Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

,1064. április 25. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁtí 3 Három esztendő ismeretterjesztő tevékenysége a mérlegen A TIT megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt tartották meg Szekszárdim a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Tolna me­gyei szervezetének küldöttérte­kezletét. Több, mint hetven kül­dött — akiket a járási és a szak­osztályi plenáris üléseken válasz­tottak meg — gyűlt össze, hogy meghallgassa és megvitassa a me­gyei elnökség és az ellenőrző bi­zottság beszámolóját, megválassza az új elnökséget, ellenőrző bizott­ságot, valamint a küldötteket a TIT IV. országos küldöttgyűlé­sére. Az elnökségben foglalt helyet István József, a megyei pártbi­zottság ágit.-prop. osztályvezetője, Bruzsa László, a TIT főtitkár-he­lyettese, dr. Hunyadi Károly or­szággyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Gyu- gyi János, a megyei tanács elnök- helyettese, Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára, dr. Prantner József, a megyei bíró­ság elnökhelyettese, a TIT megyei elnöke, és Szállásy Ernő megyei titkár. R beszámoló Szállásy Ernő ismertette az el­nökség beszámolóját a megyei szervezetnek az elmúlt há­rom év alatt végzett munkájáról, valamint a jövőbeni feladatokról. Hivatkozott az írásos beszámoló­hoz mellékelt statisztikai kimuta­tásokra, amelyek a megyében fo­lyó tudományos ismeretterjesztés számszerű fejlődéséről tanúskod­nak. Míg 1961-ben összesen 2159 különféle rendezvénye volt a me­gyében a Társulatnak, 1963-ban ennek mintegy másfélszerese, 3248. Jelentős a fejlődés minden területen. A minőségi változás néhány jellemzője: Tudományos ismeretterjesztő te­vékenységünk az elmúlt években jobban szolgálta a konkrét gazda­sági, politikai és művelődési fel­adatokat, bár voltak spontán, kel­lően át nem gondolt tematikájú előadásaink és sorozataink is. Is­meretterjesztésünk középpontjába került a szocialista nagyüzemi termelés útjára tért parasztság körében végzett propagandamun­ka. Míg korábban a társadalomtu­dományi előadások voltak túlsúly­ban, 1963-ban már 430-cal több természettudományi előadást tar­tottak, mint társadalomtudomá­nyit, bár ezek száma is jelentősen növekedett. Az elmúlt években fokozottabban érvényesült a marxista társadalomszemlélet az ismeretterjesztő munkában, az előadások nagy része közvetlenül szolgálta a termelés, a műszaki színvonal emelésének a gazdasá­gosság célkitűzéseit. Döntően két területen erősítette befolyását és terjesztette ki tevékenységét a megyed szervezet, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben. Az elmúlt év­ben harminckilenc munkásakadé­miai és harmincöt tsz-akadémiai előadás-sorozatot szerveztek. A TIT-előadások hallgatóinak 75— 80 százaléka volt munkás, vagy paraszt. A megyei titkár részletesen fog­lalkozott a VIII. pártkongresszus­nak a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívájára vonatkozó útmutatásaival, illetve ezek ér­vényesülésével az ismeretterjesz­tő munkában, részletesen ismer­tette az egyes szakosztályok ered­ményeit. I jövőbeni feladatokkal kapcsolatban elmondta az előadó, hogy a szervezet tevékenységében az eddiginél jobban kell igazodni az adott gazdasági, politikai és kulturális feladatokhoz és főként a falusi ismeretterjesztést kell ki­terjeszteni mind szélesebb réte­gekre. Tovább kell fejleszteni az eddigi ismeretterjesztési formá­kat is és a különböző akadémiai sorozatok után meg kell szervez­ni a szabadegyetemeket is. Az ellenőrző bizottság jelenté­sét dr. Tucsni László ismertette. A beszámolókat vita követte, melyben felszólalt István József, a megyei pártbizottság osztályve­zetője és Bruzsa ■ László, az orszá­gos elnökség tagja, főtitkárhelyet­tes is. A főtitkárhelyettes több TIT-aktivistának átadta az elnök­ség díszoklevelét az elmúlt évek­ben végzett jó munkáért, négy TIT-tagot pedig a küldöttgyűlés jegyzőkönyvi dicséretben részesí­tett. Ezután került sor a beszámoló