Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

; j 8 FOLTJA MEGYEI NÉPÚJSÁG t§64. ntSrcíiK 8: A Szekszárdi Garay Gimnázium nyerte a megyei középiskolás fiú sakkcsapat-bajnokságot Lányoknál egyéni bajnok: Pápay Mária (Ss. Gimnázium) A napokban került sor a me­gyei középiskolás sakkbajnok­ságokra a Szekszárdi Közgazda- sági Technikum rendezésében. A bajnokság színvonala fegyelme­zettség és létszám1 tekintetében is jobb volt, mint az előző évek bajnokságai. A lányok részére egyéni baj­nokság volt és teljes körmérkő­zésben vívtak meg a bajnoki ci­ciért és a helyezésekért. Az első három helyezett tel­jesítménye volt csak megnyugta­tó. Közülük Pápay és Hidvégi mindössze 1 pontot vesztett. Pá­pay az első fordulókban elszen­vedett veresége után precízen és nagy hozzáértéssel játszott to­vább és játszmáiból győztesként került ki. Hasonlóan küzdött Hid­végi is, csupán Pápaytól szenve­dett vereséget. Kettőjük közt a bajnoki címet a Berger—Sonne­born féle pontszámítás döntötte el. Végeredmény: 1. Pápay Mária (Sz. Gimnázium) 8 pont, 2. Hid­végi Teréz (Paksi Gimnázium) 8, 3. Balogh Anna (Szekszárdi Gim­názium) 6, 4. Lengyel Klára (Szekszárdi Gimnázium) 4.5, 5. Csikós Magda (Szekszárdi Gimná­zium) 4, 6. Lezásk Gyöngyi (Ta­mási Gimnázium) 3.5 pont. A fiúk csapatversenyében 9 csa­Öszímíg választ képnek A megyei TS na­pokban megjelent hír­adójában „A Dombó­vári járási TS hely­teleníti” címmel írás jelent meg, amely a kurdi labdarúgó-csa­pat problémájával foglalkozik. A cikk szerint a Dombóvári járási TS helyteleníti, hogy a kurdi labda­rúgó-csapatot nem osztották be ä II. osz­tályú labdarúgó-baj­nokságba. A cikk az­zal zárul, hogy őszin­te választ várnak ez ügyben. A kért őszinte vár lászi ezúton adjuk meg: Decetnber kö­zepén. majd január első napjaibkji a Tol­na megyei Népújság sportrovúta foglalko­zott a II. osztályú bajnoksággal. Az utób bt cikkben megjelent már a tervezet is, hogy a szövetség a kétcsoportos bajnok­ságba kit oszt be. A cikkből -félreérthetet­lenül kiderült, hogy az csak tervezet. A január . lí-i értekezle­tig, melyet a II. osz­tályú csapatok részé­re rendezett a szövet­ség, sem a kurdi sportkör, sem a Dom­bóvári járási TS nem jelentkezett; Amikor a labda­rúgó-szövetség a csa­patok vezetőivel meg­beszélte a bajnok ág beosztását, árinak rész létéit, még senki nem tudta, hogy Kurd a másodosztályban sze­retne indulni. Sorso­lás előtt néhány nap­pal érkezett meg a Dombóvári járási TS telefon-üzenete, majd a kurdiak levele: a csapat felvételét ké­rik a II. osztályú baj­nokságba. A szövet­ség. mivel mindkét csoportban' A ’10—10 csapat már megvolt, a kérésnek nem tu­dott eleget tenni. Így áll tehát a kur­di csapat felvételi ügye. Hogy nem nyer­tek beosztást, ezért saját magukat, és ne a szövetséget okolják, mert ha időben je­lentkeznek. a szövet­ség megtalálta volna a lehetőségét kérésük teljesítésére. Persze, könnyebb a hibát, a felelősséget másra hárítani, mint ezt jelen esetben a Dombóvári JTS teszi. Csak ifjúsági labdarúgó- csapatnál lesz csere A Tolna megyei Labdarúgó Szövetség elkészítette az 1964. évi labdarúgó-bajnokság versenyki­írását. Ez több érdekes pontot tartalmaz, melyből idézünk né­hányat: A felnőtt csapatoknál csere nincs. Az ifjúsági csapatoknál a széles körű foglalkoztatás érdeké­ben egy kapus, és két mezőny­játékos az egész mérkőzés alatt cserélhető. A megyei I, ifjúsági, megyei II. osztályban, valamint a járási baj­nokságban a játékosok mezének számozása kötelező. Amennyiben ez