Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

\

4\

A

„magyar

ears

V

KOPIÄS SÁNDOR:

^prilis 23-án, William Shakes- nak — alapvető nemzeti érdeke- zők, színészek egy-egy Shakespeare születésének 400. év- kért folyó társadalmi , harcokkal peare-műben. s a világirodalom- fordulóján minden magyar prózai egybefonódott hőskora, elvá- ban máig is páratlannak mond. színházban a függöny előtt emlő . keznek majd meg a színháztörté- . netnek — és egyáltalán, a kul- . túra történetének — erről a nagy pillanatáról. De az „Avoni haty- tyú” a lángeszű angol színész, dráma- és vígjáték-író emlékezetét őrzi és zengi az egész idei évad is. A már évek óta műsoron lévő bemutatók és felújí- '• tások mellett ebben a színi évadban tűzték, illetve tűzik műsorra — például — a Lear királyt a Budapesti Nemzeti Színházban, a ‘Hamletet a Szegedi Nemzeti Színházban, a III. Richárdot Debre- ' cenben, A Romeo és Júliát Győrött, .az Othellot Veszprémben. a Coriolanust Kecskeméten, stb. A legszebben sikerült Shakes- ' peare-előadásokkal más városokban— és a fővárosban is —

■ szerepelnek majd a vidéki színházak.

Nem játék a szavakkal, ha azt állítjuk, hogy a „Shakespzars-év

laszthatatlan Shákespeare-től, a ható életmű egészében? Major a magyar színháztörténet későb- Tamás III. Richárdjának, Básti bi, valóban haladóbb és valóban Lajos Antoniusának, Gábor Mik- művészi korszakai is szorosan és lés Hamletiének, Besgenyej Fe- szervesen összefüggtek — hogy renc Othellójánali, Tolnay Klári Faulay Ede szavaival éljünk — Júliájának, Tőkés Anna Lady „a korlátokat leszaggató, széllé- Macbethjének —' idősebb es íia- münket felszabadító” Shakes- talabb — magyar színészek más peare ihletésével. A Budapesti kiváló. Shakespeare-alakításainak, Nemzeti Színház úgynevezett szárnyakat adott, és ad ez a kró- Paulsv-korszakában — 1878 és nikájcban, s képekben és az emlé- 1894 között — alapozódott meg a. kezet színpadán rögzített, eleven, Shakespeare-műveknek (az abbán élő hagyomány.

az időben született új. jobb fordítások alapján) realista megjelenítése. Olyan alakítások ejtették bámulatba a Magyarországra látogató angol színházi embereket is mint Jászai Mari szilaj, és félelmetes Lady Machbetje, fensá- portié ja (a Julius c"ee»rból) Újházi Ede Lear-Bétl bolondja és Malvolio-ia (a Vízkeresztből), Márkus Emília' egyszerre kisláShakespeare — akinek műveit Vörösmarty Mihályiéi és Arany Jánostól Kosztolányi Dezsőig, Babits Mihályig és Szabó Lőrin- cig kiváló költők nemzedékei tolmácsolták — nemcsak a színpadon hanem nyomtatásban is örök barátja a magyar közönségnek.' Több mint i$záz esztendeje jelennek meg Magyarországon könyva-lakban is az „avoni haíy- tyú” drámái és komédiái. 1955Előhcmg a tavaszhoz

Hangol az erdő.

(Még nem kezdődött el a szimfónia.)

... Az évgyűrűket új nedvek feszegetik, de a földet még a fagy szorongatja.

(A tél görcse neheze i cldidLf fel.) 1

Most kezd új térképet rajzolni a zöld.

most kezdenék visz.- etni a gallyak.

A’ fények

aranycsákáns’ukkal ö sszétörik a folyók s a tavak jég-üvegét.

A falvak fölötti sz elek nemsokára levetik f üstbundájukat.

'Holnap vagy holnap után, mint egy szép verssor, már a tavaszra rímel a táj.

