Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-22 / 93. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ii#tí4. április 22. TECHNIKA a mezőgazdaságban Négy és lél kg takarmánybél egy kg húst GERGELY MIHÁLY: IDEGENEK Ahhoz, hogy a hízó sertések jól értékesítsék a takarmányt — mindenekelőtt jó hizlalda kell. Sok példa bizonyítja, hogy a zárt rendszerű hizlaldákban — különösen télen — jobb hizlalási eredmények érhetők el, mint a nyitott szállásokban. A kísérletek szerint a hizlalás idején közel 10 százalékkal kevesebb takarmányt igényelnek a zárt istállóban tartott sertések. Ma még nincs mindenütt lehetőség a zárt hizlaldák építésére. De bármilyen lesyen is a hizlalda típusa, a lényeg az, hogy a hízók lehetőleg kis falkában — 20—30-asával — legyenek elhelyezve és férőhelyük kényelmes fekhelyet, kellemes környezetet biztosítson számukra. Vitán felüli, hogy fajtajellegénél fogva a fehér hússertés értékesíti legjobban a takarmányt. Emellett nagy a fejlődési erélye, szaporasaga és a mai kívánalmaknak megfelelő benne a hús és a zsír aránya is. Ezért ahol a fehér hússertés fokozott igényeit ki tudják elégíteni, ott feltétlenül ezt a fajtát kell tartani. A jó takarmányértékesítés alapfeltétele a szakszerű takarmányozás. A hízó sertések takarmánykeveréke minél többféléből álljon, legyen ízletes, hogy belőle minél nagyobb fejadagokat fogyasztva a takarmány minél nagyobb százalékát fordítsák testsúlyuk növelésére a hízók. Az abrak legyen finomra darált A hibrid kukorica Magyarországon teljes győzelmet aratott. Ennék jelentőségét különösen az érzékelteti legjobban, hogy a már jelenleg rendelkezésre álló hibridekkel is meg lehetne kétszerezni a termésátlagokat. Ezt bizonyítják azok a gazdaságok, ahol több száz, vagy egy-két ezer kát. holdon évről évre harminc mázsa feletti termést érnek el. A lehetőségekhez viszonyított alacsonyabb termésátlagok egyik oka a helytelen fajtamegválasztásban és fajtahasználatban rejlik. Ma már rendelkezünk egy olyan széles hibridskálával, amelyből lehet válogatni. Érési sorrendben a legkorábban érő hibridtől a legkésőbben érőig a következő hibridek ajánlhatók vetésre: Mv 42, Szegedi 71, Mv 40, Mv 26, Szarvasi 1, Mv 5. Mv 59. Mv 48. Mv 1, Mv 53, Keszthelyi 22. A felsorolt hibridek közül az Mv 26, a Szarvasi 1 és Keszthelyi 22 elsősorban silótermesztésre alkalmas. Az Mv 42 másodvetésre, a Szegedi 71 és Mv 40 fővetésben, elsősorban az ország legnyugatibb és legészakibb vidékei részére ajánlhatók. Ezeket a területeket kivéve az ország egész területén vethető az Mv 5, Mv 59'és az Mv 48. A Balaton vonalát észak felé meghosszabbítva az attól délre eső területeken elsősorban az Mv 1 és Mv 53 vetése ajánlatos. Ezek a hibridek ezen a területen biztonságosan beérnek és nagyobb termést adnak, mint a korábban érő fajták. Rendkívül .................................................. ■ a • • A mözsi U.j Élet Termelő: szövetkezetnél vad alanyba ; OjtOtt ■ « \ gyökeres a ■ oltvány nagy választékban egy hétig kapható. (169) és pépszerűen nedvesítve, télen 16—18 °C hőmérsékletű. A jő takarmányértékesítés érdekében nagyon fontos, hogy a takarmány nyersrost-tartalma 7 százalék körüli legyen. A keverék tartalmazzon nagy biológiai értékű, állati eredetű fehérjéket is — mint amilyen például a hal-, húsliszt, fölözött tej stb. Az ösz- szes fehérjeszükségletnek a hizlalás elején kereken 1/3-a, a végén is 1,6-a legyen ilyen nagy biológiai értékű állati eredetű fehérje. A jobb takarmányértékesítést elősegítik az antibiotikum-tartalmú takarmánykiegészítők is. A hízók etetési idejét pontosan kell tartani és mivel „a víz a legolcsóbb takarmány'’ — minden körülmények között biztosítani kell a hízók zavartalan ivóvízellátását is. A hízók takarmányértékesítése — bár hosszabb idő alatt — tenyésztői munkával is lényegesen