Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
föEffS WfiTFT vPrrrjsAo 3 1ÍJ64. április 24. —------ , ..... V ilágjáró bőrgyáriak tapasztalatcserék itthon és külföldön Tanulmányutak, I Felismertük már. h°sy .............. i utazni j ó. Lehetőséig, nyílott, hogy az utazzon távoli világrészekbe, aki akar, akiinek pénze van hozzá. S örvendetes, hogy megnövekedett az olyan átlagembernek tartott munkások utazási kedve is, akik korábban az ország fővárosánál messzebbre nem merészkedtek. A világlátás ezernyi élményt, tapasztalatot ad, ezért is veszik olyan komolyan, és kezelik nagy fontosságú ügyként üzemekben a külföldi tapasztalatcserék szervezését, cserepartnerek keresését. ■ iparban a szakemberek tagcseréjére különösen szük- t-.. -an, hisz csak így lehetséges más ország iparát megismerni, csak így jut közelebb a rokonszakmák társadalma egymáshoz. A Simontornyai Bőrgyárba nagyon sok hasznos dolgot hoztak már haza a szakemberek. A külföldön tapasztaltak segítették a gyárat nem egy alkalommal új termék gyártásának előkészítéséhez, sőt a külföldön látott eljárásokat, itthon még jobb, tökéletesebb formában valósították meg. A szakcsi baromfiházak ügyéről írlunk már egyszer, de szükséges ismét elővenni, mert ágr, látszik, nincs gazdája a megvalósításnak. Most már negyedik éve, hogy megépült a szakcsi termelőszövetkezet majorjában két 5000 férőhelyes törzsbaromfi-ól, de tyúk még egyikben sem volt. Jelenleg juhhodálynak és raktárnak használják. Rendkívül fontos volna, hogy a célnak megfelelően hasznosítsák ezeket az épületeket: tenyésztojás kellene, minél több. főleg a dombóvári keltetőállomásnak. Szinte nem is lehet kifejezni, milyen károsodás éri a mostani állapottal a megyét, a népgazdaságot. Tavaly ősszel kiment Szakosra egy megyei szakemberekből verbuválódott bizottság. és megvizsgálta, mik az akadályai a törzsólak benépesítésének, s mit kellene tenni. Megállapította ez a bizottság — a tsz-veze- tökkel együtt —, hogy kizárólag Már ezer mázsa kendert áztattak Tolnanémedin A levegőbefúvásos. melegvizes kenderáztatást az idén a szokásosnál később tudták elkezdeni. A kései tavaszodás, és a mostani hűvös éjszakák miatt is az ázta- tqs sokkal lassabban történik, mint a nyári napokon. Most két hétig tartott a kender ázása, nyáron ez nyolc—tíz napra csökkent. E késleltető momentum ellenére, már kétszer 'sikerült kiüríteni a medencéket és több mint ezer mázsa kórót kiterítettek már száradni. A sátor-erdő forgatását megkezdték, és a jövő hét elején a száraz kórót már megkezdik kazalba rakni. Az idén hatvanezer mázsa kórót áztatnak a tol- nanémedi gyárban. Felvételre keresünk vas-műszaki szakmában jártas képzettséggel rendelkező BOLTI ELADÓT a Regöly 46. sz. vas-műszaki boltunkba. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni lehet a Tamási és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet központi irodájában. Felvétel esetén útiköltséget [ térítünk. (183) j \ A bőrgyárban nagy lelkesedéssel vesznek részt a Bőripari Tudományos Egyesület helyi csoportjának előadásain a műszakiak; amikor egy-egy külföldet járt szaktársuk mondja el tapasztalatait. A harminctaigú tudományos egyesület csaknem valamennyi tagja volt már külföldön, azonos, vagy különböző témában végeztek tanulmányt nyugati és keleti országban. Az elmúlt évben öt műszaki dolgozó járt külföldön: Bérezi Márton Jugoszláviában, Hegedűs Lóránt Indiában, Tauker István az NDK-ban, Vendrei Árpád ugyancsak az NDK-ban járt tapasztalatcserén, míg Csapó Já- nosné Olaszországban tanulmányozta a bőrkikészítéssel kapcsola tos vegyi folyamatokat, eljárásokat. Valamennyi külföldön járt dolgozó elismeréssel nyilatkozik a külföldi kollégákról, a munkahelyről, a tudományos munkához való lehetőség megoldásáról. A jelenlegi rendszerben folyó tapasztalatszerző és tanulmányutak az elterjedtek. Sajnos azonban a az abraktakarmány hiánya jelent akadályt. Jegyzőkönyv felvételével megállapodtak abban, hogy beszerzik az épületekhez szükséges belső berendezést, szerelőket keresnek, aztán baromfit a legjobb, legszebb fajtából, sőt. ha lehet, abraktakarmányt is adnak a szövetkezetnek, állami keretből. Azóta eltelt jónéhány hónap, és semmi eredmény. A megállapodás csak terv ma.radt. Nem intézkedik senki, mert a szövetkezet a bizottságra gondol, a bizottság viszont olyan emberekből áll. akik más-más helyen dolgoznak, sok egyéb elfoglaltsággal. Szóval nincs felelős, pedig pénz is lenne már a berendezésre. félmillió forint. A megyei tanács felvásárlási osztályán úgy vélekednek, hogy az ősz végéig aligha lesz valami ebből a szakcsi elhatározásból. Lehetne, mert négy szövetkezet összefogásával és egy kis segítséggel, megoldódnék a takarmánygond is. Szó van erről a társulásról, Szakos, Várong. Lápafö és Nak társulásáról, de csak félgőzzel