Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

/ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 79. szám. ÁRA: 80 FILLÉR Szombat, 19G4. április 4. Díszünnepség felszabadulásunk évfordulóján Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Taná­csa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített szín­padán az elnökségben foglalt helyet Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a for­radalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Po- litikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz- [ ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Kádár János: Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, s a küldöttség tag­jai. Az ünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tag­ja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sók más vezető személyisége. Részt vett a díszünnepségen Dobi Istvánná, és Kádár Jánosáé társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke mondott ünnepi beszédet. Minden alkotó eret a szocializmus teljes felépítésére egyesíthetünk ' Tisztelt elvtársak! Kedves elvtársnőki Barátaink! Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén, felszabadulásunk lu. évfordulója alkalmából pártunk Központi Bizottsága és kormá­nyunk nevében szívből, forrón köszöntőm ünnepi gyűlésünk minden résztvevőjét. Köszöntőm ezen a napon minden magyar város, falu és tanya dolgos né­pét. valamennyi honfitársunkat, köszöntőm a szocializmust /épít" egész magyar népet. E nap jelentőségét méltatva rá­mutatott: ‘ A magyar nép számára nem­csak a háború ért véget 1945 áp­rilis negyedikén. Ezzel a nappal új korszak is kezdődött történel­mében: a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Az előző társadalmi rendszer önma­gát ítélte halálra. A magyar tő­kés- és földbirtokos osztály meg­bukott, mert nem tudott mást, csak kizsákmányolni, pusztulásba vinni, elárulni, eladni a népet, a hazát, a függetlenséget. A második világháború kime­netele is megmutatta, mekkora történelmi váljtozást hozott az emberiség életében a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom. Mivel a második világháború ide­jén már létezett egy szociálisra nagyhatalom, ez a háború nem egyszerűen imperialista országok egymás elleni küzdelme volt, és már nem lehetett csak egyszerűen harc a világ újrafelosztásáért a nyugati hatalmak és a fasiszta tömb között. Ebben a háborúban, amely antifasiszta, demokratikus jelleget öltött, a Szovjetunió váií a fasiszta blokk elleni felszaba­dító harc vezető erejévé. Ered­ménye a világuralomra törő fa­siszta erők megsemmisítő veresé­gé, s az lett, hogy az imperializmus meggyen­gült, a népek szabadságharca fokozódott, új független álla­mok születtek, s a függetlenné vált népek közül sok a szo­cializmus űt.Hra lénett. A hiflerfasiszta iga alól felsza­badult magyar nép is kivívta sa­ját hatalmát, s létrejött a szocia­lista alapokon nyugvó Magyar Népköztársaság. Magyarországon már korábban is győzött egyszer a nép. De az 1919-es Magyar Tanácsköztársa­ság elbukott, mert fennmaradá­sának nem kedveztek a történel­mi körülmények. A felszabadu­lással újból lehetővé vált, hogy a nép maga döntsön sorsáról. Az volt a kérdés, akar-e, tud-e élni a nép ezzel a lehetőséggel; lesz-e a felszabadulás után porondra lépő új politikai erők. pártok kö­zött olyan, amely utat tud mu­tatni, világos célt tud adni a nép­nek, A megalakuló demokratikus pártok között újból a nyilvános­ság elé léphetett az a párt is, mely negyedszázadon át csak a föld alatt és ezer veszély köze­pette hirdethette az igazságot: a Magyar Kommunista Párt. Ezt a pártot üldözték, számos tagja mártírhalált halt, de makulátla­nul lépett a nép elé, mert soha­sem cimboráit annak ellenségei­vel. Üldözve, a föld alá szorítva sem nézte némán, tétlenül, ölhe­tett kézzel az ország függetlensé­gének nyílt eladását, a fasiszta, szovjetellenes háborúhoz való csatlakozást, — az illegalitásban is szervezte és vezette a harcot, : tömöri tette a deinökratiko* és hazafias* erőket. A kommunista párt a felsza­badulás után, a 25 éves ellenfor­radalom. a háború, a nyilas világ után joggal hirdette, hogy nincs többé visszaút a kapitalizmus fe­lé, nincs helye többé alkunak, félmegoldásnak. Meg kell szaba­dulni attól a társadalmi rendtől, amely annyi szenvedést hozott. Az egyesült népi erők kivívták a proletárdiktatúrát, a munkás- osztály és annak pártja hosszú harc utón átvette a politikai ve­zetést. A győztes proletárdikta­túra folytatójává lett minden jó nemzeti ügynek. Sorra megol­dotta az évszázadok óta megol­datlan történelmi kérdéseket és így lett a proletárdiktatúra győzelme a földért, a ke­nyérért és a szabadságért ví­vott évszázados harcok