Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-26 / 72. szám
19ÍM. március SB» TOTjNA WFOYFT NÉPŰJSAÖ 5 Lesz-e tervteljesítés mäzah? A Mázai Téglagyárban még égetnek. A megye többi téglagyárában már hetekkel, hónapokkal ezelőtt befejezték a tavalyi nyerstégla kiégetését, de Mázán még tart a készlet. Úgy számítják, a hónap végére elkészülnek, akkor majd kialudhat a tűz.a kemencében, pár hét múlva — ekkor már az új égetnivalóval — ismét, megindulhatnak. ' Talán olyan jól dolgoztak a nyersgyártók tavaly, hogy az égetőknek ezért akadt dolga március végéig? — Nem. Bajok voltak tavaly is — mint a korábbi években is — az egyébként alacsonyan megszabott nyersgyártási terv teljesítésével. Hát akkor miért égetnek még, most is, amikor már lassan az új téglát kellene behordani a kemencébe? Az , égetés ugyanis több, mint két hónapig szünetelt. Karácsony előtt Faragó elvtárs, a gyárvezető telefonált Pécsre, a vállalat központjába. hogy a zord időjárás miatt kérik az emberek az égetés leállítását. Ehhez — elhamarkodottan — a központ hozzájárult. Január elején újabb telefon: Sokallják a kemencések a fagyszabadságot, kérik, hadd gyújtsanak be. Erre már kijött az igazgató megnézni, hogy tulajdonképpen mit is akarnak a mázaiak. Kiderült, hogy nincs gazdája a pár héttel előbbi kérésnek, nem igaz. hogy az égetők le akartak állni, legfeljebb egy-két hangadó vélekedett akkor így. Persze, most már nem járultak hozzá a kemence begyújtásához, úgy intézkedtek. hogy majd márciusban kell megkezdeni a megmaradt hétszázhúszezer p.»er. .égla kiégetését, az majd eltart az újig, így folyamatosan áttérhetnek az idei gyártású 1 nyerstégla kiégetésére. (Ezt egyébként a márciusi zord időjárás keresztülhúzta, csak most. két—háromhetes késéssel lehet indulni a nyersgyártással). Pedig, ha decemberben nem állnak le. — mint ahogy a többi gyárban is folyamatosan végezték az égetést — a kemence dolgozóival azóta rendbe lehetett volna hozatni a kisvasúti pályákat, sőt, a nyersgyártás beindulása után, addig., amíg ismét megindulhat a munka a kemencében, a présnél lehetett volna foglalkoztatni a kemencemunkásokat. Akkor itt két műszakot lehetett volna szervezni, és rövid idő alatt behozni a késői kezdés miatt keletkező lemaradást. De erre most már nincs lehetőség. A decemberi leállás csak egy eset. Egy a sok közül, amelyek megmagyarázzák, hogyan lehetséges. hogy a mázai gyár. amelynek műszaki adottságai semmivel sem rosszabbak, mint a többié, mégis évről évre másfél—kétmillió téglával kevesebbet ad a népgazdaságnak, mint amazok. Több mint kilencmillió téglát állítottak elő tavaly a szekszárdi gyárban, úgyszintén a paksiban is. itt pedig a termelés alig haladta meg a hétmilliót. A laza munkafegyelemnek. a következetlen vezetésnek csak egy példája az előbb említett eset. Mert volt több is. Januárban, a kényszerű üzemszünet idején jártam kint először a gyárban. Sem Paku Dezső művezető, sem az égetők nem tudtak magyarázatot adni. miért álltak le decemberben. Az asszonyok pedig mérgelődtek, hiszen ha nincs munka, nincs kereset, üres a férjek borítékja. Mindenki arról beszélt, hogyha rendesen befejezik az égetést, februárban, március elején a nyersgyártási idény előkészítésével lehet foglalkoztatni az embereket, majd két műszakkal indulni a nyersgyártásnál. És beszéltek a laza munkafegyelemről, arról, hogy gyakran néhány hangadó erős hangja érvényesül, a vezetés pedig tartózkodik attól, hogy keményen megzabolázzá a renitenskedőket. Előfordult, nem egyszer az is. hogy a művezető kiadta az utasítást vagonraká^ra, NéhéhVari' 'egyszerűen félbehagyták a munkát, minden komolyabb következmény nélkül. A ..bumlizás”, a lógás bevett fogalom Mázán és aféle gyerekes csínynek számított a korábbi években. A vezetők pedig képteMárcius 24-én Szekszárdon tanácskoztak a járási mezőgazda- sági osztályok szakpropagandistái és a bemutatóüzemek képviselői. vezetői. Megyénkben különösen a gyenge termelőszövetkezetek egy-egy termelési eljárás, hasznos módszer megismerése tekintetében évek óta nagy segítlenek voltak kemény kézzel rendet teremteni, hiszen gyakran ők is részesei voltak a munkaidő alatti italozásnak. Márpedig hogyan lépjen fel valaki erélyesen az ivócimborái ellen? Nagy feladatok várnak az idén a Mázai Téglagyár kollektívájára. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat az idei tervet nem a korábbi termelési adatok figyelembevételével állapította meg, hanem a műszaki adottságokhoz képest határozta meg, hasonlóan a többi gyáréhoz. Ez azonban csak az első lépés, egymagában nem vezethet sikerre. Pusztán a tervezéssel még nem emelkedik tízmillióra az idén a termelés, ehhez nemcsak a technikai adottságok megteremtése szükséges, hanem a munkafegyelem és a vezetés megszilárdítása is. A gyár pártszervezete — legutóbbi taggyűlésén — foglalkozott a gyárban uralkodó helyzettel. az idei feladatokkal. Állást foglalt a fegyelem megszilárdítása. a lógósokkal szembeni szigorú fellépés mellett, mozgósítja tagjait a nevelő, felvilágosító munkára. Az általános rendcsinálás azonban még hátra van. Jelenleg ugyanis — Faragó elvtársnak, a gyár vezetőjének betegsége miatt — nincs egyszemélyi, felelős vezetés a gyárban. A két művezető csak a maga területén gazda, nincs, aki . összefogja az egész gyár munkáját. Átvezetés, megerősítése mégpedig sürgő- sen — a vállalati tcQzppnt.Jgl- adata elsősorban. Csak ez esetben pótolhatja eddigi lemaradását, teljesítheti ez évi tervét a Mázai Téglagyár. Jantner János séget kapnak a bemutatóüzemektől. A tavalyi tapasztalatokat értékelték a tegnapi tanácskozáson, és meghatározták az idei tennivalókat is. Megjelent a Földművelésügyi Minisztérium képviselője, aki az itteni bemutatóüzemek működését, munkálkodását pozitívnak értékelte. Tanácskoztak a bemutatóüzemek képviselői Ilii ól lllóklló LEGÚJABB KALANDJAI Sokaknak volt kedvenc, gyerekkori olvasmánya a Misi Mókus ka« landjai című mesekönyv. A kalandos mesehős egyik kései utódját kapta lencsevégre a fényképezőgép. A felvétel egyben leleplezés is. mert Misi a tilosban jár, amikor a gazda seaiyorjában kutat* gat. A szépségápolás úgylátszik mókuséknál is korkövetelmény. Vagy a ..manikűr” inkább a túlságosan hegyes karmoknak szól? (Erb János felvételei) V an egy kis település a megyében, ahol néhány év alatt az utcára néző vaksi ablakok több mint felét nagyméretűre, sok fényt és világosságot adóra cserélték ki a házak lakói. Az ilyesmi nem megy ma újságr számba, s nem kelt különösebb szenzációt manapság már az sem, hogy Medinán van olyan kanász, aki levelezőként középiskolai tanulmányokat folytat. Senki sem tartja rendkívülinek, vagy meglepőnek. hogy nyáron gyakran látni motorkerékpárt a dűlő végén. De nincs is benne talán semmi érdekes, hisz számtalan parasztember jár motorbiciklivel kapálni. Néhány nappal ezelőtt Tamási alatt, az erdészházban az egyik erdészfeleség a KRESZ- vizsgáról társalgóit, egy Csibrák- ról ott lévő rokon — egyébként baromfigondozónő — pedig nevetve újságolta, hogy amikor vezetni tanult, nekiment a kerítésnek. Kezd lassan unalmas lenni a cigányokkal foglalkozó újságcikkek sokasága is. mert hovatovább nem számít túl nagy eseménynek, hogy a cigányok többsége úgy igyekszik élni és dolgozni, mint bárki más. Azok a beszámolók, vagy tudósítások sem hatnak ma már a szenzáció, az érdekesség erejével, amelyek a parasztházak- ban felfedezik a tv-t. a mosógépet. a modern bútort, stb. Néhány érdekes témával szegényebbek, de sok mindennel gazdagabbak lettünk, s ilyenkor az ünnep előtt akaratlanul is arra gondol az ember, hogy az elmúlt 19 esztendő egyebek között arról is leszoktatott bennünket, hogy ami természetes, azon