Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-26 / 72. szám
2 “TOLNA MEGTE1 NEPOJSAO I9S4. március 23. Április 4-i ünnepi műszak a dombóvári állomáson Több mint tízéves hagyománya van már annak a dombóvári vasútállomáson, hogy hazánk felszabadulásának évfordulója előtt ünnepi műszakot tartanak. Az idén a húsvéti ünnepek közelsége miatt még nagyobb feladat hárul a vasút munkásaira, mint a ko- j rábbi években. Most már húsvé1. i előtt kezdetét veszi az ünnepi j műszak. Mind a gurítással. vonat- j összeállítással, mind pedig a vonatbrigádoknál megtörtént az ünnepi műszakra a vállalások összesítése. Ezek szerint naponta egy irányvonatot indítanak — terven felül az állomásról. Ezenkívül a menetrend-szerinti közlekedtess érdekében számos, a napi munkánál többet jelentő teljesítmény elvégzését vállalták. Igv elérik majd. hogy az előző hét eredményeit figyelembe véve. mintegy 4—5 százalékos menet- rendszerűségi javulást érnék el. Ez végeredményben azt is jelenti. hogy az ünnepek alatt a személyvonatok. a csúcsforgalom ellenére. menetrend szerint tudnak majd közlekedni. Van kiút! Bölcske, a Harmincegy isz-asszony tett szakmunkásvizsgát szerdán Lengyelben A lengyeli mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában tíz ifjúsági és három felnőtt osztályban 235 szakmunkást képeznek ki, háromhónapos tanfolyamokon, főleg a Tolna megyei termelőszövetkezetek. valamint az állami gazdaságok részére. Közülük három kihelyezett osztályban: a bi- ritói. a hőgyészi és a Szekszárdi Állami Gazdaságban zöldségtermesztői, illetve baromfitenyésztői és szőlészeti szakmunkás- vizsgára készítik elő a hallgatókat. Szerdán megkezdődött a felnőtt hallgatók vizsgája. A megye termelőszövetkezetéiben dolgozó harmincegy asszony és három férfi baromfitenyésztő tett szakmunkás- vizsgát. Közöttük van a bátai November 7. Tsz tizenkilenc asz- szony tagja. Szövetkezetükben ugyanis .tojásgyárat” építenek, s Mexikói gyümölcs érik Iregszemcsén Az iregszemcsei kertészet pálmaházában csaknem egy év óta érleli gyümölcseit két nagy filo- dendron. A Mexikóból származó kúszósíárú és léggyökeres növényeken a kukoricacsövekhez és banánhoz hasonló gyümölcsök fejlődnek. Az egzotikus gyümölcsök jelenlegi zöld színe a nyárig megsárgul, s teljes megérésük után ehetők. t A tavasz hatására az üvegházakban kinyíltak az amarillisz tűzpiros-cirmos kelyhei és virágzanak a vízipálmák is. a hozzáértő szaktudással felvértezve készülnek fel a korszerű baromfi tenyésztésre. A hallgatók írásbeli dolgozatainak 3,5-es osztályzat lett az átlag- eredménye. Délelőtt a teveli Kossuth Tsz-bén — ahova tanulmányaik idején foglalkozásra kijártak — gyakorlati, délután pedig elméleti tudásból vizsgáztak sikeresen a lengyeli intézetben. Este búcsúzó ünnepséget tartottak, amelyen részt vett a bátai November 7. Termelőszövetkezet vezetősége is. A következő napokban a férfihallgatók vizsgáznak: csütörtökön a Kajmádi Állami Gazdaságban tizennyolc termelőszövetkezeti sertéstenyésztő, pénteken az Alsó- tengelici Kísérleti Gazdaságban huszonhat szövetkezeti tehenész szakmunkásvizsgáját tartják meg. Egyeztető bizottsági tagok oktatása A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Területi Egyeztető Bizottság szervezésében egyeztető bizottsági tagok oktatása kezdődik. Az oktatás három szakma megyei bizottságánál folyik. Elsőként, március 25-én a helyiipari üzemek eb-tagjai részére kezdődött, majd ezt követi április másodikén az építőipari és 8-án a MEDOSZ-üzemekben működő egyeztető bizottságok tagjainak oktatása. Munkajogi kérdésekről. a legújabb jogszabályokról és elvi állásfoglalásokról hallanak előadásokat a tanfolyamok résztvevői. Az eb-tagok oktatása egy-egy napig tart. I tartottak zárNégyszer számadást a ______________ bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezetben, és mind a négy mérleghiányos volt. Tehát a szövetkezet megalakulása óta minden esztendőben kevés a tagok jövedelme, minden év csalódást hozott. A z első éveket ne kutassuk, egyik agyonütötte a másikat. De a tavalyit érdemes boncolgatni, és kell is, mert ez a mélypont, s mégis innen indulhat el a Rákóczi Tsz a felemelkedés felé, most már különösebb tántórgás nélkül. Természetesen nem egyedül, hanem segítséggel, támogatással. De figyelmeztetés is szükséges