bete­tőzése. A felszabadulás végleg lezárja a magyar nép számára a nemzeti és a társadalmi elnyomatás szá­zadait és új fejezetet nyit törté­nelmében: a szocializmus korá­nak fejezetét. Ezért legnagyobb ünnepünk április negyediké. Túlsúlyban vannak a béke, a függetlenség, a haladás erői Tisztelt ünneplő közönség! Közel két évtizede, hogy né­pünk felszabadult. Történelmileg nem hosszú idő ez a 19 év. Ez azonban olyan f9 esztendő volt, amely alatt a világon is és Magyarországon is óriási esemé­nyek történtek, az egész világ át­formálódott. Kialakult a 14 or­szágból álló, a Föld területének egynegyedére, Európára, Ázsiára és Latin-Amerikára kiterjedő szocialista világrendszer. A szo­cialista forradalom úttörője, a vi­lág első szocialista országa, a ha­talmas Szovjetunió már a kom­munizmus építésével mutatja a példát és az utat az emberiség­nek­A világon merőben új erő­viszonyok alakultak ki. Míg az­előtt századokon át gáttalanul szedhette áldozatait a háború és nem állott elháríthatatlan aka­dály a kizsákmányolok és a gyarmatosítók előtt, ma — az emberiség történelmében elő­ször — túlsúlyban vannak a világon a béke, a nemzeti független­ség és a társadalmi haladás erői. Ma már arról beszélhetünk, hogy a béke- a nemzeti függetlensé és a társadalmi haladás erői, ha összefognak és jól harcolnak, el­háríthatják az emberiség feje felöl a világháború veszélyét. Ez alatt az idő alatt a munkás- osztály vezette magyar dolgozó nép sikerrel megvívta harcát a hatalomért. Erre az időre esnek a szocialista átalakulás es építés első évéi. A nép kezébe kerülnek a termelési eszközök. Létrejön a szocialista ipar, a szocialista bankrendszer, bel- és külkereske­delem. Megszületik a Magyar Népköztársaság és létrejönnek- a tanácsok. Kialakult a proletár- diktatúra államapparátusa és új emberek kerülnek a hivatalokba. Megindul a kulturforradalom, a nép addig minden művelődésből kirekesztett nagy tömegei végre eljutnak a közép- és főiskolákba; megtöltik a színházakat, a, mozi­kat és a hangversenytermeket és megismerkednek a kultúra szép­ségeivel. Meghozza első eredményeit a szocialista tervgazdálkodás. a szocialista iparosítás. Lelkes jdés, forradalmi tűz és sikerek jellem­zik ezeket az első éveket, mind­nyájunkban lobog a hit és a tett­vágy. Az úton azonban hibák és tragédiák is várnak ránk. A hi­bák okozta csalódások miatt ta­lajra talál az ellenséges propa­ganda és réseket talál népünk egységén az ellenséges akna­munka. így válik lehetségessé, hogy a volt uralkodó osztályok külföldi támogatóssal mégegyszer ellenforradalommal próbálkoznak, még egy kísérletet tegyenek ha­talmuk visszaszerzésére. De 1919. augusztusa nem ismétlődhetett meg többé, mert megváltozott a világ, a szocializmus javára vál­toztak meg az erőviszonyok. Á dolgozó tömegele értik, helyeslik és követik pártunk politikáját Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Immár majdnem nyolc éve, hogy békés, nyugodt, egyenletes építőmunka folyik az országban. Történelmünk századai során osztályelnyomás, háború, nyomor, nélkülözés és terror sújtotta, faji és nemzeti gyűlölködés osztotta meg népünket. A proletárdiktatúra győzelme utáni első évek sem voltak zavar­talanok: a személyi kultusz, a törvénytelenségek sok keserűsé­get okoztak a szocializmust óhajtó és abban bízó tömegeknek. Ezért úgy érezzük, jogunk van azt mon­dani, hogy nem volt és nem is lehetett olyan idő eddigi történel­münkben, amikor az egész magyar nép, minden munkás, minden paraszt, minden ér­telmiségi és minden jószándé­kú, munkájából élő ember a maihoz hasonló békében, nyu­galomban és biztonságban élt, élhetett volna. Mindez a kedvező belső és ugyancsak kedvező nemzetközi körülményeknek köszönhető, A pórt politikája töretlen vonalú* következetes, szilárd és a jövőben sem változik. Gondosan szem előtt tartja a tanulságokat, számol múl­tunkkal, hagyományainkkal, né­pünk tapasztalataival; egyszóval marxista-leninista, internaciona­lista politika. Bátran mondhatjuk, hogy a magyar dolgozó tömegek értik, helyeslik és követelik pártunk politikáját. Szilárd a néphatalom és erős' a Magyar Népköztársaság, mert erő­sek és egészségesek politikai és gazdasági alapjai. Fejlődő szocia­lista iparunk ma már ötszörösét termeli a felszabadulás előttinek és évről évre többet termel fia­tal, de a benne rejlő lehetősége­ket évről évre biztatóbban mutató szocialista mezőgazdaságunk is. A magyar nép, amely élvezte harcában a Szovjetunió, az egész szocialista világ, s minden haladó erő támogatását, a néphatalom megvédése és megszilárdítása után a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a szocialista.tár­(Folytatás a 2. „oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents