Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

am. március í. «TOLNÁ- MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tanácsaink és az ifjúság Irta: Szabópál Antal, a Tolna negyei Tanács VB elnöke MIT VEGYÜNK?... Zsúfoltak az üzletelt Dombóvárott. a zárszámadások után. Még Somogy és Baranya megyéből is jöttek vásárolni a termelő­szövetkezeti tagok. Mosógépek, hűtőszekrények és még sok más talált gazdára ezekben a napokban. Főleg a fehérneműkből és a szövetekből vásároltak sokat. Á szocializmus teljes felépíté­se, ez a rendkívül nehéz, de szép feladat áll hazánkban minden becsületes, jószándékú ember előtt. A nagy munkában nekünk idősebbeknek, jó társaink a fiata­lok, s közülük is elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. Kötelességünk őket segíte­ni. Ezt a VIII. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat is kimondja: „A társadalmi, álla­mi és gazdasági szervek adjanak meg minden segítséget a KISZ szervezeteinek az ifjúság nevelé­séhez.” A KISZ támogatását a tanácsok számára pedig az 1087/1957. (IX. 21.) sz. kormány- határozat egyenesen kötelezően írja elő: „A kormány a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget az egész magyar fiatalság képvi­selőjének tekinti, s ezért felhívja a tanácsok végrehajtó bizottsá­gait, a vállalatok, intézmények és egyéb állami szervek vezetőit, hogy döntésük alá tartozó és az ifjúságot érintő minden ügyet a KISZ-szervezetekkel tárgyaljanak meg.” Tehát nekünk tanácstagoknak, tanácsi vezetőknek a mindennapi munkában felelősségteljesen kell foglalkoznunk az ifjúság nevelé­sének gondjaival. Nálunk Tolna megyében ilyen szemlélet van kialakulóban. Tényeket is sorol­hatok ennek bizonyításául: a megye fiatalsága évről év­re jobban kiveszi részét a község- és városfejlesztés munkájából. 1961-ben 13,499, 1962-ben pedig már 315,790 óra társadalmi munkát vé­geztek a fiatalok. Segítenek lakásgondjaink megoldásá­ban szerte a megyében. Báta- széken, Bonyhádon, Szek­szárdion KISZ családi báz építési akciót szerveztek. Sorolhatnék még jó példákat, de mindezek ellenére meg kell állapítani, hogy korántsem hasz­náltuk ki még a lehetőségeket. Bármilyen furcsán hangzik is, a jó eredmények ellenére Tolna megyében sokhelyütt a tanácsi vezetők még tehernek tartják a törődést az ifjúság gondjaival. Gyakori tapasztalat: biztosítanak valamilyen helyiséget a helyi KISZ-szervezetnek, s ezzel úgy érzik, mindent „letudtak”. De ezt még jó esetnek mondhatjuk, mert találkozunk tanácsi embe­rek között olyan véleménnyel is, hogy „a szép helyiséget ne adjuk oda a fiataloknak, úgyis tönkre­teszik”. Természetesen az ilyen helyeken nem beszélhetünk arról, hogy a tanácsok teljesítik a kor­mányhatározatot, s méginkább nem mondhatjuk: hivatásunkhoz illően, közéleti emberekhez mél­tóan gondoskodunk az ifjúság neveléséről. Az ilyen helyeken egyetlen jó szót nem ejthetünk a tanács nevelő munkájáról; A különös azonban az, hogy az ilyen tanácsok ülésein is szóba kerülnek a fiatalság ügyei.. Bírál-' ják a KISZ-szervezet mulasztását, egy-egy renitenskedő ifjú viselt dolgait, a fiatalok között tapasz­talt hibás nézeteket* A hibák bírálata nem rossz dolog. A baj azonban az, hogy sokszor a kívülálló sze­mével nézik a KlSZ-szerveze- tet, a község fiatalságát, s a rosszalláson kívül nem tesz­nek semmit az érdekükben. Márpedig mi nem lehetünk kívülállók, amikor a fiatalok­ról van szó. A mi feladatunk elsősorban a segítségadás. Ezt az igazságot saj­nos nem értik nálunk még sokan. Több tanácstaggal, tanácsi ve­zetővel beszéltem már megyeszer- te erről a kérdésről. Közülük nem egy vallotta, hogy községükben ők nem marasztalhatok el a hi­bákért, mert az ifjúság nevelé­séért kizárólag a párt és a KISZ a felelős. Nyilvánvaló, hogy az ilyen