Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
2 fOLÍÍA ÜTEGTEI WfüPŰJSAÖ 19G4. április IS. Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról.) elutasították és nyílt harcot indítottak a kommunista világmozgalom általános irányvonala, a moszkvai nyilatkozatok ellen. Ma már senki sem. gondolhatja azt, hogy ezek csupán elméleti viták. A dolog sokkal komolyabb, s ezt a legteljesebb felelősséggel megmondjuk a kommunistáknak, az egész szovjet népnek. Ma mar semmi kétség az iránt, hogy a kínai vezetők a kommunista mozgalom, a szocialista tábor homlasztására törekszenek, s a trockisták fegyvertárából vett módszereket is felhasználnak. Céljuk az, hogy rákényszerítsék egyeduralmukat a szocialista táborra és a kommunista világmozgalomra. Ezt a szakadár tevékenységüket „baloldali”, ultraforradalmi frázisokkal takargatják. A kínai vezetők a forradalmi lendület megszűnésével, polgári elfajulással vádolják a testvérpártokat, mert azok a gazdasági építésre, az életszínvonal emelésére összpontosítják figyelmüket — folytatta Hruscsov elvtárs, majd Mao Ce-tung szavaival bizonyította, hogy a kínai vezetők mindössze- hét évvel ezelőtt maguk is beszéltek gazdasági fejlődésük fontosságáról. Ezeket a tételeiket a VIII. pártkongresszus 1958. májusi határozatai is tükrözik. A tesivérpártok teljesen egyetértettek ezzel a törekvéssel. De ugyanakkor, 1958-ban a kínai vezetők hirtelen-váratlan meghirdették a „nagy ugrás” és a „népi kommunák” irányvonalát. Ennek lényege az lett volna, hogy a szocializmus fejlődésének minden szakaszát átugorva, közvetlenül a kommunista építőmunka szakaszába jussanak. A kínai propaganda akkoriban azt állította, hogy Kína mindenkinek példát mutat, hogyan kell határidő előtt a kommunizmusba érni. A gyakorlatban rendkívül gyors fejlődési ütemet diktáltak, s úgy tervezték, hogy apró népi kohókkal egy év alatt 5,3 millióról 2Ü millió tonnára növelik az acél- termelést: Tehát amit Mao Ce- tung tíz év alatt akart elérni, azt hirtelen, egy-két év alatt szándékoztak megvalósítani. Ma már mindenki tudja, mit eredményeztek ezek a kalandorjellegű gazdasági kísérletezések. A kínai népgazdaság dezorganizálódott, az országban éhínség ütötte fel a fejét. A kínai vezetés a helyi pártszerveket okolta a hibáért, „a pekingi irányvonal eltorzításáért”. A kínai vezetők nem hisznek a munkásosztály, a nép erejében Hruscsov a továbbiakban rámutatott, hogy amikor a kínai vezetők lemondanak az iparosításról, amikor „forradalmi háborúról” kiáltoznak, ez nem valami „elméleti előrelátás” eredménye. Ebben az fejeződik ki, hogy a kínai vezetők nem hisznek a munkásosztály, a nép erejében. Ez egyszersmind tükrözi azokat a kudarcokat, amelyeket a belső nehézségek leküzdésében szenvedted el a kínai vezetők. A fórral dalrni frázisok szeretetének, a *,szép halálra” való felhívásnak Semmi köze az igazi marxizmus —leninizmushoz. Egy marxista ártnak nincs joga esztelen játé- ot űzni a népek sorsával, mert ti marxista—leninista párt népének élcsapata, amelynek felelnie kell a nép sorsáért, helyes úton kell vezetnie népét. A nép pedig jobban akar élni, kész harcolni a Jobb életért, a legigazságosabb társadalom: a szocializmus, a kommunizmus felépítésére törekszik. Minden marxista—leninista párt egész tevékenységét a népek létérdeke kell hogy áthassa. A kínai vezetők különös hévvel támadják a XX. kongresszus határozatait, a Sztálin-kultusz felszámolását — mondotta Hruscsov. Azt állítják, hogy ha ez nem következett volna be, minden rendben lenne. Az ilyen elmélkedés tűrhetetlen