E. KOVÁCS KALMAN:

Anyácska névnapjára

t ,„_o w. nyos és asszonyos, 'félédhetetlen- nólunk nem ebSen az ^évadban ként feljegyzett Júliája, Szacsvay ben — négy vaskos kötetben, bib- kezdűdött, és nem is erre az Imre Lear királya, ami aztán év- liapapiron, gazdag jsgyzetanyag- évadra szorítkozik csak. Hiszen tizedeken át nasy szerepe ma- Sa- — napvilágot látott Shakes- — többek között — éppen Péter radt. a színész életének főszere- Peare összes műveinek új, aulo- Brook, a Stratfordi Színház egyik pe. És akkor alapozódott meg az vizáit gyűjteménye. E majd félvezetője jelentette ki, még mi- a Shakespeare-felfogás, amelynek százezer példányban kiadott gyúj- előtt kizárólag Shakespeare- s^ePemében Pau'^v egyik utóda műveket játszó társulatát ha- Somló Sándor „Ham,let-versenyt”

rendezett, három fiatal színésszel — Beregi Oszkárral. Péthes Imrével és Mihálvfi Károllyal — játszatva el a dáp királyfi klasz- szikus szei’eoét. Petbes Hamlettzánkba meghívták v ‘ a. hogy „Magyarország vele' Shakespeare kultuszában Ar.^ ...val”. És ezt nem véletlenül mondta. A nagyvilág színházi szakemberei számoSi tartják, hogy Shakespeare jétől "vezetett az út Ödry Árpád alkotásai és annak előadásai maffasfendűen kulturált, finom immár több mint másfél év- lélektani mozzanatokra figyélme- százada fontos szerepet ját- ző Hamleljéig, Gyenes László szanaK a magyai művelődés tör- Gq]íbá”játót SuCTár Ká^olynak a ténetébeh, s beépültek a magyar Nemzeti Színház úgynevezett színjátszás legjelentősebb t kor- Hwesi-kewsakAhan” szakaiba. Olyannyira méghozzá,, nacritsz^nl .hogy a magyar színháztörténé- . szék tréfás megfogalnjag^sg —

temény hamar elfogyott, úgy" hogy 1982-ben még újabb kiadásban — egyes darabok fordításaiban tovább finomítva — jelent meg magyarul Shakespeare hatalmas életműve.

„Shakespeare magyar szerző” —, ' egy kicsit komolyan is vehető.

Shakespeare fegyver volt — - biztos és messzire célzó — már az ifjú Kazinczy Ferenc kezében is. Kazinczy, aki 1790-ben lefordította a Hamletet, fordítása előszavában tömör szavakba foglalta azt a programot, ami- %‘eK aztán Vörösmarty Mihályiéit a legnagyobb megvalósítója. „A brit óriás ihletében remélendő naggyá tehetni a magyar kultúrát”. A magyar színjátszás és a magyar dráma — tudjuk — a .magyar nyelvért, a nemzeti függetlenségért és a szociális haladásért vívott küzdelemben született. És e küzdelem bajnokai, Kazinczytól Katona Józsefig, Vörösmatytól Bajzáig. Kelemen Lászlótól Egressy Gáborig a Hamlet, a Julius Caesar, a Szent- ivánéji álom „fenséges és iszonyú mennyeket és poklokat bevilágító” alkotójában leltek nagy szövetségesre a korabeli szentimentális német giccs ellen. Megalkothatta-e volna Katona • József a Báhk bán-t, a ‘ shakespeare-i királydrámák ismerete híján? Megszülethetett volna-e Vörösmarty Csongor és Tündéje. Szentiván- éji álom. a Tévedések vígjátéka nélkül? Petőfi. — aki a magyar színjáték, hőskorát már eredményeiben tekinthette, át —. tette fel magának ezeket a kérdéseket. És az volt a válasza, hogy bár Katona Is, Vörösmarty • is elsősorban ,.a magyar géniusz gyermekei” ■ voltak, Shakespeare ihletése adott nekik erőt legszebb műveik kibontakoztatására. Petőfi híres, lelkesült mondása — „Shakespeare egymaga fele a teremtésnek!” —. nemcsak arra vonatkozik, hogy Shakespeare témáiban és megoldásaiban az emberi történelem által felvetett legjelentősebb problémák kavarognak. hanem arra is utal. hogy a magyár színjáték, s a Petőfi korában modern magyar irodalom megteremtésében milyen nagy és fontos ösztönző szerep jutőtt az akkor már évszázadok óta halott angol írónak.