szemlélet szüli a nemtörő­dömséget, az ifjúság ügyei iránt. Az igazság pedig az, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Egyszerű érthető igazság ez, s azt hittük elég, ha néhányszor elmondjuk a legszélesebb nyilvá­nosság előtt. Úgy látszik azonban mégsem volt elég. Újra és újra el kell mondanunk, s hozzá kell tennünk: mint idősebb emberek, s mint családapák is felelősséget kell éreznünk gyermekeink ne­veléséért. Ez alapvető kötelessé­günk. A tények bizonyítják, hogy többször kell beszélnünk arról is, hogy tanácsaink feladata nem szű­külhet le a KISZ-szervezet segítésére. Sőt, ellenkezőleg, ránk a legnehezebb munka a . KISZ-en kívüli fiatalok ne­velésénél vár. Tolna megyében több mint 45 000 olyan fiatal él, aki még a KISZ korosztályához tartozik, a megye népességének több mint 17 szá­zaléka. Ezzel szemben mindössze 14 000 KISZ-tagúnk van, s ha lemondanánk a KISZ-en kívüli fiatalokról, akkor ifjúságunk többségéről mondanánk le. A mi feladatunk biztosítani, hogy To.!> na megye valamennyi becsülete fiatalja egészséges, megfelelő kö­rülmények között dolgozzon, kul­turált körülmények között műve­lődjön, s legyen elég iskola, ahol tanulhatnak. S ez még nem min­den: meg kell találnunk azokat a formákat, amelyek segítségé­vel legtöbbet tehetünk a? if­júság szocialista szellemű ne­veléséért. Erre pedig jó lehe­tőség, ha a tanácsok támogat­ják a KISZ-nek azt a moz­galmát, amely átfogja szerve­zeteik egész tevékenységét. Ez pedig az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalom, amelyben a fiatalok munkát, tanulást, kultu­rális és sportfeladatokat vállal­nak. A tanácsok biztosíthatják a lehetőségeket, hogy ezeket a feladatokat végre is hajthassák a fiatalok. Tapasztaljuk mostanában, hogy nemcsak az üzemekben, hanem a termelőszövetkezetekben is mind­inkább a fiatalok a munkaver­seny kezdeményezői. Ez olyan jelenség, amelyre feltétlenül fel kell figyelni. S ez elsősorban a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak kötelessége. Együtt kell működniök a járási KISZ- bizottságokkal, hogy rendszeresen értékeljék a fiatalok versenyét. A dombóvári járásban így is tör­ténik, a tanács mezőgazdasággal foglalkozó elnökhelyettese tartja számon ezt a munkát. Ezt a pél­dát kell követni Tolna megyében mindenütt, mert megindult az if­júság visszaáramlása ,a mezőgaz­daságba, egyre több fiatalt talá­lunk a termelőszövetkezeteink­ben. Az őcsényi Kossuth Terme­lőszövetkezetben az év elején 25 fiatal kérte, szinte egymás után, a felvételét. Természetesen öröm­mel fogadták őket. A visszaáram- lási folyamat csak erősödik majd, ha közülük a legjobbakat a járás vezetői a nyilvánosság előtt meg- dicsérik, elismerik munkájukat, így is bizonyítva, hogy falún is megbecsülik őket. Ezért helyesel­jük, ha a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok versenyét a járási tanácsok és a járási KlSZ-bizott- ságok együttesen dolgozzák ki és hirdetik meg. A teljes képhez tartozik, hogy nemcsak a tanácsok tudnak segíteni a KlSZ-szervezetek- nek, lehet ez fordítva is. Fon­tos községfejlesztési feladato­kat már nem egyszer vállal­tak a KISZ-szervezetek, ségí- tctték fásítani, parkosítani, gyermek-játszótereket építe­ni. Számíthatunk azonban a Sokan keresték fel a méteráru-üzletet. Képünkön Rumy Istvánné válogat a szép, sötét színű szövetekből» A cipőboltban főleg a gyermekcipőt vásárolják. Bállá Lacika nagyon boldog, mert szép cipőt kapott. Biztonsági szemlék a péküzemekben KISZ-szervezetekre más gond­jaink megoldásánál is. Segíthetnek például az iskolás fiatalok az analfabétizmus teljes megszüntetésében. Tolna megyé­ben egyre több mezőgazdasági szakemberre van szükség. A KISZ-szervezetek segíthetnek el­sősorban, hogy megoldjuk ezt a súlyos gondot. A dombóvári