Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
1Ö64. március. 13. fÖLfíA MEGYEI NEPÜJSÁÖ 5 A kurdi fűrészüzemben... A Csepel hörögve bukdácsol a mélyre taposott, hóié marta úton, amely az egyik oldalán nyitott épület mögé vezet. Az épület mögött, különböző méretek szerint osztályozva, rönk- farakások foglalnak el majd minden talpalatnyi helyet. A teherautó megáll az egyik rakás mellett. Két rakodó. Takács Ferenc és Váczi István, egykettőre fenn terem a rakomány tetején, miután lenyitották a teherautó oldalát, és két rudat támasztottak oda, amelyen majd legördítik a rönköket. A harmadik rakodó, Takács István — hármuk közül a legidősebb —, lent várakozik, hogy a legördülő f»törzseket továbbsegítse. Nem könnyű a három embernek birkózni a nehéz törzsekkel, mert j«néhánynak a súlya a két mázsát is meghaladja. Persze, egy kis rutinnal könnyebb a munka. A rakodók már begyakorolták magukat. hiszen naponta több tonnányi terhet raknak fel és le. Az épületből négy ajtó nyílik a rakodótérre. Időnként nyílik egy-egy ajtó, és ketten- hárman becipelnek egy-egy rönköt. Nem egyszer csak né- gyen-öten, ha súlyosabbra kerül sor. Benyitunk az egyik ajtón. Tulajdonképpen mindegyik egy- egy szalagfűrészhez szolgál. Négy sorakozik egymás mellett Az egyik mellett Éppel István és Berdár János dolgozik, éppen az utolsó rönköket tolják a fűrész alá. A többi éppen leállt a főrészt szedik le egyikről. a másikra újat tesznek. Müszakváítás van. Eppelék mellett már ott áll az egyik váltó. Halasi Géza. Azok az utolsó, majd fél méter átmérőjű rönköt „adják” a fűrésznek, mire Halasi nevetve biztatja őket: — Még néhány ilyen gerendát, és a mi normánk is meglesz. — Azt elhiszem — válaszol Éppel. — Ha utána 14 adjátok vissza a segítséget. — Minden váltásikor cserélnek szalagot a fűrészen? — érdeklődünk. — Igen. Mindenkinek megvan a maga fűrészlapja. Hogy miért? Anyagi érdekeltség. Teljesítményre dolgozunk, és dolgozni természetesen jó géppel, jó fűrészlappal lehet. így mindenki vigyáz a magáéra, illetve hát a közvagyonra. Az épület nyitott oldalánál kisvasút húzódik. A sínen álló kocsikra kerül a felfűrészelt anyag, úgy szállítják tovább, a fa minőségétől függően. Ha a törzs egészséges, csomómentes, akkor az épület végében ki- ,» . . . sebb helyiségben lévő körfűrész- Es az u,olso; * eeruzatnz-rakas re kerül, amellyel parkettléccé újabb darabokkal gyarapodik. A teherautóról a tárolótérre kerül a rönkfa. Több tonnányit kell naponta megemelni a rakodómunkásoknak. — mint szaknyelven mondják, parkettfrizzé — darabolják. Harsból meg szabályos hasábokat fűrészelnek, ceruzafrizt. A többiből bányászati anyag lesz: tél dorong'. bányadeszka, bordaléc, hasított szőlőkaró, esetleg keskenydeszka. Ez utóbbi a kislakásépítőknek kell, stukatur alá. A körfűrészen Kiss János dolgozik kabátján törzsgárda-jelvény jelzi hogy tíz évnél hosszabb idő óta erdészeti dolgozó. Tösmagi János pártitkár azt is elárulja, hogy két heti jutalomüdülésre megy a napokban Harkányba. A vasútállomás és a Kapos közt fekvő fűrésztelepből vajmi keveset lát a külső szemlélő. Csupán azt. hegy néhány ember dolgozik itt, és rendszeresen jönnek-mennek a fával megrakott teherautók. Azt tán el sem hinnék, hogy ez a kis üzem évente több milliós értéket termel. — A hőgyészi erdészet területén kitermelt fa mintegy 30 százalékát dolgozzuk fel félkész. termékké — mondja Cser- na András üzemvezető, -r íjét- nyolc rpillió forint , korúi van az évi tervünk, ez csaknem f?