És ahogy a magyar színját-szás\ mai

híven

Calibán-alakítását.

színjátszás.

magyar

őrzi a „magyar Shákesoeare”-nek ezeket a tradícióit. Ma is érdekli, közelről érinti. és gondolatokkal, érzésekkel

6 hakespeare művei holnap és. holnapután is ékesíteni fogják színházaink műsorát, s minél bensőségesebb, izgalmasabb és nívósán korszerű előadása holnap is szép gondja lesz a előadott rendezőknek, szcen'kusoknr.k, színészeknek. Az „cgyurga a teremtés felé”-t jelentő Shakespeare megteremtette a maga termőtalaját Magyarországon, s a a .magyarországi SháRéspearé- kultűsz mélyre húzódó gyökere: nemcsak az ..avoni hattyú” művöMcgkórtem a

felkelő napot, mosolyogjon be reggel

anyácska ablakán.

Megkértem a

felhőnyájakat, legeljenek ma másutt

a nagy ég hajlatán.

Megkértem a

kertünk aljában futó csermelyt, ne legyen

ma hangos szava itt.

Megkértem a

kis fülemülét, dalolja házunk előtt

a legszebb dalait.

Megkértem a

tücsökzenekartj kísérje lágyan, halkan

madárka énekét.

Megkértem a kert virágait, kedves illatuk szórják

anyácska merre lép.

DEMÉNY OTTÖ:

Á köliő mondja

táplálja immár százezrekhez szó- pék előadásait, hanem színjátszóid' színházi életünket, mit- láttak meg nagy magyar költők, rendesünk egész, sok virággal illatozó kertjét is táplálják. A. G.

£n, aki a háttérben állok, arcom, alakom ismeretlen.

Az se érdekes honnan jötiem

.3 h:::.'.::',a.votlomoo észkösei:’..;

Vagyok a legszelídebb fajta, ifid kitér, ha tülekednek s ha elismerést osztogatnak makacsul csak a vállát vonja.

Aki a részletekben néha

téved, de később nem tagadja. Ne keressetek! rhire jó az másolni borzas frizurámat?

Biztosan egyel tudjatok csak: ha van e földön maradandó gondolat.— az bennem ölt Tonnát, hogy többé soha el ne vesszen.""

é& a

1814. március 8-án — 150 esztendeje — született Szigligeti Éde drámaíró, a magyar népszínmű megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

darabja Döbrentei Gábornak megtetszett:

— Amice. Majd adja ide nekem azt a darabot.

Két héttel később Döbrentei

Eredeti neve Szathmáry József magához hívatta az írót és átadott

volt. 1835-ben Garay Jánossal és Vajda Péterrel létrehozta a magyar történeti drámairodalom fejlesztése érdekében a Pesti Magyar . Drámaíró Egyesületet.. Az 1837-ben megnyílt Nemzeti .- 'Színház tagja, rendezője, titkára, majd igazgatója lett.

' Életéről; munkásságáról tanúskodnak mozaikjaink, melyekből felelevenedik a .,Liliomfi”, a „Csikós” írójának sokoldalú' es jelentős alakja.

Összesen 110 színművet írt, melyek 1883-ig 1252 előadásban .kerültek színre, a pesti Nemzeti Színházban. Műveiben kara aktuális problémáit vitte színpadra. Társadalombíráló színműve ■ a „Fenn az ■ ernyő nincsen -kas” (1858), ..A lelenc” (Í863). A

munkásosztály iránti érdeklődését jelzi az 1871-ben bemutatott -„A strike” (A sztrájk) oíirtű darabja.

Érdekes megemlítenünk, hogy tizenkét' forint havi fizetésért szerződött az újonnan megnyílt pesti Nemzeti Színházhoz mint táncos, kórista és statiszta. Egy szerződésébe az is bele volt foglalva, hogy évente két darabot

neki nyolcvan darab húszast. Szigligeti báránybőr téli sapkát

rab ledobta a szegről a tarisznyát ahol az újdonsült tolvaj tarisznyája függött, mert ahhoz neki több joga van, mint aki ezt ki- árendálta...

Egyszer valamelyiknek eszébe jutott, hogy állítsák. oda Szigligetit is, az is tanuljon valamit,

viselt, lekapta fejéről és olvasat- mert az még fiatal.