já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lya ezért nem sajnálta a fáradsá­got, a KISZ-szervezetek taggyű­lésén ismertette a mezőgazdasági szakmunkásképzés lehetőségeit és fontosságát» Ennek a kezdeményezésnek az lett az eredménye, hogy minden eddiginél több fiú és leány jelentkezett mezőgaz­dasági szakmunkásnak a já­rásban. A megye pedagógusai is jelen­tős részt vállalnak a KISZ mun­kájában. Ez dicsérendő. Külö­nösen sokat tesznek a falusi pe­dagógusok Öcsényben, Bogyisz- lón, Dunaföldváron, Gerjenben és más községekben is. Segítik a fiatalok közötti mozgalmi, kultu­rális, sport- és' nevelőmunkát. A jövőben azonban arra kell töre­kedni, hogy a tanácsok művelő­désügyi osztályai a lehetőségek­hez mérten támogassák is a peda­gógusok iskolán kívül végzett KISZ-segítő munkáját. Mégpedig nemcsak szavakkal, utasításokkal, hanem tettekkel is. Hosszasan sorolhatnám még a feladatokat, amelyek nálunk a tanácsokra várnak a fiatalság nevelési gondjainak megoldásá­nál. A legfontosabb tanulság azonban számunkra, hogy a jövőben még fokoza Habban, ■. s eredményesebben kell- együttműködni a ■ KlSZ-szer- vezetekkel. Erre számtalan lehetőség kínálkozik. Az első lépésként a tanácsok ve­zetői keressék fel időközönként a KISZ-szervezeteket, hívjanak meg kiszistákat, az ifjúságot is érintő kérdéseket tárgyaló tanács­ülésekre. így alakulhat ki egész­séges, jó kapcsolat a tanácsok és a KISZ-szervezetek között. Egyet azonban nem szabad elfelejteni a községi, járási, és a megyei ta­nácsok tagjainak, vezetőinek: amikor felelősségteljesen foglal­koznak az ifjúság ügyeivel, lehe­tőségeinkhez, erőnkhöz mérten támogatjuk a KISZ-szervezeteket, akkor nem jótéteményt gyakoro­lunk. Kötelességünket teljesítjük csupán, amelyet a párt és a kor­mány bízott ránk.. A 34-es törvényerejű rendelet alapján, — amely megjelöli a gazdasági vezetők teendőit, a dol­gozók egészségének, munkavédel­mének biztosításában — a Szek­szárdi Sütőipari Vállalatnál el­rendelték a biztonsági szemlék megtartását. A tamási ktsz villa­mosmérnökének bevonásával a gyári szakszervezeti titkár, biz­tonsági megbízott kíséretében, végigjárják az üzemeket és mun­kavédelmi szempontokból felül­vizsgálják a berendezéseket. A villamosberendezések, szerelvé­nyek szabványos szerelésére vé­delmi eszközökkel való ellátásá­ra — ahol erre szükség van —- utasítást adnak. A szemlék alkal­mából megtartják a balesetvédel­mi oktatást is. It az irodaház Még nem ké­szült él teljesen á Tolna megyéi Ta­nács Tervezőiro­dájának székháza, de máris beköltöz­tek, és dolgoznak benne, készítik más létesítmények terveit. Mert a korábbi évékben sok alkalommal éppen ’ azért uta­sított el munkát á tervezőiroda, mert nem volt elegendő kapacitás. Most, miután helyiségek­kel szaporodtak — lehetőség nyílik több tervező mun- kábá állítására, és így a tervező- iroda kapacitásának növelésére is. A külső vakolás, műköves mun­ka jelentős része hátra van, és még a szerelőknek is lesz tenni­valója az építkezésen, de ettől függetlenül dicséret illeti a Ta­nácsi Építőipari Vállalat műszaki, fizikai dolgozóit, akik rekord idő alatt készítették-Öl az irodaházat, pontosan negyed annyi ideig épült, mint a nagy irodaház a város központjában. Igaz, hogy a Mártírok terén lévő irodaház na­gyobb. több munka volt vele, de ettől függetlenül rekordnak szá­mit a tanácsi építők munkája, és nem lenne kárára egyetlen mű­szaki és fizikai dolgozónak sem — a komlói építő vállalat dolgo­zóira gondolunk — ha tapasztalat­cserére mennének a tanácsi épí­tőkhöz. Az új irodaházat könnyen meg lehet találni, a Bezerédj ut­cából nyílik. Az impozáns, korszerű négy­szintes tervező-székház új szín­foltja városunknak. A székház terveit az iroda dolgozói készítet­ték.

Next

/
Thumbnails
Contents