Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-07 / 56. szám

2

TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG

1ÖS4. március 7

MÉRFÖLDKÖVEK

mm KMomm

Mi az, ami a bölcsőtől a sírig hűséges barátként áll velünk és él velünk egyazon hazában? Bölcsőnk, életünk kezdetén, és koporsónk, amikor az időnk lejár. Közben árnyat ad forró nyarakban, védelmet nyújt a komisz szelek ellen, belekapaszkodik a földbe és nem engedi, hogy a talajt a viharok elhordják. És amikor őrhelyéről — ahol mint zöldruhás katona állt — kidönük, ezerféle fontos cikk lesz belőle, többek között cellulózé, a papiros alapanyaga.

Országunk minden rendű és rangú fái ezek a zöld katonák, amiképpen a költő nevezte őket. Kevés nép mondáiban szerepelnek oly gyakran a fák. mint a miénkben. Évszázados tölgyeket tartunk számon, vigyázunk rájuk, óvjuk egészségüket, hiszen — Mátyás király pihent alattuk egyszer. Legendák szövődnek egy-egy fa köré, s amikor villámcsapás éri őket, csaknem megsiratja őket a környék lakossága.

De túl minden költészeten, egy fában szegény kis ország, mint a miénk, bölcsen teszi, ha gondoskodik zöld katonáiról. Sokan legyenek, minél többen, népesítsék be mindazokat a területeket, amelyekhez joguk van, s amelyet ésszerű megkapniuk. Ez évben március 10-én kezdődik meg a fásítási hónap. Kormányunk 100 millió darab facsemetét ad a falunak. Egy egész óriási hadsereg ez — fából.

Nagyszerű lendülettel, a nagyszerű emberek egész regimentjei vállalják az idén is a faültetést, mégpedig társadalmi munkában. Olyan alko ás ez, amely nemzedékeken át hirdeti élő élettel az alkotó becsületét. Aki csak teheti, vegyen részt a munkában. Legyen gazdája és védnöke minden suhángnak. őrizze féltő szem és gondos kéz a kiültetett facsemetét. Gyerek ne törje, állat ne rágja, a szárazság ki ne ölje.

Ezek a zöld katonák segítik a honfoglalást. Mert a honfoglalás nagy munkája soha sincs befejezve. A honfoglalás maga az örök munka, amely nélkül se gazdagság, se élet nincs. A téli álmából felébredt tavasz nagy hadjáratainak egyike kezdődik most — lássunk hozzá!

f■

Alihoz a kérdéshez: P

A fuhtefről

A juhtej felvásárlásával és feldolgozásával a Tejipari Vállalat foglalkozik. A juhok fejősének lehetőségeiről, az ebből eredő jövedelemről és a juhtej szerepéről beszélgettünk Temesi Engelberl- tel. a Tolna megyei Tejipari Vállalat igazgatójával.

— Az Alföldön hagyománya van a juhok fej éjének, sajnos, ezen a környéken éppen ellenkező szemlélettel találkoztam — mondta. Sok helyen az volt a véie^ mény. hogy az már nagy szegénységet jelent, ha a juhokat is fejni kell. Más helyen azért nem foglalkoznak a fejéssel, mert azt tartják, hogy a gyapjútermés rovására megy.

A hosszú évek óta végzett kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy a juhok fejése a gyapjú mennyiségét csak egy százalékos arányban befolyásolja, ami annyit jelent, hogy egy juhnál ötgrammos a gyapjúveszteség fejős esetén. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egy liter tej után a Tejipari Vállalat öt forinton felül fizet, tehát ha egy idény alatt fejik a juhot, nagyobb jövedelemre tehetnek szert és a gyapjú mennyisége sem csökken számottevően. A juhtej végeredményben talált pénz. érdemes vele foglalkozni. mert nem igényel nagy fáradságot és befektetést. Az állatok etetése is könnyebb, mert a nagyüzemi felár mellett még tehéntápot is a kap a mezőgazdasági üzem.

A juhok fejésével foglalkozó mezőgazdasági üzemek száma évről évre nő. de még nagyon sok közös gazdaságban rendelkeznek nagy létszámú juhállománnyal, és a fejes mégsincs megoldva. Gyulajon például 1226 anyajuh van. de nem fejnek, ugyanúgy a bogyiszlói Dunagyön- gye Termelőszövetkezetben sem, ahol 2944 a juhok száma.