- Mle az erdészet kö’.tsjg,vetésé iek. A feldolgozással kétsze-csére háromszorosára növelbitjük a rönkfa értékét. Míg a második műszak megkezdi a munkát, az egyik szobában párttággyülésre gyülekeznek erdészek, munkások. Az egyik napirendi pont tagjslölt- felvéted. Egy fiatal' erdőmérnököt és égy éjjeliőrt vesz fel a hőgyészi erdészet pártszervezete tagjelöltnek. BT. Tavaszvárás Sióagárdon A SI0AGÄRDI siögyöngye Termelőszövetkezet főagronómu- sa is sokallja már a telet. — Városi embernek is elege lehet már belőle, nekünk meg csak a munkánkat akadályozza. — mondja Igarí János. Azért egy kicsit talán mégis jól jött. Most készül a termelőszövetkezet a tervjóváhagyó közgyűlésre, akad bőven dolga az agronómusnak, az állattenyésztőnek az irodán is. Sürget az idő, a tervek is fontosak. A Siógyöngye Tsz-ben nem bénult meg a munka a hóesés miatt, csak jóval nehezebben tudják végezni, mint néhány nappal ezelőtt. — Százhatvan hold szántatlan területünk maradt az őszről — mondja a főagronómus, de a rossz idő ellenére is megy a szántás. Lassabban, nehezebben, de ezzel is fogy a terület. Az emberek sem tétlenkednek, 70— 80 brigádtag nap mint nap szórja kézzel a műtrágyát. Nem félnek a hótól, ez már nem fogja elmosni, amit leszórtak. A reggeli és az esti fagyokban, amíg a talaj engedi, géppel is rámennek az őszi kalászosokra. Ha mór süpped a gép, a három műtrágyaszóró, a legelőn folytatja a műtrágyázást, így nincs kiesés sem időben, sem munkában. A műtrágyaellátás jó volt. A napokban megkapták az utolsó mennyiséget, így jut a tavasziak alá is. A raktárakból folyamatosan szállítják a földre. Fészerekben, biztos, fedett helyen tárolják és csak a közvetlen felhasználás előtt szállítják ki. nem lehet bízni az időben. A vetőmagok készenlétben vannak, kitisztítva, vetésre előkészítve. Megkezdték volna már a' Vét ŐST: há áV. *'Idő közbe néni' szól. — ügy hát egyelőre- ivarunk >vele. amíg a várva-várt jó idő megérkezik — mondja Igari János. Nehogy valamilyen kártevő, vagy betegség fellépése tönkretegye a búzát, a határban állandó figyelők vannak. Csócsárló fellépése várható, de eddig még | nem tapasztaltak ilyen jeleket, i De ha jelentkezik sem tud külö- j nősebb bajt okozni, mert a figyelő azonnal észreveszi, és a raktáron lévő növényvédőszerrel tudnak védekezni ellene. — Hat-hétszáz holdat fertőtlenítettünk tavaly, és körülbelül 180 holdra elegendő HCH van raktáron védekezésre. A TAVASZ ÚJAT IS HOZ a sióagárdi-“ termelőszövetkezetnek, mert nemsokára befejeződik a major villamosítása, amire nagy költségeket áldoztak. Az idén először kertészettel is foglalkozik a tsz. Nem nagy területen, mindössze négy holdon. Ezt is inkább csak azért, hogy a sióagárdiaknak ne kelljen Szek- szárdra utazni, ha egy kis zöldségre van szükségük. Munkaerőt is nyernek ezzel, mert nem telik el az asszonyok egész napja az utazással. Tíz új szakmunkást képeztek ki a téli tanfolyamokon: növényvédőt, szarvasmarha-tenyésztőt, borjúnevelőt, sertéstenyésztőt és traktorosokat. Az idén a két műszakot könnyen meg tudják oldani, ' 14 erőgéphez 22 képzett traktorosuk van. Ha úgy adódik, a gépállomásnak is tudnak segíteni. Várják a jó időt a sióagárdiak, egy kicsit türelmetlenül, de nem tétlenül. Mégis, sokkal nyugod- tabban. bizakodóbban tekintenek előre a S-ógy öngye Tsz gazdái, mint tavaly. Hamarosan elfogy a visszalévő 160 hold szántás, és mosolyogva gondolnak arra, hogy a múlt tavasszal összesen nem volt ennyi mélyszántásuk. Arról nem is beszélve, hogy ebben az időben kezdtek hozzá az őszről kinnmaradt kukorica töréséhez. SIÓAGÁRDON DOLGOZNAK. A hirtelen