nem történik meg, a játék­vezető nem vezetheti le a mér­kőzést, ebben az esetben a mér­kőzés két pontját az ellenfél kap- ja. A támadó játék elősegítése ér­dekében az ifjúsági bajnokságon részt vevő csapatok végső sor­rendjének eldöntése pont és gól- különbség alapján történik. (Nem gólarány alapján, mint eddig.) Munkában a balkés pat küzdött a bajnoki címért és a helyezésekért, ami 4 fős csapa­tokat figyelembe véve, 36 sakko­zó részvételét jelentette. Az első versenynap fordulói után kide­rült, hogy a bajnokságra leg­esélyesebb a Garay Gimnázium és a Közgazdasági Technikum, de a helyezésekért is komoly küzdelem folyt. Végeredmény: 1. Szekszárdi Gimnázium 25 pont, 2. Szekszárdi Közgazdasági Technikum 23.5, 3. Dombóvári Gimnázium 19.5, 4. Gyönki Gimnázium 19, 5. Duna- földvári Gimnázium 17.5, 6. Ta­mási Gimnázium 13.5 pont. Az egyéni teljesítményeik alap­ján nyolc fiú II. o., négy fiú pe­dig III. o. minősítést szerzett. Dr. Németh József versenyvezető Dr. Boros György, a Tolnai Vörös Lobogó Sportkör sakk-szakosztá­lyának I. osztályú versenyzője, akinek érdeme, hogy Tolnán fel­lendült a sakksport. Tóth (jobpról), a Szekszárdi Dózsa fiatal versenyzője a lényegesen tapasztaltabb Gombkötő, a Pécsi VSK versenyzője ellen har­colt ki döntetlent. Tóth öklözésével a szakvezetők és a közönség elégedett, csak azt szeretnék tudni, miért kizárólag csak a balke­zét használja? Egyöntetű a vélemény: csak úgy tud eredményes ökölvívóvá fejlődni, ha mindkét kezét egyformán használj». Március 11-én tartja első edzését a megyei ifjúsági labdarúgó­válogatott keret A Tolna megyei Labdarúgó Szövetség Ifjúsági Bizottsága a közelmúlt napokban foglalkozott a. megyei ifjúsági labdarúgó-vá­logatott csapat megszervezésével. Az itt született határözat alapján az ifjúsági válogatott keret első edzőmérkőzését március 11-én, szerdán délután 14 órai kezdettel tartja Szekszárdon a városi sport­telepen. Az ifjúsági válogatott edzői teendőit Sárosi Antal, a Szekszárdi Gépjavító csapatának edzője látja el. A március 11-i edzésre a kö­vetkező játékosokat hívták meg: Kisdorög: Bányái, Cseke. Simon- tornya: Baka, Máza: Széles, Alsó- nána: Horváth. Bonyhád: Füredi, Barabás, Szászi, Fricsi, Guzorán. Sz. Gépjavító: Hegedűs, Fricsi. Cikó: Csilléri. Paks: Hegedűs, Ko- hári. Gerjen: Szebényi. Tolna- Izsgum, Szabados. Fadd: Feny­vesi I, Fenyvesi II, Lubostyik Dunaföldvár: Beéry, Liptai, Tóth Sz. Petőfi: Nagy. Dombóvár: Kő­műves, Garamvári, Poor, Dobos , Sacbtz. - - .............- - • • < Á sugárzásokról Kedves -,,N égy szemközt” / Legyen szíves a sugárzásokat ismertetni. Szeretnénk a belőlük származó ár­talmakkal tisztába lenni, a védeke­zés módjait megismerni. Szívessé­güket hálásan köszönik a „Kíván- csiak”4 Sugárzás alatt az elektromágneses hullámok alakjában terjedő energiát értjük. Ezek a sugárzások az egyes sugarak hullámhossza és rezgésszáma alapján különböztethetők meg. Ha a napfény sugarait üvegprizmán át ve­zetjük, a szivárvány színeit (vörös, sárga, zöld, kék, ibolya) látjuk. Van­nak azonban a napfényben olyan su­garak is, amelyeket nem láthatunk, de jelenlétüket érzékeny műszerekkel ki tudjuk mutatni. Ezek a vörösön inneni (infravörös), és az ibolyántúli (ultraibolya) sugarak. Infravörös sugárzás A felmelegedett testek energiát sua gároznak a környezetükbe. A sugárzó energia . jellege a felmelegedés mér- vétől függ. Az 550-600 C fok hőmér­sékleten fellépő sugárzás láthatatlan hő-, vagy infravörös sugarakból áll. Ha a felmelegedett test