olyan emberek részéről, akik magukat forradalmároknak. marxistáknak nevezik. Hruscsov kijelentette: Sztálin személyi kultusza súlyos negatív hatást gyakorolt több testvérpárt, különösen a szovjet, a lengyel és a magyar kommunisták pártjának helyzetére. Ismeretes, hogy Sztá lin, aki betegesen gyanakvó volt, bizalmatlan volt a lengyel kommunisták iránt. A második világháború előtt feloszlatták a Lengyel Kommunista Pártot, a párt sok vezetőjét könyörtelenül üldözték. A XX. kongresszus örökre végzett ezekkel a módszerekkel. A XX. kongresszus határozatai nemcsak az SZKP, a Szovjetté unió számára voltak igen fontosak, hanem az egész kommunista világmozgalom, az - egész szocialista közösség méreteiben előrelendítették a nagy tisztulási folyamatokat. A szocialista államok kapcsolatait megtisztítottuk a Sztálin-kultusz időszakának maradványaitól, a kapcsolatok szorosabbak, barátibbak lettek, teljessé vált az egyenjogúság. Hruscsov a továbbiakban mély aggodalommal szólt arról, hogy a pekingi vezetők hosszú évek óta szovjetellenes szellemben nevelik népüket. A kínai szakadárok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai forradalmi mozgalom vezetőivé és oktatóivá szeretnének válni, rosszindulatúan szembeállítják a nemzeti felszabadító harcot a munkásosztállyal és a szocialista országokkal. Ugyanezt a célt szolgálja az a reakciós eszméjük, hogy a fehérek sohasem érthetik meg á feketéket és a sárgákat, hogy érdekeik eltérőek. Hruscsov hangoztatta, hogy a kommunista világmozgalom továbbra is biztos léptekkel halad a lenini úton újabb győzelmek felé. Ezután W. Gomulka mondott beszédet. W. Gomulka beszéde Gomulka beszédében mély meg- I. elégedését fejezte ki a moszkvai tárgyalások eredményeivel. A tárgyalásokat mint mindig, baráti kölcsönös megértés és egyetértés hatotta át pártjaink és államaink politikájának minden alapvető Kérdésében. Együttes határozataink teljes mértékben összhangban vannak Lengyelország és a Szovjetunió testvéri és szövetségest kapcsolatainak szellemével — mondotta. — Az 1945-ben aláírt barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szerződés ragyogóan kiállta a próbát és a lengyel nép örömmel fogja Üdvözölni e szerződés időtartamának meghosszabbítását, amire megfelelő időpontban sor kerül majd. — Ez a szövetség, biztosította az Odera és Neisse mentéh húzódó határaink biztonságát és sérthetetlenségét, megvédte fiatal népi államunkat az imperializmus nyomásával szemben és a lengyel népgazdaság helyreállításának, sokoldalú fejlesztésének hatalmas erejévé vált — hangsúlyozta Gomulka. — A lengyel—szovjet együttműködés és testvéri szövetség — mondotta a továbbiakban — maradéktalanul kiállta a próbát gazdasági és politikai térén egyaránt, Kiállta a próbát abban a közös harcban is, amelyet a szocialista tábor országai lankadatlanul folytatnak nemzetközi téren a háborús agresszió veszélye ellen, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért. A szocialista tábor e közös harcához kétségtelenül döntő módon járul hozzá a Szovjetunió. A béke fölött őrködő Szovjetunió nukleáris ereje megkötötte az imperialista háborús erők kezét. A Szovjetunió nukleáris hatalma nélkül szó sem lehetne ma a béke és a szocializmus erőinek fölényéről a háború és az agresszió imperialista erőivel szemben. A szónok ezután bírálta a bonni kormány álláspontját, s megállapította, hogy Erhard platformja. vagyis a lengyel őrületekre támasztott igényeknek, az NDK felszámolásának platformja, amely egyszerűen meg nem történtnek szeretné tekinteni Németország