Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
1963. március ti. ÜfOLNA MEGYE! NEPOJSAÖ Ki tniért versenyez? I ft Szekszárdi Faipari Vállalat három műhelyében alakult az utóbbi időben szocialista címért versenyző brigád. A brigádok egymás között is versenyeznek, ugyanúgy, mint sok más üzemben. Eredményeiket még nem értékelték, nem is az lenne célunk, hogy százalékokat ismertessünk. Egyszerű kérdésre gyűjtöttünk válaszokat, arra, hogy ki, miért versenyez. íme a válaszok: Kovács Lajosné fényező: — Az a célunk, hogy jobban menjen a munka, többet produkáljunk, s ezzel példát mutassunk. Mi is jobban iparkodunk, a kereset is több. Erős felvidéki tájszólással beszél, onnan költöztek Szekszárd- ra, négy éve. Azóta itt dolgozik az üzemben. A brigád nyáron alakult. Öt is megkérdezték a műhelyből, akar-e belépni. Azt válaszolta, igen. Kedve volt hozzá. A műhely 18 fős, a brigád csak hét. Hetessy János asztalos: • — Országos feladat a termelés növelése, de a gyártás magától nem fejlődik, azt emberek viszik előbbre — ez az én nézetem. A szocialista brigádmozgalom formál engem, mást is, hogy képesek legyünk erre. Versenyzőnk a szocialista Rímért, vállaltuk, hogy selejtmentesen dolgozónk, jobb minőséget produkálunk. Kihívtuk versenyre a fumírozó-műhely brigádját. Eddig, úgy tudom, a mi eredményeink nagyobbak. Mi sokfélét vállaltunk: segítjük a gyengébb dolgozókat, ezt teljesítettük. Amikor alakultunk, nem mindannyian voltunk jó munkások. Ma Vnár úgy emlegetnek bennünket, hogy a legjobbak dolgoznak nálunk. Lesz is vonzóereje a többiek előtt a mozgalomnak. Azt mondják, amire mi képesek vagyunk, azt más is elvégezheti. Aztán társadalmi munkában padlóztuk az ebédlőnket, ősszel a férfiak mentek kukoricát törni, pedig ezt nem is vállaltuk külön. — Mindez csak magyarázat, de a kérdésre még nem válaszolt — fi gyelmeztetem. — Igen, ón szeretek emberekkel véleményt cserélni, vitatkozni, szerepelni is. Valakinek csinálni kell ezt is, nem? Persze, nem azért mondom, imnlha amúgy nehezemre esne. Családos vagyok, de azért egy csomó elfoglaltságot teremtettem magamnak. Műkedvelő csoportot szervezek az üzemben, asztalitenisz- bajnokságot, kultúr bizottsági tag vagyok. Jó ez. Csak kapnánk több segítséget a brigádmunkához is. Ha nem veszik észre, hogy mi vagyunk, teljesítjük, amit vállaltunk, akkor az embernek elmegy a kedve a versengéstől, akkor nincs miért csinálni. Bár most már megígérték, hogy foglalkoznak velünk. Remélem úgy is lesz. Péterbenee István, a furnírozó brigád vezetője: — Mi azért versenyzőnk, hogy jobb legyen a kollektíva, mert akkor könnyebb megoldani a feladatokat, közvetlenebb lesz a kapcsolat az emberek között. Ebben én is benne vagyok. Meg aztán mi mind fiatalok vagyunk, s még azt találnák mondani, hogy a fiatalok nem bírják úgy az ütemet. Épp ezért kell teljesítenünk.is, amit. vállaltunk. Úgy tudom. a mi eredményeink a legmagasabbak a három brigád közül. (ök is azt hiszik!?) I Mutatja naplójukat, abban a vállalások minden egyes pontja mellett ott a végrehajtásról kitöltött rovat. Marosi József brigádtag a fur- nírozó-műhelyben: — A közösség elhatározása volt — válaszolt. — Az a cél, hogy többet termeljünk, jobb minőségben. Ez nekünk is jó, mert jobb munkáért több a fizetés is. A versenycélkitűzés maga pedig serkenti az embert. Csak az a baj. hogy