javítható. A takarmányértékesítés ugyanis 20—40 százalékban örökletes tulajdonság. Éppen ezért a tenyésztői munka során arra kell törekedni, hogy olyan kocákat és kanokat tartson a gazdaság, amelyeknek ivadékai bizonyítottan jó takarmányértékesítők. A takarmányértékesítés javításának ezt a lehetőségét a tenyésztői munkával minden gazdaságban — ahol eddig még nem tették — ki kell használni. Dr. Fehér Károly nagy előnyük, hogy száruk lényegesen erősebb, mint a felsorolt többi hibridé, kivéve a Keszthelyi 22-es hibridet és ez különösen azokban az üzemekben fontos, ahol a kukorica gépi betakarítását tervezik. Üzemi szempontból, — különösen a betakarítás időszakánák széthúzása miatt — szükséges, hogy egy-egy üzemben 3—4 különböző érésű hibridet vessenek. A korábban érő hibridek gyengébb termőképességét ellensúlyozni lehet azzal, hogy nagyobb tőszámmal vetjük őket. Az Mv 42, Szegedi 71 és Mv 40 22—26 ezer, helyenként jó talajon, kedvező csapadékviszonyok között nagyobb tőszámmal is vethetők. A közepes érési idejű Mv 5, Mv 59 és Mv 48 tőszáma 18—22 ezer. a későbben érőké 16—22 ezer között lehet. Különösen az Alföld szárazabb vidékein a tőszámot nagyon gondosan kell meghatározni, mert az esetleges sűrű állományban sok lesz a meddő tő. Különösen a siiótermesztésben szükséges a többféle érésű hibrid vetése. Erre a célra érési sorrend szerint az Mv 26. Szarvasi 1, Mv 1 és Keszthelyi 22 termesztése ajánlható mindenekelőtt. A többféle érési idejű hibrid vetése azért fontos, hogy a silókom bájnnal mindig az optimális siíó- érettségű kukoricát vághassuk. A helyes fajtameigválasztás tehát alapvető kérdés. Az adott területen, adott üzemben, jól megválasztott hibridekkel"' a holdan- kénti termés; több mázsával növelhetjük. Dr. Kapás Sándor a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz 1 fö építőipari technikust, kőműveseket és segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. I _______________________(100) 7 . A fiút meglepte anyja megjegyzése. nem emlékezett rá, hogy valaha is tegezte. Szerette volna megtudni, mikor volt az, talán egész pici korában, amikor még együtt éltek. De nem kérdezte meg. Hirtelen nem is tudta elképzelni, hogy tegezze anyját, öccsé'nél észre sem vette, oly természetesnek találta. Az anyát felvillanyozta a kisfiú fölfedezése, azonnal meglátta benne a kapcsot, amely közelebb hozhatná őket. A közvetlenebb hang talán anya és fia között is olyanféle feloldó hatással lehet, miint általában idegenek között. ( — Igen. igaza van Andinak. Tegezzél ezután te is, jó?! A fiú kétkedőén nézte, s nem válaszolt. Andi gyöngéden megbokszolta, felborzolta a haját — Hallod? Te is tegezheted édesanyát!... No, beszélj hát! A fiú eltűrte kis testvére ösztökélését is, de tovább hallgatott. — Hagyjátok, majd jön az magától — mondta Radován. — Hanem azt hiszem, vacsorázhatnánk! Hoztam melléje jó kis borocskát is! Az anya nem mozdult, mert még kikívánkozott belőle valami. — Nyugodtan tegezzél csak ezután. fiam — mondta valamelyest megnyugodva a frissiben támadt bizakodástól. — És ha megtennéd, hogy nem anyunak szólítanál. Mert az valahogy olyan hideg. A fiú kérdőn nézett. — Hát... hívhatsz édesanyának, mint Andi, vagy egyszerűen mamának. Kivette a szekrényből a him- zett palóc asztalkendőt és teríteni kezdett a vacsorához. • Reggel későn ébredt a fiú, már senki sem volt otthon, elment iskolába öccse is. Nem tudta, mekkora tapintattal tipegtek. suttogtak körülötte a lakásban. s mennyire szót fogadott Andi is. hogy őt föl ne verjék. Arra gondolt, este fáradtan került ágyba, azért aludt sokáig. Megnézte karóráját, nyolc óra elmúlt. Még heverészett egy ideig, amikor eszébe ötlött, mit is mondott tegnapelőtt este Bumbera. Hogy tízre jár be a szállodába. Akkor még beszélhet vele! A hirtelen támadt ötlet kidobta az ágyból, lezuhanyozott, reggelire