feltétel nélküli kapitulációját. nem lehet tárgyalási alap. Á kínai platform elszakadt a valóságtól Gomulka a továbbiakban hang. súlyozta, milyen óriási jelentőségű a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok, valamint a világot átfogó szocialista erők összefogása. Kijelentette. hogy a nemzetközi kommunista mozgalomnak a Moszkvai Nyilatkozatokban lefektetett irányvonalával a kína:ak is egyetértettek, és a Kínai Kommunista Párt csak később kezdte azt vitatni, A Kínai Kommunis'a Párt — mondotta Gomulka —, kidolgozott egy külön platformot, amely elszakadt a világ jelenlegi valóságától, s amelyet dogma- tizmus hat át. A kínaiak most ezt a platformot próbálják ráerőszakolni a nemzetközi kommunista mpzgalötnra. . , megvalósítása a kapitalista országokban. A kínai vezetők — mondotta — élesen bírálják a moszkvai nyilatkozatoknak azt a tételét, amely szerint a szocializmus hatalmas vonzóereje abban áll, hogy megnyitotta az emberiség előtt az atomháború nélküli élet perspektíváját, a tartós világbéke fenntartásának lehetőségét. Ezt a tételt valamennyi kommunista és munkáspárt, — köztük a Kínai Kommunista Párt — egyhangú egyetértésével vették be a Moszkvai Nyilatkozatokba. Az SZKP XX. kongresszusának jelentősége — Az SZKP XX. kongresszusának az az egész kommunista mozgalom által elfogadott tétele, amely szerint a mi időnkben megteremtődött a háború, a nukleáris katasztrófa kiküszöbölésének lehetősége, nem az égből hullott, és nem üres, elvont tétel, hanem a mai valóság anyagi és politikai tényezőiből következik. Mint Gomulka hangsúlyozta, az SZKP XX. kongresszusa, amikor azzal a tétellel gazdagította a marxizmus—leninizmus elméletét, hogy a mi időnkben van már lehetőség a világháborúnak az emberiség életéből való kiküszöbölésére, a kommunista világmozgalmat, a béke minden védelmezőjét, minden népet rendkívül fontos harci fegyverrel szerelte fel. Ez semmi esetre sem a marxizmus —leninizmus revíziója, hanem e tanításnak az SZKP és Hruscsov vezette Központi Bizottsága részéről történt gazdagítása Mint annak idején Lenin, a marxista kutatási módszer segítségével alkotó módon tovább fejlesztette a marxista elméletet, ugyanígy az SZKP vezetői is az adott helyzet konkrét elemzésének lenini módszerével új, rendkívül értékes és fontos elméleti tételekkel gazdagították a marxizmus—leninizmus kincsesházát. — A népi Kína ereje és nemzetközi helyzete, minden más szocialista országéhoz hasonlóan, a szocialista államok közösségének egységétől és összeforrottsá- gától függ, nem pedig e közösség alapjainak aláásásától, össze- forrottságának gyengítésétől. — Minden ország kommunistáinak, az egység és a nemzetközi szolidaritás jelentőségét felismerve, szembe kell fordulniok minden kísérlettel, amely a szakadás elmélyítésére irányul. A szocializmus és a demokrácia ellenségei, az imperialista erők a szakadás elmélyülésére számítanak. Mozgalmunk nagy érdekeinek úrrá kell válniuk a kínai elvtársak által felszított frakciós szenvedélyek fölött. — Ha a kommunista és munkáspártok megfelelően előkészített újabb tanácskozása közelebb visz bennünket ehhez a célhoz, előmozdítja a köztünk és a Kínai Kommunista Párt között jelenleg fennálló ideológiai és politikai nézeteltérések letompítá- sát, akkor pártunk kívánatosnak tartja egy ilyen értekezlet összehívását. