Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
4 TOLNA WEGYF1 VEPÍT.ISAÖ I#64. március, 3. HIDAK és EMBEREK A váltakozó kedvű Séd-patak, most csendesen folydogál az öreg eperták és a hidak íve alatt. Ebben a tormájában rá sem ismerni a nyári zivatarok sárgás-piszkos vizét hömpölygető patakra. Híd- jain már korán reggel megindul a forgalom, amelyből a legnagyobb részt a Hármas-híd betongerendái vállalják. Az utcayégi kis gyalogos fahídak nem a motoros forgalom számára készültek. Ezt az útrövidítő kis szabálytalanságot a kora reggeli órákban örökítette meg a fényképezőgép lencséje. Várakozás a hídon... Talán randevúra jött ez a diák és a híd karfájára támaszkodva várja ki az időt. A patak környéke a vár- rosrendezés után jobban megfelel erre a célra, mert a tervek szerint partjai parkosítva lesznek, sétányokkal, padokkal... V. M. (Erb János felvételei) Végtelen-e a kémiai elemek száma ? Az elmúlt 25 esztendő során a kémiai elemek sora 11 új taggal bővült. ■ Ma már a 103. elemnél tartunk. A 93—103 számú elemeket, minthogy az elemek sorában az urániumon túl helyezkednek el, uránon túli (transzurán) vagy mesterséges elemeknek nevezzük. A neptunium és a plutonium születése Csaknem egy évszázadon keresztül még a tudósok is azt hitték, hogy az elemek rendszere 92 tagból áll. Hidrogénnel kezdődik a sor, héliummal folytatódik és a 92. — gz utolsó — elem a radioaktív uránium. Léteznek-e elemek az uránon túl? A természet erről nem árult el semmit. A csillagok színképének csaknem egy évszázados vizsgálata is csak a Földön ismert 92 elemről tanúskodott. A csillagászok nem bukkantak ismeretlen elemek nyomára.' Az atomfizika és laboratóriumi kísérleti berendezések fejlődése éppen negyed századdal ezelőtt lehetővé tette az elemek atommagjainak szétrombolását, átalakítását, sőt új elemek mesterséges létrehozását. Elöljáróban néhány fontos alapfogalommal kell megismerkednünk. Az egyes elemek sorszáma azonos a rendszámmal. Ez a szám arra is utal, hogy az adott elem magjában hány pozitív töltésű elemi részecske — proton — foglal helyet, és a mag körül menynyi a negatív elektromos töltésű keringő elektronok száma. Mivel az atomok és az ebből felépülő anyag természetes körülmények között semlegesen viselkedik (népszerűén azt mondanánk: nem ráz), az atommag pozitív töltését az elektronok negatív töltése kiegyenlíti. Az atommagban lévő protonok száma mindig egyenlő az elektronok számával, s e számok megegyeznek a rendszámmal. (Pl: az uránium rendszáma 92, protonjainak száma 92, és a mag körä 1 92 elektron kering,) McMillan angol fizikus 1940ben új mesterséges elemet állított elő, úgy, hogy az uránium atommagjába a 92 proton mellé bele- kényszerített egy 93. protont is. Ez a parányi többlet megváltoztatta az urániumnak a sajátságait, új elem született, amelyet az Uranus bolygón túl keringő Neptunusról neptuniumnak nevezett el. A neptunium ezüstfehér színű, radioaktív elem, olvadáspontja 640 fok. Atomfizikai laboratóriumok úgynevezett gyorsító berendezéseivel állították elő a 94. elemet, amelyet a naprendszer legkülső bolygójáról plutóniumnak neveztek el. Itt is úgy jártak el. mint a neptunium esetében: az uránium atommagjában a 92 proton mellé gyorsítóberendezéssel ..belelőttek még 2 protont. A plútó- niumot később nagyüzemi módszerekkel állították elő, s e radioaktív elemből gyártott bombával pusztították el Nagaszaki japán kikötővárost 1945. augusztus 8-án. (Két nappal előbb Hirosimát uránium atombomba pusztította el.) A 95. és 96. elemet (americium és euricum) még 1944-ben, a 97. és 98. rendszámú bér keli umot és califomiumot az 1940-es évek végén, ugyancsak mesterségesen állították elő. Időközben észrevették, hogy a mesterségesnek nevezett elemek a természetben is előfordulnak, így például a plutónium kis mennyiségben az uránérccel együtt található. A 99. és 100. elemet — az einsteini úrnőt és fermiumot — véletlenül' fedezték' fel, a Csendes-óceán déli részén felrobbantott első hidrogénbombák robbanási termékei között. Elméletileg kimutatták, hogy a 98., 99. és a 100. elemek egyes különleges csillagokban is előfordulhatnak. Az 1950-es években állították elő a nagy orosz fizikusról, Men- gyelejevről elnevezett 101. elemet. a mendeleviumot és ugyancsak mesterségesen hozták létre a 102. és a 103. elemeket, a no- beliumot, és a lawrenciumot. . Mágikus számok A csaknem egy tucat mesterséges elem láttán már régebben felmerült egy érdekes gondolat: meddig folytatható aá elemek sora? Van-e az elemek rendszerének felső határa? A tapasztalat azt mutatja, hogy valamennyi transzurán elem radioaktív, gyorsan elbomlik. Egyes elemek bomlása millió évekig tart, mások a másodperc tört része alatt más, stabilabb elemekké alakulnak át. A nemrég No- bel-díjjal kitüntetett amerikai magyar fizikus, dr. Wigner Jenő vette észre, hogy azok az elemek amelyeknek a magjában a protonok száma páros, stabilabbak, időtállóbbak. mint a páratlan proton tartalmúak. Kimutatták, hogy azok az elemek a legstabi- labbak, amelyeknek a magjában 2, 8. 20, 28, 50, 82, vagy, 126 proton van. Amíg nem ismerték fel e számok mögött a természet törvényeit, mágikusnak. bűvösnek nevezték e számokat. Ma már tudjuk, hogy e számok az atommagok belső szerkezetével függenek össze és azt is tudjuk, hogy a természet nem engedi meg végtelen számú elem létezését. Olyan elem, amelynek a magjában több, mint 126 proton van, aligha létezhet. Ha iiyent mesterségesen próbálnánk előállítani, reménytelen feladat volna. A 127. elem ugyanis oly gyorsan szétbomlana. hogy a megszületését semmiféle műszerrel nem tudnánk kimutatni. Mai atomfizikai ismereteink szerint a legvégső elem, amelynek létrehozását a természet megengedi, a 126. lehetne. Az elemek száma tehát nem végtelen. A tizenegy mesterséges elem előállítását nem szabad úgy tekintenünk, mint puszta játékot az atomi építőkövekkel. E kísérletek felbecsülhetetlen értékű ismeretekkel egészítették ki az anyag szerkezetéről szerzett ismereteinket. CAUSER KAROLY Hogyan növelhető a tojáshozam a háztájiban ? A háztáji baromfitartás jőve- már a szokásos takarmányozásra Külön követelmény az ólak delmezősége lényegesen emelke- is nagyobb tojáshozamot nyújt. célszerű berendezése. Az ülőrá- dik, ha a tojáshozam a téli, vagy Ha azonban a megfelelő ól-hő- csókát legjobb lapos, 5 centimé- kora tavaszi hűvös időkben sem mérséklet — 10—15 Celsius fok — tér széles deszkákból készíteni, csökken jelentősen. Sajnos, a leg- bevált erőtakarmányokkal