ér­dekeit, közös forrádalmi ügyün­ket. A kínai vezetők ellenzik ezt. Ök különleges szerepre tartanak számot a szocialista táborban és a kommunista vilégmozgalomban. A pártok és államok kapcsolatai­' (Folytatás az 1. oldalról) A szerb földrengésjelző inté­zet legújabb adatai szerint a Belgrádban, Zágrábban. Saraje- vóba'n és sok más helységben ta­pasztalt földlökések epicentruma a Derbenta-Slavonski. Brod- Banja, Luka háromszögön belül, a jugoszláv fővárostól 190 kilo­méternyire a Vucsijak hegység alatt volt. ' A földrengés epicentrumában a földlökések erőssége 8 fokot, Kisebb riadalom, de kai Hétfőn délelőtt fél 10 után 3 perccel földmozgást észleltek a szekszárdiak. A mozgás két hul­lámban érte a várost, és körülbe­lül fél percig tartott. Szerencsére a földlökés nem is­métlődött meg. Telefonon felhív­tuk a tűzoltókat, talán tudnak valamit. — Mi is éreztük a földmozgást — közölték a vonal túlsó végé­ről — ezért azonnal útnak indí­tottuk egyik kocsinkat, hogy tart­son Szemlét a városban. Közben a szerkesztőségben ál­landóan cseng a telefon: érdek­lődnek, hogy mit tudunk a föld­rengésről­Gyorsan körültelefonáltuk a várost: akivel beszéltünk. Csak­nem mindenki érezte a lökése­ket. Nem volt túl nagy a mozgás, nem keletkeztek károk, s főként nem sérült meg senki. Bekopogtattunk a szekszárdi gimnáziumba, hogy Pataki József földrajzszakos tanártól, a geoló­gustól kérjünk felvilágosítást. A tanáriban többen összejöttünk, s elmesélték, hogyan mozgott hosz- sZabb időn keresztül a televízió­szekrényen lévő lakat, és a meny- ryezcí"n fű»gő lámpatartó. — Részletes okokról egyelőre nem beszélhetünk, majd csak a különféle mérések, adatok össze­Jugoszláviában Derbenta vidékéin 7 fokot ért el. Vács-Topolyád ugyancsak 8-rs erősségű földrengést észleltek. Slavonski Brod-dsl a telefon­összeköttetés megszakadt, rádión közölték azonban, hogy a város­ban 30 személy mégsebesült. A jugoszláv szeizmológusok véle­ménye szerint, ha újabb föld­lökésekre kerül sor. azok gyen­gébbek lesznek és csupán azt fogják jelezni, hogy a föld foko>- zatosan megnyugszik. nem volt Szekszárdim hasonlítása adhat számottevő támpontot — mondotta dr. Pataki József. — Az mindenesetre va­lószínű. hogy a szekszárdi mozr gás összefüggésben volt valame­lyik távolabbi helyen bekövetke­zett földrengéssel. A szekszárdi mozgásról, mint érdekességet, tudni kell, hogy ez a rész úgyne­vezett átmeneti, stabil zónába esik. A Bendeffy-féle mérések alapján ugyanis itt. a Mocfa-csár- da környékén van az úgyneve­zett nullpont, ami azt jelenti, hogy ettől északi irányban a ta­lajfelszínt állandóan emelkedik, ettől délre, vagyis a várdombi, bátaszéki hegyvonulat Viszont ál­landóan süllyed. Ez a rész tehát stabil, itt nincs szintemelkedés, vagy süllyedés. Az ilyen részekre nem jellemző a földrengés. Szekszárdon nyolc éve észleltek utoljára földmozgást, ez azonban — amint azt többen állítják — nem érte el a mostanit. A szekszárdi földmozgást köve­tően arról érkezeti jelentés, hogy földmozgást észleltek a megye más pontjain, a Mecsek nyúlvá­nyainál is. Grábócon például a földmozgás következtében ledőlt a postaépület két kéménye, Alsó- nánán pedig a táhácsház kémé­nye megrongálódott. B F. ban szeretnék visszaállítani azt a rendszert, és azokat a módszere­ket, amelyek a sztálini személyi kultusz idején uralkodtak. Ezek az idők azonban visszavonhatatla­nul elmúltak. Erőnk, bölcsességünk a forra­dalmi marxista—leninista elmé­letben. az összes testvérpártok, az összes szocialista országok, az összes forradalmi népek kollek­tív gpndolkodásában. kollektív tapasztalataiban rejlik. Ez pár­tunk álláspontja, ez magyar ba­rátaink álláspontja is! Ebben a közös harcban erősö­dik és edződik pártjaink egysége. ' a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága. A szovjet dolgozók mélyen tisztelik Kádár Jánost A szovjet—magyar barátság erősítésében nagy érdemek illeti« meg Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnökét. A ma­gyar kommunisták