bekapott pár falatot, s kilenckor lent volt a toronyház előtt. Bumbera fél tízkor jelent meg a túlságosan alacsonyra méretezett kapuban. Majdnem beverte fejét az ajtó vaskeretébe, közel járt a két méterhez. Mulatságosan eltörpül mellette a felesége, jutott a fiú eszébe. Kisportolt teste volt a negyven körüli fö- portásnak. bár a sportot rég abbahagyta. járása ruganyos, mozgása fiatalos, csak arcán volt valami, mindezzel ellentétes kiéltség. az enyhén táskás, karikás szem. amely • a szemüveg alatt megnőtt, 's az ajkak végén lefutó két mély redő. mint mellékesen közbevetett tőmondat zárójelei — Jó reggelt. Bumbera bácsi' — köszöntötte tisztelettel a . fiú. — Alászolgája. fiatalúr! — fogadta enyhe csipkelődéssel Bumbera. de atyai jóindulattal mosolygott rá. majd átkarolta a vállát. — Reggeli séta. vagy csak úgy? — Bumbera bácsit vártam, — Engem? Talán máris meggondoltátok.? — Igen... Vagyis, szeretném bekísérni Bumbera bácsit, és szétnézni... Az Arany Csillag. Endrő négy szállodája közül a legelőkelőbb volt, a hozzátartozó fehér és magyaros étteremmel, espressóval. s éjjeli mulatóval igazán reprezentatív szórakoztató helye az iparvárosnak. Bumbera a, bennfentesek magabiztosságával besétált az irodába, otthagyta tavaszi felöltőjét. aktatáskáját, s kétsoros sötétkék öltönyben tért vissza a szálloda tetszetősen modernné átalakított halijába. Bement a portások pultja mögé. a kulcstáblák, telefonok, a postai küldeményeket tároló fióképítmény. az öles nyilvántartó könyvek közé. Diszkréten, hogy még az odafülelő fiú sem érthette szavait. értekezett a portással, meghallgatta a telefonkezelőt, s egy egyenruhás fiatalembernek utasításokat adott. Mindezek után bemutatta a fiút munkatársainak, majd egy nagyvonalúan hanyag mozdulattal körbeintett: — Úgy nézz szét. fiam. hogy ez a szálloda Budapestnek is díszére válnék! Ide Külföldi vendégek. turnézó művészek, művészcsoportok. pénzes turisták járnak, szobáink a legdrágábbak a városban, mert a legelegánsab- baik is!... A mi vendégeinkkel érintkezni igazán kellemes, mindig valami új élvezetet jelent nekünk is. akik pedig már tapasztaltak vagyunk a szakmában... Mert ez is szakma, édes fiatal barátom! — mondta, miközben megindult fölfelé a bordó p lüss-szón y eggel fedett szürkemárvány lépcsőkön, maga elé tessékelve a fiút. — Talán még manapság is akadnak, akik lenézik ezt a munkát, mert holmi szolgai tevékenységre gondolnak, de ezek nem tudják, hogy a vendéglátóipar is mesterség, amit tanulni kell. Én például most végzem a főiskolát. Budapestre járok vizsgázni... Nos, itt az első emeleten vannak az apartman-ok. igazán nem hoz bennünket zavarba a legigényesebb vendég sem! — Egy ajtóban megfordította a kulcsot, belépett a kis komfortos lakosztályba A fiú érdeklődéssel tekintett körül, annyira azonban ‘hem ámították el a látottak, amint azt Bumbera várta volna. De. mert jó szemmel észrevette, mesterségére s beosztására mennyire hiú a főportás, megjátszotta a csodálkozó vidéki surmót. olyan erényről tett ezzel tanúságot, mely egyike az élet könnyebbik útját kikövező erényeknek, noha nem veszélyektől mentes tulajdonság. Bumbera hálás volt a fiú bámulatáért. megmutatta az apartmanokat majd a még mindig fényűzően berendezett nagy szobákat is. Utánuk a második emeleti, szerényebb szobák következtek. s legvégül a szálloda befelé elhajló traktusában a húsz—negyven forintos kis szobák. — Nos. fiam, hát hogy tetszik? — kérdezte Bumbera, amikor visszatértek a hallba. — Nagyon! ' Nekem igazán nagyon tetszik. Bumbera bácsi! — Bumbera úr! Vagy: főportás úr! — javította ki félhangosan, de nyomban el is mosolyodor — No. semmi, semmi, csak a rend kedvéért jegyeztem meg! Itt ez a titulusom!... (Tehát teszik. azt mondod. No. és mit szólnak a szüleid? Mert tegnapelőtt nem túlságosan