is ki- mégpedig az ól legvédettebb sar- több háztájiban ma még a padlá- egészíthetjük, az eredmény ug- kában, de ahonnét az ürülék son, hideg, huzatos helyen tartják rásszerűen növekedik. Nagyon könnyen kitisztítható. Hasznos a a tyúkokat a megfelelően meleg, fontos az ólak rendszeres, napi házilag készített, csapóajtós tojó- zárt, jól szellőztethető ólak he- takarítása, szellőztetése, és fér- fészek rendszeresítése is. Ezáltal lyett. Ez pedig komoly hiba. tőtlenítése. Ez utóbbi célt jól a rosszul tojó tyúkok bizonyos Amióta a mezőgazdaságban szolgálja az időnkénti oltott megfigyelési időszak után kise- megvalósult a nagyüzemű gazdái- mésszel történő meszelés. lejtezhetők. A tojófészkek tetejékodás, sokkal több lehetőség adó- A szokásos erőtakarmányok kő- nek ferdének kell lennie, hogy ne dik a háztáji körüli baromfitartás zé tartozik a húslis^t, vérliszt, fu- telepedhessenek rá a tyúkok, fejlesztésére is, Mindenekelőtt tor, és a darált nemestakarmá- Ezeket a fészkeket állandóan tisz- megfelelő tyúkólakat kell készí- nyokból készített keverékek. Igen tán kell tartani, és időnként ölteni. Célszerű, hogy ezek a ház- jól használható a lucernaliszt. Ez tott mészlével bespriccelni. Aki táji ólak 40—50 tojóra épüljenek, házilag is előállítható, az úgyne- új ólat épít, a 180—200 centimé- A világos, nagy ablakos, száraz vezett kalapácsdaráló segítségé- tei magas, ablakos, meleg födé- tyúkólak a tojáshozam növelésé- vei. Hasznos a torzsával eltett mes formát válassza. Az ólak abbén az első lépést jelentik. Sőt, fejeskáposzta etetése is. Ezt elér- lakai feltétlenül déli—délkeleti kívánatos, hogy ahol ez lehetsé- hető magasságba kell felfüggesz- fekvésűek legyenek. Ennek alul ges, bevezessék az ólba a vil- teni, hogy a tyúkok csipegethes- kifutónyílása legyen, amelyet lányt is. sék. Ennek kettős haszna van: nappalra nyitva kell tartani. Az Tapasztalati tény, hogy rend- zöldtakarmányhoz jut a baromfi, ólban négyzetméterenként 6—8 szerint csökken a tojáshozam, ha és kellőképpen mozog is, ami ser- tyúkra számítsunk, az ólak hidegek, kevés fényt kap- kentőleg hat a tojásképződésre. Ma már minden falusi könyv- nak, és helytelen a takarmányo- A csírázott zab és árpa szintén tárban megfelelő tyúktartási zás is. De a rövid nappalok meg- hasznos takarmány. Mindkettő szakirodalom található. Ezekben hosszabbíthatok akár villany-, házilag előállítható, meleg isták a könyvekben hasznos tanácsok akár petróleumlámpa-világítással, lóban, két négyzetméternyi síma vannak minden tekintetben, a Ez az utóbbi melegít is. Persze, a deszkafelületen. Az árpát, vagy baromfibetegségek elleni véd’eke- megfelelő hőmérsékletet infra- zabot 2—3- centiméter vastagon zést illetően is. Azok, akik a ház- lámpával még jobban lehet biz- elterítjük, és naponta többször tájiban jól berendezkednek a tosítani. Fontos, hogy a nappalok langyos vízzel meglocsoljuk. Ami- szakszerű baromfitartásra, min- világításos meghosszabbítása fo- kor a takarmány zöldje eléri a den fáradozásukért bőséges jöve- lyamatosan történjék. A reggel 4—5 centimétert, másnaponként delemhez jutnak. 5-től délután 6-ig, fél 7-ig ka- és 1—2 dekányit számítva lyúpargató lábasjószág ez esetben konként, adagoljuk. MÁTÉ BÉLA