és a határozati javaslat elfogadá­sára, az új, 27 tagú megyei el­nökség, az ellenőrző bizottság és az országos küldöttgyűlés küldöt­teinek megválasztására. Á hőgyészi Tizennégymillió forint értékű textilárut kell az idén — a ter­vek szerint előállítani a Simon- tornyai Vegyesipari Vállalat hő­gyészi részlegének, és ennek je­lentős részét textilipari hulladé­kokból. Mint Witzl János rész­A hőgyészi részlegnél egyike a leggyorsabban fejlődő üzemeknek i a harmadik éve működő kötődért Itt tavaly háromszázezer forint értékű különféle kötött árut állí­tottak elő, az idei program sze­rint megötszörözik a termelést. A tsz-ek gazdálkodásáról és a mezőgazdasági szakmunkásképzésről tanácskozott a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tol­nai Ferenc vb-elnökhelyeítes el­nökletével. A vb elfogadta Szabó- pál Antal vb-elnök jelentését a feladatkörben tett intézkedések­ről és a lejárt határidejű vb-ha- tározatok teljesítéséről. Ezt köve­tően a tsz-ek múlt évi gazdálko­dásáról és az idei tervkészítésről tárgyaltak. Az ezzel kapcsolatos beszámolót Szűcs Lajos mezőgaz­dasági osztályvezető terjesztette elő. A napirendi pont tárgyalása során igen sok probléma merült fel a tsz-ek gazdálkodásával, tervkészítésével kapcsolatban. Elsőnek Virág István, a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Egyebek közt foglalkozott a terv- tárgyalások módszerével. Hang­súlyozta, hogy nem lenne helyes külön-külön tárgyalni az egyes tsz-ek vezetőivel, inkább arra kell tenni a hangsúlyt, hogy a tsz-ek már az előtervezés során megfelelő segítséget, tanácsot kapjanak. A tervtárgyalás során komoly politikai meggyőző munkára van szükség, mert csak így lehet kellő összhangot terem­teni a népgazdasági és szö­vetkezeti érdekek között. A tsz-ek munkaerő-helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt mindinkább a technikai fejlő­déssel párhuzamosan kell vizs­gálni, mert ahogyan növekszik a technikai bázis, aszerint kell csökkennie a munkaerő-nehéz­ségeknek. Walter János, a Földművelés- ügyi Minisztérium Üzemszervezé­si Főosztályának vezetője is fel­szólalt e téma tárgyalása során. Egyebek közt megemlítette: A Tolna megyei tsz-ek gaz­dálkodásának értékelésekor mint pozitívumot kell meg­említeni. hogy a múlt évben nagy gondot fordítottak a közös vagyon gyarapítására és ezzel jelentős bázist képeztek a további nagyobb ütemű fejlő­déshez. A kihelyezett szakembe­rek munkájával kapcsolatban el­mondotta, hogy az néhol nem elég perspektivikus: egyes kihe­lyezett szakemberek csak azzal törődnek, hogy amíg ők a tsz-ben vannak, addig ott lehetőleg nö­velni tudják a részesedést, de az­zal már kevesebbet törődnek, hogy ennek milyen hátrányos kö­vetkezményei lesznek a követke­ző években, amikor ők már más területen dolgoznak. A vita tanulságait Tolnai Fe­renc vb-elnökhelyettes foglalta össze, majd sor került a követke­ző napirendi anyag, a mezőgazda- sági szakmunkásképzés tárgyalá­sára. Ezt a beszámolót Szűcs La­jos mezőgazdasági, Mándi Gyula művelődési, és dr. Teszíer Vendel munkaügyi osztályvezető terjesz­tette elő. A beszámolóból kitűnt, hogy a termelőszövetkezetekben komoly szakemberproblémák je­lentkeznek megyeszerte. A prob­léma megoldása érdekében már eddig is számos intézkedést tet­tek, nagyon sok helyen ösztön­díjat szavaztak meg egyete­men, vagy főiskolán tanuló fiatalok részére, hogy tanul­mányaik elvégzése után az ösztöndíjat adó tsz-ben vál­lalnak majd munkát. E téren tehát további javulás várható, de ez még mindig nincs arányban a szükségletekkel. Kü­lönösen nagy a lemaradás a me­zőgazdasági szakmunkás-ellátott­ság és képzés terén. E téren nagy aránytalanságok mutatkoznak, mert például abban a tsz-ben, ahol foglalkoztak a kérdéssel, 25 —30 szakmunkással rendelkez­nek. ahol ezt elmulasztották, ott pedig legfeljebb egy-kettő van. Csattognak a síkkötőgépek az üzemben, ahol nemrég megkezdték a fésűsgyapjúból készülő export-pulóverek előállítását is. Míg korábban csak pamutfonalat dolgoztak fel, most