Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-21 / 92. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSA6 íótH. április 21' Ne menj rózsám a tarlóra Egressy Béni születésének 150. évfordulójára Ki ne emlékezne szívesen krónikánk címét adó, népdallá vált Egressy Béni dalra; ki ne gondolna Erkel Ferenc izzóan magyar zenedrámáinak hőseire; s ki nem érzékenyült el a Vörösmarty Mihály versére írt, megzenésített Szózat felcsendülésekor. Amit felidéztünk, egy páratlanul tehetséges, sokoldalú művész nevéhez fűződik: Egressy Béni alakjához, aki 150 esztendővel ezelőtt, 1814. április 21-én a mai Kazincbarcikán született. Hogy ki volt tulajdonképpen Egressy Béni? Színész, énekes, színműíró, zeneszerző, fordító egyszemélyben... Azért — hogy tenorista lehessen —, 1838-ban Pest városából szépen elgyalogolt Milánóba, hogy ott a leghíresebb olasz énektanárral képeztesse magát. Egy évi énektanulás után visszaballagott Pestre, a Nemzeti Színház énekese lett, s közben már zeneszerzéssel is foglalkozott. összesen 47 hiteles zeneművét ismerjük, melyekből 35 nyomtatásban is megjelent. "Dalai, hallgató magyar nótái hamarosan népszerűek lettek, de leghíresebb zenéjét Vörösmarty Mihály szövegére írta, s ez a zene a Szózat lélekbemarkoló muzsikája. Bartay András nemzeti színházi igazgatósága alatt tűztek ki pályázatot Vörösmarty hazafias költeményének megzenésítés'ére. Egressy Béni pályamunkáját koszorúzták meg a díjjal. Dalain, zenei szerzeményein kívül Egressy Béni írta Erkel Ferenc három első operájának, a Báthory Mária (Pest, 1840. augusztus 8 ), a Hunyadi László (Pest, 1844. január 27) és a Bánk bánnak (Pest, 1861. március 9.) a szövegkönyvét. Azt írja Toldy Ferenc, „a magyar irodalomtörténet atyja-’ az Athenaeum-ban a Báthory Máriáról: ..A- mű- mindenekelőtt drámai, Jellemfestó, változatos, nem ritkán kedves is, s rajta a magyar népzene ihlete érezhető... Mindenesetre ez nem csak első eredeti komoly operánk, hanem .mindenképpen méltó, hogy e szép mű-nem történetét maholnap vele kezdjük meg...” Érdekes felidéznünk a Hunyadi László megszületésének történetét is. 1842-ben ismerkedett meg Erkel Ferenc a Pestre érkezett Liszt Ferenccel, s a találkozásból egy közös út gondolata született meg Lisztben. Meghívta Erkelt, jöjjön vele Bécsbe, Párizsba, Londonba, s legyen vele együtt a magyarság követe, szószólója a nagyvilágban. Erkel először ellenállt, azután megingott. Elfogadta Liszt meghívását. Útra készült a mesterrel Bécs városa felé. Az indulás előtti napokban. Erkel véletlenül összetalálkozott Egressy Béni-vel. aki egy vaskos kéziratcsomagot tartott a kezében. A Hunyadi László szövegkönyve volt nála. melynek megzenésítésével Egressy Béni a Nemzeti Színház akkori igazgatóját, Bartay Andrást akarta megkínálni, de a direktort nem találta otthon. Erkel kivette Egressy Béni kezéből a kéziratot, belelapozott az utca forgatagában és a szövegíró minden tiltakozása ellenére sem adta vissza. — írjál mást neki — mondta Erkel —, ha visszatérek egy hónap múlva külföldről, majd írok én erre zenét, táláén legalább olyat, mint Bartay írt volna... A külföldi útból nem lett semmi. Erkel ugyan útnak indult Liszt Ferenccel, de egy útszéli fogadóban átélt szörnyű éjszakai izgalom után — császári zsandá- rok magyar legényeket raboltak el külföldi szolgálatra, egy megszökött legényt agyonlőttek —, Erkel másnap hajnalban búcsút mondott utitársának s hazatért Pestre, hogy megkomponálja a Hunyadi Lászlót, s benne elmondhassa, elzokoghassa az elnyomást, a zsarnokságot, a magyar nép mérhetetlen szenvedéseit ... Ne maradjunk adósok a Bánk bán születésének krónikájával sem, 1849. után dermedt csend szakadt a nemzetre. Erkel is azt érezte, élete reménytelenségbe, sivárságba hull, hiszen amiért élt és dolgozott, a nemzeti függetlenségnek immáron vége. Ebbe a sivár reménytelenségbe megváltó sugárként érkezik a jó barát, Egressy Béni üzenete. Kéri Erkelt, keresse fel rejtekhelyén, falun bújdosik. A két barát csakhamar találkozik s az útról Erkel a Katona József örökéletű drámájából, a Bánk bán-ból írt opera-szövegkönyvvel tért haza