Sok helyen aV. jelent akadályt, hogy a juhász nem ért a fejőshez. Ezért felvetettek olyan javaslatot, hogy a fejőshez nem értő juhászokat három-négy napra egy olyan gazdaságba vigyék, ahol megtanulhatják ezt a nem éppen ördöngős műveletet. Sokkal eredményesebb lenne ez, mintha a cikói termelőszövetkezet példáját követve, az Alföldről hoznának juhászokat. Néhány olyan termelőszövetkezet is akad, ahol hozzáértő juhász van, és mégsem oldották meg a fejőst. Pedig a juhásznak is kifizetődik, mert az eddigi gyakorlat szerint a termelőszövetkezet minden kifejt, egy liter tej után egy forintot juttat a fejőnek.

Az egyéni érdek mellett nem kevésbé jelentős a népgazdaság érdeke. A juhtejből készített kas- kavál-sajt ugyanis fontos exportcikk. Éppen olyan áron lehet eladni, mint a legdrágább tehéntejből készített sajtot. Gazdaságosabb is. mert 10 liter tehéntejből közel egy kiló sajt készül, míg ugyanennyi juhtejből kétszerese. Keresettebb is a külföldi piacokon, mint a tehéntejből készült sajt. mert kevesebb készül belőle.

A juhok fejése tehát mindkét szempontból kifizetődő. Bizonyítja ezt azoknak a termelőszövetkezeteknek a példája, ahol már megkezdték, mint a hőgvészi Uj Barázda, a cikói Uj Élet, a faddi Lenin Termelőszövetkezet.

Kétnapos szociálpolitikai értekezlet a paksi járásban

Szociálpolitikai értekezletet tartott a megyei tanács egészségügyi osztálya március 5-én és 6-án a paksi járásban. Az értekezlet első napján Dunaföldvárott a községi tanács nagytermében jöttek össze, s az Egészségügyi Minisztérium Szociálpolitikai Főosztálya elmúlt évi brigádvizsgálatának eredményeit értékelték. A második napon a Bölcske András- pusztai szociális otthonban tanácskoztak, a rendszeres szociális segélyezés és a gazdasági munka megjavításának feladatairól,

HALADUNK ELŐRE az időben, s érnek a változások. A sokféle átalakulás között érdemes megemlíteni, hogy különösen az utóbbi két esztendőben észrevehetően megváltoztak a népművelésről vallott korábbi elképzelések. Előbb főleg a népművelés kapcsán arról beszéltünk, hogy fel kell támasztani az emberekben a szebb, a kulturáltabb élet iránti igényt. Ez volt ennek a munkának az egyik apró, de nagyon fontos része. Most viszont úgy tűnik, mintha falvainkban megváltozott volna a népművelésről vallott elképzelés. A műveltségi, vagy életszemléleti hiányokat pótló jelleg mellett, mind nagyobb szerep jut az emberek új ismeretekkel történő gazdagításának.

A fentiek mellett tanúskodik a következő dolog: Korábban igen nagy gondot jelentett falusi művelődési életünkben a mára kialakult formák megteremtése, s azok elfogadható tartalommal való megtöltése. Ha szórványosan is, de előfordult, hogy sok előadássorozat, illetve tanfolyam csak jelentésekben létezett, mert a kezdés után röviddel elnéptelenedett. Szóval meglehetősen sok formális jelenséget tapasztalhattunk. A már említett néhány év alatt több nagyobb községben, de a kisebbek egy részében is kialakultak és megszilárdultak a formák. A tartalommal sfncs különösebb probléma. Többfelé viszont egy új gond jelentkezik: Az emberek elvégeztek különböző tanfolyamokat, hallgatták például a termelőszövetkezeti akadémia előadásait, de most mit csináljanak? Az ott szerzett ismereteiket miként gyarapítsák úgy, hogy legyen is belőle valami gyakorlati hasznuk?