már gyapjú kö­tött áru is készül az üzemben. Az idei exportterv: Ezer darab gyap­jú-pulóver a Német Demokratikus Köztársaság részére. legvezetőtől megtudtuk, nincs olyan üzeme a hőgyészi részleg­nek, ahol az év folyamán ne ke­rülne sor a termelés jelentős nö­velésére. A helybeli konfekció­üzemen kívül rövidesen megindul a termelés a Tamásiban létesíten­dő üzemben, ahol egyébként a gé­peket már beszerezték, növelik a szövődé, az iparivatta-üzem ter­melését. Nemcsak a most működő gépek jobb kihasználását vették terv­be, hanem újabb kötőgépek be­szerzését is. Míg eddig csak a kereskedelem megrendelésére ál­lítottak elő pulóvereket, kardigá­nokat, a jövőben a lakosság ré­szére bérkötést is vállalnak. A traktorosképzés érdekében tett erőfeszítések ellenére sincs még elegendő számú traktoros a me­gyében. E téren is sok gondot okoznak az aránytalanságok. A dunaföldvári Virágzó Tsz- ben például 8 erőgépre 28 képzett traktoros jut, a szak- esi Uj Élet Tsz-ben pedig 14 erőgépre mindössze 16. E napirendi pont munkájába bekapcsolódtak a Földművelés- ügyi Minisztériumból jelen lévő Megyeri és Hégel elvtársak, Fo­dor János, a lengyeli szakiskola igazgatója, Thész Mária tolnai megyei tanácstag, dr. Ettig Ele­mér, a Megyei Népiellenőrzési Bizottság elnöke és Szili Péter őcsényi megyei tanácstag. A vita során felvetődött a kö­zépiskolai oktatás keretében vég­zett szakmunkások elhelyezke­désének problémája. Ezzel kap­csolatban felmerült annak a szükségessége, hogy a jövőben jobban össze kell hangolni a szakmunkásképzést az adott te­rületen mutatkozó szükségletek­kel. A megyében nincs elég öntö­zési szakember. Egyes helye­ken éppen ezért úgy segíte­nek a problémán, hogy pél­dául egy öntözési mérnök több tsz-ben irányítja az ön­tözést. Az öntözési szakember így is ke­vés, ezért felmerült annak a szükségessége, hogy ösztöndíjaso­kat küldjenek a megfelelő felső­fokú technikumba, mert egyéb­ként nem igen jönnek a végzett szakemberek a megyébe. Többen foglalkoztak az elméleti és gya­korlati oktatás kapcsolatával. Egyes helyeken még mindig le­becsülik az iskolákban a gyakor­lati képzést. E napirend tárgyalása után különféle folyamatban lévő ügyek­ről döntöttek. GonAm minőségi ellenőrzés előzi meg a kész puló­verek csomagolá­sát, gyakran meg­vizsgálja a kész­termékek minősé­gét Kreszl György üzemvezető is. 4 kölesdiek tiszta haszna Sorra peregnek az évek, az1 ember gyorsan felejt, és hamar természetesnek érzi azt, ami a birtokában van, amit megszokott. Kölesd nem túlságosan nagy, de nem is kis falu. 2519 lelkes. Mégis kemény félórába telt, amíg a nagy tapasztalatú tanácstitkár, egy-két segítségnek a bevonásával rendre tudta sorolni azt, amivel a falu — nem egy évszázad, hanem csak — tíz év alatt gyarapodott. Épült egy új, négytantermes is­kola. Lakást kapott az orvos és az állatorvos. Tatarozták a műve­lődési otthont, a postát, a tanács­házát. Létesült két önkiszolgáló bolt, egy kisvendéglő és eszpresz- szó, egy italbolt. Kilométerszám cserélték és bővítették a villany­hálózatot, korszerűsítették a Dó­zsa György utat, betonhidat emeltek a borjádi úton. Helyre­hozták a Petőfi-méhest. Átalakí­tották a mozit. Uj apaállat-istálló épült. MásféUzázezer forintot ka­pott a községi könyvtár, ugyan­ennyit az önkéntes tűzoltótestület és a sportkör. Mindezt annyi idő alatt,, míg az akkori kisiskolás ka­tonasorba serdült. Rendre sorakoznak a számok, inkább lefelé, mint felfelé kere­kítve, és csak ezrekben. Minden­nek az értéke felüljár a nyolcmil­lió forinton, pontosan S 050 000 fo­rintra rúg. Ennyi idő alatt a kö­lesdiek természetesen községfej- lesztési járulékot is fizettek. Évente átlagosan száznegyvenezer forintot, vagyis tíz év alatt egy­millió-négyszázezret. A számítás­hoz a továbbiakban nem kell több, csak egy közönséges kivo­nás. Hatmillió hatszázötirenezer forint a különbség. Ennyit fordí­tott az állam egyetlen községre tíz esztendő alatt. A számokat szerényen lefelé kerekítve.

Next

/
Thumbnails
Contents