Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-27 / 73. szám
V läßt. március 2! TOLVA MEGYÉI vepüjsag 3 00—5 ... Halló, tűzoltóság? ... a jelentések a telefonközpontba érkeznek be és innen történik a riasztás is. A 150 mázsás tűzoltó kocsinak egy percen belül útra készen kell állni a riasztás után. Amikor megszólal a riadócsengő Az ebéd utáni csendes pihenőt ki-ki kedve szerint tölti el. Néhányan végignyúlnak az ágyakon, szundikálnak, mások könyvet forgatnak, a kezükben, többen pedig a biliárdgolyót bűvölik a dákókkal a játékszobában. Végh őrmester asztalán megszólal a telefon. A vonal túlsó végén izgatott hang jelentkezik, az adatok egy pillanat alatt papírra kerülnek, és miközben a ceruza a bejelentés pontos időpontját jegyzi, megszólal a riadócsengő. Élesen hasít bele a szobák délutáni csendjébe, az emelet megtelik dobogással. Ajtók csapódnak, a csúszórudakon gyors egymásutánban huppannak le az emberek. Lenn a garázsban felber- r"gnek a hatalmas piros autók motorjai, és mire az ajtók kitárulnak. már a tűzoltók is a helyükön vannak. A készültség parancsnoka megadja az útirányt és a kocsi máris kifordul az országidra, hogy szirénázva robogjon a segítségadásra. A helyszínen pillanatok alatt kell fölismernie a parancsnoknak, hogyan lehet a legeredményesebben beavatkozni. A lángokban álló épület falának támaszkodnak a létrák, gyorsan tekerednek le a tömlők gurigái, fémes csatta- nással kapcsolják egybe azokat. Negyven hektós tartályból préseli a vizet a szivattyú, az élettelenül kígyózó tömlők megfeszülnek a vízsugártól, amely sisteregve csap a lángok közé. Füst tódul, parázsló gerendákat választ el az ép tetőszerkezettől a gyorsan lesújtó szekerce. Fémsisakos emberek küzdenek, izzadva, begyakorlott, gyors mozdulatokkal a tűz terjedése ellen. Oxigénpalackkal a hátán álarcos ember siet a kitóduló füsttel szemben befelé, meg kell arról is győződni, emberélet nem forog-e kockán. A vízsugarak pásztázása, mindjobban hátra szorítja a lángok lobogását, aztán egy idő után már csak a füst szivárog elő, de hamarosan az is eloszlik. Egy csatát ismét sikerült megnyerni a teljes pusztulás, az emberi gondatlanság ellen Mert a tűzoltók legnagyobb ellenfele a gondatlanság. A villám- csapások és a gyujtogatási esetek száma eltörpül azoknak az eseteknek a száma mellett, amelyeket a gondatlanság okoz. A gyerek kezeügyében hagyott gyufás- skatulya, a kéményekbe felelőtlenül beépített fagerenda, az erdőben eldobott égő cigarettavég, a különböző tűzrendészeti utasítások be nem tartása, mind-mind megannyi tűzeset forrása. A próbariadónak szemtanúi voltunk. A riasztás pillanatától az indulásig még egyszer sem tudott körbe fordulni a másodpercmutató, a tűzoltók űtrakészen voltak. Az sem fordulhat elő, hogy valamilyen műszaki hiba folytán ne indulhassanak, hiszen több tűzoltókocsi áll készenlétben, és valamennyit naponta ellenőrzik a szerelők. A kocsik felszerelései között akár becsukott szemmel is eligazodnak a tűzoltók, a kocsik oldalából nyíló ajtók mögött példás rendben sorakoznak az oxigé- nes légzőkészülékek, a bontószerszámok, a haboltók, kötelek, kapcsok. A riasztás helyén, a telefonközpontban lepecsételt ajtajú, üveg,- ablakú kazetta lóg a falon. Ebben őrzik a legnagyobb és legfontosabb üzemek, épületek kulcsainak másolatát, arra az esetre, ha a tűz olyankor ütne ki, amikor azokban nem tartózkodik senki, így az ajtók feltörésével sem kell az időt tölteni, gyors beavatkozás esetén. Valamennyi gépkocsiban megtalálható a redőnyzárbontó, és az álkulcs-sorozat. hasonló célból. Kémia és tűzoltás A jó tűzoltónak nemcsak a beavatkozás módozatait kell ismernie, hanem tisztában kell lenni már első pillantásra, milyen veszéllyel áll szemben, mi okozta, és mi táplálja a tüzet. Ehhez kémiai alapismeretekre van szükség, hiszen ennek segítségével lehet a leggyorsabban felismerni, haboltó, vagy fecskendő szükséges a közbelépésre. Az elméleti képzés tehát beletartozik a tűzoltólaktanya mindennapos programjába. Egy-egy foglalkozás valóságos kémiaórának tűnik, ahol szó esik különböző anyagok éghetőségéről, gyulladási hőjéről, az oxigén szerepéről az égésben. A tűzoltók munkáját a köztudatban úgy tartják számon, hogy ők azok, akik veszély esetén közbeavatkoznak. Kevésbé ismert az a tevékenységük, amelyik a megelőzés érdekében folyik. A tűzrendészeti szabályok kidolgozása, azoknak alkalmaztatása és ellenőrzése ugyancsak az ő feladatuk. Ha ezeket a tanácsokat és rendelkezéseket mindenütt betartanák, az aktív beavatkozásra jóval kevesebb szükség lenne, és a tűzkárok statisztikája is rohamosan csökkenne. A hivatásos tűzoltóknak segítőik is vannak, az önkéntes községi tűzoltóegyesületek. Ezeknek az egyesületeknek a patronálásá- val is a hivatásos tűzoltó tisztek foglalkoznak. Nem egy példa igazolja, hogy a segítségnyújtás többszörösen megtérül, hiszen a községi tűzoltók több beavatkozása olyan sikeres volt, hogy a távolság miatt csak később érkezhető tűzoltókocsiknak mór jóformán dolguk sem akadt. Szöveg: VÉGH MIKLÓS Fotó: ERE JÁNOS Riadó esetén a lépcsőket nem használják a laktanyában. Az emeletről csúszó rúd segítségével érkeznek a garázsba a tűzoltók, hogy egy pillanat múlva már az autóban üljenek és induljanak a tűz oltására. Hosszú gyakorlatozások után a létra felállítása és a tömlők összekapcsolása is csak másodperceket vesz igénybe. A gyorsaság itt a legfontosabb, hiszen minden perc értékes, újabb károk megakadályozását jelentheti. Szabad időben benépesül a klubszoba, ahol a re?.-asztal örvend a legnagyobb népszerűségnek. Ismerkedés az oxigénes védőkészülékkel. A tűzoltók naponta bővítik szakm i 's - r- •; rlipjsrvn elsajátítják a korszerű tűzoltóeszközök 1 szálltát, a kémiai alapismereteket. Kovács József százados az oxigénpalack működési elvét magyarázza.