körében vég­zett serény tevékenységével Ká­dár elvtárs kiemelkedő szerepet játszott a népének felszabadulá­sáért, a szocializmusért, a szovjet! és a magyar dolgozók közös ügyé­nek diadaláért folytatott harcban. A szovjet dolgozók nagyra be- j csülik és mélyen tisztelik Kádár , elvtársat, mint a Magyar Nép- | köztársaság kiváló államférfiát és pártszemélyiségét, a nemzetközi 1 kommunista mozgalom kiemelke­dő alakját, mint nagylelkű jószívű embert. Országunk kommunista és pár­ton kívüli dolgozóinak szeretetét és megbecsülését Kádár János elvtárs iránt juttatta ékesen ki­fejezésre a Szovjetunió Hőse cím­mel történt kitüntetése. Különö­sen jólesett nekem, hogy az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének megbízásából én nyújthattam át Kádár elvtérsnak a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse kitüntetés aranycsillagát. Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy befejezésül ismételten szívből köszönetét mondjak ma­gyar barátainknak vendégszere­tetükért és újabb nagy sikereket kívánjak a magyar népnek a szo­cializmus építésében. Mély meggyőződésem, hogy a szovjet párt- és kormányküldött­ség magyarországi látogatása, ugyanúgy, mint a magyar párt- és kormányküldöttségnek Kádár Já­nos elvtárs vezetésével tavaly a Szovjetunióban tett látogatása újabb fontos lépés a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság né­pei közötti megbonthatatlan test­véri barátság fejlesztésének és erősítésének útján. Minden jó magvat a Béke hint e földre, — zengte BakkhylidtSj a görög költő, s oly világ után sóvárgott, amikor „fekete pókhálók fonják be a rémes pajzsokat.” Bakkhylidés óta minden nemzedék elzengte a maga békedalait, de alig volt nemzedék, amelyet megkí­mélt volna a háború rémsége. S mégis, azt kell kérdeznünk: volt-e kor. amelynek annyira szüksége lett volna a békére, mint éppen a miénknek, volt-e olyan időszak az emberiség életében, amikor olyan méretű pusztítás fenyegette volna, mint napjainkban? Né­hány számadat is elég bizonyságul. Napjainkban a Föld minden la­kójára több mint 20 tonna dinamit hatóerejének megfelelő nukleá­ris robbanóanyag jut, természetesen a hagyományos pusztító fegy­vereken kívül. Linus C. Pauling, Nobel-díjas amerikai tudós pedig kiszámította, hogy 60 nappal az Egyesült. Államok ellen indított nukleáris támadás után, amely 10 000 megatonna hatóerejű nukleá­ris fegyvert jelent, 170 millió amerikai halott lenne, s csupán 5 mil­lió maradna életben a 15 millió súlyos sebesült mellett. Elriasztó szátnok, s a Szovjetunió kormánya, az emberiségért érzett aggodal­mában, ezért hirdette meg az általános és teljes leszerelés program­ját. amelyet az ENSZ 1959 november 20-án egyhangúlag el is foga­dott, felszólítva a kormányokat, hogy „minden eszközt vessenek latba az általános és teljes leszerelés■ problémájának konstruktív megoldása érdekében.” A Szovjetunió külpolitikájának középpontjában a leszerelés, a háborúmentes világ megvalósítása áll. A leszerelés alapeszméi sze­repelnek az SZKP új programjában is, amely a kommunizmus fel­építésének programja. Napjaink bonyolult világában ezt a harcot csak a szovjet kormány hirdethette meg, amelynek van erkölcsi alapja ahhoz, hogy a békés fejlődést, a békés verseny hirdesse, de meg van az ereje is ahhoz, hogy visszaverjen minden agressziót. A béke közös kincse az emberiségnek, s amikor a szovjet kormányfő szájából a világszervezet közgyűlésén elhangzottak a történelmi sza­vak, száz- és százmilliók fordultak reménykedve a Szovjetunió fe­lé, amely az emberiség életében először állt ki a fegyver és a há­borúmentes világért, s következetes harcosa a békének. A számítások arról is beszélnek, hogy mit adna a leszere­lés az emberiségnek. Elég arra gondolnunk, hogy az Egyesült Államok költségvetésének több mint 60 százaléka szolgál fegy­verkezési célokat, pedig a világon már — ismét Pauling profesz- szorl idézve — kö.