A kérdésfeltevés abból a fejlődési folyamatból származik, amelyik a falusi gazdálkodásban előállt. Ennek tudható be az is, hogy egyre többen értik meg azt a nagyon fontos dolgot, miszerint a paraszti foglalkozás lassacskán éppoly szakmává alakul át, mint más egyéb elfoglaltság. Igen ám, de ha már szakma, vagy afelé halad, akkor feltétlenül kell egy, a jelenleginél ismertebb formánál magasabb, ami olyan képzettséget nyújt, hogy azzal nemcsak beszélni lehet a szakmáról, hanem működni is benne. Fácánkerten, Faddon, Dombóvárott ez így már felvetődött. A két utóbbi helyen meg is találták a megfelelő választ: Dombóvárott szakosították a termelőszövetkezeti akadémia harmadik évfolyamát, Faddon pedig a községi állatorvos és a termelőszövetkezeti állattenyésztő vezetésével szakmunkásképző tanfolyamot szerveztek.

AZ IGAZSÁGHOZ TARTOZIK

azonban az is, hogy a felsorolt községek egyelőre még kivételek. Ezek a kivételek azonban már jelzik a reális Igényt. Mellettük nagyon sok helyen inkább a szakirányú rövid tanfolyamok, előadássorozatok a népszerűbbek. Mit lehet ezekkel csinálni? Hogyan lehet az itt feltámadt kedvet tovább táplálni? Talán a legelső ebbén a sorban az, hogy át kell őket alakítani termelőszövetkezeti akadémiákká. De tapasztaltunk olyat is, hogy mindjárt ezekből alakult ki a szakmunkás- képző tanfolyam. Van egy harmadik lehetőség: A tanfolyamokon leginkább kitűnt, elsősorban fiatal hallgatókat ösztönözni, irányítani kell a technikumok felé. A kérdés kapcsán ugyanis felmerül a középirányító szakkáderek képzésének problémája is.

Van-e reális alapja mindannak, amiről eddig beszéltünk? Megítélésünk szerint a legfontosabb alap az, ami a gazdálkodás mechanizmusában bekövetkezett. Kissé összegezve a problémát, elmondhatjuk, hogy a továbbképzés

gondja tulajdonképpen része gazdálkodás fejlesztésének. / objektív körülmények egyre ii kább kialakulnak. Kurdon pé dául új, a réginél eredményeset formája alakult ki a kertészki désnek. Nyilván itt szóba kerül termelő munka átszervezése, ko szerűbbé tétele is. S mindezel b.ől származik, hogy az említe helyen a kertészethez kiválóa értő vezetők és szakmunkásé alkalmazására van igen na§ szükség.

MIRŐL VAN TEHÁT SZŐ i

tulajdonképpen? Arról, hogy „hogyan tovább” kérdés új fe adatok elé állította a népműv« lést. A dolgok sajátos logikáj szerint a munka új formákat é új tartalmat követel. Nevezetest- azt, hogy a falusi művelődés munkában ne a műkedvelő csopoi tok szervezése legyen az elsődle ges, hanem inkább az embere fokozottabb tanítása. Vagyis: jelenlegi helyzet szerint az a j népművelő és a „hogyan tovább kérdését is az érti meg igazár aki a hagyományos kultúra szere tete mellett arra is megtanítj az embereket, hogyan éljenel hogyan dolgozzanak.

Sz. I.

Levelezőink írják

A tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről

A kisdorogi Március 15 Termelő- szövetkezetben közel 500 hold területen végezték el a műtrágyázást, a munka tovább folyik. Tavaly az őszi mélyszántást minden szükséges területen elvégezték, így a rendelkezésre álló gépéket a tavaszi munkák gyors elvégzésére tudják hasznosítani. A •termelőszövetkezetnék négy erőgépe van, két talajművelő, két szállító. Mind az erőgépeket, mind a munkagépeket a télen kijavították egyrészt a gépállomáson, másrészt pedig a tsz-műhelyében. A talajművelő gépek két műszakban dolgoznak majd. Ha az időjárás engedi, azonnal megkezdődhet a munka, ehhez a személyi és az anyagi feltétel biztosítva van — írja Jakab Albert.

A mőcsényi Mező Imre Termelőszövetkezet felkészült a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A tsz tulajdonában lévő erőgépeket .-kijavították, valamint az egyéb szerszámféléket is. Javában folyik az őszi vetések fejfrágyázúsa, a tavaszi vetőmagvak előkészítése megtörtént. A primőr árunál szánt vetőburgonya előcsirázta- tása megkezdődött — írja Van- csodi Lajos.