hőmérséklete tovább emelkedik, látható világító su­garak, majd villamos ívfény használ latakor láthatatlan ultraibolya sugár­zás is fellép. Az infravörös sugárzás élettani hatása függ a sugarak hul­lámhosszától. A látható és rövidebb sugarak mélyen behatolnak a szerve­zet szöveteibe és erős hőérzést keli tenek. Az infravörös sugárzás hatá­sára a szemlencsében jellegzetes el-* változás, zavarodás, az úgynevezett hályog fejlődik ki. Ezt a betegséget először üvegfúvóknál, észlelték. A szemhályog magas hőfokra hevített kemencék körül dolgozók, autogén-* hegesztők szemén, a hosszú éveken keresztül történő gyakori tűzbenézés következtében is keletkezhet. Az infravörös sugárzás ellen elsősorban a szemet_kell védeni az ^emaygaran kát elnyéTő védőszemüvegekkel. Ä test túlzott felmelegedésének megaka** dályozására a sugárzás ellen megfe-» lelő védőruházattal, a sugárzó forrá­sok felületének szigetelésével és ein nyőzésével védekezünk,/ Ibolyántúli sugárzás Ezen sugárzás hatásának az ipari dolgozók, elsősorban az elektromos ívfényhegesztésnél, elektromos acél­gyártásnál, higanygőzös és Jupiter lámpák használatakor vannak kitéve. Az ibolyántúli sugarak hatására sú­lyos kötőhártyá- és - bőrgyulladás, fejfájás, levertség érzete lép fel. Elektromos hegesztőknél gyakran 6-8 órával a munka után szemhéj duzza­dás, fénykerülés, idegentestérzés, a kötőhártyá belöveltsége észlelhető. Az elektromos hegesztést végző dolgo­zóknak az ultraibolya sugarak elnye­résére alkalmas védőüveggel ellátott védőpajzsot, vagy sisakot, védő­kesztyűt és bőrkötényt kell adni. Az ívhegesztési munkát a többi dolgo­zótól ernyőkkel kell elkülöníteni, hogy a közelben dolgozók a sugár­zástól védve legyenek. A higanygő­zös és Jupiter-lámpák használatakor szintén olyan ellenzőket kell alkal-t mazni, amelyek nem engedik át az ultraibolya sugarakat. Röntgensugárzás A "röntgensugarakat egészségügyi intézetekben diagnosztikai és gyógyító célból, az iparban újabban egyes munkadarabok átvilágítására használ­ják. A röntgensugárzás hatásának vannak kitéve a röntgencsöveket gyártó és készülékeket szerelő dolgo­zók is. A röntgensugarak a bőrön gyulladást, fekélyt, rákos daganatot okozhatnak. A röntgensugarak külö­nösen a csontvelő károsodása folytán súlyos vérszegénységet idézhetnek elő és a csíra mirigyekben is okozhat­nak károsodást. A röntgensugárzás okozta károsodás megelőzésére, a ké­szülék sugárvédő burkolata, ólmozott gumiból, vagy szövetből készült vé­dőkötény, védőkesztyű, ólomszigetelt lapok, vagy ernyők szolgálnak. Radioaktiv sugárzás Rádiumot és rádióaktivot a gyógyá­szatban és az iparban széles körben alkalmaznak. így például világító, foszforeszkáló tárgyak készítéséhez, fémöntvények átvilágításához stb. rá­dióaktív elemeket használnak. A rá­dióaktív sugarak a szervezetben mó­dosítják a biokémiai folyamatokat. Egyes sejtek elfajulnak, elpusztulnak és megváltozik a sérült szövetek mű­ködése. A rádióaktív sugarakra leg' érzékenyebbek a vérképző szervek, azután az emésztő, a nemi szervek és a bőr. A rádióaktív anyagok sokáig maradnak a szervezetben és előfor­dulhat, hogy például a vérképző szer­vek megbetegedése csak néhány év múlva jelentkezik. A legjellegzete­sebb tünetek: gyengeség, fáradtság érzete, az úgynevezett sugárcsömör, étvágytalanság, hányás, fehérvérsejt­szám kezdeti emelkedése, majd csök­kenése, bőrszárazság, a bőr berepe­dése, fekély és rákképződés. A bőrón és egyes szervekben vérzések, a sze­men hályog képződik, a nemzőképes­ség