Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-25 / 71. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. március 25. Kesztyűvarrók A nők foglalkoztatottságát kívánja elősegíteni az az akció, amelyet a Pécsi Kesztyűgyár kezdeményezett Szekszárdon. Három hónap alatt huszonkét asszony és leány sajátítja el a kesztyúvarrás tudományát, a hetenként kétszeri foglalkozásokon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók a P.csi Kesztyűgyár bedolgozói lehetnek, ami a teljesítménytől függ»en 800—1200 forintos keresetet jelenthet. A kézzel varrott kesztyűk export- Kakas Sándorné a kész kesztyűk árunak készülnek. minőségét vizsgálja. Hárman a legjobb tanítványok közül... Vida Jánosné, Polláck Ferencné és Fejkó Mihályné ái rilisban már önállóan dolgoznak. ' (Végh—Erb) Nyereségesek cs Népbolf üzemi árudái 1958-ban a két tolnai gyárban nyitott először üzemi árudát a Tolna megyei Népbolt Vállalat az ott dolgozók kérésére. Most, hat év múltán a vállalat körzetéhez tartozó községek üzemeiben, in- tézménveiben is műkc^yk hrsr t- ló bolt. Valamennyi 40 ezer fo rinton felül forgalmaz havonta és így működésük a Népbolt Vállalat számára nyereséges. Az árudák készlete a dolgozók kívánságaihoz igazodik, így ezekben rH:or sincs hiánycikk, ha ez néha külső boltokban tapasztalható. A mezőgazdasági szakemberképzés Tolna megyei központja Szekszárd-Palánk Beszélgetés Mártonfai Dénessel és dr. Réka Ferenccel Mártonfai Dénes, a SzekszárdPalánki Közép- és Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója és dr. Réka Ferenc tanszék- vezető, a felsőfokú technikum igazgatóhelyettese a beiskolázási programról, az intézet működéséről nyilatkozott a Népújságnak. — Miként elégíti ki Szekszárd-Palánk mint megyei központ a mezőgazdasági üzemek szakember-igényét technikusokkal és szaktechnikusokkal? — E kérdésre nem is olyan egyszerű megválaszolni. Főként azért nem, mert a megye mezőgazda- sági nagyüzemeiben a szakemberigény állandóan nő, s jelenleg szinte kielégíthetetlennek látszik. Inkább azt mondanánk ezzel kapcsolatban, hogy ma, napjainkban egyetlen mezőgazdasági szakembernek sem kell tartania attól, ha persze minden tekintetben megfelel a követelményeknek, hogy munka, vagy állás nélkül marad. Mégis, alkossunk némi képet arról, hogy mekkora a mi iskolánk „forgalma”. Igen érdekes: ha reggel megáll a vonat, többen szállnak le róla, mint némelyik kimondottan nagy állomáson. Nem beszélve az autó- és motorparkról. Rengeteg gépkocsi és motorkerékpár látható mindig az intézet központjában. Az a mondás járja, hogy tanuló nemzet lettünk. Ezt mi is le tudjuk mérni, és elmondhatjuk, hogy ez a teljes igazság, a reális valóság. Az igények kielégítéséről szólva annyit, hogy ez évben 35 középfokú technikus és 54 felsőfokú szaktechnikus hagyja el az iskolát. A nappali tagozatosokról van szó, emellett szép számban szereznek minden évben oklevelet a levelező tagozaton tanuló hallgatók is. Arról úgyszólván mindenki tud a megyében, hogy középfokon Kiss László irányításával számos kihelyezett osztályunk működik. Egyszóval a megye mezőgazdasági üzemeinek szakember-ellátottságát komoly mértékben segíti a szekszárd-palánki iskola. — Mik a tapasztalatok: hivatásnak, életpályának szánják a hallgatók és a jelentkezők a mezőgazdász-szakmát, vagy pedig a továbbtanulás adott lehetőségének? — Értjük a kérdést, és ha szabad ezt a szót használni, nincs semmi okunk a mellébeszélésre Évekkel ezelőtt valóban meg lehetett figyelni egy olyan jelenséget, hogy akit