mái- négyszer is előfordult: szétdobják a brigádot. Mire összeszokunk,. egy-két embert máshova helyeznek, s mi újakat kapunk. Mivel ez gyakran előfordul, gátolja előbbrejutásunkat. Rochi György, asztalos a gépműhelyből, a harmadik versenyző brigádból: — Nagyon szeretnénk elérni a szocialista címet — mondta. — Úgy érzem, nekem is ott a helyem. ahol ezért versenyeznek. Hat éve dolgozom a vállalatnál, most -fejeztem be a kétéves műszaki tanfolyamot — teszi hozzá magy aráza tképpen. Amit ők elmondtak, abban feltűnő az is, hogy először a közösségre hivatkoztak, többesszámban beszéltek. Ez jó is, meg nem is. Jó azért, mert. több társuk törekvéseinek adtak hangot, de azt is jelenti, hogy még nem gondolkoztak el a mi kérdésünkön. Fontosabb azonban az. hogy a válaszokból, ínért őszintén beszéltek, nyilvánvaló: Ezek az emberek, mim a dolgozók többsége is, nemcsak képes, hanem szívesen vállalkozik is a tőle nagyobb ambíciót kívánó, de több örömöt adó munkára, munkaformára. Olyan „rejtett tartaléka” ez az üzemeknek, amelyre jobban oda kell figyelni, mert hasznos energiája az új társadalom, az új ember formálásénak, BENCZE Falurendezés Külföldet járva, elvetődtem kultúrálatlan, elmaradott területekre is. Tulajdonképpen innen tudom, hogyan is. néz ki egy civilizálatlan falu képe. Az ilyen vidékeken lévő falvak rendszerint aprócskák, mégis példátlan összevisszaság. uralkodik bennük, a külső képet, elrendezést illetően. A házát mindenki oda építette, ahol éppen legközelebb volt az építőanyag, ahol éppen eszébe jutott. Az ilyenre szokták mondani, hogy az építeni akaró bekötötte a szemét, elindult vaktában, 10 perc múlva megállt, és ahol éppen kikötött, ott rakta le házának alapjait. Mindebből következik, hogy ilyen faluban szó sem lehet útépítésről, közművesítésről, egészen addig, amíg a régit le nem rombolják, s újat nem építenek helyébe, megfelelő műszaki elvek, mérések alapján. Voltaképpen az ilyen települések példája mutatja, hogy a nagy, általános kultúra fejlesztésének szerves része a falurendezés is. Nálunk, Magyarországon nem igen található olyan település, ahol az építkezés elemi követelményeit ne tartották volna be, ne lennének legalább valamiféle utcafélék. Sőt. európai viszonylatban sem tartozik a legelmaradottabbak közé a falusi építkezésünk. Csakhogy a mai kor, a ma és holnap embere jóvá! többet igényel. mint ami van. ezért aztán bőven akad falurendezési gondunk Ezek nem mondvacsinált gondok, feladatok, hanem szorosan illeszkednek nagy társadalmi, gazdasági átalakulásunkhoz. Amikor a gondokat említjük, feltétlenül hozzá kell tennünk az igazság kedvéért, hogy nagy erőfeszítéseket teszünk a problémák megoldása érdekében és gond-' jaink elsősorban a munka, az előrehaladás közben felmetülö gondok. Galambos József, a megyei tanács építési osztályának előadója nyalábnyi aktakötegeket szedett eiő egy szekrényből és rakott az asztalra, mondván: — Mindegyik köteg egy-egy község rendezési terve. Eddig körülbelül 15 készült el a megyében, és folyamatosan készül a többi, E tervek a 36-os kormányrendelet alapján készültek. A rendelet az ötvenes években jelen1 meg. és ez tetté kötelezővé a ía- lurendezési tervek elkészítését, hogy a fejlesztésnél érvényesíteni lehessen a céltudatossági, a gazdaságossági és más szükséges elveket. Dombóvár, Bonyhad. Építkeznek