útrava- lónak, nemcsak támogatás. Nehogy arra gondoljon bárki is a bölcs- kelek közül, hogy lám, segített az állam, segített a megye, majd ad jövőre is, csak tartsuk a markunkat. Ennek a szemléletnek véget kell vetni. Nem mintha megszűnnének az állami támogatások, süt a legutóbbi páthatározat még hathatósabb segítséget biztosít a mezőgazdaságnak, így a gyenge termelőszövetkezeteknek is. Viszont olyan támogatás ez. amiért produkálni kell. adni. eladni az államnak sok terményt, húst, nem pedig jutalomként elkönyvelni, mondván, hogy az állam mindent kibír. Nézzük először, miért lett mérleghiányos a negyedik esztendő, 1963. Sok minden közrejátszott ebben. és vitathatatlan, hogy vannak bölcskei sajátosságok, objektív okok is. De nem lehet mindent ezekre hárítani, főleg a felelősséget nem. Bölcskei sajátosság, hogy 17 hold földterület jut egy- egy dolgozó termelőszövetkezeti tagra, tehát nagyon sok, nem győzik a munkát a növénytermesztésben. A határ egy része erősen dombos, és az- oldalakat nem művelik, parlagon hagyják évek óta. Több mint 200 hold az ilyen terület, ami nem hoz semmi jövedelmet. viszont a földek aranykorona-értéke összességében igen magas. Persze, azelőtt, amikor egyénileg gazdálkodtak a bölcskei parasztok, megszántották az oldalakat is, sőt meg is trágyázták. Most viszont, az első években, annyira elhanyagolták az istállótrágyázást a határ nagy részén, hogy két—hároméves trágyakazlak is álltak néhol. Tavaly rendkívül erősen Vetik a borsót Hamar felszáradt a homokos lejtő, közvetlen Tengelic-szőlő- hegy szélső házai mellett. A termelőszövetkezet tagjai nyomban munkához láttak. Rikk János fogatos a vetőgép elé fogta lovait, jss Kozma József farossal borsóval vetették be a három holdnyi oldalt. — Negyven hold expresszborsó termelésére kötött szerződést a szövetkezet — mondták —, de ezt a három holdat azért vetjük, hogy korán vigyünk belőle piacra. Ki kell használnunk minden darab földet. Ez a déli fekvésű lejtő csak a tavaszi csapadékot tartja meg, csak arra jó, hogy korán lekerülő terményt — mint most a borsót — vessük bele. negyedik csalódás után sújtotta az aszály a bölcskeieket, talán ezen a vidéken hullott legkevesebb csapadék a megyében. Megtörtént, hogy Madocsán esett az eső, de Bölcskén nem- A fő- agronómus megfigyelése szerint a kapásnövények egész tenyészideje alatt, nem kaptak esőt. A növény- termesztés mindössze 63 százalékra teljesítette a tervét. Szinte minden növényből sokkal kisebb lett az átlagtermés a tervezettnél. Kukoricából például csak fele termett. mint 1962-ben: májusi mor- zsoltban számítva holdanként 10 mázsa. Kenyérgabonából 49 vagonnal termett kevesebb, mint amennyire számítottak. Sok ez így együtt, súlyos bajok, és nagy veszteségek. De csak az egyik oldalt jelentik. A másik oldalon az áll. hogy a szőlővessző nagyrészt tönkrement a nem elég szakszerű, nem elég gondos munka miatt, s ebből félmillió forint kára származott a szövetkezetnek. Pedig értenek a szőlőtermesztéshez a bölcskei gazdák. Sok kukorica nem kapott rendes kapálást. Az öntözötir cukorrépát felverte a gaz. Mindezzel összefügg a vezetők munkája, a gyenge ellenőrzés, a munkaszervezés sok hiányossága. Az elfíököt különösen ritkán látták maguk között a tagok, s ezt az sem indokolja teljesen, hogy tanul. Végezetül pedig: igen sole volt a Szövetkezet kiadása az 1963-as évben. A terv elkészítésénél jobban kellett volna törekedni a gazdaságosságra, arra, hogy minél több pénzhez jusson a szövetkezet. Sőt, a megyei tanács szakembereinek véleménye szerint a Rákóczi Termelőszövetkezet terve már eleve nem vólt reális, ha a dolgok mélyére nézünk. terheli tehát a vezetőket, de legjobban azokat a tagokat, akik nem vették ki részüket a közös munkából. Ezek főleg a kapálást hanyagolták. Az állatgondozók kifogástalanul dolgoztak. és ennek meg is lett az eredménye a bevételekben. A traktorosok ugyancsak kitettek magukért; olyan teljesítményt értek el, ami párját ritkítja a megyében. Ez a kis brigád a gépállomásról ment át a szövetkezetbe, otthagyva a jó keresetet. Pedig a traktorosok közül néhányan alapítók voltak a Bölcskei Gépállomáson. A kertészethez tartozó asz- szonyok, lányok munkájára sem volt panasz, és a növénytermesztésben dolgozó asszonyok egy csoportja szintén kitűnt jó