Pestre. Az elmondottakkal még korántsem fejeztük be Egressy Béni sokoldalú életművének bemutatását. mert ezeken kívül 19 opera-szövegkönyvet is fordított olaszból magyarra — többek között ő volt Donizetti és Verdi első magyarországi fordítója —, de még mindig nem fejeztük be Egressy Béni sokoldalúságát, mert a fentieken kívül írt kereken 60 háromfelvonásos népszínművet is, amelyek nagy része a pesti Nemzeti Színház színpadán került színre. Később a Nemzeti Színház karigazgatója lett. Sajnos nagyon fiatalon, 37 esztendős korában, 1851. július 11-én Pest városában meghalt, s nem érhette meg a Bánk bán bemutatóját, miután mint honvéd, később főhadnagy végigharcolta az 1848—49-es szabadságharcot. Egressy Béni az elnyomatás, a zsarnokság nehéz esztendeiben a nemzet lelkiismeretének egyik bátor, harcos szellemű ébresztője volt. Amikor operaszínpadon megszólalnak izzóan drámai versei, s felcsendülni halljuk népdallá vált dallamait, gondoljunk illő kegyelettel erre a sokoldalú, nagytehetségű író-művészre, aki 150 esztendeje született és kitörölhetetlenül írta be nevét a magyar színháztörténet és a magyar muzsika aranykönyvébe ... Révész Tibor KÖNYVISMERTETÉS Ádám László: Mibe kerül? Élelem, ruházkodás, lakberendezés, tartós használati cikkek, szolgáltatások - mindezeknek az árát a fogyasztói árpolitika határozza meg. Vajon milyen gazdaságpolitikai megfontolások húzódnak meg az egyes árak mögött? Melyek azok a nyílt és kevésbé nyílt népgazdasági összefüggések, afnelyek náluhk a fogyasztói árakat formálják? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a könyv. Bizonyos, hogy a fogyasztói árak alakulása mindenkori életszínvonalunk legfőbb tényezői közé tartozik. Hiszen az áraktól függ, mennyit ér a keresetünk és hogyan tudunk vele gazdálkodni, hogyan tudjuk beosztani a pénzünket, hogyan jusson belőle a mindennapi szükségletek fedezésére és emellett a családi beruházásokra is. Az ésszerű beosztás a háztartás örökös problémája, amihez nyilván nem kevés fantázia kell. De amikor a keresetét beosztja — olyankor a legköltőibb ember is kénytelen a nagyon is prózai árakban gondolkodni. De a könyv nemcsak a mai árpolitika problémáit vizsgálja. Arra is választ ad, hogy merre tart az árpolitikánk, mit várhatunk az árak jövőjétől. Fogyasztói árrendszerünkről ma még korántsem mondhatjuk el, hogy tökéletes. Ezért a könyv részletesen foglalkozik azokkal a feladatokkal is. amelyeket az árpolitikának a jövőben kell megvalósítania. Főleg azt vizsgálja, hogyan haladhatunk az eddiginél gyorsabban előre a fogyasztó5 árleszállítás szocialista útján és milyen tényezőktől függ a keresetek vásárlóerejének a növekedése. GERGELY MIHÄLY: Másnap egész délután a környéket járta a fiú, de nem akadt rá a lányra. Elsétált Endrődtelep innenső végének utcáiba is. aztán a szőlődombok aljában épült, kertvároskába. de eredménytelenül. Még bizakodott, hogy egy véletlen ismét elhozza. Elfáradt a több órás kószálásban, hazament. Anyját otthon találta, a konyhában dolgozott.. Bement hozzá, leült a hokedlira, s hallgatott. IDEGENEK — Nem olvasnál föl nekem a életében eddig semmit sem je- tegnapi könyvből? ; lentett. Még egy üdvözlőlapot uir a noKeanra s naii-oarotx A fiú elvette anyja éjjeliszek- sf,nr?;l az®rt minden évben uir a noKeanra. s naugatou rénvéről könvvet kinyitotta a ^küldhetett volna, ha nem rom— Ott a kredencen a leveled 1 enyeroi a Könyvet. Kinyitotta a M méreezik módszeresen ^sr* - sssr ss Äjrss?««-** A Bú MM*, a levelet, £»* .’