Simontornyán Az 1948-as államosítás óta szinte megszakítás nélkül folyik az építkezés a Simontor- nyai Bőrgyárban. Eddig azonban főként a termelőüzemek bővítését, rekonstrukcióját végezték. Ez a munka még nem fejeződött be, de most már sor kerül nagyobb szociális beruházásra is a gyárban. Mintegy hatmillió forintba kerül annak a szociális bejárati épületcsoportnak a beruházása, amelynek munkáit nemrég kezdték meg, és amint a képen látható, az utcai részen a födém vasbetonszerkezetét szerelik. Itt kap helyet az új üzemi konyha és a száz- nyolcvan fő egyidejű étkeztetésére alk"' as ebédlő. A nagy teremben egyébként meg lehet ■ majd tartani a különféle gyári rendezvényeket is. A mögötte épülő emeletes épületijén rendezik majd be többek közt az orvosi rendelőt, és a laboratóriumát. Decs, Fadd, Tengelic, Tolna, Bá- taszék rendezési terve készült el egyebek között. Nézzük, mit is tükröznek ezek. A tervek a mai fejlettségi szintből indulnak ki, és tükrözik shosz- szú távlatokra előre a fejlődés perspektíváit. A gyors ütemben növekvő követelményeknek megfelelően írja elő a közlekedési utak módosítását, fejlesztését, a parkosítást, a lakásépítési, iparosítási és mezőgazdaság-fejlesztési feltételek megteremtését. Hogy miért kell hosszú távlatokra tervezni még a községekben is, azt nem kell különösebben bizonygatni, elég, ha az olyan esetekre gondolunk, amikor alig készült el valahol egy út, járda, vagy épület, máris átépítik, mert közben kiderült, hogy keresztezett valamilyen más elgondolást. Nos, csak ilyen távlati rendezési tervek alapján lehet megelőzni a hasonló eseteket, csak így lehet megteremteni a különféle fejlesztési célkitűzések harmóniáját, csak így lehet megtakarítani az átépítésekből adódó milliókat. Decs község fejlődése az egyik legnagyobb ütemű volt a megyében. Kezdetben például csak építkeztek, építkeztek, új lakóházsorok emelkedtek ki a földből, de nem gondoltak például arra, hogy jó lenne középületeknek, intézményeknek is helyet hagyni, pedig ahol sok százan laknak, oda üzletre, iskolára, stb. is szükség van. Most a rendezési terv, amennyire lehet, korrigálja a régi hibákat, de például sokkal , célszerűbb elhelyezést tudtak I volna biztosítani a közeljövőben épülő korszerű iskolának, ha korábban is rendelkezésre ^11 céltudatos falurerídezési terv. Nagy- dorogon például, ahol még nincs i ilyen terv. nemrégiben olyan helyre építenék a' tűzoltószertárat, ahol mái- most is útban van. Fadd nagy kiterjedésű község, de nem rendelkezik megfelelő centrummal. A község különféle irányokba terpeszkedik, emiatt rosszak a helyi közlekedési lehe- j tőségek, nagyabb gondot jelent a ' közművesítés, ráadásul nagy bel- ! sőségi terület van mezőgazdasági művelés alatt. Nyilvánvalóan az j a célszerű Faddon, hogy fokoza- I tosan beépítsék e belsőségi terii- I leteket, kiképezzék a centrumot, , mert hiszem ezáltal könnyebben j tudják biztosítani mindazt, ami ! végeredményben majd megköny- i nyíti. kulturáltabbá teszi a lakosság életét. Általános cél a falu tömörítése Semmi esetre sem engedhető meg manapság az olyan építkezés, mint ami például Bétára jellemző, hogy 5—6 kilométerre elnyúlik az utcája, ugyanakkor oldalirányban alig terjeszkedett a község. Az ilyen helyen sok Ital nehezebb a közművesítés, a lakosság, nagyobb fáradtság, időveszteség árán éri el a