Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
1964. március 12. fÖLSA mbcttei kepűjsaö 5 Kiaknázatlan lehetőségek a termelőszövetkezeti beruházások meggyorsítására, olcsóbbá tételére le ti hatóságok év közben szélik" a kivitelezőket ..rábekapacitáson felüli program Ha mindenki a beruházási kó- már gyakorlattá váló tevékenysé- dex szerint végezné munkáját —1 get: szokássá vált, hogy a felügye- állapitottuk meg legutóbb, Húsúnkban — jelentős előrehaladást érhetnénk el a tsz-beruházá- sok kivitelezésének meggyorsításában. És természetesen lehetővé válna a beruházási, pontosabban az építési költségek csökkentése is. Sok mozzanat, sok tényező vállalására. Mihez veret ez? Sok, hatására változhat az építési idő,1 szétaprózott munkahelyhez, a módosulhat a költség. De e ren-, munkások utaztatásához egyik geteg, tényező felsorolása is sok építésről a másikra, ami végered- időt vesz igénybe, hát még a!a-' menyben már alapja is a kapko- pos elemzése. Tény azonban az, fásnak, a tervszerűség felbomla- hogy mindenkinek van tarsolya- sának. Tehát még az objektívnak ban egész sor vélemény arra, ho- elfogadható anyaghiányt szubjek- gyan tehetnénk olcsóbbá az épít-1 tive is szaporítják. A tanácsi épi- kezéseket. hogyan rövidíthetnénk vállalat vezetői a megmondha- az építési időt. i léi annak hány évben és esetben Néhány fontosabb lehetőség sorozatosan rúgja fel a korábban boncolgatása fér csak egy ilyen elkészített tervszerű munkaren- témájú cikkbe, s ezért a teljes- det egy-egy ilyen ..rábeszélése^'’ ség igénye nélkül mondunk véle- munka. ményt. egy-egy témáról — szak- * Természetesen az építőiparon emberek véleménye alapján — a belül is, szorosan a munkasrer- termelőszövetkereti beruházások vezetőkben is van bőven teendő. Gondolunk elsősorban a munkafegyelem szilárdítására. Köztudott, hogy a szabad szombatokat péntek délben kezdik a munkások, és a hét, a legjobb esetben is csak hétfőn két óra körül kezdődik. Probléma ez? De mennyire! Mit lehet itt tenni? A helyzetéről. Mindenekelőtt idézni kell az MSZMP februári határozatából. „Korszerű munkaszervezéssel, tervszerű munkaerő- és bérgazdálkodással emeljék a munka termelékenységét, s ellensúlyozzák a fokozódó munkaerő-hiányt” majd másutt így dolgozók öntudatára lehet első- 1 igy(‘l.'v.eztel a határozat: ,,Az sorban építeni. A szocialista bri- építőipari vállalatok és irányító gádok tevékenysége, a legjobb hatóságaik a munkák helyes prog- példát mutatva magával viszi a ramozásával, a munkahelyi szer- dolgozót is. a fegyelem megszilár- vezés fejlesztésével és pontosabb dításához. anyagellátással teremtsék meg a kivitelező munka jobb feltételét...” — Tehát ha a határozat e 2£ÄÄl « munkaidő kihasználása beruházási programok elkészítő- sem tökéletes teljesen. Éppen a seben mat-is eljutunk oda hogy a a2áUítMi. anyagellátási, egyéb létesítmények építési idejet csők- szervezési okok miatt ^ az6|pi_ kentem tudjuk. Mert a korszerű tőiparban a veszteségidő. Erek munkaero-sreryezes es egyeb a csökkentése csak úgy lehetséges, határozatban javasolt, teendők el- ha koncentráltabbá tesszük az : A fentebb már említett tényezők hatására végzése feltétlenül ahhoz a célhoz KB határozata , t—, ,, , építkezéseket, megteremtjük anvezet melyet a KB határozat nak lehetőségét hoey szalagrend- alahuz: Építsünk korszerűen ol- szerűvé váljék’ az építőmunka. csőn, gyorsan célszerű letesitme- Persze meggondolandó az is, hogv nyéké ... Amíg ezt elérhetjük ad- hel ha eg g községben dig sok a teendő mind kivitelezői, ahá szövetkezet van. annyi ha- mind beruházói szinten. ' sonló majorságot alakítsanak ki. Egyik legfontosabb teendő - j tetemesen nő a nem közvetugyancsak a jövő télen lehet megvalósítani — a munkahelyek nagyobb arányú téliesítése. El kell érni, hogy az építőipar szezonális jellege megszűnjék. | (jan a munkaerő-forgalmat. A len termelési célra épített létesítmények száma és értéke, gondoljunk csak a felesleges út-, vízvillanyhálózat kiépítésére — ahány szövetkezet, annyi tejházra, javítóműhelyre stb. Csökkenteni kell az építőiparHogyan