ülbelül 35 000 megatonna hatóerejű nuk’eáris fegyvert halmoztak fel. ami 146 évig tartó háborút tenne lehe­tővé. olyan hatóerejű fegyverekkel, amilyeneket a hadviselők a második világháborúban, évek során használtak fel! Ezek a számok arra is választ adnak, mennyire a valóságtól elrugaszkodott az á kínai álláspont, amely egyszerűen „papír­tigrisnek” nevezi az atombombát. „Egy nukleáris háború jóvá­tehetetlen károkat okozna az emberiségnek — írja Lev Arci- mövics, szovjet akadémikus —. amit évezredek alatt sem tudna kiheverni”. Az egyik oldalon a szörnyű és jóvátehetetlen pusztítás áll, a másikon pedig az emberiség anyagi, kulturális felemelkedése, — a háború és béke kérdése ma már így merül fel. Hozzávető­leges adatok szerint •ma évente körülbelül 150 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre, annyit, mint Afrika, Ázsia és Lettin- Amerika teljes ipari és mezőgazdasági termelésének értéke! A szörnyű fegyverkezési kiadások mellett pedig a világon mindén harmadik embernek nem jut elégendő táplálék. Mennyi mindent lehetne megvalósítani azokból az összegekből, amit ma felemész­tenek a fegyverek! A háború elhárítását azonban nem elegendő kívánni. Jól tudjuk, ma is vannak olyanok, akik nem riadnának vissza egy újabb világháborútól. De egyre többen értik meg. hogy világ­méretű tömegharcra van szükség a háború ellen, s Száz és száz­milliók csatlakoztak ahhoz a szovjet javaslathoz, amely mind­ölökre ki akarja iktatni a háborúi az emberiség életéből. A Béke-világtanács kezdeményezésére az idén is most tartják világ­szerte a lészerelési hónapot, amelynek eseményeiből mi sem ma­radunk ,ki. A magyar nép jól ismeri a háború megp óbáVatás it, s a leszerelési hónap keretében újra hitet tesz a békés építő munka mellett, bizonyítva, hogy a béke számunkra nem jámbor óhaj. hanem olyan program, amelyért akarunk is. tudunk >S harcolni. Tovább folyik a haladó erők üldözése Brazíliában Az ország több A Brazíliában megjelenő lapok további letartóztatásokról adnak hírt- Megírják, hogy a latin-ame­rikai diplomáciai képviseletek épületei előtt megkettőzték az őr­séget: így akarják megakadá]”’-’'- ni, hogy a boszorkány üldözés áldo­zatai politikai menedékjogot jenek, elkerüljék a letartóztatást, Ezeken a képviseleteken egyéb­ként lapjelentések szerint eddig körülbelü! ötven személy kere­sett menedéket. Az így> előállt helyzet orszá1" szerte továbbra is igen feszült. A Journal do Brasil című lap egyik tudósításában arról számol be, hogy a kongresszusi elnökvá­lasztás és Branco elnök beiktatá­sa között tíz nap szünet van; ” katonai vezetőség ez alatt az idő alatt azért rendez oly nagy „tisz­részében partizáncsat togatást” hogy az elnök már a | „politikai stabilizáció” légkörében lépjen hivatalába. A puccsisták ellenőrzése alatt álló brazil sajtó napok óta fékte­lenül uszít a szocialista országok, főleg Kuba ellen. A Globo című lap megírja, hogy Sao Paulóban értekezletet tartottak a szövetségi államok törvényhozó testületéi­nek képviselői. Határozatot hóz­tak, amelynek értelmében felhív­ják a kormányt, szakítsa meg a diplomáciai viszonyt ,.a kommu­nista Kubával.” Az újonnaij meg­választott köztársasági elnökre — mint az AP írja — a „forrada­lom” vezető! részéről mérhetetlen nyomás hárul, hogy tegye meg ezt a lépést. A ]?«tÖbb megfigyelő vé­leménye s’” 1 it, ez hamarosan be is következik. oatok alakultak Hírügynökségi és lapjelentések szerint a brazíliai Porto Alegré- ben a katonai parancsnokság uta­sítást adott ki különleges alaku­latok szervezésére, amelyeket a Rio Grande do Sul szövetségi ál­lam különböző pontjain felbuk­kant partizánok ellen vetnek be. A hírek szerint az uruguayi ha­tártól öt kilométerre fekvő Dóm Pedrito városkában van a parti- zán-osZtágok egyik központja, Az Epoca című lap hozzáfűzi ezekhez a hírekhez, hogy Rio de Janeiro államban már folynak a harcok. Az alkotmányos kormány Védelmére kelt felfegyverzett pa­rasztok akciói folytán a hadse­regnek mind a mai napig nem sikerült teljes ellenőrzése alá vén­üli eZt a térséget.

Next

/
Thumbnails
Contents