máshova már nem vettek fel, az utolsó lehetőségkéni mezőgazdasági közép-, vagy főiskolára jelentkezett. A helyzet teljesen megváltozott. Ebből persze az következik, hogy néhány kivételtől eltekintve a jelentkezők életpályának, hivatásnak tekintik a mezőgazdász-foglalkozást Pedig a mennyiség mellett a minőségi követelmények is előtérbe kerültek, már ami a beiskolázási programot és az oktatás színvonalát illeti. Ennek ellenére ott tartunk, hogy az ősszel induló első osztályos középfokra máris háromszoros a túljelentkezés. Ez a túljelentkezés nagyon érdekesen tükrözi, hogy a fiatalok e szakma iránti vonzódása megnőtt, és talán az sem hangzik szerénytelenségnek, ha ezzel együtt a Szekszárd-Palánki Mezőgazdasági Közép- és Felsőfokú Technikum tekintélyének növekedését is ide vesszük. örvendetes jelenség, hogy felsőfokra nagy számban jelentkeznek mezőgazdasági középiskolát végzett fiatalok is. Ezen túlmenően azok körében, akik jelenleg felső fokon tanulnak, egyre inkább mesnyilvánuj pz egyetemen való továbbtanulás óha'a, iffénye. Itt arról van szó a m* véleményünk szerint, hogy a hallgatók megértették: a mezőgazdasági tudományok elsajátításában sincs megállás, ha valaki valóban helyt akar állni, és tehetségét, alkotókedvét a lehető legteljesebb mértékben ki szeretné bontakoztatni. Jelenleg a felsőfokú levelező tagozaton egy első és egy második évfolyam működik. Úgy látjuk, hogy a levelező tagozaton, mivel a hozzáértés és a gyakorlati tapasztalat párosul a tanulási készséggel, a hallgatók tanulmányi eredménye a nappalisok tanulmányi eredményét is túlhaladja. — Különösen vizsgaidőszakban a felsőfokon elhangzik időnként olyan kifogás, hogy túl nagyok a követelmények. A' vizsgázó ilyen szempontból persze rendszerint elfogult. Mégis e kérdésről mi a véleményük? — Pártunk politikájából eredően a népgazdaság érdekeit tartjuk szem előtt. Állandóan és egyenletesen arra törekszünk, hogy az oktatói munka színvonala növekedjék, ennek megfelelően nálunk végezni rang és márka legyen. Az az elvünk, hogy ne csak bizonyítványt adjunk a szaktechnikus kezébe, hanem a bizonyítvány, a diploma mögött tudás legyen. Ez pedig nem jelenthet maximalizmust. Semmi értelme nem lenne annak, ha valamiféle elvtelen meggondolásból diplomagyártásra rendezkednénk be. A mi intézetünknek nem ez a célja. Nem is lehet. Nálunk szakember- képzés kell, hogy folyjon. Hozzátehetjük, hogy ezt a hallgatók döntő többségié helyesli, megérti, és nagyon rendjén valónak’ tartja. — Az viszont gondot okoz, hogy egy-egy anyagból esetenként körülményes jegyzeteket,* vagy megfelelő szakirodalmat szerezni. Úgy véljük azonban, hogy átmeneti gondokról van szó, de addig is minden eszközzel könnyítjük a jegyzetellátást —' néha túl merészen is. — A végzett hallgatók munkáját, tevékenységét a tehetségek kibontakoztatását van-e mód figyelemmel kísérni? — Általában igen. Ezzel azonban intézetünk tanári kollektívája ma még, nincs megelégedve. Éppen ezért különféle elgondolások foglalkoztatnak bennünket, közülük néhányat a közeljövőben hamarosan megvalósítunk. Elhatároztuk, hogy a nálunk végzett hallgatókat félévenként behívjuk az iskolára, tanácskozásra, beszélgetésre. így szorosabb kapcsolatot tartanánk mi velük, ok pedig velünk. Ez mind a végzett hallgatók szempontjából, mind a mi szempontunkból, egyaránt haszonnal fog járni. — Annyit tudunk, hogy végzett hallgatóinkról a vélemények kedvezőek. Általában kiállják a próbát, s ez is azt mutatja, hogy érdemes a tanulási idő alatt megfelelő