lehet ezt megcsinálni? Gondosabban programozott beruházással elsősorban, azonkívül jó munkaszervezéssel. Az idén eléggé kedvezőek voltak a tapasztalatok. A fagyszabadságra küldött munkások száma nem érte el az 1962—63 telén az építkezésekről távol lévő munkások negyed részét. Sajnos, az egy-két kísérlettől eltekintve, nem sikerült az építkezéseken a Icétműszalcos termelés bevezetése. A Komlói Építővállalat néhány munkahelyén, főleg ipari létesítményeknél, egy-két hét időtartamra tudtak csak biztosítani két műszaknak munkát. Munkaerő- hiány, anyagféleségek nem tervszerűen történő szállítása nem tette lehetővé a két- és háromműszakos termelés bevezetését, pedig egyik legnagyobb tartaléka ez lenne az építőiparnak. Az építőipari vállalatok kapacitása maximálisan kihasznált. Évről évre ugrásszerűen nő a terv. és több kevesebb sikerrel, az eszközök bővülése hiányában is sikerrel dolgoznak a munkások. törzsgárda már kialakult, szinte valamennyi építővállalatnál. Mégis nagy az olyan dolgozók szórna, akik csak átjáróháznak tekintik az építőipart, vándorolnak, jobb kereseti lehetőségek utón, keresik a jobb munkakörülményeket, az olyan munkahelyeket, ahol a szociális ellátottság tökéletesebb. Ebből, és a még el nem mondott hasonló 1 dolgokból következik a teendő az építőipari munkások megtartására. Az építkezések kivitelezése során egyre gyakrabban hallunk már arról, hogy dicsérettel vesznek át létesítményt. Nem ritka azonban az sem, hogy a kifogások tucatját veszik jegyzőkönyvbe, és hónapokig kell dolgozni a munkásoknak a hiányok pótlásán. Itt az ideje annak, hogy az építőiparban ható ' anyagi ösztönzés új formáit jobban terjesszék, hatásosabbá vonzóbbá kell e követelményeket — a munkás és verető szinten — jó eszköz ahhoz, hogy a létesítmények építési idejét rövidítsék, és csökkentsék a minőségi kifogásokat. Az építkezések gépesítési foka nem kielégítő. Túlságosan sok munkafázist végeznek a munkások kézzel, holott ahhoz van megfelelő gép az iparágban, csak éppen a kivitelező vállalat birtokában nincs. A vállalatok megfelelő mennyiségű és célszerű géppel való ellátása fontos egyéb okok mellett, a várható még nagyobb arányú munkaerő-hiány pótlására is. Kevés, úgyszólván nincs kisgép az építkezéseken. A meglévő gépállomány régi, kiselejtezésre érett. S erek pótlása lassan megy. Sok a panasz mind építőipari, mind beruházói körökben a szerelő- és építőanyagok hiányára. És sajnos amennyi szó esik a különböző beton- és téglaféleségek hiányáról, olyan keveset beszélnek a vezetők a vállalatok közötti együttműködésről. Az alkalmi, és egyedi kapcsolatot fel kell váltani a szoros együttműködésre. A különböző elemgyártó vállalatokon legalább annyi múlik, mint magán a kivitelezőn, a fővállalkozón. A kooperáció megteremtése, élő volta már sok alkalommal segített — igaz más iparágban — nagy feladatok megoldásában. Az építőipari, építőanyagipari és,szerelőipari vállalatok együttműködésének szorosabbra ^kovácsolása olyan tartalék, méiyi&t ugyancsak kár kihasználatlanul, hagyni... Sorolni lehetne még oldalakon át a különböző lehetőségeket, akkor sem mondhatnánk el, hogy az összesét elmondottuk, melyekkel gyorsítani lehet a termelőszövetkezeti beruházások kivitelezését. A különböző munkaterületeken lévő ezernyi lehetőség kihasználása, feltárása, folyamatos munka. Rendszeressé tenni az építőipar tevékenységét ugyancsak nem agy hétre szóló feladat. És bízik a párt az építőmunkásokban, elismeri eddigi tevékenységüket, amellett, hogy a fentebb említett februári határozatban szigorúan megszabja a feladatokat és segítséget nyújt e feladatok megoldásához. PÁLKOVÁCS JENŐ A megyei áruforgalmi bizottság értekezlete A megye kereskedelmi életének mintegy 40 vezetője vett részit szerdán Srekszárdon a megyei áruforgalmi bizottság ülésén. A tanácskozáson — amelyen Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elnökölt —. megjelent Sipos István, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Nemrégiben egy országos kereskedelmi tanácskozást tartottak, amelyen Tausz János belkereskedelmi