ne csodálkozzunk Nagyor. természetes, hogy Ten- gelic-szőlőhegyen nagy ablakok sokasága néz az utcára. így van ez másutt is. hazánk legtöbb községében. Az ember szívesebben él olyan házban — a parasztember is —. amelyben sok a fény. a jó levegő. Szívesebben, mint félhomályban, szellőzetlen. agyagpadlós, egészségtelen lakásban. Gondoljuk csak el. A fel- szabadulás előtt sok falusi orvos hiába könyörgött, szinte összetett kézzel, hogy a parasztasszonyok ne tömjék be az amúgy is piciny ablakok réseit rongyokkal, homokkal. Ne Szegezzék be az ablakdeszikát. mert a levegőtlen és sötét szoba egészségtelen. Lehetett ezernyi szó. az mind falra- hányt borsó maradt, mert vigyázni kellett a melegre, nem lehettek finnyásak a házak lakói sem a füstre, sem a bűzre, sőt némi akasztófahumorral az a mondás járta: „Ahol füst van, ott meleg is van”. Idősebb emberek szájából sokszor halljuk, hogy ma a fiatalok szebbek és egészségesebbek. Van ebben bizonyos sóvárgó nosztalgia. de meg kell nézni, hogy az idősebb emberek • megállapítása egyébként valóban igaz. Miért? Nyilván van rá magyarázat. A VILÁGOS ABLAKOK felszabadulás előtt a növőfélben lévő emberpalánta 8. 10. 12 éves korában dologra lett fogva: Soha nem aludta ki magát, nem táplálkozott rendesen, egészségtélen körülmények között élt. Ma más a helyzet. A szülő el sem tudná képzelni, hogy 10—12 éves gyerekét elküldje kenyérkeresőnek. Sőt. sokszor túlzásba visszük a kímélést. Mindenesetre ha látjuk és mondjuk, hogy a fiatalok szebbek, egészségesebbek, akkor ezzel összefüggésbe lehet hozni a sok világos, nagyablakos, padlós szobákat. Nincs rajta semmi csodálkozni való. Húsz évvel ezelőtt hét falut is végig kellett járni, hogy egyetlen olyan szegénysorsú gyereket találjunk, akit szülei tar níttatnak. Ma az a feltűnő, ha a nyolcadikosok közül akad valaki, aki nem óhajt szakmát szerezni, sem pedig középiskolába járni. S ez a körülmény nemcsak az anyagi helyzet javulását jelzi, a szellemi gazdagodást is tükrözi. Egy agrárproletár származású mérnök találóan jegyezte meg. ha tőle megkérdeznék, mit tart április 4-hez kapcsolódva a magyar falu legnagyobb jelentőségű eseményének, akkor azt mondaná: azt;' hogy a parasztember megérte végre, hogy ember. Otthonosan mozog például a tanácsházán. ahol valamikor, a községházák idejében, porig alázhatták. Ma valóban természetes, hogy ilyesmi nincs, csak a munka, a tehetség tesz különbséget ember és ember között. Jó ez így. nagyon rendjén való ez így. A szellemi gazdagodás, az önérzet az emberi méltóság kiteljesülését is jelenti. Nemrég a megye egyik vezető embere tanácstagi beszámolót tartott a kis falu művelődési házában. Elmondotta, milyenek a megyei gondok, hol miként tesznek erőfeszítéseket, hogy ezekből kevesebb legyen. Beszélt építkezésekről, beruházásokról. milliók hovafordításáról, s az ember arra gondolt, ugyan, vajon mit törődnek ezek a falusi emberek a megyei programmal. A feszült figyelem viszont arról tanúskodott, hogy ezek a falusi emberek elvárják és igen természetesnek tartják a megyei vezetők tájékoztatóját. Önérzetüket. emberi méltóságukat inkább az sértené, ha a megyei tanácstag érdektelenséget tételezne fel róluk, és nem mondana semmi lényegeset. Nos. a felszabadulás előtt, ha az. akkori vezetők mondtak is valamit, bár erre nemigen érdemesítették a népet, akkor sem volt benne köszönet, mert gyakorlatilag a szegény- embernek ebben az országban nem volt semmihez köze. A sze- gényparasztnak. mint a többi proletárnak, hallgass volt a neve. Most pedig oda jutunk, hogy eszünkbe se jut csodálkozni, ha egy kanász munkája mellett középiskolai tanulmányokat folytat. Apró. piciny dolgok ezek. de az ember önbecsülése szempontjából többet jelentenek mindennél és április 4-ével. a felszabadulás évfordulójával szoros kapcsolatban vannak. Sz. P.