Ignul, belesöpörte a pénzt és hajadon fővel rohant haza.

Szigligeti Ede később tudta meg] .hogy Döbrentei Gábor fordításnak jelentette be a darabot, s mint ilyet fizették...

Amikor a . „Két pisztoly” című színműviét, készült -. megírni, az író képet akart magának szerezni a .börtönről’. Elment tehát Baliához, Pestvármegye híres várnagyához' és előadta kérését. Az irodalmi hajlamú Bállá megérhette az. író célját. Azonnal felöltöztette Szigligetit és lekísértette á vármegye börtönébe, de azt megmondta neki, hogy eleinte

sem után nem nyomtatja,. sem elő nem adatja. Pesten, augusztus 10-én, 1844. Szigligeti”.

Az író évtizedeken keresztül volt a Nemzeti Színház „háziszerzője”. Vele szemben hasztalan volt más szerzők tiltakozása. Egyszer a „Pesti Divatlap" éles megjegyzéssel így bírálta ezért a

Szigligeti odáállt és az elnöklő Nemzeti Színházat:

tolvajnak, aki az alispánt adta; olyan beiyártörtéhetet vallott be, hogy a többi rabok egyszerre fellázadtak és követelték, hogy az öreg betyár. helyére, aki az alispánt „alakította”, azonnal ültessék oda Szigligetit, aki különb dolgokat művelt, mint ők valamennyien.

Szigligeti Ede oda is ült, s tanította társait úgy, mintha igazi betyár lett volna. Tetszett is szörnyen. Egészen addig, míg a lecsapott „alispán” hirtelen fel nem kiáltott:

— Ej, nem szégyellnek magáné szóljon, mert felismerik, hogy tokát., hiszen sohasem volt ez béliéin tartozik a bűnözők közé,.'és akkor nem lesznek vele bizalmasak, ngm használhatja fel helyzetét.

tyár. Nézzétek, hogy ráncba van szedve a gatyája.

S ha a hajdú idejekorán be nem jön a betyárok közé, „feled„Már szinte divattá vált azon visszaélés, hogy ha Szigligetinek új műve van, akkor az övénél hamarabb elfogadott új darabokat félreteszik, s az övét három-négy díszítménnyel (díszlettel) felcifrázva, nyakra-főre betanulva adják. mégpedig rendesen egy pár nappal vásár előtt, mi, tekintve a minden rosszat elnyelő vásári publikumot, a gyönge darabot is legalább kis időre, némileg talpra állítja, jövedelmessé teszi... Hogy az ily, leginkább egyesek önérdekén alapuló spekuláció s más írók jogait sértő visszaélés semmiképp nem fér össze a Nemzeti Színház magasabb céljaival, s méltóságával, azt már

tartozik írni a színház részére.

Akkoriban írói tantiém nem kijátszani a bírót, komisszárul, volt rendszeresítve, írt hát Szig- esküdtet. Azután a~ a jelenet is ligeti Ede — szerződésből. Egyik előfordult, hogy a visszakerüli

mások is erélyesen megemlíSzigligeti Ede levonult a bőr- hetetlen” jelenetet tanult volna ték a nyilvánosság mezején,

tönbe. Lehorgasztctt fővel leült Szigligeti Ede. De hiába.”

égy sarokba és búsult nagy' be- Amikor elkészült a „Két pisz- Valljuk be őszintén: minden tyárosan. t.oly”-jal, a következő nyilalko- hírlapi támadás ellenére, SzigAz egybegyűltek csakhamar zattal védte szerzői jogát a da- ligeti számos műve bizonyult időosszebarátkoztak és Szigligeti rab megjelenésekor. Az idézet a állónak. Ezt bizonyítja válogatott

örömére rabjátékot játszottak el: kinyoihtatott darab végén volt törvényt ültek egymás felett, ta- olvasható:

nítgatták egymást, hogy kelljen „Minden becsületes és művelt

emberről fölteszem, hogy az írói jogokat tisztelvén, ezen színművemet egyezésem nélkül

drámai munkáinak 1060-ban .,Színművek” címmel megjelent kötete és a „Liliomfi” mai előadásainak vastapsos, szép színházi estéi.

RÉVÉSZ TIBOR