ÄW^iSiSS ““ « *«■>- W** sen elolvasta. Utana zsebregyur- hh . közbeszólt volna- haevd öccsét. Először érzett efeleingy- te. és tovább hallgatott. Harn et af érdSenseSei séget féltestvérének anyjukhoz Az anya közben figyelte a olvasni sem szabad, de három lűződő bensőséges kapcsolata fiút. de a kemény kőarcról rövidet csöngettek. Megkönnyeb- miatt, talán azért, mert ez a semmit le nem olvashatott. Is- bülten szaladt ajtót nyitni. Férje mostani jelenet megérttette vele. mét ő adta fel a néma párhar- és a gyerek jött meg. Előttük hogy ő már sohasem férkőzhet cot. haladva besietett, mert a vasa- ilyen közel anyjához Ha nagyon — Mit ír apád? — kérdezte, lót nem kapcsolta ki. Folytatta akarna, akkor sem. Es a szégyen Első férje sorsa rég nem érdé- munkáját, s nem vette észre, mellett ez kínzó fajdalmai okokéi te, most azonban. ho«y a fia hogy férje és kisfia várakozón zott. s valami érthetetlen inai» hozzáköltözött. tudni szerette megállt az ajtóban. Csak azért if*511 dacot, váltott ki belőle, volna milyen sürgős közölni va- pillantott' fel, mert Géza abba- j^.em tudta volna megmondani, lója akadt. hagyta a felolvasást. vagy kik ellen, de belül láza. dozott. s most mar csak azért Semmit morwita. a fiú. Andi előbbre lépett, mesíhaj- sem ment oda a végre rsó.-» — Mégis: valamit csak ír?!... tóttá magát és szavalni kezdett. • tekintő anyjához. Hogy van? Hogy vannak? — Megvannak. — Nem kérdezi, hogy érzed itt magad? — Kérdezi. — És mit írsz majd neki? — Hogy jól vagyok. — És... igazán jól érzed itt magad? — Jól. Hisz itt minden sokkal kényelmesebb. Mindez fájt az anyának, különösen az utolsó mondat. Nem erőltette tovább a beszélgetést. öt óra felé járt az idő. — Nem mégy le Andiért? — Nem — felelte késve a fiú. — Miért nem?... Van időd. — Egyedül is hazatalál. — Pedig, hogy szeret téged az a gyerek! Nem érezted még meg. fiam? — De. v. •— Hát akkor!?... Nem gondolod. hogy viszonoznod kellene? / . — ö biztosan nem azért ,sze- átnyújtotta a virágcsokrot, es megcsókolta. — Persze, hogy nem! Szeretni — Soká. nagyon soká élj, édesnem azért szeretünk valakit, anya! — mondta a gyerek. Ö. ha cinke volnék. Útra kelnék. Hömpölygő sugárban Énekelnék — Minden este. Morzsára, búzára Visszaszállnék Anyám ablakára. Ó, ha szellő volnék. Mindig fújnék. Minden bő kabátba Belebújnék — Nyári éjen. Fehér holdsütésben Elcsitulnék Jó anyám ölében. Ó ha csillag volnék. Kerek égen. Csorogna a földre Sárga fényem — Jaj. de onnan Vissza sose járnék, Aiíyám nélkül Mindig sirdogálnék. Az anya látta, hogy felkelt ültéből a fiú. készülődik valamire, hogy megvan benne a szándék, csak talán éppen nem tudja megvalósítani. Neki azonban az elkésett szándék is örömet szerzett. hozzásietett, odatartotta kipirult arcát, egyszerre csókolták meg egymást. — Isten... isten éltesse... anyut* Az anya még nem vette le kezét fia válláról, de kissé eltávolodott tőle. hogy kissé lássa is, mert e szavak árnyalatában előszói- érzett melegséget, valami reményt keltő rokonságot. Géza arca azonban most is mozdulatlan maradt, márványhoz hasonlóan fehérlett, a vékony bőrön áttetsző erek valóban a márványra emlékeztetőén hálózták: be az arcát. — Köszönöm, édes fiam! — mondta mégis az anya. A virágot vázába helyezte, férje A vers után anyjához futott, ajándékát lassan bontotta ki hogy,. De mégis, fiam!, A fiú erre nem válaszolt. RáAndi. mint aki végre engedélyt kapott, bátyjához futott. — Szia! Hát miért nem Jöttél, elém? Együtt kísértük volna haza édesapát! Géza ki mérten fogadta öccse ' — Legalább még hatvanhárom ____ ____ ___________ g yújtott, az anya kinyitotta az sz^napot.Jj^ £e»k[ száz leL^deÄ' v'isszatelep^ a ablakot, szellőztetett, mert nem , , tótéiba. bírta az erő® dohányfüstöt. a gondosan becsoma- _ Te Gézül Miért magázod te Végzett a főzéssel, bement a goM dobozt nyújtott at neki. édesanyát? — kérdezte értetlen- nagyszobába. előszedte az előző — O. én meg egész megfeled- kedő tűnődéssel Andi — Édes- napról megmaradt vasalatlan keztem róla! — mondta kipirul- anya. igazán, hiszen ő sokkal ruhát. va az -asszony. Gyönyörködött a idősebb" nálam, és mégis magáz A fiú ide is követte, belezöty- rózsában, szagolgatta. — De szép téged!,, tyent a fotelba, fáradtén elnyúj- rózsa! Köszönöm. Andikám! Az asszorvy elcsodálkozotl tózott. Az anya megindította a Géza szégyenkezve felállt, téblemezjátszót, föltette az Eorica lábolt, de nem birt mozdulni. — Régén,, kiskorában 6 is teszimfóniát, de nem azt a hatást Őszintén szégyellte, hogy el- —.,morldta mintegy menkapta, amit remélt tőle. ezért feledte anyja születésnapját, de tegewzesui. leállította a lemezt. nem tehetett róla, hogy az ő (-Folytatjuk) Í&OSSV.TH4 Egy kis tavasai terefere. tfTúri Mária -felvétek^