jött rossz idő nekik is meglepetést okozott, de nem annyira, hogy az időjárást szid- úá, tétlenül várják a szebb napokat. A gondosan kidolgozott munkatervet teljesen át kellett, alakítani, megváltoztatni a csapatok beosztását, a szállítást, az erőgépek munkáját. Egy nap alatt sikerült, és most mintha mi sem történi volna, szervezetten, jó iramban folyik tovább a munka a Siógyöngye Termelő- szövetkezetben. i (Kónya) A feldolgozás első mozzanata; szalagfűrésszel vágják fel a rönköket. A fűrésznél: Éppel István és Berdár János. »Primőrgyár" a Biritói Állami Gazdaságban A Biritói Állami Gazdaságban az ország egyik legnagyobb üvegházas konyhakertészete kezdte meg termesztését az idén. öt holdas területen két nagy hajtatóház épült fel 3 és félmillió forint költséggel, s ebből most 9000 négyzetméter ablaküveggel fedett melegágyba ültetik át a palántákat. A korszerűsített kertészetben a tavalyi 43 hold helyett ebben az évben 190 holdon termesztenek primőröket. „Erdei vendéglő "19 Télbe burkolódzott ismét a ge- menci erdő. Délről ugyan megérkeztek a vonuló madarak hírnökei, a szárcsák, nagyköcsagot is láttak már a vadászok, a szürkegóm-előőrsök pedig a Duna kőgátjain lesik a keszeget hogy kiragadják a folyam vizéből. Az erdei szigetország tavaiq azonban 15—20 centiméteres a jégtükör. s újra hó borítja a vadont. Ezekről beszélhet most Party István, a vadrezervátum vezetője. A hosszú tél miatt a gímszarvasok és az őzek megint az Két hónap alatt 20 ezer normálholdnyi munkát végeztek a gépállomások A Tolna megyei Gépállomások Igazgatósága jelenti: Ez évben, március 1-ig, a kedvező időjárást kihasználva. 20 ezer normálholdnyi munkát végeztek el a gépállomások traktorosai, dolgozói. Néhány nap óta a földeken a munka irama, kezdeti lendülete a kedvezőtlen időjárás miatt lelassult. Ennek ellenére e héten a szélvédettebb, homoko- saibb talajokon, főként a lánctalpas traktorok megkezdték, illetve folytatják a szántást. A néhány napos kényszerpihenő ideje alatt, a terveknek megfelelően, teljes ütemben folyt a gépjavítás. Amint az időjárás engedi, a traktorosok újból teljes erővel dologhoz látnak. A szállító járművek a múlt napokban sem vesztegeltek. Tekintettel arra, hogy a termelő- szövetkezetekben a szállítási tennivalók néhány napra megcsappantak, a vontatók a kislakás-építők számára hordják, szállítják az építőanyagokat. Körülbelül 100 vontató segít a megyében a kislakás-építőknek jelenleg. „erdei üzem: konyhára” járnak. A modern stílusú keselyűs) vadászház előtti nagy tisztáson kukoricával lucernaszénával és törköly- lyel táplálják a hidegtől szenvedő vadakat. A négylábú törzsvendégek minden délben tömegesen megjelennek az ..erdei vendéglőben”. Ilyenkor gyakran száz- százötven-kétszáz abrakoló gímszarvast és őzet látni a vadászház üvegfalú, emeleti erkélyéről. A saarvasbikák közt már ritkább a koronás, mert az idősebbek közül sokan ledobták agancsukat, hogy újat növesszenek. Az aganeshuItatás ideje éberebb őrködést követel a hivatásos vadászoktól. A szép agancsok ugyanis csábítják az illetékteleneket ilyenkor az erdőbe, pedig az eihullaj-tctt trófeák is nép- gazdasági értékek. Azoknak,' akik agancsot találnak és beszolgáltatják, kilogrammonként tíz forintot, négy kilogramm feletti súlyú agancsszárért, pedig ennél is többet fizet a vadgazdaság. Előfordulhat az is. hogy a késgyártóknak adnak el szarvasagancsokat. Az ilyen agancsokért kártalanítja ezeket a kisiparosokat a vadgazdaság; a jelentősebb agancsokért duplasúlyút ad cserébe. régebbi évfolyamú trófeából.