lelkessdtek! Pedig, mint kedves szomszédoknak, igazán készséggel!... — Anyu biztosan beleegyezik. — Azért, mert ha jól emlékszem. még nem töltötted’ be a tizennyolcat! — Nemsokára. — Szóval, szülői beleegyezes kell. Vagyis ők írják alá a szerződést, ha megállapodtunk.. Tehát mint említettem,-jelenleg egy londiner fiúra van szükségünk. Igazán könnyű munka, neked való, fiam: jönnek a vendégek, kisietsz eléjük, behozod a bőröndjüket. felvezeted őket a szobájukba, kezeled a liftet... És nem kell elfeledni: a mi szakmánkban nagy dívát a borravaló — tette hozzá halkan —, és ebben a szállodában ez nem filléreket jelent. A fiú érdeklődéssel hallgatta végig Bumberát. — Belének, ha lehet — mondta aztán. — Lehet fiam Egy percre! — Ismét bement az irodába, kis idő múltán nyomtatott űrlapot hozott a kezében. — Itt kell aláírnod, és itt a szüleidnek. Ezzel az írással pedig menj el orvosi vizsgálatra, s ha mindezzel kész vagy, gyére be. Jó hangulatban lépett ki az Arany Csillagból. Most másképpen nézett szét a délelőtt is nagy forgalmú belvárosi utcán, már nem az idegen, kíváncsiskodó kívülállásával. Végigsétált a főutcán, le a villanyrendőrig, ott villamosra ült; dél közeledett, hazaindult. Előbb szállt le, a vasúti őrháznál, hogy innen is sétálva tegye meg az utat a „Kék acél'’ étteremig. Ekkor pillantotta meg az új városrész felől jövő villamos peronján a lányt. Egyedül volt, s kifelé nézett az ablakon. Örömében, hogy újra láthatja, s ijedtében, hogy megint eltűnik előle, integetni kezdett, de a lány ügyet se vetett rá. Biztosan azt gondolja, másvalakinek integetek, valaki másnak a villamoson, hisz sose látott még — nyugtatta meg magát. Legközelebb majd sikerül. Valahol itt szállhatott fel, akkor pedig errefelé lakik. Az pedig lehetetlen, hogy ha ő nagyon akarja, ne találkoznának össze. • Az anya'ma is elsőnek ért haza a gyárból. Férje mostanában tovább bent maradt, azt mondta, odabent jobban tud dolgozni ötletein. Négy óra múlt. Átöltözött, felvette szövetpongyoláját, posztópapucsát. a cserépkályhához húzta az egyik fotelt, elővette a gyártástechnológiát. Biflázva tanult, ' önkéntelenül mégis sűrűn pillantott a bim-bamos órára. S egyre jobban bántotta, hogy hiába sietett, ma sem találta itthon nagyobbik fiát. Amikor pedig igazán itthon lehetne, még semmi dolga, s külön a lekére kötötték, sokat pihenjen. Ahogy visszagondolt az elmúlt napokra, lassan határozott alakot öltött az a felismerése, hogy a kezdeti nyugtalanság, mely a fiában felfedezett idegenség miatt elfogta, mindinkább átalakul aggodalommá, hogy nagy erőfeszítés- sel. s akkor is csak igen kevéssé változtathat a dolgokon. Férje jött meg. nemsokára Andi. s kicsit később Géza. Látta, milyen fáradtan roskad a fotelba Géza, mégsem kérdezte meg, hol volt, merre járt, hogy ennyire kimerült; félt. akaratlanul ismét megbánthatja. Mikor mindenki kényelem ne helyezte magát, a férfi azt mondta : — Voltam az újítási irodán. — És mit mondtak? — kérdezte az asszony. A férfi kedvetlenül legyintett. — Blabláznak! — Hogy kitűnő gondolat, épp csak nálunk nem kerülhet alkalmazásra. mert a gyártási profilt, ahol bevezethetnék, a KGST keretében más ország kapja. — És nem lehet tenni semmit? — Mondják, szabadalmaztassam. találmányként esetleg el lehet adni. — Akkor mégis muszáj kivenni a kötvényt — mondta az asszony lehangoltam együttérezve a férjével. De a férfi nem szólt, csak egy pillanatra csillant meg ajka szögletében valami tiltakozó szándékú kesernyés-gúnyos fintor. Ö az asszonynál is jobban tudta, hogy egyelőre igazán nem hozhatnak össze másik ötezer forintot, hogy a negyedévenkénti gépkocsisorsjátékon megkísértsék a szerencsét. A közeljövőben semmiféle mellékes jövedelemre nem volt kilátás; azt a négyezer forintot pedig, amit ketten kerestek, mindig felemésztették a havi kiadások. (Folytatjuk)