középületeket, intézeteket. Ezek a távlati rendezési tervek nagyszerűen tükrözik a párt és az állam háztáji gazdaságok fejlesztésére vonatkozó irányvonalán. A falusi házhelyek kijelölésénél mindenütt azt veszik alapul, hogy a lakók tudjanak baromfiudvart létesíteni, és egy kis kertészkedést is folytatni a konyha szükségletére. A házhelyek éppen eziért. általában 200 négyszögölesek. Sőt, Szekszárd városban — a város első rendezési terve már régebben elkészült, a második, módosított tervnek pedig megkezdődött a jóváhagyási eljárása — ugyancsak gondoskodnak háztáji gazdálkodásra alkalmas házhelyekről a paraszti foglalkozású lakosság részére. Ez persze külön gondot, feladatot jelent, és itt nem is adhatnak akkora telket, mint a falvakban, de még nagy áldozatok árán is amadoskodmak megfelelő teleikről: mert népgazdaságunkban fontos szerep hárul a háztáji gazdaságokra is. Sőt, a falurendezés során nagyon sok olyan család jut megfelelő házhelyhez, amelynek eddig csak néhány négyszögöles „udvara” volt a régi, elavult telekrendezési politika miatt. Alapelv, hogy először minder» helységben az úgynevezett foghíjas telkek épüljenek be akár családi, akár- más rendelted tésű házakkal. Ilyen tekintetben különösen Dombóvárnak adott sokat a rendezési terv. Korábban itt az volt a fő probléma, hogy kieső helyeken, ráadásul szétszórtan kezdtek építkezni, akadt olyan „utca”, amelyikből alig 2— 3 házat építettek fel, ugyanakkor felvetődött a közművesítés szükségessége. A költségek azonban olyan magasak lettek volna, hogy e részek közművesítésére nem is kerülhetett sor. Végül elhatározták a belterületen lévő. szétszórt; ldsebb-nagyobb helyek beépítését. Most, hogy a gépkocsik szaporodnak, még a városoknak is az az égjük fő gondjuk, hogy nincs parkolóhely. A rendezési tervek készítésénél a községek ilyen irányú igényeire is gondoltak, megfelelő mérések, kalkulációk alapján meghatározták a parkolóhelyeket. Decsen például, ahol jelenleg, alig lehet megállni gépkocsival az utcán, hat parkolóhelyet vettek a rendezési tervbe. Hasonló célszerű előrelátást mutatnak a tervek a gyermekjátszóterek kialakításánál is* vagy mondjuk a parkosításnál, Azelőtt £ gyermekek a kukorica- föld végében nevelkedtek, most sokat csatangolnak az úttesten, baleseti ■ veszélynek kitéve. A célszerű megoldás nyilván a falvakban is a játszótér biztosítása lesz, mint ahogyan azt már Szekszárd on elkezdték, sőt. egykét faluban is csinálják. A céltudatos falurendezés tehát megyeszerte megkezdődött, megszűnőben vannak gondjaink. Az persze nem várható, hogy marói -holnapra minden jó elképzelés valóra váljon, a jó eJőirehai- ladás előfeltételeit azonban a legszámottevőbb helységekben megteremtettük. BODA FERENC Gyorsszolgálattal a lakosság érdekében Forduljon kisiparoshoz, javítást azonnal vállalunk: Vízvezetékszerelő: Fusz Ferenc Szekszárd. Rákóczi u. 20. Telefon: 25—07. Fusz Lajos Szekszárd, Arany J. u, 27. Telefon: 25—07. Autószerelő: Csutorás Tibor Szekszárd, Szluha Gv. u. 6. Telefon: 46—29. Rochi János Szekszárd, Honvéd u. 2. Telefon: 25—07. Fényező: Hámori György Szekszárd, Bartina u. 79. Telefon: 46—53. Lakatos: Bajusz József Szekszárd, Jókai u. 21 Telefon: 24—96. Villanyszerelő: Tómer Ferenc Szekszárd, Jókai u. 21. Telefon: 24—96. Gumi javító: Hámori Gyula Szekszárd, Rákóczi u. Telefon: 25—07. (49)