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézeteltérések enyhítése és kiküszöbölése nagy erőfeszítéseket követel meg minden testvérpárt részéről. Az SZKP-val egyetemben pártunk sem riad vissza az ilyen erőfeszítésektől. Gomulka kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt szolidáris az SZKP ideológiai álláspontjával és gyakorlati politikájával. Kádár János és Rónai Sándor Moszkvába utazott Kádár János, ái MSZMP KözGomulka részletesen vizsgálta a háború megakadálvozha'óságának kérdése körül támadt nézeteltéréseket és kimutatta a kínai vezetők álláspontjának teljes helytelenségét. A kínai vezetők — mondotta — nem adnak határozott választ arra a kérdésre, mi módon, milyen eszközökkel, milyen akciók segítségével tudja megsemmisíteni az ember a halált hozó nukleáris fegyvereket. A Kínai Kommunista Párt platformja nem ad választ erre a kérdésre sem: elengedhetetlenül szükséges-e a háború az imperializmus megsemmisítéséhez, olyan háború, amelyet nukleáris fegyverekkel viselnének, mert hiszen ezek az államok nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja N. Sz. Hruscsov hetvenedik születésnapja alkalmából baráti látogatásra Moszkvába utazott. A küldöttséget elkísérte Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. Á delegáció búcsúztatásán megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP KB osztályvezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. — Az imperialista országokban még meg kell érnie a forradalmi helyzetnek — mondotta ezután Gomulka. — Ezt a helyzetet nem lehet semmiféle forradalmi át- kozódással, semmiféle mesebeli varázspálcával előidézni. A szónok kijelentette, hogy a szocialista országok vívmányai döntő tényezőt jelentenek abból a szempontból, hogy kialakuljon és megérjen minden ország munkás- osztályának forradalmi gondolkozása és forradalmi harca, amelynek célja a szocialista forradalom A csehszlovák és a mongol párt- és kormányküldöttség Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov 70. születésnapjára, amelyet április 17-én ünnepelnek, szerdán a szovjet fővárosba érkezett a Csehszlovák Szoc alis- ía Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. A küldöttséget Antonin Novotny, a Csehszlovák Magyar és csehszlovák államférfiak táviratváltása A magyar—csehszlovák barát- Csehszlovák Szocialista Köztársasági, együttműködési és kölcsönös ság elnökéhez, a Csehszlovák segélynyújtási szerződés aláírása- Kommunista Párt Központi Bi- nak 15. évfordulója alkalmából zottsága első titkárához és Jozef Dobi István, a Magyar Népköz- Lénárthoz, a Csehszlovák Szocia- társaság Elnöki Tanácsának elnö- lista Köztársaság minisztertaná- ke és Kádár János, az MSZMP csa elnökéhez, l Központi Bizottságának első tit- Az évforduló' alkalmából Anto- kára. a forradalmi munkás—pa- nin Novotny és Jozef Lénárt raszt kormány elnöke, táviratot ugyancsak táviratban köszöntötic ] Bizottság titkára Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök vezeti. A vnukovói repülőtéren a csehszlovák küldöttséget Leony.d Brezsnyev, Dmitrij Poljanszkij> és több más szovjet párt- és állami vezető fogadta. Ugyancsak szerdán a sereme- tyevói repülőtérre érkezett J. Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára., a Mongol Nép- köztársaság minisztertanácsé rak elnöke. Cedenbal, és a ve’e érkezett Sagdarszuren. a mongol párt központi bizottsági tagja, a központi bizottság külügyi osztályának vezetője, Nyikita Hruscsov szovjet korménvfő 70 születésnapja alkalmából baráti látogatásra érkezett a Szovjetunióba. A mongol vendégeket Koszigin. a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének első elnök- helyettese. Po'jakov, a Központi és több más intézett Antonin Novotnyhoz, a Dobi Istvánt és Kádár Jánost. ‘szovjet vezető fogadta.