munkájával. Csakhogy végső soron mindenki felelős azért, hogy évekig baj volt a munkaszervezéssel, az ellenőrzéssel, a trágyázással, a gazdálkodással, hiszen közgyűlésen mindenki megmondhatja a véleményét arról, amit lát, tud. és helytelenít. De a Rákóczi Tsz-ben nem igen szoktak sikerülni a közgyűlések, legtöbbször nincs rendes, érdemleges vita, csak kiabálás. veszekedés. Ez az igazság, be kell látni. Minden baj, hiba, felelőtlenség hozzájárult ahhoz, hogy ilyen gvengén áll a szövetkezet a negyedik év után is. Persze, most már csak az lehet a vitatéma: hogyan tovább? Széthúzással, régi sérelmek felhány- torgatásával nem jutnak előre a szövetkezet tagjai, csak összefogással. A munka is megköveteli ezt „Civa .vannak a jó munkához. Sok tsz-tagban megvolt a mumeakedv, a bizalom, egészen addig, míg ki nem derült, hogy mit mutat a zárszámadás, akkor nagyon megrendült, érthetően. Válságba jutott a szövetkezet. Az állami támogatás, a dotáció megadása visszaállította a bizakodást, a kedvet. A megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ' vezetői, és más szakemberek igen sokat dolgoztak ennek elérésén, személyes felelősséget is vállaltak. A bölcskeiek nem is tudják, mit kaptak, mennyit törődnek velük. Természetesen nem kivételezés ez a megye többi mérleghiányos termelőszövetkezetével szemben, hiszen az egész megye megkapja a dotációt. De Bölcskéért külön jártak Budapesten, és sok egyéb ve- sződség is adódott. A másik segítség: megállapítják, milyen vetésforgó lenne legjobb Bölcskén, hogyan boldogulhat leginkább a Rákóczi Tsz, s ebből a célból a megyei tanács szakemberei is felülvizsgálják az idei tervet, módosítják, ha kell- Utána néznek annak is, csökkent- hető-e az aranykorona-érték, továbbá hogyan hasznosíthatók a parlag-földek, illetve, ha nem bír ekkora területtel a falu, akkor kinek adják a határ egy részét. a megyei vezetés, a bölcskei- ektől? A szövetkezet vezetőitől jobb, határozottabb munkaszervezést, szorosabb kapcsólatot a tagokkal, és önkritikusabb hangot, amikor hibáznak. De éppen a tagok állandó közelsége biztosíthatja számukra azt, hogy idejében észrevegyék a hibákat, és elkerüljék. Ezenkívül az okos pénzgazdálkodás kialakítására törekedjenek a gazdaság szakemberei. A tagoktól szorgalmas munkát kérnek, azoktól is egytől egyig, akik eddig nem vették ki megfelelően részüket a kapálásból, és más munkákból. Sok lesz a kapálni való ismét, a családtagok segítsége nélkül aligha tudják időben és becsületesen elvégezni. Vonják be tehát a családtagokat is a bölcskei tsz-tagok a mezei munkába egy-egy nehéz időszakban! A saját érdekük ez, az egész falu érdeke. A szorgalom első jelei már megmutatkoztak az idén: a kocsisok minden trágyát kihordtak. Az állatgondozók ife helytállnak változatlanul. Két napot töltöttem Bölcskén a közelmúltban. Először a párttag- gyűlésen vettem részt, ami egv-' ben tsz-vezetőségi ülés is volt, összevontan. Rendkívül rokonszenves, okos. higgadt felszólalásokat hallottam, olyanokat, amelyekből érződött a falu sorsáért való felelősség, és megtudhattuk a véleményekből, hogy a bölcskei parasztok közül sokan jól ismerik a gondokat, és látják a tennivalókat is. A később megtartott zárszámadó köz.gyűlésen jóval kevesebb ilven felszólalás hangzott el, de kiabálás sem volt, a józanság jellemezte a tanácskozást. Ez is biztató jele az előrelépésnek. Többször ellátogatunk az idén Bölcskére, nyomon követjük a. Rákóczi Tsz munkáiát. gazdálkodását, s a hibákat is feltáriuk közben, a legjobb szándékkal. I Szabó József Felelősség A feltételek Mit vár Villamostagozat Piliscsabán (Tudósítónktól). A termelőszövetkezetek gépesítése során terjednek el a villanymotorok is a közös gazdaságokban. A tsz-ek nagy része viszont nem rendelkezik megfelelő képesítésű és felkészültségű villamossági szakemberrel. E hiányosságok pótlására Piliscsabán a Mezőgazdasági Gén^evVórín * — 1 r> --í ~- + «-»_ gozatot indít, amelyre 13—25 éves, érettségivel rendelkező, egészségileg alkalmas fiatalok nyerhetnek felvételt. Az iskola bentlakásos, ingyenes, kétéves. A tanulmányi idő végén, sikeres vizsga után a tanulók mezőgazdasági elektromos berendezés-szerelő szakmából szakmunkásképesítést kapnak. A villamostagozatra június 30-ig lehet jelentkezni, az oktatás szeptember 1-én kezdődik. I