szervezik. A járási tanácson is olyanformán beszélnek róla. mintha legszívesebben nem is beszélnének. Mindenesetre az is nagy eredmény lesz ezek után. ha az idén benépesülnek a szakcsi törzsólak, s jövőre nem kell írnunk újabb sürgetést, megemlítve. hogy már ötödik éve... (szj) nagyobb horderejű tudományos munkát jelentő hosszabb küföldi tartózkodásra még nem utazott a bőrgyárból senki; bár lehetőség van arra, hogy hat hónapig is kint tartózkodjanak külországban, j I A kapcsolat természete-; ■' ■ sen kétoldalú. Egyrészt úgy vannak itt, a Si- ' montornyai Bőrgyárban a külföl- j di bőripari szakemberek, hogy szakfolyóirataikat rendszeresen elküldik, másrészt pedig személyesen látogatnak Simontomyára. , és az ország más bőrgyáraiba. A simontornyai gyárban a múlt évben több külföldi járt, mint ' amennyi a megelőző évben volt. | Itt jártak a lengyelek, osztrákok. ] olaszok. Jártak itt az NSZK-ból J és az NDK-ból is. S szívesen ad- i ták át tapasztalataikat, megismertették a helybeli szakembereket a ’ legfejlettebb gyártási eljárással, a ! legkorszerűbb géppel. Egy-egy nyugati cég bemutatója a gyárban eseményszámba megy, ilyenkor a műszaki dolgozók még munkaidő után, és napokon át részeseivé yúlnak a bemutatónak és a kísérletnek. És ez mind hozzájárul ahhoz, hogy elmélyültebb tudást szerezzenek a bőrkikészítésben, hogy a simontornyai gyárban is világszínvonalra emeljék minden gyártási fázisban a munkát. a kidolgozás technológiáját. I A tanulmányutak sor°már az idén is megkezdődött. ! Ezekben a napokban Franciaországban tartózkodik Bérezi Márton. A bőrkikészítés franciaországi sajátosságait tanulmányozza, valamint foglalkozik kikészített j bőr eladásával és vételével is. ' Az idei utazási program is gazdag, sok országba juttatja el a ^yár szakembereit. Elviszik rtiész- sze országokba hírünket, mun- , kánk eredményét, és tapasztalatokkal gazdagodva térnek haza. ■ - pi - , 7" i Iván Prandzsev Szekszárdon Csütörtökön Szekszárdra látogatott Ivan Prandzsev. a szófiai állatorvosi egyetem szaporodásbiológiai tanszékének docense, aki néhány hetet hazánkban tölt, hogy tanulmányozza a magyar állategészségügyi intézetek munkáját. Tvan Prandzsevet elkísérte Szekszárdra dr. Cseh Sándor, a budapesti állatorvosi egyetem docense. A vendégeket dr. Magyari Béla, a szekszárdi állatorvosi rendelő vezető szakorvosa és dr. Bogdándi László, a mesterséges megtermékenyítő állomás igazgatója fogadta. Ivan Prandzsev nagy érdeklődéssel nézte végig ezt a jelentős állategészségügyi intézetet és beható eszmecserét folytatott az ‘intézet dolgozóival különféle állategészségügyi kérdésekről. Terelőút: a Bálint-közön át A közelmúltban megkezdték Szekszárdon a Mészáros Lázár utca úttestjének átépítését, korszerűsítését. Az útépítő munkások jelenleg még a betoncsöveket fektetik, ugyanis zárt csatorna vezeti el az esővizet, de tábla hirdeti a Hunyadi utcai útkereszteződésnél: Útépítés miatt zárva. Terelőút a Bálint közön át. Végül a tábla alján kétfelé mutató nyíl mutatja az útirányt. Nézem a táblát, és önkéntelenül is arra gondolok: ezt a táblát bizonyára vicces kedvű útépítők tették ki ide. Hiszen terelő- útnak ott van akár a Polláck Mihály, vagy a Wosinszky Mór utca, miért kellett éppen a Bálint közt választani, amely a felsővárosban a Kálvin teret a Bartina utcával köti össze. Jó kis terelőút. nem mondom. A gondolat a tán három év előtti esetet juttatta eszembe, amikor az útépítők — nyilván ők lehettek — a jánosmajoriakat tréfálták meg azzal, hogy az utolsó, r betűt szabályos m-mé alakították a jelzőtáblán a település mindkét végén. De mi lehet az oka annak, hogy a „Bálint közön át" halványabban látszik? Aha, megvan. A táblát bízó- [ nyára akkor festették, amikor a Bartina utcát kövezték, és takarékosságból hozták ide, hogy ne ' kelljen újat készíteni, festeni. De takarékoskodtak a festékkel is. | amellyel a néhány szót átmázolták. Ezért olvashatja bárki, és ajánlhatja, kit tegyenek bolonddá, mert a Bálint köznél közelebb is talál terelőutat. BL PÉNZ V4 N felelős nincs! 250 hold „paradicsom” A kétszázötven holdnyi paradicsom nem sző szerint értendő, mert a Biritői Állami Gazdaság kertészetében a paradicsomon kívül uborkát, csemege- és fűszerpaprikát, sárgarépát, petrezselymet* kelkáposztát is termesztenek. Képünkön a gazdaság dolgozói a csemegepaprika gyomlálását végzik, A francia típusú öntöző szórófejek az országban először Kt kerültek kipróbálásra. Az öntöző szórófej előnye az, hogy szabályozható a vízsugár erőssége aszerint, hogy milyen gyenge, vagy megerősödött palántákat öntöznek vele. Kozma Ilona kertészeti szakmunkás a fűszerpaprika-palántákat locsolja. Az országút mentén telepített jegenyesor az időjárás viszontagságaitól fogja megvédeni a nagy kiterjedésű kertészetet. Tnri Márta felvételei i