követelményeket támasztani velük szemben. — Milyen feltételek között dolgoznak, kapnak-e megfelelő segítséget az arra illetékes megyei szervektől? — Sajnos, feltételeink nem a legjobbak. Ezt felesleges részletezni, mert ezt az arra illetékes szervek vezetői ugyanúgy tudják, mint mi. Ennek megfelelően államunk nagyfokú támogatását élvezzük, a tanulmányi színvonal növelése érdekében. Erre az évre három oktatói státuszt kapunk. A Szekszárdi Állami Gazdaság segítségével elkészül a géptani tan. szék tanterme. Végeredményben 1967-ben kezdődik meg majd az a nagy beruházás, amely minden tekintetben lehetővé teszi az oktatói munka zavartalanságát. ,— A megyei szervektől sok segítséget kapunk, sőt, aminek nagyon örülünk, tanárainkat egy- egy gyakorlati szakfeladat megoldásánál is igénybe veszik. A megyei tanács vb-elnökéhez éppen a minap fordultunk, egy kényesnek látszó ügyben, kéréssel. Kérésünket teljesíteni fogják. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Tolna megyében a szekszárd-palánki intézet munkáját, tevékenységét, a tanárok fáradozásait, az illetékes szervek nagyra értékelik — fejezte be nyilatkozatát Mártonfai Dénes és Dr. Réka Ferenc. ▼▼▼YYYTTVYYYTTTYYTTTTTTTTYYTTTYYTVTTYTTTTTYTTYT» Az útmutatás £ rdekes helyzetről számolt be nemrégiben a Simon- tomyai Bőrgyár egyik szocialista brigádjának vezetője. Elmondotta, hogy brigádjuk annak idején elsőként kapta a gyárban a kitüntetést, és hogy ebben nagy része volt pat- ronálójuknak, az azóta már nyugdíjas műhelyfőnöknek. A brigád szeretne továbblépni, új eredményeket produkálni, de nem tudják, mit és hogyan kellene tenni. Mint elsők, reflektorfényben állnak. utánuk igazodnak a többiek is, és így felelősséget éreznek azért, hogy úi eredményeket produkáljanak. Szinte hajszolják a feladatokat, de nincs aki útbar igazítaná őket. Persze ilyen jelenség nem dicséri éppen az üzemvezetőséget. De nézzük, vajon általános prob- léma-e az útmutatás, patronálás hiánya az üzemekben? Tapasz- talható-e. hogy a szocialista brigádmozgalom megtorpant, mióta a kollektívák elnyerték az oklevelet? A Bonyhádi Cipőgyárban Schmidt. Janóméval, a tüzöde mesternőjével és Paksi András művezetővel beszélgettünk erről. A mesternő. ha minőségi hibát vesz észre a munkában, mint patronáló munkaszünetben összehívja a brgádtagokat és figyelmezteti őket. Észreveszi, ha egyéb vállalások teljesítésén kisebb igyekezettel dolgoznak. Ha lankadnak, brigádgyúlésen újabb feladatokat kapnak. Schmidtné tarsolyában mindig tartogat érdeklődést keltő javaslatot. Most részföldet akarnak bérbe venni, amelyet megművelnének, és a jövedelemből brigádkasszát létesítenének. Paksi András az aljaüzemben patronáló. Azt mondja, amíg munka van. addig javítani lehet, sőt kell is rajta. Nincsenek feladat nélkül a brigádok, összeül velük gyakran, megbeszélik a hibákat. figyelmeztetik egymást. A negyedéves műszaki konferenciák napirendjéből is jut feladat bőségesen. A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavítónál szintén művezetők a szocialista brigádok patronálói. — Szőts Pál két brigádot „hozott be” — mondják. Az új munkaszervezés révén azóta a két brigád egyesült, Szőts művezető pedig új kollektívákat kapott. Ügyszeretete. szakmai biztonság- ígéri, hegy „ütőképes” csapatokká válnak ők is a keze alatt a versenyben. Ugyanitt eredményes patronálói tevékenységet fejtett ki Sajgó Tibor főműv:z-*ő és Feiden József műveze'5 Az eredményeket valamennyien úgy érték el. hogy s'került a kollektívákkal és az üzemrészekkel is