csökken, a szervezet ellenálló- képessége gyengül, és mindez előse­gíti a fertőző betegségek fellépését. A rádióaktív sugárzás okozta beteg­ségek megelőzésére fontos az előze­tes és az időszakos orvosi vizsgálat, mert ilyen munkára nem alkalmaz­hatók fokozottan sugárérzékeny szer­vezetű egyének. A sugárártalom csök­kentésére alapvető szempont a besu­gárzási időtartam csökkentése. A su­gártartalom csökkentését szolgálja _a sugárzó anyag és a dolgozó közti tá­volság növelése, és a sugárelnyelő közegek, elsősorban ólom alkalmazá­sa. A rádioaktlv anyagokat sugárvé­delmet biztosító tartóban, ládában kell tárolni. Rádioaktlv anyagokkal csak erre a célra berendezett helyi­ségekben, megfelelően védett, zárt térben, és kellő szellőztetés mellett szabad dolgozni. A dolgozókat ki kell oktatni a biztonságos munkamódsze­rekre, az egyéni védekező eljárások­ra, a környezet és egyéni tisztaságra. Különös gondot kell fordítani a he­lyiségek, a felhasznált munkaruhák és eszközök tisztántartására. Nagyfo­kú gondosságot igényel, a rádioaktlv hulladék végleges, és a környezet szempontjából ártalmatlan elhelyezé­se. Az „Aa vitamin és karotin viselkedése a főzés és tárolás alatt Legutóbbi számainkból helyszűke miau kimarad* a válasz • folytatá­sa* Az A-Vitamin és ét karotin nem ál­landó anyagok, állás közben a levegő oxigénjének hatására bomlanak és hatástalan vegyületté alakulnak. A bomlás magasabb hőmérsékleten gyorsabb. Szerencsére a májban, to-? jásban, tejben, a zöldség- és gyü­mölcsfélékben védőanyagok gondos­kodnak arról, hogy a A-vitamint és a karotint a levegő oxidáló hatása ne érje. E két ellentétes hatás eredmé­nye az, hogy főzésnél és sütésnél a veszteség nem nagyobb 10-20 száza­léknál. Mindenesetre vigyáznunk kell arra, hogy az ételeket a szükségesnél tovább ne főzzük és sütésnél óvjuk őket a túlságosan magas hőmérsék­lettől, mert ellenkező esetben az A~ vitamin és a karotin csökkenése 10- 20 százaléknál több is lehet. A télre eltett zöldség- és gyümölcsfélék be­főzését szintén kíméletesen kell vé­gezni. Az A-vrtamin és a karotin a mélyhűtést jól bírja, ezért a mirelite­méi és zöldségfélék A-vitamin és ka- rotintartalma a friss anyagéval azo­nos. Ezeknek a készítményeknek fon­tos szerepük van a téli és tavaszi A* vitamin-ellátásunkban« A túlzott karotin- és „A“ vitamin­fogyasztás következményei Ritkán fordul elő; mégis beszél-* nünk kell a túlságctean sok karotin-, illetve A-vitamin-fogyasztás miatt fellépő tünetekről. A nagy mennyiséi gű sárgarépa fogyasztása azt eredméi nyezni, hogy a bőrben sárga festék rakódik le. Ilyen esetek gyakran for-* dúltak elő Angliában a második vi-* lágháború alatt, amikor a sárgarépa- fogyasztást erősen propagálták. Főleg nőknél tapasztalták ezt az először sár­gaságnak vélt megbetegedést. A nők ugyanis heti több kilogramm sárga­répát fogyasztottak, hogy szervezetü­ket a különféle betegségekkel szem­ben ellenállóvá tegyék. Tudunk olyan érdekes esetről is, amikor a terhes­ség alatti túlzott sárgarépafogyasztás következtében nemcsak az anya, de a magzat is sárga lett. A karotintól eredő sárgaság általában nem jár egyéb tünetekkel, de előfordult már olyan eset is, hogy fogyást, és álta­lános gyengeséget okozott. Amikor a sárgarépát kihagyták az étkezésből, a beteg rövidesen meggyógyult. A-vita-? minból az emberi szervezet szükség­letének százszorosát is eltűri károso­dás nélkül. Ennél nagyobb adag azonban már zavart okoz. Ez főleg ■gyermekeknél fordul elő.

Next

/
Thumbnails
Contents