miniszter beszámolót tartott a kereskedelem irányításának, szervezésének egyes kérdéseiről. A megyei áruforgalmi bizottság ülésén most ennek alapján megvitatták a megye helyzetét. A vita több fontos tanulsággal szolgált. A jelen lévő vezetők közül többen bírálták a FÜSZÉRT Vállalatot. mert csökkentette, módosította az instruktor-hálózatát. Jóllehet, vállalati szempontból ez előnyös mert megtakarítást jelent, a kereskedelmi ellátottság szempontjából azonban hátrányos, mert a falusi boltosok nem tudnak megfelelően árut rendelni. Szóba került a szekszárdi, illetve a megyei idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos kereskedelmi feladat. Már régebben felvetődött annak szükségessége? hogy jó lenne ,ha a kereskedelmi szervek a tájjellegnek megfelelő apró ajándéktárgyakat, érdekes képeslapokat, címkéket hoznának forgalomba Erre azért lenne szükség, mert a megfelelő idegenforgalom lebonyolításához ez is hozzátartozik. Az áruellátással kapcsolatban többen megemlítették, hogy néha nem az áru hiányzik, hanem a szervezett, céltudatos kínálat. A boltosok például többnyire bizonytalanságban vannak, nem tudják, hogy mi van. mit rendeljenek, márpedig éppen arra lenne szükség, hogy az áru minél gyorsabban és minél nagyobb választékban jusson el az üzletekbe. A Vendéglátóipari Vállalat részéről komoly szállítási problémák vetődtek fel. amelyeken segíteni kellene. Kiderült, hogy a budafoki állami borpincésret a téli időszakban nem vállalja a palackozott bor szállítását, mondván. hogy az a fagy miatt károsodással járhat, ugyanakkor a vállalat nem mindig tud szállító, eszközt biztosítani. Szóba került a tanácskozáson a szak ember-utánpótlás ügye. és több más fontos kérdés is (B.) A iraktoroshépxcs eredménye: Gépesíteni tudják az állattenyésztést, s lesz elég,kettős műszak a Hőgyászl állami Gazdaságban A Hőgyészi Állami Gazdaságban vasárnap, hétfőn és kedden vizsgáztak a traktoros-tanfolyam hallga'ói, 66-an. Közülük 38 a gazdaság do’g'zó'ja, a többi tsz- tag. Ez az eíső év, hogy a gazdaság nemcsak magának képezett ki traktorosakat, hanem termelőszövetkezetek számára is. Regölyből. Harcról. Sióagárdról és Németkér ről jártak be tsz- tasok tanulni. Szüllő Béla. az állami gazdaság igazgatója azt mondja, az új traktorosokkal most már harmincöt-negyven százalékra növelhető a kétműszakos gépek száma. Ez egyelőre elegendő, hiszen tavaly is győzték a munkát, még segítséget is tudtak adni a vetés idején a szekszárdi és a Gerjeni Állami Gazdaságnak, a mucsi és a hőgyészi, valamint a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-nek. A traktorvezetőik létszámának növekedése lehetővé teszi az álle tgondozás gépesítését, a takar- mánybehordást és a trágya elszállításának géppel történő elvégzését. Négy telepen koncentrálódik a szarvasmarha-állományi egy helyen van 800 férőhely az üszőknek, a másik telepen 500 tehén, a h-rmadikon ugyanannyi, és 400 hízó marhát gondoznak a negyedik terepen. Az elosztás lehetővé teszi a gyors, pontos munkát az etetésben és az istállók takarításából! egyaránt. A trágyát lehúzószánra rakják, amiből közvetlenül pótkocsira kerül az istálló végén, s a vontató kiviszi szarvasokba. A takarmány, a tömegtakarmány is és a széna is. közvetlenül a pótkocsiról kerül jászolba, tehát a traktor be- huzat az istállóba, és mivel a jászlak nem fal mellett feküsz- nek. hanem középirányban, a takarmány lerakása, adagolása igen könnyű lesz a kocsiról. A Hőgyészi Állami Gazdaság traktoros-tanfolyamán Bajnok Sándor főmérnök és Bakó Lajos oktatási előadó foglalkozott legtöbbet a hallgatókkal, de sok más szakember is segítette tanulásukat. A gyakorlati foglalkozásokon még a legjobb traktorosok is részt vettek, mint oktatók. Egonban meg kell szüntetni egy tenni. A helyes anyagi ösztönzés Harsog a fűrész, éles foga beleváj a kidöntött jegenye-törzsbe. Renees Béla és Varga István, a* udvari termelőszövetkezet két tagja húzza a fűrészt. A hatalmas fatörzsből — és még jónéhány másikból — deszka lesz, amelyet a szövetkezet a tavasszal meginduló építkezésekhez használ fel,