Kölesden a gazdasági év kezdetével egyesült a Kossuth, a Haladás, valamint az Uj Élet Ter-j melőszövetkezet. Természetesen az egyesítéssel kapcsolatos munkálatok még nem fejeződtek be azonban a tervezés, a tavaszi munkára való felkészülés, már az Egyetértés Tsz-ben történik, Befejezéshez közeledik az ősziek fejtrágyázása. Az időjárás alakulásától függ a munka megkezdése, mivel a tsz felkészült erre a munkára. A vetőgépek, a magvak elő vannak készítve, s elsőnek a mákot, majd a borsót teszik a földbe. A téli időszakban négy traktoros volt iskolán, de még így sem tudják biztosítani a kétműszakos munkát, mivel kevés a traktoros. A Petőfi Termelőszövetkezetben szintén felkészülten várják a tavaszt — írja Németh Vilmos.

(Az utca tipikusan a mai falu képét mutatja. Lovas kocsi csak nagy ritkán poroszkál, vontatók, teherautók zörögnek végig az úton. A vontatók műtrágyát szállítanak, a teherautók Pécs, Mohács, vagy Szekszárd felé mennek: fával, építőanyaggal, baromfiketrecekkel. szénnel vanr.ak megrakva. Az egyik, hosszú vascsöveket, bizonyára öntözőberendezést szállít valamelyik gazdaságnak. Az iskola előtt Trabant parkol, pár házzal odébb' a vendéglő előtt két Skoda vesztegel. Az autóbuszmegálló kopott várója előtt utasok ácsorognak. Bent a cukrászdában meggyújtották a villanyt, öt óra körül járhat az idő, hosszabbak már a nappalok, de hamar esteledik még mindig. Két asszony megy a járdán, benyitnak a cukrászdába, feketét kérnek és a pult előtt állva beszélgetnek.)

— ...divatba jött. Városhelyen a nők már csak kis táskát vásárolnak. A férjem sajnos vem ért hozzá — de hát mihez értenek a férjek — attól tartok, hogy haza- állít majd egy nagy szatyorral. Utána lejárhatom a lábamat, hogy eladjam és vegyek egy kisebbet.

— Nekem mindegy, a táskából

Teret ere a falusi

én nem csinálok gondot. Először úgy voltam veie, ha már mindenkinek van, akkor én is veszek. Három éve mindig azt az egyet hordom. De csak akkor viszem magammal, amikor moziba megyünk, vagy Sjzekszárdra. A kislányomnak kettő van. Nekem jó az az egy táska, még legalább öt évig.

— A bálba is elviszed. nem?

— Bálba? Ne beszélj bolondságot, én már csak a tollasbájba járok.

(A kávé elkészült, s aki főzte — fiatalasszony — rákönyököl a pultra, szintén beszélgetésre kész. Eközben új vendég érkezik, aki megkérdezi a ■ másik helyiség nyitva van-e. Megtudja, hogy igen, be lehet menni, de hideg, nincs befűtve. Az új vendég mégis odamegy. A két asszony megkóstolja a kái'ét, s helyettük addig a felszolgálónő beszél.)

— A zárást várom. Fáradt vagyok, ez a farsangi szezon teljesen kikészíti az embert. Szombaton a vasutasok farsangoztak, oda el kellett menni, előtte nálunk rendezték meg a nagy bált, ha nem megyünk, kész a harag. Jövő hétre is kaptunk meghívót...

— Melyik ruhádat veszed fel?

— Még nem tudom. Nincs nagy kedvem elmenni. Egész héten itt is kifáradok, este pedig az otthoni munka. Sok ez.

— Jaj, én is mindig rohanok, szaladok, most is sietni kellene, mert ma vacsorát főzök. Csak azért szaladtam be a boltba, hogy a kislányomnak megvegyem, a harisnyát. Nem is gondoljátok milyen sokba vannak a gyerekek. Nincs olyan nap. hogy ne kellene nekik valami.

— Aranyos a kislányod, mikor adod férjhez?

— Ráérek még nagymamának lenni. Dajkáltam eleget. Ö is ráér. Előbb járja ki az iskoláit. Az apja már amúgy is mérges, azt mondja nem kell még a házba udvarló. Egy tizenhétéves lánynak a tanuláson járjon az esze.

— fin már olyan idős korom-